Tolna Megyei Népújság, 1982. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-28 / 98. szám

1982. április 28. ^ËPÜJSÀG 5 BÁTAFÉM Gondokra orvosság Amikor legutóbb jártam a Bátaszéki Fémipari Szövetkezet­ben, sokkal vidámabb hangulat volt Fazekas Pál műszaki veze­tő irodájában. Lehetett is, hi­szen az 1980-as évben a szö­vetkezet „fölfutott" a húsipari védőköténynek és o védőkesz­tyűknek korábban soha nem ta­pasztalt nyugati exportot sike­rült találniok. De már 1981-ben érezni le­hetett, hogy a piaccsökkenések miatt a szövetkezet nem jut ak­kora bevételhez, mint az előző esztendőkben. A tőkés export az 1980. évi 12 millió forintos ter­melési értékkel szemben 5,3 millió forint volt csupán. A több mint hat és fél millió fo­rintos csökkenés okait vizsgál­va. Fazekas Pál így fogalma­zott: — Kompetitiv árformában tar­tozó szövetkezet vagyunk, s mi­vel az elmúlt évben a tőkés ex­portok árindexe jelentősen csökkent, a belföldi árainkat is csökkentenünk kellett. A ma­gas anyagköltségqel előállított húsipari védőkesztyűnket és a nagy élőmunkát igénylő védő­kötényeinket a nyugati piacon csak magas áron tudtuk kínál­ni. Ez nem is lenne baj, ha nem jelentkezett volna a világpiacon a konkurrencia, egy francia cég is, ugyanezzel a termék­kel, jóval alacsonyabb árfek­véssel. A BÁTAFÉM-ben az elmúlt év során sikerült növelni egyes üzemek termelékenységét, így az automata műhelyben hat- százalékos volt a termelékeny­ség növekedése. Azonban a kompenzációhoz ez is kevésnek bizonyult. — A védőkesztyűk alapanya­ga import — elsősorban USA- ból és az NSZK-ból származó - gyűrűsfonat „szövet". Ennek kilója tavaly háromezer-egyszáz forint volt, 1982-ben már há­romezer-ötszáz forint. Nyilván­valóan a megemelkedett alap­anyagárral együtt emelni kellett a végtermék, a védőkesztyűk árát is. Mi már korábban kér­tük a TECHNOIMPEX Külkeres­kedelmi Vállalat segítségét, hogy beszerezzünk két gyűrűs- fonatgyártó gépsort. Ennek se­gítségével a jelenleg igen ma­gas anyagköltséget jelentősen tudnánk csökkenteni, s ezzel a védőkesztyűk árát is. — Igen, de ez amolyan 22-es csapdája — kapcsolódott be beszélgetésünkbe a szövetke­zet főkönyvelője, Heiman Já­nos. — Tudniillik, ha a tőkés exportra szánt termékünk órát csökkentjük, csökkentenünk kell a belföldi árakat is. az új vállalkozási formák lehe­tőségét kihasználva - tíz dol­gozóval szakcsoportot szeret­nének létrehozni. Ez a szakcso­port a rezsiköltségek jelentős csökkentésével, a korábbinál jóval alacsonyabb áron tudná előállítani a húsipari védőköté­nyeket:. A BÁTAFÉM erre az eszten­dőre összesen hatvanhatmillió forintos termelési értéket ter­vezett. Sajnos, az első negyed­évben már kétmillió forintos le­maradást mutathattak ki: az első negyedévre tervezett 16,5 millió forint helyett a szövetke­zet csak 14,5 millió forintos ter­melési értéket produkált. — Látva a közbejött problé­mákat, vezetőségünk új intéz­kedési terveket készített határ­idő és felelősök megjelölésé­vel - mondta Fazekas Pál. — Ettől az intézkedési tervtől re­méljük a jövőbeni pozitív vál­tozásokat. A szövetkezet műanyag lefo­lyócsövek gyártásánál is pró­bálkozik új technológiai eljá­rások bevezetésével, hogy ja­vítani tudjanak termelési ered­ményeiken. A tagság fiatal újí­tógárdája nemrégiben új eljá­rást javasolt a vezetőségnek, amellyel hetven-nyolcvan szá­zalékos termelékenységnöveke­dést érhetnek el. A műanyag le­folyóidomok hegesztésének új technológiájával egy brigád az eddigi százdarabos óránkénti tétel helyett százhetven-száz­nyolcvan idomot tud előállítani. A BÁTAFÉM tagjai és bedol­gozói magukénak érzik a gon­dokat, miindent elkövetnek, hogy a jelenlegi helyzeten vál­toztassanak és a szövetkezet visszanyerje jó hírnevét. Sj A magas élőmunkát igénylő húsipari védőkötények gyártá­sára az év második felétől ­Az új eljárással gyorsabb, termelékenyebb a munka Alaposan készüljünk fel a szőlő növényvédelmére A nagyüzemi szőlőtermesz­tés a kisüzemek fejlődését is „magával hozta” a szekszárdi borvidéken. A magas szinitű sző­lőtermesztés átvétele azonban fokozottabb igényt támaszt a növényvédelmi teendőkkel szem­ben. A növényvédelem csak meg­felelő felkészültség mellett eredményes. A hatékony védekezés alap­ja a megfelelő időben törté­nő permetezés. A jó időzítéshez az újságban megjelenő felhí­vások mellett saját megfigyelés is szükséges. A szőlő károsítói elleni véde­kezés sorrendjében a lemosó permetezést (ahol alkalmazzák) követően elsősorban a szőlőle- vélatka fellépésére kell odafi­gyelni. Hol terjedt el a levélatka 1981-ben? A fertőzést elsősorban a kis­üzemi ültetvényekben, azon belül is az alacsonyabb műve­lési módú szőlőkben tapasztal­tuk. Területi fellépését tekintve Szekszárd-Szőlőhegy, Csatár, Baranya-völgy vonalában volt erősebb mértékű fertőzés, első­sorban a fehér-borszőlőfajták- nál (pl. olaszrizling). A szőlőültevényekben a fer­tőzött növények hajtásai rosszul fejlődnek, rövid szártagúak, 5-8 cm hosszúak, miközben az egészségesek már a 30 cm-es hosszúságot is elérik. Az atkák által szívogatott levelek nem fejlődnek, kanalason zsugorod­nak. Az ilyen leveleken áteső fényben sok apró sárgás vagy színtelen sugaras foltocska lát­ható. Az elmúlt évben olyan súlyos kár is előfordult, hogy az 5— 10 cm hosszú hajtások el­száradtak. Ilyenkor a fejlődő hajtások levelei jellegzetesen bámulnák. A füstösen barna elszíneződés csak a levelek szí­nére korlátozódik, a fonáki rész megtartja az eredeti zöld színét. A hajtások rendéllene- sen vastagodottak, merevek, rö­vid szártagúak. A rügyemele­tenkénti vizsgálat során a levél­atka a kéreg repedések (külö­nösen az egy-két éves tőkeré­szek határán) alatt, valamint az alaptól számított első öt rügyben telel át. A szekszárdi borvidéken nagymértékben emelkedett az újonnan telepített szőlőterület nagysága. Az egy-két éves olt­ványokon a károsító föllépése komoly kórokat okozhat. Az előhajtatött vesszőkön már meg­jelent, és károsítása is észlel­hető. Várhatóan elhúzódó, von­tatott hajtásnövekedéssel kell számolni, ami a kártételi ve­szélyhelyzet kialakulását csak fokozza. Védekezés: a szőlő növényvé­delmében elsőként alkalmazott téli lemosó kezeléssel csak rész­Levélatkával fertőzött kisleve- les hajtások leges eredmény érhető el (50 százalék alatti). A levélatka el­len jó hatékonysággal védekez­ni két kezeléssel lehet — gya­potleváláskor és kisleveles ál­lapotban. A 20—25 cm-es haj­tásállapotban már nem javítják a hatékonyságot. Sajnos, álta­lánosan elterjedt gyakorlat, hogy az első rovarkártevők el­leni kezelést ebben az időszak­ban végzik az üzemekben, há­zikertekben egyaránt. Ahol az elmúlt évben erős fertőzés volt, ajánlatos a kezelést a két fe- nológiai állapotban végrehaj­tani. A gyapotleváláskor Mitac —20 EC-t (0,2 százalék), kisle­veles állapotban már Bi—58 EC (0,1 százalék) és Thiovit (0,5 százalék) kombinációt is alkalmazhatunk. Ahol csak gyenge fertőzés volt (leveleken 1—5 szívásnyom), ott elég a kisleveles állapotban történő védekezés. Tolna megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás, Szekszárd Paks és környéke • • ’ Ötnapos munkahét, módosítási igényekkel Alig telt el negyed év az öt­napos munkahétre való áttérés óta, amikor megvizsgáltatta és megtárgyalta a tapasztalatokat az MSZMP Paks városi-járási Végrehajtó Bizottsága. Azért történt ilyen hamar vizsgálódás, mert a kezdeti időben jó né­hányon nem szívesen vállalták a napi munkaidő növekedését, inkább dolgoztak volna a régi munkarend szerint, főként Pak­son. A pártbizottság gazdaság- és szövetkezetpolitikai munkabi­zottsága sok helyen felmérte a helyzetet. Jelentésében, ame­lyet a vb-nek készített, érdekes tényeket, tapasztalatokat, igé­nyeket összegzett. Az ipari üzemekben a mun­kakezdés többlépcsős. Minde­nütt figyelembe vették a helyi adottságokat és lehetőségeket. Ahol volt rá mód, szerveztek úgynevezett kismamaműszako­kat. A fizetett ebédidő meg­szűnése, illetve a munkaidő- alap csökkenése miatt a szük­séges bérpreferendiákat minde­nütt végrehajtották, kereset- csökkenés nem érte a dolgozó­kat. Jó tapasztalat az üzemek­ben, hogy javult a munkafe­gyelem, jobb a munkaidő ki­használása. A mezőgazdasági üzemek kö­zül a Paksi Állami Gazdaság tért át az ötnapos munkarend­re, kivéve az állattenyésztést. Illetve az egyik állattenyésztő telepen kísérleti jelleggel - március 1-től — elkezdték az öt­napos munkarendet. Az állami gazdaságban zavartalan volt az átállás, de a növénytermesz­tésben még nem lehet megítél­ni, hogyan alkalmazható majd az új munkarend a kampány- munkák idején. A gazdaság ve­zetői időben készültek az át­állásra, már 1981 tavaszán vég­rehajtották a szükséges nor­marendezést a növénytermesz­tésben, volt alkalom a kipró­bálásra. Néhány nagyobb termelőszö­vetkezet tervezi a paksi térség­ben, hogy bevezeti az ötnapos munkarendet az év második felében. Erre a lépésre néhány külső ok is kényszeríti őket. A gépműhelyek dolgozói igénylik, hogy ők is olyan időbeosztással dolgozzanak, mint más üzemek­ben körülöttük. A női dolgozók azért kérik az ötnapos hetet, mivel az oktatási intézmények szeptembertől már ötnapos munkaidővel dolgoznak, és az anyák otthon akarnak lenni szombaton a gyerekekkel. A vásárlási körülmények álta­lában nem romlottak január óta. A nyitva tartási idő gya­korlatilag változatlan maradt. Az egyszemélyes boltok nyitva tartása okoz gondot. Csak úgy tudják megoldani a szabadnap kiadását ezeknél, hogy a hét egy napján zárva tartják az üz­letet, ami nem jó a vásárlók­nak. De az áruátvételt is kö­rülményessé teszi a zárva tar­tás, mert más boltba vagy a központi raktárba kell vinni ilyenkor az ide szánt árut. A kereskedelmi dolgozók na­gyon fárasztónak tartják a na­pi megnövekedett munkaidőt. Igénylik, hogy ők is szombaton kapják meg a szabadnapot, a család érdekében. A kereske­delmi dolgozók több mint ötven százaléka kisgyermekes anya, sokan nem tudják kire bízni szombaton a gyereket. A város, illetve a járás áfész-vezetőinek véleménye szerint az ötnapos munkahét keretében a 40 órás munkaidőt is meg lehetne ol­dani anélkül, hogy csökkenne a termelékenység, mert a jelen­legi napi megterhelés túlzottan igénybe veszi a dolgozókat. Vé­lemény továbbá, hogy az lipar- cikkboltokat általában zárva tarthatnák szombaton, ez is könnyítene a létszámgondokon. Az egészségügyi intézmé­nyekben a betegek ellátása za­vartalanul történik hétvégeken, ügyeleti rendszerben. Az orvo­sok kifogásolják, hogy a vasár­napi 24 órás ügyelet után hét­fő reggeltől, tehát a megszo­kott munkaidőben kell rendelni. Nem tartják megfelelőnek az ügyeleti díjazást sem, szíveseb­ben elfogadnának helyette sza­bad iidőt. A tanácsoknál az a tapaszta­lat, hogy a szombati ügyeleti rendszernek nincs jelentősége a jelenlegi formában. Az ügyelő tanácsi dolgozó csak egy adott területen, témakörben jártas, nem tud érdemi munkát végez­ni. Kevesen is mennek el a ta­nácsokhoz szombaton. A gaz­daság- és szövetkezetpolitikai munkabizottság felmérése, vagyis a vélemények szerint a jelenlegi formában nincs szük­ség az ügyeletre, célszerű len­ne megszüntetni. Indokolja ezt a fűtési és egyéb költségek nö­vekedése is. Általában jellemző: megkez­dődött a szokott életformák át­alakulása, a családi munka- megosztás jobb, változnak a vásárlási szokások is. De vár­ják az emberek a gondjaik mi­előbbi megoldását, ahol ez szükséges, a munkával kapcso­latosan. G. J. Aprólékos munkával... Szállításra várnak a műanyag lefolyók Gyapotleválás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents