Tolna Megyei Népújság, 1982. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-25 / 96. szám
XXXII. évfolyam, 96. szám. ARA: 1,40 Ft 1982. április 25., vasárnap. Mai számunkból KITÜNTETETT KOLLEKTÍVÁK (3. old.) GARANTALT ÉLETVESZÉLY... ? (4. old.) AZ ÁGY TÖRTÉNETE (5. old.) SÍPSZÓ ELŐTT (6. old.) TANFOLYAM A GABON AIPARINÁL (3. old.) Az egyéniség mozgástere Az egyéniség, az egyéni önállóság, felelősség, kezdeményező képesség, kockázatvállalás, az eredetiség és kreativitás korunk társadalmának alapvető értékei közé tartoznak. Olyan értékek ezek, amelyeknek léte számunkra természetes, magától értetődő, s talán ritkán gondolunk' arra, hogy az alkotó szabad egyéniség társadalmi méretekben történő megjelenése hosszú történelmi fejlődés terméke. A kapitalizmus előtti társadalmiak az egyént a közösség alá rendelték, az egyén önállósága, s ezzel az egyéniség kifejlődése elé túiléphetetlen korlátokat állítottak. Gondoljunk például arra, hogy egy faluközösség szigorúan megszabta tagjainak egész életvitelét, szabályozta valamennyi tevékenységét. E társadalmi közeg, amely a hagyományok megsérthetetlenségén alapult, eleve kizárta vagy igen erősen korlátozta az egyéni alkotó tevékenységet. Csak az árutermelés általánossá válása, a tőkés magán- tulajdon kialakulása teremtette meg a társadalmi értelemben vett egyéniség kifejlődésének előfeltételeit. Nagy emberek, történelemformáló személyiségek persze már korábban is léteztek. De csak a kapitalizmus tette a fejlődés motorjává az egyéniséget, vitte be a kifejlett árutermelés révén a mindennapi életbe az állandó változás, az önálló egyéni cselekvés szükségességének elemeit. A tőkés árutermelés általánossá válása szétzúzta a korábbi közösségeket, a tradíció uralmát az egyének felett, kiszabadította az egyéneket a közösség korlátái közül, létrehozta a magánegyént, a közösségi szférától elkülönült magánszférát. A klasszikus kapitalizmus világában és önértelmezésében a társadalom minden tagja egyszerre magánegyén és a politikai közösség egyenlő jogú tagja, azaz állampolgár. A klasszikus kapitalizmus ideológiája szerint a magánegyének politikától mentes gazdasági tevékenysége a személytelen piac révén jobban szolgálja a közijót, mintha a politika kívánná szabályozni a gazdaság működését. E felfogás szerint az emberek egyenlőségét nem a magánszférában, hanem a politikai életben kell létrehozni, mégpedig a törvény előtti egyenlőség révén. Az egyéni szabadság és öntevékenység alapja így a magánszféra önállóságán alapult, a magánszféra önállóságának biztosítékává pedig a politikai közszféra vált. A kapitalizmus tehát valóban eltávolította az egyéni öntevékenység elé állított korábbi társadalmi korlátokat. Abból adódóan azonban, hogy az egyén magánemberre és állampolgárra „szakad ketté”, újabb korlátok és társadalmi ellentmondások keletkeztek. Az egyén kiszabadult a közösség szorításából, hogy a magánérdek rabjává váljon. A gazdaság, hogy kifejlessze a társadalmi termelőerőket, önállósult a politikával szemben, s kiszolgáltatta magát a piac önkényének. A társadalom egyénei megteremtették politikai egyenlőségüket, s mivel csak a politikai egyenlőséget hozták létre, elismerték és szentesítették a politikán kívül, a magánszférában, a gazdaságban létrejövő eg ye n I őtíe n ségte két. Ezekkel az ellentmondásokkal néz szembe a szocializmus elmélete. A marxi felfogás szerint a kommunizmus nemcsak feloldani hivatott a kapitalizmus ellentmondásait, tehát nem pusztán tagadja a kapitalizmust, hanem megőrzi mindazt a társadalmi értéket, amelyet a kapitalizmus hozott létre. Megőrzi mindenekelőtt az individualitás, a szabad öntevékenység értékeit, sőt ezeket teljesíti ki akkor, amikor az egyén és közösség új egységét hozza létre. Ahhoz, hogy a szabad emberi öntevékenység s így a gazdaság, a társadalom fejlődése kiteljesedjen — mondja Marx —, ki kell szabadítani az egyént a magánérdek béklyóiból, a magánegyént társadalmi egyénné kell változtatni, fel kell számolni a magánszféra és a közszféra, a gazdaság és politika elkülönülését a tőkés magántulajdon és a tőkés árutermelés megszüntetése révén. A szocialista társadalmak eddigi fejlődése azonban azt mutatja, hogy a tőkés magántulajdon felszámolása nem szünteti meg az árutermelést, s ebből adódóan nem szűnik meg a magánszféra és a közszféra, a gazdaság és a politika különbsége. Ma már tudjuk: az a kísérlet, amely a szocialista országokban a társadalmi viszonyok teljes átpoliti- zálását tűzte ki célul, nem az eljövendő közösségi társadalmat előlegezte meg, hanem a társadalmi-gazdasági elmaradottság talaján jött létre, ezt az elmaradottságot fejezte ki. A társadalmi viszonyok erőteljes* átpolitizálása nem az egyén és közösség új típusú szintézise, hanem törekvés arra, hogy megszűnjön a politikai és nem politikai tevékenység közötti objektív különbség. E törekvés eredménye az egyéni öntevékenység, önállóság, kezdeményezőkészség korlátozása, az önálló egyéni tevékenység mozgásterének szűkítése. Ennek helyére az iparosítást célul tűző központi feladatokra való mozgósítás lép. Ahogyan azután e feladatok megvalósulnak, egyre inkább az egyéni döntés és felelősség, rugalmasság és kockázatvállalás, az egyéni és csoportos öntevékenység lesz a fejlődés egyik fő forrása. A továbblépéshez azonban el kell távolítani az öntevékenységet gátló tényezőket. E folyamat első lépéseit jelentik a szocialista országokban bevezetett gazdasági reformok. Nem többről van szó, mint első lépésekről, hiszen a megoldandó feladat igen bonyolult. A kérdés az, hogyan lehetséges a tulajdonviszonyokat átpolitizáló szocialista társadalomiban kialakítani a gazdaság önállóságának és a politikai beavatkozásnak a helyes arányát, hogyan lehetséges egy köztulajdon alapján álló társadalomban biztosítani az egyének politikáján kívüli magántevékenységének szükséges autonómiáját. GEDEON PÉTER A munka ünnepén Felvonulások, kulturális és sportrendezvények A közel négy évtizedes hagyományoknak megfelelően ünnepük megyénkben május elsejét. A megyeszékhelyen reggel hatkor zenés ébresztővel kezdődik a program, majd fél tízkor veszi kezdetét a város dolgozóinak és az iskolák tanulóinak felvonulása. Tizenegykor nyílik az úttörőház aulájában a „Hass, alkoss, gyarapíts!" kiállítás az úttörőcsapatok gyűjtőmunkájából. A felvonulás után majális lesz a Csörge-tó- nál és Sötét-völgyben. Délután hatkor kezdődik a térzene a megyei művelődési központ előtt. Szombaton is, vasárnap is egész napos sportprogramot rendeznek a városi, illetve a Dózsa-sporttelepen. Mint a megye többi nagyobb településén, Szekszárdon is megtartják az országos sportnapok rendezvényeit. Pakson hétkor kezdődik a zenés ébresztő, majd fél tízkor az ünnepi felvonulás. Utána majálist rendeznek az ürgemezőn. Az ünnepi műsorban fellép a fúvószenekar, a paksi gyermektánccsoport, a Vasas népi együttes és a gimnázium irodalmi színpada. A majális színhelyén népművészeti vásárt rendeznek. A sport kedvelői ökölvívó- és cselgáncsmérkőzést tekinthetnek meg és részt vehetnek a modellezők bemutatóján. Bonyhádon az ünnepi felvonulást követően az ifjúsági parkban egész napos majálist rendeznek. A megye több településén már pénteken megkezdődik az ünnepi program. Dombóváron a Láng Gépgyárban az Alkotmány Tsz-szel, a kaposszekcsői tsz-ben a Csavaripari Vállalattal rendeznek munkás-paraszt találkozót, a városban szombaton tízkor kezdődik a felvonulás, amelynek élén a kitüntetett üzemek dolgozói haladnak. A felvonulást követően a strandon és a Béke-parkban rendeznek majálist. Fáklyás felvonulással köszöntik a munka ünnepét pénteken este Lengyelen, Kurdon, tábortűz lesz Gyulajon. Gazdag, immár hagyományosan háromnapos program lesz Simontornyán, ahol megrendezik a Sió menti fiatalok találkozóját. A találkozó ünnepélyes megnyitására oénte- ken délután kerül sor, ötkor a várban megnyitják Würtz Adóm grafikusművész kiállítását, szombaton a találkozóra összegyűlt fiatalok együtt vonulnak fel a község dolgozóival. Mint a megye több településén, itt is tartanak úttörőavatást. Háromkor kezdődik a sportdélután, este tábortűz és tűzijáték lesz, majd koncert. Vasárnap majálist rendeznek a lőtéren. Tamásiban a felvonulást sportprogram követi, majd divatbemutató lesz. Tolnán tízkor ünnepi köszöntő, utána kezdődnek a kulturális műsorok, délután pedig a sportprogramok. A selyemgyári fonógalériában Végh János, Mayer Berta és Végh András festőművészek kiállítása tekinthető meg. Dunaföldváron majálist rendeznek, munkás-paraszt találkozók lesznek a Virágzó Tsz és a Kendergyár, valamint az Alkotmány Tsz és a Gumiipari Szövetkezét dolgozóinak részvételével, délután horgászversenyt és csónakversenyt rendeznek. Kádár János hétfőn utazik az NSZK-ba Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Helmut Schmidt szövetségi kancellár meghívására április 26-án, hétfőn a Német Szövetségi Köztársaságba utazik. ENSZ Magyar felszólalás Az ENSZ-közgyűlés 7., a palesztin kérdéssel foglalkozó rendkívüli ülésszakán pénteken felszólalt Rácz Pál nagykövet. Magyarország állandó ENSZ- képviselője. Az esti plenáris ülésen elhangzott beszédében kifejtette: az ülésszak huszonegy hónappal ezelőtti felfüggesztése óta semmi sem történt az ott elfogadott határozatok valóra váltása érdekében. Május: béke- és barátsági hónap A középpontban Európa biztonsága Az Országos Béketanács kezdeményezésére — a mozgalom hagyományainak megfelelően — az idén is sor kerül politikai közéletünk kiemelkedő, az egész országot átfogó eseménysorozatára, a májusi béke- és barátsági hónapra. A fasizmus felett aratott győzelem 37. évfordulójának jegyében rendezendő program sok ezreket mozgósító békedemonstrációkat, munkásgyűléseket, a leszerelés és a nemzetközi biztonság legátfogóbb összefüggéseit, s a mai világesemények hátterét feltáró fórumokat, beszélgetéseket, baráti találkozókat egyaránt tartalmaz. A tavaszi akciók szervezéséből a Hazafias Népfront mellett részt vállalnak a szakszervezetek, a KISZ, a szövetkezetek, más társadalmi, tömeg- és rétegszervezetek, valamint az egyházak is. Az Országos Béketanácsnál Császár Tibornak, az MTI munkatársának elmondották: a hónap rendezvényei kifejezik majd a hazai békemozgalom törekvéseit, a jelenlegi nemzetközi helyzet megkövetelte feladatait. Azt a tényt, hogy a béke védelme hazánkban nemzeti ügy; (Folytatás a 2. oldalon.) Magas színvonal Megrendezték a megyei borversenyt Immár másodízben Tengeli- cen, a megyei tanács oktatási központjában került sor a megyei borversenyre. Négy bíráló bizottság döntötte el, hogy melyik borminta, milyen minősítést kap. Két bizottság a vörös és ugyancsak kettő a fehér borok- * \ - n Dr. Kozma Pál akadémikus két mintát hasonlít össze ról döntött. Az esemény jelentőségét mutatja - a többi között az is, hogy a verseny fő védnöke és egyben valameny- nyi zsűri elnöke dr. Kozma Pál akadémikus, a Kertészeti Egyetem tanszékvezető tanára volt és részt vett a zsűrik munkájában dr. Diófási Lajos, a Vil- lány-Mecsekaljai Borkombinát pécsi kutatóintézetének igazgatója, országos borászati szaktekintély is. Meglátogatta a borversenyt Császár József, Tolna megye Tanácsának elnöke és elismeréssel nyilatkozott a rendezésről. A versenyt Borsi Mihály, a megyei tanács vb. mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályának vezetője nyitotta meg. üdvözölte a bíráló bizottság tagjait, a közreműködőket és a vendégeket, majd rövid áttekintést adott a megye szőlészetének, borászatának helyzetéről, a feladatokról és a tervekről. Megyénkben az elmúlt években fellendült a szőlőtelepítés, a VI. ötéves tervben a nagyüzemek közel kétezer hektár szőlőtelepítést terveznek, de a kistermelők körében fi megnőtt a szőlőtelepítési kedv. A tervidőszak végére Tolnában közel nyolcezer hektár szőlőterület lesz, főként korszerű, magas művelési ültetvény. Az illetékesek mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a korszerű szőlészethez korszerű borászat párosuljon. A többi között ezt a célt szolgálják az évről évre megrendezésre kerülő borversenyek, amelyek közül az ideinek az ad különös jelentőséget, hogy az idén megrendezik az országos borversenyt lis. Az idei megyei versenyen a helyi versenyeken legjobbnak ítélt borok szerepeltek, 67 fehér és 79 vörös minta. A beküldött minták alapján megállapítható, mégpedig örömmel, hogy a hagyományos fajták mellett mind nagyobb számban jelennek meg a korszerűbb fajták, mint például a rizlingszilváni, a tramini, a chardonnay, a kékfrankos, a cabernet, a merlot, stb. (Azért zárójelben hadd jegyezze meg az újságíró, akinek módja volt ízlelni és összehasonlítani; nem kell „leírni” a kadarkát, mert például négy megkóstolt minta az ízek olyan harmóniáját adta, ami akár- mely más fajtánál is csak ritkán tapasztalható.) A bíráló bizottság abban állapodott meg, hogy nem két, hanem négy nagydíjat ad ki, mind a vörös, mind a fehér boroknál. Egyet-egyet a tavalyi évjáratban, egyet-egyet pedig ~a korábbi évjáratok borainál. A vörös borok versenyében nagydíjat kapott a decsi Egyetértés Tsz 1981-es évjáratú cabernet és a Szekszárdi Állami Gazdaság 1978-as évjáratú ugyancsak cabernet bora. A fehér borok közül nagydíjas lett a szekszárdi Aranyfürt Tsz 1981-es évjáratú cirfandli és a Villány-Me- csekaljai Borkombinát 1978-as évjáratú chardonnay bora. A vörös borok közül aranyérmet 25, ezüstöt 28, bronzot 14 mintának ítéltek, oklevelet 20 bor kapott. A fehér borok közül arany-» érmes lett 12, ezüst- 21, bronz- 23, oklevelet kapott 20 minta. L. Gy. Munkában a zsűri
