Tolna Megyei Népújság, 1982. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-21 / 92. szám
ANÉPÜJSÀG 1982. április 21. Készítette: türelem Miskolcon, a Herman Ottó Múzeum Kossuth utcai helyiségében kiállítás nyílt „Készítette a türelem” címmel. A század- forduló idején készültek ezek a tárgyak, a különböző nagyságú üvegekben bányász- és bibliai jelenetek láthatók. Irodalomtörténeti vándorgyűlés Orosházán Kiállítás Bezárta kapuit a Magyar hangosfilm 1931—1981. elnevezésű kiállítás, a BNV 25-ös pavilonjában. A tavaly december óta látható, s január végéig tervezett filmtörténeti tárlat nyitva tartását az érdeklődésre tekintettel két és fél hónappal meghosszabbították. A most zárult kiállítás anyagának egy részét átmenetileg a kaposvári mozimúzeumban mutatják be, s tárgyalások folynak arról, hogy az összegyűjtött tárgyi emlékek, dokumentumok fel- használásával mozicentrumot alakítsanak ki a fővárosban. Felújítják Fürst Sándor szülőházát Megkezdték a Vas megyei Rum községben Fürst Sándor szülőházának felújítását, ötven évvel ezelőtt statáriális eljárással ítélték halálra a Horthy-Ma- gyarország bírái Fürst Sándort és Salíai Imrét, a magyar munkásmozgalom harcosait. Az évforduló alkalmából a Vas megyei Forradalmi Múzeum irányításával kívül, belül felújítják, tatarozzák a Fürst-iházat — a helyi termelőszövetkezet építőbrigádját ebben a lakosság társadalmi munkával segíti —, majd átrendezik az épületben a mártír életét, munkásságát bemutató állandó kiállítást. Az Orosházán pénteken háromnapos irodalomtörténeti vándor- gyűlés kezdődik, a hetven éve született Darvas József emlékére. A Viharsarok irodalma, népe, társadalma címmel rendezendő tanácskozást a Magyar Irodalomtörténeti Társaság, a TIT irodalmi választmánya és a vendéglátók szervezik. Az első napon a vándorgyűlésnek helyet adó Petőfi Művelődési Központban a Viharsarok paraszt szocialista mozgalmairól, néprajzáról és irodalmáról hangzik el előadás, szombaton pedig a szociográfiáról és Darvas József emlékmúzeumot a tervek szerint munkásságáról értekeznek az július 25-től ismét látogathatják irodalomtudósok. majd az érdeklődők. Szentendre szabadtéri XVIII. század eleji fogadalmi kápolnával egészül ki rövidesen a szentendrei szabadtéri múzeum kisalföldi tájegysége. A kápolnát Mosonszentjánoson muzeum emelték, majd az 1831—32-es koleravész idején közadakozásból bővítették és a belsejét is megújították. Szovjet lapokból SZOVJETUNIÓ Több köztársaság életéből villant fel egy-egy érdekes témát a folyóirat. A Hanna hazatér című riport egy sokgyermekes kárpát-ukrajnai juhász egyetemi diplomát szerző lányának sorsán keresztül érzékelteti a vidéken végbement alapvető átalakulást. A Kis Tomas hét dajkája címmel egy olyan óvodát mutatnak be a lap munkatársai, amelyet négy kolhoz meg egy építőipari vállalkozás közös pénzen létesített egy észt faluban, s amely mindennel el van látva, amire csak szükségük lehet a kicsinyeknek. Grúziának korántsem mindegyik tája olyan édeni, mint ahogy egyes buja növényzetű vidékei alapján a felületes szemlélő elképzeli - figyelmeztetnek a Volt ugar című riport szerzői. A sivatagos Szemgorszkij-sztyep- pére látogattak, ahol Udabno község lakói a meddő föld termőre fordításának első évfordulóját köszöntötték. Távoli aszályos területek is sok kincset tartogatnak, csak éppen mélyen a földtakaró alatt. Jevgenyij Kozlovszkij, a Szovjetunió geológiai minisztere arról a segítségről tájékoztat Mit rejt az afrikai föld? című cikkében, amelyet szovjet geológusok fejlődő országbeli kollégáiknak nyújtottak, illetve nyújtanak. Az orvosi rovat Csont helyett műcsont című cikke a mesterséges szövetek készítésének néhány újabb műhelytitkával ismertet meg. LÁNYOK ASSZONYOK A Lányok, Asszonyok áprilisi száma a testvérvárosok világnapja alkalmából egy Nógrád megyei barátságvonat utasainak szovjetunióbeli élményeiről számol be. A Könyvespolc című rovat új, Magyarországon még kevésbé ismert fiatal szerzőt mutat be. Vaclav Mihalszkij Ballada a hű fegyverről című kötete nagy sikert aratott, a címadó kisregény magyarul iis megjelent. A Hagyományok, ünnepek, népszokások című rovat az ősi kárpát-ukrajnai pásztorbúcsúztató ünnep felelevenített változatával ismerteti meg az olvasókat. Fényes pályafutás a címe annak a nagyobb lélegzetű anyagnak, amely különböző foglalkozású, jellemű, sorsú asszonyokat mutat be, olyan nőket, akik tehetségük, tudásuk legjavát adják a társadalomnak, szívvel-lélekkel hivatásuknak szentelik magukat. N. Baraskova Kicsiknek és nagyoknak című cikke az új, Moszkva parkövezetében létesült Szvetlána szanatóriumot mutatja be, amelyben a gyerekek és a szülők együtt pihenhetnek, gyógyulhatnak. A népi mesterségeket ismertető sorozat ebben a hónapban a türkmén ötvösök, a zergarik gazdag hagyományokra visszatekintő, ma is rendkívül népszerű munkáival ismerteti meg az olvasót, sok képpel mutatva be a türkmén ékszerek szépségét. SZOVJET IRODALOM A Szovjet Irodalom 4. száma Olesz Honcsar regényének közlését kezdi meg. A neves ukrán író munkásságát már a magyar olvasók is ismerik: a Nagy Honvédő Háborúról szóló trilógiája népszerűvé tette őt hazánkban. Új regénye szintén sikerre számíthat. A prózarovat Nodar Dum- badze Kukaracsa című kisregényét is közli. A társadalmi élet visszásságait, korunk erkölcsi problémáit taglaló író ezúttal pár évtizeddel ezelőttről meríti a ma lis aktuális témáját. Pach Zsigmond Pál, a magyar-szovjet társadalomtudományi együttműködésről ad áttekintést: a Szovjetunióban tanultak című interjúsorozat mostani darabja Heiczmann János gépészmérnök életútját mutatja be. Natalja Sztaroszelszkaja Dosztojevszkij A Karamazov testvérek című regényének egyik legérdekesebb figuráját, Szvid- nigaljovot elemzi. A művészet rovatban Szergej Jutkevics filmrendező Lenin- filmjeiről ír. Az áprilisi szám - szokás szerint - közli az előző évben magyarul megjelent szovjet szép- irodalmii, irodalomtudományi és esztétikai irodalom bibliográfiáját. Ronald Reagannek és az amerikai héjáknak nem sikerült... Lengyelországról van szó. Ugyanis megválasztása előtt Reagan, az USA elnöke kijelentette, hogy a lengyelországi eseményeket „a világkommunizmus végének kezdetévé” változtatja. Nem sokkal később a népi Lengyelország ellen elkezdődött a hadüzenet nélküli háború. Valerij Kuzav- kov írásának címe: Lengyelország: A diverzánsok elszámították magukat. Ebből a cikkből rendkívül titkosan és bizalmasan kezelt tényekkel ismerkedhetnek meg az olvasók. Nemcsak azt tudhatják meg, hogy milyen módon és miilyen utakon juttatták el, illetve szervezték be a Lengyel- ország területén tevékenykedő ügynököket és felderítőket, de fedőnevükről és titkos számaikról is értesülhetnek. Betekintést nyerhetnek olyan kétes üzelmeket végző politikai gyülekezetekbe, mint amilyen'a Szabad Lengyelország, a KOR és a Koskor. Ha vannak veszélyes foglalkozások, akkor a berepülő pilótáé feltétlenül azok közé tartozik. Ezt a szakmát, vagy talán hivatást csak az választhatja, alól előtt ismeretlen a félelem. Gennagyij Bocsarov riportja címében felteszi a kérdést: Mire képes az ember? A Köznevelés című rovatban a Szputnyik arról tudósít, hogyan jutott el a betűvetés, majd a „nagy” tudomány és kultúra a Szovjetunió legtávolibb, északi pontjaira. Alig néhány évtizede az észak emberei még olyan társadalmi viszonyok között éltek, amilyenre a Szput- nyik-publikáció címe is utal: Főiskola ... a kőkorszakból érkezetteknek. Gazdag és sokszínű a tudományos rovait. Rendhagyó cím, rendhagyó téma: A homo sapiens pótalkatrészei. A tanulmány szerzője Izot Lityinyeckij. 1980-ban kezdeményezték, és ’82 május elsején adják át rendeltetésének az idősek napközi otthonát. Egy régi épületet alakítottak át erre a célra. Központifűtéses, tágas, világos, társalgók, fürdők, ebédlő és új bútorok biztosítják majd a lakók legnagyobb kényelmét. Kezdetben húsz idős emberre számítanak, de később ez a létszám fokozatosan növelhető. A tanács hatszázezer forintot fordított a felújításra, melynek precíz munkálatait a négytagú tanácsi brigád végezte-. A szorgos asszonyi kezek a fóliasátrakat készítik 1334 négyzetméteren. Vetik a dohánymagot. Az elsőben már gyomlálnak is. Szakaszosan végzik ezt a munkát, hogy a későbbiekben se legyen torlódás. 34 hektárra lesz elegendő a palánta. A dohány- termelés a női brigádnak egész évben biztosítja a megfelelő munkát, és a keresetet. A tsz-nek pedig kb. 75 ezer forintos bevételt jelent hektáronként. 'Kajdacson ősi foglalkozásnak számit a dohány termesztése. A gyorsan melegedő, tápdús homok teszi ezt lehetővé. A zsellérpénz mellett jó jövedelemnek számított régen is. Ma is számos család foglalkozik a termeléssel, a nagydorogi beválté körzetéhez tartozó termelők fele kajdacsi gazda. Amint megérkezik a megfelelő mennyiségű sóder, elkezdődik a Ságvári és a Petőfi utca egy-egy szelvényének betonozása 2, illetve 4 méter szélességben. Terv van arra is, hogy a sertésátvevőhely körül betonos rakterületet alakítanak ki. A falu gazdálkodói évente kb. 2500—2600 hízott sertést és nyolcvan hízott szarvasmarhát adnak el az államnak.------------A tsz-ben a „csányi dinnyések” dolgoznak már február óta. Három család (10 fő) már hatodik éve termeli nagy szakértelemmel és kiváló minőségben a kajdacsi dinnyét. Negyven hektárt szándékoznak betelepíteni és ehhez kétszázezer palántát kell előállitani. Most van a magolás ideje, azaz vetik a magot. A dolgozók újítása folytán nem táp-, hanem gyepkockába. A szigetcsépi, középérésű fajta felel meg a legjobban ennek a talajnak, és a gyümölcs ízre és zamatra is vetekszik az alföldiekkel — mondja az egyik, immár 35 éve a szakmában dolgozó mester. Ez a szövetkezetnek 3—5 millió forintos bevételt biztosít. De a családok is megtalálják számításukat, ezért térnek mindig vissza és a tsz-nek teljes jogú tagjai. KONRAD LÁSZLÓ Fotó: Konrád Zsolt I ______________________________ T avasz Kajdacson
