Tolna Megyei Népújság, 1982. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-18 / 90. szám

XXXII. évfolyam, 90. szám ARA: 1,40 Ft 1982. április 18., vasárnap. Mai számunkból EZT HOZTA A HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN (2. old.) TEJET VAGY TEJPORT (3. old.) TERMÉSZET­ES MADÁRVÉDELMI HÉT (4. old.) A LÁTHATÁS (5. old.) (3. old.) MEGISMÉTELHETŐ A REKORDTERMÉS Nosztalgia Március utolsó napjaiban olvastam egy újsághírt, mely szerint valahol nyugaton az egyik nosztalgliaklub tagjai a hétvégeken visszatérnek a kö­zépkorba és nemcsak ennek megfelelően öltözködnek, ha­nem élnek is. Tisztelem a gusztusukat, főleg ha a mind divatosabbá váló szenvelgé­sek sorát netán tüzpróbával. „istenítélettel”, erényövvel és más korabeli kellemességek­kel szaporítják. Bevallom azonban, hogy a távoli, el­veszett, elmúlt, elérhetetlen dolgok iránti sóvárgás (ez a „nosztalgia” majdnem pontos meghatározása) engem sok­kal kevésbé bűvöl el, mint amennyire ingerel. Ebben nemcsak az játszik szerepet, hogy a mosztalgiahullám mi­lyen jó üzlet az azt felverök számára, hanem a múlt vala­melyes ismerete is. Megírtam már valahol egy­szer, hogy amikor „200 pen­gő havi íix-szel, minden em­ber könnyen viccelt”, akkor meglehetős keveseknek volt havi 200 pengő fixük és sok­kal többeknek l,-* pengős ka­szásnapszámuk. „Két kis ki­váncsi kacsa, egy este - csak­ugyan - nem ment haza", to­vábbá néhány százezren a frontról. Mogyoróval, vagy mogyoró nélkül a tetején, a habos sütemény máig jó, de azért persze nem teszi feled- hetővé az élet kevésbé peri­férikus örömeit. Hallottam (vagy olvastam?) azt a pá­ratlan bárgyúságot is, hogy bezzeg ükapáink nem ismer­ték a ma oly divatossá vált neurózisokat sem. Ami per­sze egész egyszerűen nem igaz, hisz bizonyíthatóan neu­rotikus volt Ovidius épp úgy, mlint Janus Pannonius, Revicz­ky, vagy Juhász Gyula, hogy csak az' irodalomnál marad­junk. A neurózist a külvilág­gal, vagy önmagunkkal, ne­tán mindkettővel történő töb- bé-kevésbé súlyos összeütkö­zés váltja ki. Erre az emberi történelem kezdete óta volt ok épp elég, ma se vagyunk ilyenek híjával. Lelki szemeim előtt olykor felréved az eljö­vendő korok embere, akinek ugyancsak lelki szemeli előtt a nosztalgia rózsás ködében bukkanunk majd fel mi, szo­lid terroristáinkkal, ábrándos lelkű repülőgép-rablóinkkal és erre-arra gyűrűző gazdasági válságainkkal, továbbá olaj­ár-robbanásainkkal egyetem­ben ... Tulajdonképpen mi a csu­dának kell menekül™ a való­ság elől? Ha az 1945 utáni években az ország ezzel fog­lalkozik, akkor ma nem egyik­másik gigantikus beruházá­sunk kisebb-nagyobb időbeli eltolódásáról cikkezünk, ha­nem jégzajlás elől szétnyitjuk a pontonhlidat a Dunán és melasszal ízesített szójaliszt- ből sütjük a karácsonyi édes­séget. Mindezzel persze egy­általán nem akarom tagadni a múló idő múltat szépítő tu­lajdonságait. Van ilyen, min­dig is volt. Mégis, ha az a mesebeli jó tündér megcsil­logtatná előttem a lehetősé­get, hogy visszamehetek a múltba egy fél évszázadot és kezdhetek mindent elölről, ud­variasan bár, de tagadóan ráznám a fejemet. Niincs ta­nulságok híjával, ami mögöt­tünk’, de összehasonlíthatatla­nul jobban érdekel, ami előt­tünk van. O. I. Lengyel küldöttség érkezik hazánkba A KGST-országok munkaügyi vezetőinek értekezlete A KGST-tagországok állami munkaügyi szervei vezetőinek értekezlete április 14-16 között Moszkvában tartotta 14. ülését. A magyar küldöttséget Rácz Albert államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal el­nöke vezette. Az ülésen a dele­gációk vezetői tájékoztatást ad­tak országaik elmúlt évi mun­ka-, bér- és szociálisügyi intéz­kedéseiről, azok végrehajtásá­nak tapasztalatairól. Megelé­gedéssel állapították meg, hogy 1981-ben a rokkantak nemzet­közi éve alkalmával az Egyesült Nemzetek Szervezetének felhí­vásához csatlakozva mindegyik tagországban széleskörűen fog­lalkoztak a rokkantak és a megváltozott munkcképességű dolgozók helyzetével, rehabili­tációjával és hatékony foglal­koztatásával. A szakmai reha­bilitáció rendszeréről és tovább­fejlesztésének lehetőségeiről magyar szakértők vezetésével készült az ülésre összefoglaló beszámoló. Tapasztalatot cse­réltek a dolgozók szakmai to­vábbképzésének kérdéseiről, valamint kölcsönösen tájéko­zódtak azokról a megoldások­ról, amelyeket a vállalatok anyagi érdekeltségének növelé­sével az egyes országokban al­kalmaznak az élőmunka megta­karítása érdekében. Az ülésen meghatározták a sokoldalú munkaügyi együttműködés kö­vetkező évi feladatait. Rácz Al­bert szombaton hazaérkezett Moszkvából. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa meghívására Wojciech Jaruzelski hadsereg­tábornoknak, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsá­ga első titkárának, a Lengyel Púja Frigyes külügyminiszter Óla Ullsten svéd, illetve Pár Stenböck finn külügyminiszter meghívására — április 19-én Népköztársaság Minisztertaná­csa, a Nemzeti Megmentés Ka­tonai Tanácsa elnökének veze­tésével a közeli napokban len- qyel párt- és állami küldöttség érkezik hivatalos, baráti látoga­tásra hazánkba. hivatalos látogatásra a Svéd Királyságba és a Finn Köztár­saságba utazik. Púja Frigyes Svédországba és Finnországba látogat Kommunista szombat a Szovjetunióban Nyikolaj Talizin elutazott Budapestről Mintegy 150 millió ember kapcsolódott be az első jelen­tések szerint szombaton a Szov­jetunióban a nagyszabású kom­munista szombat önkéntes tár­sadalmi munkájába, amelyet az idén is Lenin születésének kö­zelgő évfordulója kapcsán ren­deztek meg. A moszkvai rende­zőpályaudvaron, ahol 1919-ben első ízben tartottak kommunis­ta szombatot, a dolgozók túl­súlyos vonatok továbbítását, ki­rakodását vállalták, megtakarí­tott elektromos energiával. Kuj- bisevben az önkéntes munka során ünnepélyesen helyezték el szombaton a Lenin-emlék- múzeum új épületének alapkö­vét. Az építkezés előkészítő munkáin sok ezer társadalmi munkás dolgozott. A mezőgaz­daságban is önkéntes társadal­mi munkások nyújtottak segít­séget: szombaton egyedül az altáji területen tízezer erőgép dolgozhatott a földeken. A dolgozók szombati mun­kabérét a kommunista szombat alapjára fizetik be, ebből ter­ven felüli szociális és kulturális létesítményeket építenek. DIVSZ­konzultáció Szombaton Budapesten a De­mokratikus Ifjúsági Világszövet­ség székházában megkezdődött a DÍVSZ európai és észak-ame­rikai tagszervezeteinek kétna­pos konzultációja. A tanácskozás résztvevői megvitatják az ifjúságii szerve­zetek tennivalóit az Európá­ban kialakult feszült nemzet­közi helyzettel kapcsolatban. Megtárgyalják a fegyverkezési hajsza megállításával és a bé­ke megőrzésével összefüggő feladatokat. Megbeszélik a DÍVSZ közelgő — prágai — XI. közgyűlése előkészítésének idő­szerű teendőit íis. Nyikolaj Talizin, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nökhelyettese, a magyar—szov­jet gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködési bi­zottság szovjet társelnöke, aki Marjai Józsefnek, a Miniszter- tanács elnökhelyettesének, a tagozat magyar társelnökéne meghívására megbeszéléseket folytatott Budapesten, szomba­ton visszautazott ’ Moszkvába. A szovjet miniszterelnök-he­lyettes, akinek kíséretében volt Valentyin Meszjac mezőgazda- sági és Nyikolaj Taraszov köny- nyűipari miniszter is, magyar- országi tartózkodása során megtekintette a Duna Cipőgyá­rat, a Május 1. Ruhagyárat, és a Komáromi Állami Gazdaságot is. Nyikolaj Talizint és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Marjai József és Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagy­követe búcsúztatta. Dorottya, Rekviem, Hétfejű tündér Diákszínjátszók Szekszárdon, négy megyéből Ezúttal nem telt meg a Ba­bits Mihály Megyei Művelődési Központ színházterme, de ez semmit nem von le a produk­ciók értékéből. Érdekes, sőt, néhány esetben kimondottan színvonalas kis színielőadásokat láttunk. A szakmunkásképző intézetek diákszínjátszóinak 10 csoportja szerepelt szombaton Szekszár­don, négy megyéből: Somogy­bái négy együttes érkezett, Ba­ranya, Tolna és Zala megyéből kettő-kettő. Az ünnepélyes meg­nyitót az épület másik nagy­termében, a moziban tartották, mivel itt lehetett csak bemutat­ni a szekszárdi 505. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet diák­jainak előadását, a filmvetítés­sel egybekötött dokumentum- műsort, Rekviem ötven millióért címmel, ez emlékezés a máso­dik világháború rémségeire és hőseire. A diákszínpadok terü­leti döntőjét nem véletlenül tartották Szekszárdon: a Mű­Énekszám a rendező szekszár­di iskola Rekviemjéből Nézők, akik majd szerepelnek is velődési Minisztérium felkéré­sére rendezte meg az 505-ös intézet, mivel megyeszékhelyün­kön minden tekintetben jók az adottságok. Jellemző például, hogy a színháztermet is meg­kapták. Jó szálláshelyek, a vá­rossal való ismerkedés, ünne­pélyes vacsora, sárközi szőttes­jutalom valamennyi együttes­nek, mindez bizonyára emléke­zetessé és vonzóvá teszi a diá­koknak a nemes vetélkedést is, Szekszárd vendégszeretetét is. A szakmunkásképzők diákszín­játszói számára nem régóta adódik ilyen verseny, és a teg­nap látottak azt bizonyítják, hogy érdemes pártolni a moz­galmat. A kétnapos rendezvény meg­nyitóján Somogyi Lajos, az 505-ös iskola nevelési igazgató­helyettese köszöntötte a sze­replőket és vendégeket, majd Vitéz Zsolt, a Szekszárd városi Tanács művelődési osztályveze­tője mondott méltató szavakat, buzdítást. Sikeres volt a Rek­viem bemutatása — versenyen kívül —, irodalmi színpadszerű történelmi dokumentumműsor, háborús képekkel, énekszólók­kal igen hatásos. Hideg László nevelőtanár tanította be, ő az egész területi döntő fő szer­vezője. Már az első versenyszám meg­adta a terem hangulatát: Hu- bay Miklós feldolgozásában baszk népi, vidám játékot mu­tattak be a zalaegerszegi 407- es intézet diákjai, Szőrmókus címmel. A pécsváradi mezőgaz­dasági szakmunkásképző inté­zet csoportja a Hétfejű tündért Egymásra talál ismét a zsör­tölődő házaspár játszotta nagy ambícióval. A tudósítás megírása előtt látot­tak közül kiemelkedően jó volt a kaposvári 512. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet diák­jainak produkciója, Arany Já­nos A Jóka ördöge című mű­vének modern feldolgozása. A másik kaposvári csoport, a kol­légiumi, a Dorottya előadásá­ra vállalkozott. Eredményhirde­tés ma, vasárnap lesz. A leg­jobbnak bizonyuló együttes jut tovább az országos versenyre. Háromtagú zsűri bírál: Bagosi László, a pécsi Nyári Színház igazgatója, Méry Éva, a Tol­na megyei Tanács művelődési osztályának csoportvezetője és Dránovics István, a Babits mű­velődési központ színjátszó szakbizottságának vezetője. G. J. — K. A. t A zalaegerszegi „Szőrmókus" egyik vidám jelenete

Next

/
Thumbnails
Contents