Tolna Megyei Népújság, 1982. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-17 / 89. szám
\ Mai számunkból HÉTRŐL HÉTRE hírről hírre (3. old.) A NÉPMŰVELŐK MEGBECSÜLÉSE (5. old.) CSEH GÁBOR KÉPEI (10. old.) ^4 HUSZONHAT FALUBAN 1500 DOLGOZÓ, 214 LAKÁS (4. old.) Gyermek- és ifjúságvédelem A gyermek- és ifjúságvédelemnek a felszabadulás után kialakult állami intézményrendszere sok nehézséggel és eltérő színvonalon látta el feladatát. A munka eredményessége nem arányos a ráfordításokkal ; a kialakult jogi, szociálpolitikai, egészségügyi és pedagógiai eszközök, módszerek alkalmazása nem kellően összehangolt — állapította meg a Minisztertanács csütörtöki ülésén a veszélyeztetett gyermekek és fiatalok helyzetével, az ezzel kapcsolatos állami feladatokkal foglalkozva. A testület utoljára 1977-berr hozott határozatot a gyermek- és ifjúságvédelem fejlesztésének szervezeti és gazdasági feltételeiről. Időköziben azonban módosultak a gyermekek, a fiatalok egészséges fejlődését akadályozó tényezők. Ebből adódóan az utóbbi években megváltozott a gyermek- és ifjúságvédelem funkciója is. Míg a felszabadulást követő időszakban fő feladat az elhagyott, család nélküli gyermekekről való gondolkodás volt, addig ma az állami gondozottaknak csupán 4 százaléka teljesen árva. Ebből fakadóan napjainkban inkább előtérbe kell kerülnie — a gyermek nevelési hibáinak korrigálása mellett — a társadalmi beilleszkedésre való felkészítésnek és a család- gondozói tevékenységnek. E társadalmilag rendkívül fontos munka továbbfejlesztését indokolja az is, hogy a jelenlegi rendszer nem követte megfelelően ezt a funkcióváltást. A tapasztalatok y szerint az utóbbi évékben szaporodtak a gyermek- és a fiatalkorúak fejlődését veszélyeztető jelenségek, ezért a kérdés fokozott politikai és társadalmi figyelmet igényel. A szocialista fejlődés eredményei a veszélyeztetettség több, korábbi társadalmi okát megszüntették, azonban az ifjúság nevelésével kapcsolatos egyéb problémák és veszélyeztető okok tovább élnek, s újak is keletkeznék. A gyám- hatóságók, valamint az iskolák mintegy százezer gyerméket és fiatalkorút — az azonos korú népesség 3,5 százalékát — tartanak nyilván veszélyeztetettként. A gyakorlati tapasztalatok azonban alátámasztják azokat a szakértői véleményeket, amelyek szerint számuk ennél több. Erre még akkor is föl kell figyelni, ha ismert, hogy a társadalmi normák változása, a megelőző, gondozómunka javulása következtében a gyakorlat olyan gyermekeket és fiatalokat is veszélyeztetettnek minősít, akiket korábban nem tekintettek azoknak. A gyermék- és ifjúságvédelem kialakult rendszere napjainkban lényegében két részre osztható: a megelőzésre és az állami gondoskodás különböző formáira, illetve ezek intézményrendszerére. Mindkét területen kiemelkedő szerepe van — a tevékenységben részt vevő szervek és intézmények sokasága miatt — az intézményrendszereken belüli koordinációnak. A megelőző tevékenység kettős funkciója — a földerítés és a gondozás — jelenleg nem minden esetben érvényesül. A gondozási feladatokat ellátó intézményeknek az az alapvető feladatuk, hogy a már megismert esetekben lassítsák, megállítsák, illetve visszafordítsák a kedvezőtlen irányú folyamatokat. A jövőben ennék a munkának az eredményességét is fokozni kívánják. A helyzet javítása azonban nem lehet kizárólag anyagi kérdés: minden anyagi többlet nélkül, a szemlélet javításával, gondosabb, figyelmesebb munkával is sokat lehet tenni az ügy érdekében. összefoglalóan megállapítható, hogy a figyelemre méltó eredmények és erőfeszítések ellenére nem kielégítő a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó intézmények munkájának eredményessége, az e tevékenységet végző szervek irányítása, együttműködése. E miatt az erőforrások szétaprózódnak, az egyes veszélyeztető tényezőkkel a különböző szervek külön-'külön, sokszor egymástól függetlenül, szinte teljesen elszigetelten foglalkoznak. Mindezeket figyelembe véve tettek javaslatot a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység hatékonyabbá válása, a különböző intézményék tevékenységének összehangolása érdekében. Leszögezték: a legfontosabb feladat, hogy eredményesebbé tegyék a megelőző munkát. A földerítésnek és a gondozásnak fő színterévé a családnak kell válnia. A veszélyeztetettség korai felismerésében nagyobb szerepet szükséges vállalniuk a gyermekegészségügyi ellátást és a gondozást végzőknek, az óvodáknak, az iskoláknak, a pedagógusóknak. Fontos olyan jelzőrendszer kialakítása, amely a jelenleginél nagyobb biztonsággal tárja fel a veszélyeztetett- ségi helyzetet és annak fokát. A különböző gondozóhálózatok tevékenységének középpontjába is a családnak kell kerülnie. Az eddig elkülönítetten tevékenykedő gondozóhálózatoknak a továbbiakban koord'ináltabban szükséges működniök. Megvizsgálják annak lehetőségét is, hogy a megyéi gyermek- és ifjúságvédő intézetek hogyan válhatnának fokozatosan valóban a terület gyermekvédelmének központjává. A család támogatását és az állami gondoskodás rendszerét úgy fejlesztik tovább, hogy a gyermek nevelését elsősorban a családban oldhassák meg. A népgazdaság hosszú távú tervezésével, valamint a kidolgozás alatt álló szociálpolitikai, népesedéspolitikai és közoktatási koncepcióval összhangban — a tudományos eredményeknek, s a gyakorlati szakemberek véleményének figyelembevételével — ki kell alakítani a gyermek- és ifjúságvédelem továbbfejlesztésének távlati tervét. E munkával összhangban áttekintik a hatályos jogszabályokat, és javaslatot tesznek ezek korszerűsítésére is. A Minisztertanács felkérte az illetékes állami, társadalmi és tömeg"Szervezeteket, hogy a veszélyeztetettség megelőzése érdekében határozzák meg sajátos feladataikat, segítsék, hoav ez a munka az egész társadalom ügyévé váljék. (MTI) A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1982. 1. Világ proletárjai,egyesüljetek! 2. Éljen május elsejei 3. Éljen (a marxizmus—leninizmus ! 4. Éljen a szocializmus! 5. Éljen a [Szovjetunió, a haladás és a béke szilárd támasza I 6. Éljen a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan barátságai 7. Erősödjék a szocializmust építő népek egységei 8. Békés jelent, biztonságos jövőt az emberiségnek! 9. Együtt a világ haladó erőivel a fegyverkezés megfékezéséért, a leszerelésért! 10. Védjük meg az enyhülés vívmányait, Európa biztonságát! 11. Éljen a kommunista és munkáspártok internacionalista szolidaritása ! május elsejei jelszavai 12. Támogatjuk a szabadságukért és függetlenségükért küzdő népek igazságos harcát! 13. Nemzeti egységben a szocialista Magyar- országért! 14. Előre a XII. kongresszus határozatainak végrehajtásáért! 15. Béke —[haladás — szocializmus! 16. Előre jaz 1982. évi népgazdasági terv sikeres végrehajtásáért ! 17. Köszöntjük a munkában élen járókat, a szocialista munkaverseny résztvevőit! 18. Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt! 19. Éljen ia szocializmust lépítő magyar nép! 20. Éljen és erősödjék szeretett hazánk, a Magyar Népköztársaság! -— Kádár János nemzetközi gazdasági és pénzügyi szakemberekkel találkozott A Magyar Nemzeti Bank szervezésében április 15—17. között Budapesten ülésezik a nemzetközi gazdasági és pénzügyi kérdésekkel foglalkozó konzultatív csoport. A harminctagú csoport 1978-ban azzal a céllal alakult, hogy választ adjon a nemzetközi gazdasági-pénzügyi életben mutatkozó problémákra. A csoport elnöke dr. Johannes Witteveen, több nagyvállalat és bank igazgatótanácsának tagja, ismert nemzetközi pénzügyi szakember; tagjai különböző nemzetiségű, neves közgazdászok, politikusok, bankárok és üzletemberek. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára pénteken a Parlamentben találkozott a budapesti ülés résztvevőivel. Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese, a csoport tagja tájékoztatta Kádár Jánost a budapesti ülésszak munkájáról, amelynek során a nemzetközi pénzügyi rendszer és a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok fejlesztésének időszerű kérdéseit vitatják meg. A csoport elnöke, dr. Witteveen a résztvevők nevében méltatta a létrejött találkozót, köszönetét fejezte ki a fogadtatásért, ismertette céljaikat és eredményeiket. Ezt követően Kádár János eszmecserét folytatott a csoport tagjaival időszerű nemzetközi po litikai és gazdasági kérdésekről. A megbeszélésen jelen volt Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára és Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. A hosszú, kemény tél után nehezen tavaszodik az idén. A sokszor hűvös, esős idő nagyban hátráltatja a vetési előkészületeket. Ennek ellenére dolgoznak a földeken. Vecsei Márton a Szekszárdi Állami Gazdaság egyik nyolcvanhektáros táblájában veti a napraforgót. (Képriport az 5. oldalon.) Tavasz a földeken
