Tolna Megyei Népújság, 1982. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-16 / 88. szám
( TOLNA \ ^ m A rtEPUJSAG 1982. április 16. POLGÁRI VEDELEM Eredményes kiképzés Elismerésre méltó társadalmi munka lfígyazat, mereg! Az országban körülbelül másfél millió család van, amely kertműveléssel, mezőgazdasági kistermeléssel, ahhoz szükséges anyagok felhasználásával, terményértékesitéssel foglalkozik. Sajnos, nagy részük, különösen a tápanyag visszapótlás és növényvédelemhez szükséges anyagok vonatkozásában, hézagos ismerettel. Aki a tápanyagok (műtrágyák) hatásmechanizmusának, a növényvédő szerek mérgező tulajdonságainak ismerete nélkül dolgozik, az veszélyezteti a saját és embertársai, az állatok, a hasznos rovarok, méhek, madarak egészségét, életét és a környezet tisztaságát. NOVÉNYVÉDÓSZEREK ÉS MÉRGEZŐ VEGYI HARCANYAGOK TULAJDONSÁGAINAK ÖSSZEHASONLÍTÓ táblázata KÉMIAI SZERKEZETE HASONLÓ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI HASONLÓ FIZIKAI TULAJDONSÁGAI ELTÉRŐ HATÁSMECHANIZMUSA AZONOS ANALITIKÁJA HASONLÓ, VAGY AZONOS VÉDEKEZÉS HASONLÓ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS AZONOS FOSZFÁTÉSZTER TÍPUSÚ VEGYÜLETEK NÖVÉNYVÉDÓSZEREK A KÁROS hatásokat célszerű mindenkinek ismerni, és a vegyszereket kellő ismeretek megszerzésével a nagy terméshozamok elérésének szolgálatába állítani. A kémiai szerek használata is csak akkor veszélyes, ha nem ismerjük jól az alkalmazásuk módját. A mezőgazdasági nagyüzemekben magas szinten képzett szakemberek irányítják a termelést, a tápanyag és növényvé- dőszer-felhasználást, ennek eredménye, hogy országunk a mezőgazdasági termelés színvonalát tekintve nemzetközi elismerést nyert. A mezőgazdasági szakemberek ügyelnek a műtrágyák és növényvédő szerek felhasználására és arra, hogy ezek az anyagok kedvező hatást fejtsenek ki, s a megtermelt áru minél nagyobb meny- nyiségben, az egészségre káros hatás nélkül kerüljön a fogyasztók asztalára. A legjobban ve- » zetett üzemekben, különösen arra ügyelnek, hogy óvják a környezetet a műtrágyák és növényvédő szerek szennyezésétől. Sajnos, a háztáji és kisegítő gazdaságokban, valamint a házikertekben gyakran fordul elő gondatlanság. Különösen a tápanyag-felhasználás és növényvédelem terén kell sokat tennünk az embert és környezetét veszélyeztető gyakorlat megszüntetéséért. A VEGYSZEREK szakszerű felhasználását mindenkinek meg kell tanulni, olyan mértékben, mint ahogyan bánik velük. Súlyos veszélyként mutatkozik a kistermelésben a gyomirtó szerek használata. E szerek nemcsak a gyomnövényeket pusztítják el, sejtburjánzást előidézve, hanem hatással vannak a kultúrnövényekre és más élő szervezetekre lis. Felszívódnak a megtermelt burgonyába, sárgarépába, petrezselyembe és más zöldségnövényekbe, ezek elfogyasztásával szervezetünket károsíthatják. A legjobb gyomirtó szer a helyes növényi sorrend és az idejében alkalmazott kapálás. Amennyiben nem hullanak el gyommagvak, akkor nem is kelhetnek ki a gyomok. Egészségünknek is jót tesz a szabad levegőn végzett rendszeres mozgás. Napjainkban vita tárgyát képezi hogyan termeljünk? Vegyszerek alkalmazásával-e, vagy az úgynevezett biológiai növényvédelemmel. E két kérdésnél határozottan leszögezhetjük, hogy korszerű mezőgazdaság ma már nem képzelhető el korszerű tápanyagok és növényvédő szerek nélkül. Az utóbbi évtizedekben a világban bekövetkezett demográfiai robbanás miatt az emberiség egyre több, egyre választékosabb élelmiszert igényel. Az igényeket — fényegében változatlanul földterületen - csak a terméshozamok szüntelen növelésével lehet kielégíteni. A tudományos technikai fejlődés eredményei lehetővé tették a bőven termő, nagyobb ellenállóképességű növényfajták kinemesítését, riagy hatású műtrágyák és növényvédő szerek létrehozását. A MEZŐGAZDASÁG kemizá- lásával egy időben jelentkeztek az örömök és gondok, öröm a nagyobb terméshozam, a kevesebb emberi munka, a hatásos védelem, viszont gond a műtrágyákból talajban visszamaradó, esetleg mérgező elem, vagy vegyület és a növényvédő szerek mérgező bomlástermékei a talajban, a növényben, az élelmiszerben, a vízben, mindenütt a környezetben. A növényvédő szerek jelentősebb része mérgező, a rovarölő szerek többsége kontakt idegméreg, szerkezeti felépítése, mérgezési hatásmechanizmusa megegyezik a mérgező harcanyagokéval. Azonos jellegű növényvédő szer és mérgező harcanyag esetében, mindig kétséges, hogy a vegyület milyen célra kerül kifejlesztésre, illetve milyen célra használták először. A második világháborút megelőzően növényvédő szer után kutattak és az idegmérget fejlesztették ki, vagy Vietnamban növekedést serkentő, illetve gátló vegyszereket próbáltak ki és alkalmaztak lombtalanításra, növényzet- puszitító harcanyagként. A növényvédő szerek bomlástermékei, a szermaradványok vagy más szóval pesztidi- dek, mivel felhalmozódnak az élő szervezetben és a könyezetMÉRGEZŐ VEGYI ben, károsítják — mérgezik, életfunkciójukat befolyásolják, mutálják — az élő szerveket, szöveteket, sejteket. Súlyos problémaként mutatkozik az elhasznált vegyszerek csomagoló- és tárolóanyagainak a széjjeldobálása. Intézményesen el kellene rendelni, hogy vegyszerek csomagolóanyagai környezetszennyezés nélkül megsemmisíthető anyagból készüljenek, és más üveghez hasonlóan, a vegyszeres üvegek visszaváltását is meg kellene szervezni. Az üveg, amely nagyrészében csak összetörik, mint alapanyag is érték. A növényvédő szerek használata közben sokan fegyelmezetlenek, nem tartják be a munkavédelmi előírásokat, nem használják a védőeszközöket. A LEGTÖBB probléma a kiskertekben tevékenykedő emberek esetében van, mivel nincs kellő szakmai felkészültségük, nem iismerik a munkavédelmi előírásokat, nem használnak HARCANYAG védőeszközöket, nem mindig ismerik fel a mérgezés tüneteit. Legfontosabb, a készítményekre nyomtatott higítási ajánlások, figyelmeztetések, munkavédelmi előírások betartása. Csak a kereskedelmi forgalomban kapható, engedélyezett növényvédő szereket és azokat is csak az előírások szerint használjuk. A permetezéshez használjunk külön, jól záródó öltözetet, kalapot, motoros-szemüveget, gumi- vagy bőrkesztyűt, valamilyen légzésvédő eszközt. Munka közben ne igyunk, ne együnk, ne dohányozzunk. Ha mégis rákényszerülünk, pihenésre szánjuk magunkat, vessük le védőeszközeinket, mossunk szappanos, bő vízben kezet és arcot, törüljük szárazra magunkat. A munka befejeztével, célszerű alaposan lemosakodni, lezuhanyozni. A MÉRGEZŐ harcanyagokkal szembeni védekezésnél nagyon sok hasonlóságot figyelhetünk meg. A polgári védelemben használatos védő munkaruha hasonló alapanyagból, hasonló szabásformával készült, mint a mezőgazdasági. Van hasonlóság a légzésvédő eszközöknél is, a Szűrőbetétek azonban a növényvédő szerek kisebb méreghatása miatt, eltérőek. Az elmondottak alapján igen sok hasonlóságról győződhettünk meg, a növényvédelem és a vegyivédelem között. A szakszerű növényvédelem egyben jó gyakorlat adott esetben a mérgező harcanyag- szennyeződés eltávolítására, mentesítésére. Az utóbbi-két évtized alatt felfejlődött ipar és kialakult urbanizáció az emberiség 70-80 százalékának változtatta meg a munka-, és 30—40 százalékának a lakáskörülményeit. E változások az emberek nagy tömegét elválasztották a természettől, a szabad levegőtől, napfénytől, bizonyos réteget a fizikai tevékenységtől. AZ IPARI és szellemi dolgozók nagy része már régebben felismerte, mit jelent a kertészkedés az egészségre, a káros urbanizáoiós ártalmak ellensúlyozására. A kertművelés ma már milliók kedvelt foglalatossága, jövedelemkiegészítő tevékenysége. A kert kellemessé teszi a családi együttléteket. A legfiatalabbtól a legidősebbekig találhatnak munkát, értelmes foglalatosságot. A család élelmezésében - gyümölcs, szőlő, zöldségnövények termesztése - komoly szerepet játszik és pénzmegtakarítást jelent. Kellő figyelemmel, szakértelemmel végzett kerti munka révén így valósítható meg egészségünk és a társadalom védelme. A növényvédő szerek alkalmazása nagy fegyelmet, figyelmet követel a mezőgazdasági üzemektől. A Paks városban szervezett speciális szakszolgálati alegységek állománya befejezte az előírt 16 óra általános, 5 óra speciális, 15—30 óra szakkiképzést. A kiképzések végrehajtásánál alapvető követelmény volt, hogy az alegységek gyakorlati kiképzésen „rendkívüli" körülmények közepette, teljes felszerelésben, a meglévő technikai eszközök alkalmazásával végezzék el a feladataikat. Az alegységeket biztosító vállalatok vezetői megértették a felkészülés jelentőségét, fokozott odafigyeléssel, jól felkészült alegységparancsnokokkal végezték kiképzési tevékenységüket. A kiképzés folyamán elértük, hogy valamennyi alegység 97 százalékos megjelenése mellett nagy fegyelemmel, becsülettel végezte el a rá háruló feladatokat. A kiképzések során külön dicséretet érdemel a költségvetési üzem, a konzervgyár parancsnoksága és az alegységekbe beosztott valamennyi dolgozó. Ugyanez mondható el a többi üzemről és a beosztott állományról. örvendetes, hogy a feszített kiképzés végrehajtása során az alegységparancsnokok vezetésével elértük, hogy eseményünk, rendkívüli eseményünk nem volt. Az indokolatlan hiányzás miatt csak néhány emberrel kellett az üzemben szót váltani. Olyan helyzet állt elő a kiképzés során, hogy a szervezőknek nem kellett „rendkívüli" helyzetet beállítani, mert a hideg időjárás próbára tette a védőfelszerelésben tevékenykedő, valamennyi beosztottat. Az üzemi parancsnokság és alegységparancsnokok messze- menőleg gondoskodtak az állomány felszereléséről, szállításáról, élelmezéséről, melyért a városi parancsnokság köszönetét fejezte ki. A gyakorlati felkészítés azt is megmutatta, hogy hol vannak még hibák, melyeket mielőbb m^g kell szüntetni, ha méltóan akarunk szerepelni az elkövetkező időszakban a komplex gyakorlaton. Sok problémát okozott az egyéni vegyi-védelmi eszközök viselése, a műszerek használata, az együttműködés a „kár- helyen” rajok, szakaszok között. Kevésbé ismerik a jeleket, jelzéseket, sok gondot okozott a védőfelszerelésben a „sérültek" ellátása, szállítása. Mindezek arra figyelmeztetnek bennünket, üzemi és városi vezetőket, hogy a pontossági és a gyorsasági tényezők betartása mellett erre még naay figyelmet kell .fordítani. Külön kell szólnunk az alegységek társadalmilag hasznos munkájáról is. Városunkban egyre jobban meghonosodik, hogy az alegységek a felkészítés során városunk és az üzemük érdekében társadalmilag hasznos munkát is végeznek. A kiképzésen a költségvetési üzem, konzervgyár, körzeti építőipari szövetkezet, az állami gazdaság, Nagydoron Németkér községök, a Tolna megyei Építőanyag-ipari Vállalat pv- alegységei útépítéssel, épületek bontásával és egyéb üzemi tevékenységgel több ezer forint értékű, hasznos munkát végeztek. A költségvetési üzem, kon-, zervgyár, az állami gazdaság járt élen, de a többi alegység is elvégezte a rászabott feladatot. Mindez fontos láncszem városunk arculatának megváltoztatásához, nagy segítség a városi tanács ilyen irányú munkájában. A városi tanács vezetői köszönetüket fejezik ki ezúton is valamennyi üzemvezetőnek, rajtuk keresztül az alegységparancsnokoknak, és a teljes állománynak. Úgy értékelik a munkánkat, hogv helyes kezdeményezésünkkel elősegítjük városunk szépülését, csinosítását. Biztatnak bennünket, keressük továbbra is ezeket a lehetőségeket, melyhez minden támogatást megadnak. A városi pv-parancsnokság nevében mi is köszönetünkeit fejezzük ki azért az odaadó tevékenységért, melyet az üzemek, alegységek kifejtettek a felkészítés sikeres befejezéséért, ezen túl a városért tett, forintban is kimutatható társadalmi munkáért. MAJOROS BENEDEK Sugárfelderítő járőr ■ —\ Alegységek társadalmi munkája Talajfertőtlenítés vegyszerrel
