Tolna Megyei Népújság, 1982. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-13 / 61. szám
1982. március 13. Képújság 5 A saláta, az uborka, ° r®t?k..és ® spárga hoj-----------------------------------------------látásáról, azaz a primőrtermesztésről már 16ö4-ben szó esett Lippai János híres „Posoni kert" című könyvében. Ebben az időben még nem „borso^ták” eledeleiket paprikával az emberek — ez csak úgy száz év múlva jött divatba —, s a paradicsomot sem ismerték. Ma ennek a két zöld ség növénynek a hajtatását végzik nagyobb felületen. Azaz végezték. Mert a primőr- termesztés két év alatt a mélypontra zuhant. Mégpedig a fűtésre használt olaj árának emelkedése miatt. Primőr paprikát persze most is lelhet kapni: 9 forint ötven fillér darabja. Ha ezt olajtüzelésű üvegházban, vagy fűtött fólia alatt állították elő, akkor a benne lévő energiaköltség három forint, ha viszont meleg vízzel fűtöttek, akkor csupán 40—50 fillér. Az olajjal fűthető üvegházban egy négyzet- méter energiaiköltsége 425 forint, s erről a területről 150 paprikát lehet leszedni. Tolna megyében nincsenek üveg- felületék, itt mindig is fólia alatt termelték a primőrt. Míg olcsó volt az olaj, addig április végén lehetett először paprikát szedni, most, hogy az intenzív fűtéssel visszaálltak, május végén lesz először primőr paprika. Ugyanis csak ott fűtenek, ahol a palántákat nevelik. A téli időszakban semmiféle berendezés alatt nem éri meg hajtatni, aminek az oka a magas beruházási költség és a viszonylag alacsony termelői ár. De a kereslet is kicsi: nem mindenki tud adni majdnem tíz forintot egyetlen, ujjnyi vastag paprikáért. A fóliás termesztésnél egész évi üzemelésről nem lehet szó, de talaj- és légtérfűtésnél 106 forint a négyzetméterenkénti fűtési költség. Az úgynevezett enyhe fűtés esetén négyzetméterenként 25 forintba kerül az olaj. Ezt a termelési ■módot jelenleg csak Mözsön és Tengelicen alkalmazzák — Szedresen, Bogyiszión és Madocsán megszüntették. Fűtetlen fólia, ahol egyáltalán nincs energia-felhasználás, Mözsön, Madocsán és Faddon van. Mert üzemi körülmények között az enyhe fűtéssel hajtatott zöldségeknél csupán húsz forint négyzetméterenként a haszon — ha jól bejön a termelés. A primőrtermesztés az üzemekben tehát mélyponton van: a KGT taggazdaságaiban tavaly hat hektár volt, idén már csak két hektáron van enyhe fűtéssel hajtatás. A fűtetlen fóliánál jobb a helyzet, de a közgazdasági környezet ott sem a nagyüzemnek, hanem a háztájinak kedvez. Tavaly 2,2, idén négy hektár a háztáji fóliafelület. A háztájié a jövő? Egyelőre úgy néz ki. Az üzemek munkaerőgondokkal küszködnek, viszont a háztáji zöldségeket munkaidő után, a család közösen is gondolhatja, ezenkívül itt nincs közteher, elmaradnak a járulékos, és az általános költségek, és ami egyáltalán nem lényegtelen: ha valaki mégis fűteni akar egyharmadával olcsóbban kapja meg az olajat, mint a nagyüzem. Joggal merülhet fel a kérdés: miért éri meg a háztájiban primőrt termelni, s miért nem kifizetődő a nagyüzemben. Mindenekelőtt: kevés a munkaerő. A kertészeti kultúrák ápolása ma már nehéz munkának számít, kevesen vállalják „ezért a pénzért”, a közvetlen érdekeltséget nem lehet megteremteni, mert nincs miből, a termelés nem gazdaságos, és a bérszínvonal-gazdálkodás meghatározza a kereseteket. Hogy IS volt régen? Trágyatalpon, azaz biofűtéssel ------—------------------állították elő hollandágyakban a palántákat, deszkán, hason fekve tűzdeltek, aztán mezőgazda- sági hulladékkal, iszapszénnel fűtötték az alagútkemencés üvegházakat. Ki vállalja ezt ma már? Inkább a melléküzemben dolgoznak, és munka után fóliáznak. A központi támogatás az üzemeknek megszűnt. 1970-től tíz éven át az üvegházépítésihez 70 százalék, a fólia létesítéséhez 40 százalékos állami támogatást kaptak az üzemek, az árbevétel 10 százaléka volt a fejlesztési alap támogatás. Ez megszűnt, ma a háztáji termelést támogatják: kedvezményesen lehet fóliához, kisgépekhez jutni, a palántákat meg a közös gazdaság adja, és értékesíti a termést is. Jelenleg az a helyzet, hogy az ország összes zöldségtermésének 30—40 százalékát a háztáji adja, ezen belül 70 százalék a primőr részesedése. Milyen megoldások kínálkoznak, hogy ne csak május végén jussunk friss zöldséghez? Megyénkben nincs termálvíz, az olaj viszont drága. Marad tehát a fűtetlen fólia, és a terjedőben lévő vízfüggönyös, hidrosolos technológia —, de még itt is gondoskodni kell kiegészítő fűtésről. A hidro- sol magyar találmány, de az egész világon meglehetősen gyorsan terjed. A lényege: egymástól 25—30 centiméterre két fóliaréteget feszítenek ki, az alsó fóliára permetezik felülről, egy perforált csőből a vizet, s így a fóliaházban lévő Ihő nem szökik el, mert szigetel a légréteg, a víz, és hideg időben a felső fólián lévő dérréteg. Ennek különösen ott van jelentősége, ahol a 30—40 fokos hulladék termálvizet tudják a belső fóliára permetezni. Nálunk csak a 12 fok körüli kútvíz jöhet számításba, netán az atomerőmű hűtővize. Vízfüggönyös fóliasátor egyelőre Tolna megyében nincs. De van rá lehetőség. Percenként háromezer Titer tizenkét fokos vízzel egythektáros telepet lehet mínusz húsz, huszonöt fokos hideg esetén fagymentesen tartani. Itt már — négyzetméterenként húsz forint értékű olaj felhasználásával — palántát lehetne nevelni, a korai időszakban hidegtűrő, később pedig melegigényes növényeket hajtatni. Ez csak lehetőség, de egyelőre nem tervezik a megépítését. Mert drága, mert bizonytalan az értékestíés, és nincs munkaerő. A szakemberek többféle termesztéstechnológiát javasolnak még a korai zöldségfélék termesztésére. Ajánlják a kettős fóliát, a vegetációs fűtést, ahol a talajra helyezett gégecsöves fűtéssel a talaj felső rétegét és a fölötte lévő levegőréteget lehet fűteni. Ismert már az energiaernyő is: a fólián belül újabb fóliasátrakat, fóliaágyakat, alagutakat építenek. Az energiaernyő a fűtőcsövekről, a talajról, valamint a növényzetről kifelé irányuló sugárzást tartja vissza. Primőrt tehát többet termelnek a háztájiban, mint-------------------------------- a nagyüzemben. Erre fordítanak mo st gondot, mégpedig azért, hogy az elkövetkező időkben, ha később is, de legyen korábbi zöldségféle. Meg kell szoknunk azt, ami a nálunk fejlettebb országokban régóta bevált gyakorlat: a téli, a kora tavaszi hónapokban az előző évben szóntáföldön megtermelt zöldséget fogyasztjuk konzervdobozból, és mireiitzacskóból. D. VARGA MARTA Korszerűen, hatékonyan, rendszeresen A 11 -es Volán Vállalatnál négy éve jelentős fejlesztésbe fogtak, amelynek eredményeként most korszerű körülmények között tudják a gépjárműveket javítani, felkészíteni az időszaki műszaki vizsgára. A régi üzemépületben alakítottak ki egy javítósort. Egymás után következnek a különböző vizsgálatok és a javítást is elvégzik. A legkorszerűbb vizsgálómódszereket, a legújabb típusú gépek adataival egészítik ki. Előre programozzák egy-egy kocsi, vagy egy járműtípus egész évi műhelyi tartózkodását. A korszerű vizsgáló-javító vonal nem lenne teljes, ha nem volna ezt kiszolgáló kisműhely és raktárrendszer. Ugyanis a csarnok olyan részére telepítettek egy-egy kisebb kézi raktárt, vizsgálóműhelyt, ahova a dolgozók gyorsan eljutnak, tehát a munkadarab nem utazik sokat a javítási idő alatt. Korszerűen, hatékonyan, gyorsan javítják a Volán gépjárműveit, érdemes volt költeni erre a célra — mert a javítási idő rövidülésével a fejlesztésre fordított pénz hamar visszatérül. —Pj—Ka— A fékbetétcsere tudományát sajátítja el Fruzsina László ipari tanuló Illés Dezső Skoda-motort javít A villamossági műhelyben Pálfi Ferenc ellenőrzi az ön- , indítókat Szentgáli István és lselstöger Lajos előkészítik kocsijukat az olaszországi úthoz. Az aknából nézve A tizenhat tonnás Tátra darukocsira helyzetjelző lámpát szerelnek Csők tiszta autóbuszok hagyhatják "el la telephelyet
