Tolna Megyei Népújság, 1982. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-13 / 61. szám

» Világ proletárjai, egyesüljetek ! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Mai számunkból A KODÁLY- EMLÉKBIZOTTSÁG FELHÍVÁSA (2. old.) Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 22. paragrafusának 2. bekezdése alapján az országgyűlést március 25-én, csütörtökön délelőtt 10 tórára összehívta. A Minisztertanács javasolja, hogy az országgyűlés tűzze az ülésszak napirendjére az igazságügy-miniszter beszámolóját a jogalkotás helyzetéről, vala­mint a művelődési miniszter beszámolóját a közművelődésről szóló 1976. évi 5. törvény végrehajtásáról. (MTI) Kádár János és Lázár György fogadta a francia államminisztert Michel Rocard, a Francia Köztársaság államminisztere, tervezési és területrendezési miniszter, és Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, az Or­szágos Tervhivatal elnöke már­cius 11—12-én Budapesten tár­gyalásokat folytatott. Kifejezték készségüket a kétoldalú gaz­dasági kapcsolatok további szélesítésében, azok intenzíveb­bé tételében. Ezt kormányaik a rendelkezésükre álló eszkö­zökkel elősegítik. Michel Rocard-t fogadta Ká­dár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára és Lá­zár György, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. A vendég megbeszélést folytatott Havasi Ferenccel, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Politikai Bi­zottságának tagjával, a Köz­ponti Bizottság titkárával. Tár­gyalt továbbá dr. Hetényi Ist­ván pénzügyminiszterrel. Veress Péter külkereskedelmi minisz­terrel és Fekete Jánossal, a Magyar Nemzeti Bank első el­nökhelyettesével. A francia küldöttség pénte­ken elutazott. Ülést tartott a megyei képviselőcsoport Lakásépítés - nyomdalátogatás Az országgyűlés tavaszi ülés­szakára készülve tartotta meg ülését tegnap délelőtt Szek- szárdon a Hazafias Népfront székházának tanácstermében a megyei képviselőcsoport. Az ülésen részt vett Császár Jó- (Folytatás a 2. oldalon.) XXXII. évfolyam, 61. szám. ÁRA: 1,80 Ft HÉTRŐL HÉTRE, hírről hírre (3. old.) SOKFÉLE FORMA, EGYSÉGES TARTALOM (3. old.) SZEGÉNYHÁZ (4. old.) UTAZÁS ÉSZAK HÓMEZŐIN (8. old.) JÓ ÉTVÁGYAT, ŰRHAJÓSOK! <9. old.) NÉGYEZER RÉGÉSZETI LELET (9. old.) 1982. március 13., szombat. AZ ASCOT A BRIGÁD (4. old.) DÉRRÉTEG A FÓLIÁN (5. old.) MÚLTUNKBÓL (6. old.) MEGYEI MÉZEI FUTÓBAJNOKSÁG (14. old.) OT ÉV ALATT TOVÁBBI TÍZ (7. old.) OTLETGYÁROS REJTVÉNYKÉSZÍTŐK (7. old.) BOLGÁR NÉPGAZDASÁG, 1982 (8. old.) EZERNÉGYSZÁZ ÚJ VÍZTÁROLÓ (9. old.) A DUNATÁJ IDEI ELSŐ SZÁMI (10. old.) AZ ÉLETÉRZÉS (10. old.) BARANGOLÁS A TISZAHÁTŐN (11. old.) EGY ÉRDEKES MÚZEUMBAN (12. old.) A BÉKA ÉS A VARJÚ (13. old.) Inkább a magas számlát? Magyarország közvetlen energia-felhasználásának legna­gyobb tétele — 38,8 százalékkal — a fűtési és kommunális célú fogyasztás (a világítás, szeliőttetés, hideg-, melegvíz- ellátás, valamint a háztartások és közösségi létesítmények egyéb energiafogyasztása tartozik a fűtés mellett e rovat­ba). összehasonlításul még két adat: az ipar 29,6 száza­lékkal, míg az egész gépjármű-közlekedés 10,3 százalékkal részesedik az országos energia-felhasználásból. Ezúttal ma­radjunk csak a lakóépületeknél, hisz az elsőként közölt fo- gyasztás'hányad csaknem felét odahaza használjuk el. Ismert a tétel: a takarékosság nem kellemetlenséget, le­mondást jelent, hanem a pazarlás megszüntetését, illetve a szükségletek változatlan szintű, de kevesebb energiával való kielégítését. Nézzünk egy témákba vágó példát. A 65 négyzetméteres átlaglakás (az állami kivitelezésűek és a magánerőből készültek alapterületének átlaga ennyi) el­készítéséhez szükséges energiát vegyük 1 egységnek. (Ebbe beletartozik a beépített anyagokban foglalt energia ugyan­úgy, mint az építés köbben elhasznált mennyiség.) Ennyit kilenc év alatt „fogyaszt" egy átlagos háztartás. Túl sokat. A következtetés: a megtakarítás forrásait az üzemeltetés körében kell keresni, akár úgy is, hogy ennek érdekében növeljük az építésihez felhasznált energia mennyiségét. A VI. ötéves terv mintegy évi 2 százalékkal kívánja nö­velni az épületállományt úgy, hogy a fűtésre fordított ener­gia csak 1 százalékkal emelkedjen. Miként érhető ez el? A veszteségek csökkentésével. A családi házak hővesztesé­gének csaknem fele a külső falak rovására írható. A ma­radékon — csökkenő sorrendben — a tetőfödém, az ablak és a padló osztozik. Az 5—>10 szintes lakóépületeknél for­dított a helyzet. Ott az ablakok vesztesége 60—6’5 százalék, míg a külső falaké 25—30 százalékra csökken. A tetőfödém és a padló vesztesége viszont szinte elhanyagolhatóan cse­kély. Az új hővédelmi szabványban előírt és 1986-tól alkal­mazandó fokozottabb hőszigeteléssel a fűtési energia 30 százalékkal csökkenthető. Ennek körülbelül a fele takarít­ható meg a múlt év óta érvényes szabályok betartásával. Mi hát a teendő? Az állami és szövetkezeti építőiparban könnyebb a helyzet. A panelos házak építésekor vasta­gabb hőszigetelő anyagot keli beönteni a homlokzati ele­mekbe, míg az utólagos hőszigetelést igénylő betonra, il­letve vasbetonra vastagabb védőréteget kell felragasztani. Emellett a jó hőszigetelésű ablakok beépítésével tulajdon­képpen eleget is tettek a hővédelmi szabvány követelmé­nyeinek. Családi házak esetében ennél nehezebb a helyzet, mert nincs megfelelő választék. A ma kapható, korszerűnek nevezett falazóanyagök — vékony falú, nagy üregű váz­kerámia elemek és a porózus porotontéglák — csak az enyhébb követelményeket elégítik ki. Az 1986-tól alkalma­zandó hővédelmi szabályoknak a mai falazóanyagok közül talán egyedül a gázbeton elemek tesznek eleget önmaguk­ban, egyrétegű falként. A többinél utólagos hőszigetelést kell alkalmazni. E célra jelenleg 3 terméktípus használatos, és a fejlesztés is ezek gyártóbázisát növeli: az ásvány­gyapotról, a műanyag habokról — ezek közül is elsősorban a polisztirolhabokról —, valamint a duzzasztott perlitről van szó. Fontos, hogy ezek szabvány által előírt, állandó minőségben kerüljenek a felhasználókhoz és ki kell építeni az anyagok felhasználásához szükséges infrastruktúrát (meg­felelő szállítást, tárolást, a tanácsadást és a beépítés se­gédeszközeit, anyagait értve ezen). A jó hőszigetelésű ablakok döntő hányada műanyagból, fából, illetve a kettő kombinációjából készül. A fémalapún­kat a különféle építési rendszerek komponenseiként gyárt­ják. Valamennyi típus légzárása és a kétrétegű hőszigetelő üvegezés hőátbocsátó képessége összehasonlíthatatlanul jobb a ma használatos termékekénél. További megtakarításokat re jt magában a programozott fűtés — amikor napközben senki nincs otthon, illetve éj­szaka csökkenteni lehet a lakások hőmérsékletét —, de a távfűtéses lakásokban a hőenergia mérése már önmagában is csökkentené a felhasználást. Mindkét megoldás eddig nem gyártott szerelvényeket, berendezéseket kíván. Mint a számításokból kitűnt, hosszú távon az építéshez felhasznált anyagok, szerelvények értékének emelkedése — így a beépített energia növelése — csökkentheti csak a használat során fogyasztott energiát. Ennek viszont meg kellene teremteni az anyagi feltételeit is. Mert ma inkább fizetjük a magasabb fűtési számlát, minthogy egy összeg­ben letegyük — akár építéskor, akár vásárláskor — a hő- szigetelés árát. NÉMETH K. GÉZA A 11-es Volán Vállalatnál korszerűen, hatékonyan és gyorsan javítják a gépjárműveket, erről képriportban _ számolunk be lapunk 5. oldalán.

Next

/
Thumbnails
Contents