Tolna Megyei Népújság, 1982. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-12 / 60. szám

( TOLNA N A “íhpujsag 1982. március 12. Tudósítóink írjak Fuvarozás - gebines alapon Tanfolyam, vetélkedő Dombóváron Lovas Zoltán 25 éves, érett­ségizett gépkocsivezető. Varsá­don lakik: s az elmúlt év őszé­től fuvarozási vállalkozó. — Hogyan határozta el, hogy gebinesként elvállalja ezt? — Leszerelésem után jutott tudomásomra, hogy a gyönki és a kölesdi tanács a fuvarozási gondjainak enyhítésére kérte: a Volánnak legyen kihelyezett kocsija. No, én erre a lehető­ségre „csaptam” le. És, ameny- nyire az elmúlt néhány hónap forgalmából következtetni lehet — nyereséges lesz a vállalko­zás. — Kölesden van két „hiva­tásos” fuvaros is. Ök hogyan fogadták magát? — Úgy, mint konkurrenciát. De most már látom, hogy ne­kik is van egy kialakult vevő­Nagymányokon 1928-ban épült a bányatelep tiszti strand­ja, melynek vizét — kezdetben — beépített kazánnal lehetett melegíteni. E patinás kis fürdő a későbbiek során a bányász­gyerekek kedvenc strandolási helye lett. A létesítményt 1954- ben .gazdasági okok miatt le­bontották és vizét végképp le­engedték az itt folyó Völgység patakba: a medencét sorsára hagyva. A bányószgyerékek egykori fürdőparadicsoma több mint negyedszázadon át várja sorsa jobbra fordulását. Az üresen haayott medence az itt épült mentőállomás szomszédságá­ban fekszik, közvetlenül az út mellett. Nem nyújt valami szív­derítő látványt azok számára, akik nosztalgiával gondolnak vissza a hajdani strandon töl­tött gyerekkori, nyári délutá­nokra. A járókelőkben nap mint nap felvetődik a kérdés: ha az illetékeseknek nincs pénzük, vagy nem áll szándékukban a fürdő felújítása, akkor miért nem temetik be ennyi év után? így máris egy gonddal (meg egy üzemtörténeti emlékkel, kevesebb lesz Monyokon. GOLCZ PÄL körük és csak helybe, kis téte­leket szállítanak. Az én elkép­zelésem pedig az, hogy lehető­leg a kocsi teherbírásának meg­felelő fuvarokat szerezzek, mégpedig nagyobb távolságra. Ilyen értelemben természetesen nem beszélhetünk a konkuren­ciáról... A kocsi teherbírása 2,8 tonna, s én a plató engedte terjedelemig szállítok fát, sze­net, olajat, építőanyagokat a TÜZÉP-ről, de téglát is vittem, s fuvaroztam már a gyönki MEZŐGÉP-nek is. — Csak a szállítás a felada­ta? — Nem. A megrendelő kí­vánsága szerint, melyet telefo­non is leadhat nekem, én a kí­vánt árut a helyszínre viszem, s annak ellenértékét, amit számlával igazolok, utólag ki­fizeti. — Milyen kötöttségei van­nak? — A Volánnak, akinek ge- binese vagyok, elvárásai van­nak. Ilyen a terv, amely ha­vonta legalább 23 ezer forint bevétellel számol. A másik, hogy felelősséget kell vállal­nom a rám bízott kocsiért, úgy is, hogy az minden ellenőrzés alkalmával műszakilag, esztéti­kailag is kifogástalan legyen, Taxióra alapján kell fizetni, s ez lényegesen olcsóbb, mint a lovas kocsi tarifája. A bevétel 52,2 százalékát kell a vállalat számlájára befizetnem, a fenn­maradó részből kell fenntarta­nom a kocsit is. E néhány hó­napos munka során látom, hogy igénylik ezt a fajta szolgálta­tást is az emberek. KONRÁD LÁSZLÓ Újítási ankét a Bonyhádi Cipőgyárban Ez év májusában megrende­zendő V. országos újítási ta­nácskozásra szinte az ország valamennyi vállalatánál — joggal mondható - nagy felelősséggel készülnek. Azt várják ettől a tanácskozás­tól, hogy új tartalmat kap, új életre kel ez a mindenki szá­mára hasznos mozgalom. A szel­lemi tevékenység fontos lánc­szeme az újítási mozgalom is. így van ez a Bonyhádi Cipő­gyárban is, ahol ilyenformán milliós értékek jöttek létre. A cipőgyárban rendezett újítási ankéton a vállalat vezetése, a mozgalmi szervek vezetői, a kö­zépvezetők és a legjobb újítók mellett részt vett még a Bőr­ipari Dolgozók Szakszervezeté­nek képviselője is. Tréber Tibor igazgató elmondta, hogy a nagy és szép eredmények mellett sok még a tennivaló, hisz a válla­lat létszámához viszonyítva szé­lesebb körben kellene az újítási feladatokkal foglalkozni. A vál­lalati szakszervezeti bizottság kezdeményezésére, a Bőripari Dolgozók Szakszervezetének patronálásával az országban először került sor erre a tapasz­talatcserével összekötött talál­kozóra. Ezt a hasznos kezdemé­nyezést jó lenne rendszeresíte­ni, hisz az iparági tapasztalat- csere szinte az egész népgazda­ság számára pezsdítené az újí­tási mozgalmat. Az ankéton a vállalat négy igen aktív újítója kapott kitün­tetést. Fábián Gergely a Kiváló újító arany fokozatát, Felszegi Ferenc ezüst, Hajnal József bronz, Baritz István ugyancsak bronz fokozatú kitüntetést ka­pott. HORVÁTH JÓZSEF Tudósítóink három olyan dom­bóvári eseményről adtak tá­jékoztatást, mely a tovább­képzést, a tanulást, a jobb szakmai tudás megszerzését szolgálta. Ifjú vöröskeresztesek A dombóvári Gőgös Ignác Gimnázium vöröskeresztes ta­nulói sikeres vizsgát tettek elsősegélynyújtásból, a tanfo­lyam befejezését követő házi­versenyen. Igen szoros küzde­lemben tudta az első öt ta­nuló (Hegedűs Zoltán, Sala­mon Éva, Récsei Andrea, Sza­bó Andrea, Szabó Mónika) kiharcolni a továbbjutás le­hetőségét a megyei verseny­re. A tanulók mindegyike nagy gyakorlati és elméleti tudásról tett tanúságot. Ké-. pünk: írásbeli vizsga közben. DR. BERGER DEZSŐNÉ Fotó: Dombai István. — Jövőre szakmunkások lehetnek Végéhez érkezett a január elején kezdődött tanfolyam, melyen növényvédelmi és mé- regraktár-kezelői betanított munkásokat képeztek. A vizs­gán mind a 26 résztvevő ered­ményes tanulásról adott számot. Az oktatást a Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás, valamint a lengyeli szakmunkásképző isko­la szervezte. Általános ismeret- anyagot kaptak a hallgatók a téli hónapokban várható nö­vényvédelmi munkákról, a nö­vényi betegségekről, kártevők­ről, valamint vegyszerekről. Azok, akik ezt a tanfolyamot si­keresen elvégezték, jövőre szak­munkásvizsgát tehetnek. BODÓ IMRE Ki mit tudott a KRESZ-ből? A közlekedésbiztonsági tanács vetélkedőt szervezett Dombó­váron, a költségvetési üzem kultúrtermében. Itt a város- környéki termelőszövetkezetek gépkocsi- és munkagépveze­tői adhattak számot arról, hogy mennyire ismerik a KRESZ szabályait. A verseny első helyezettje az attalai ter­melőszövetkezet vontatókeze­lő csapata lett. Farkas Attila, Cséplő Jenő, valamint Nagy Ferenc. (Fotó: Dombai.) Felújítani, vagy eltemetni A tiszti strand képe 1931-ben. A vízben: Erdős Jenő bánya­igazgató, tisztviselők társaságában. (Erdős 1944-ben a náciz­mus áldozata lett.) A sorsára hagyott fürdőmedence 1982-ben Hívószámunk: 05 Modern hírközpont, speciális technika Tavaly július végén rövid cikkben számoltunk be arról, hogy Pakson használatba vet­ték — Szekszárd és Dombóvár után — megyénk harmadik, vonuló egységgel rendelkező tűzoltólaktanyáját. Rögtön pon­tosítani kell e kijelentést: az állami tűzoltóság már 1980 áp­rilisától készenlétben állt, de megfelelő elhelyezés hiányá­ban, az új laktanya elkészül­téig az atomerőmű területén kaptak ideiglenes helyiségeket. A legénység kiképzése ekkorra természetesen befejeződött. a D. Fél év telt el az új laktanya „birtokbavétele" óta. Minden a helyére került, zökkenőmente­sen folyik a munka. Milyen fel­tételek mellett, milyen körül­mények között őrködnek a paksi tűzoltók a járás, a vá­ros és a kiemelten az atom­erőmű tűzvédelme felett? A létesítményt Horváth Béla őrnagy, a tűzoltóparancsnok mutatja be: — A földszint felét a hat szerállásos szertár foglalja el. Új, speciális járműveink van­nak: nagy teljesítményű hab­baloltó, porraloltó gépjármű­vek, gépezetes tolólétre, de rendelkezünk univerzális jármű­vel is. Ez utóbbi vízzel, habbal és porral is képes oltani, a tűz, illetve égő anyag jellegé­nek megfelelően. Éppen azért van szükségünk a tűzjelzéskor annak pontos ismeretére, hogy mi ég, milyen anyagra terjed­het át a tűz, hogy a legmeg­felelőbb, leghatékonyabb ol­tást biztosító felszerelést küld­jük a helyszínre. — A földszinten a főbejárat mellett van a hírközpont. Ide fut be a tűzjelzés, az összes telefonvonal és-a telex. Kár­esetnél kint lévő valamennyi járművünkkel, a többi járási és a szomszéd megyei tűzoltóság­gal innen tartjuk a kapcsola­tot URH-rádió adó-vevőkkel. A kezelőpult egyetlen gombjának megnyomásával riasztható bár­melyik járművünk, de nemcsak a hagyományos hangjelzéssel, hanem az épületben több he­lyen is felfüggesztett számkijel- zéses táblán is megjelenik az utasítás. A beépített televízió képernyőjén a mindenkori mű­sor látható. Új dolog — kivi­telezés alatt van —, hogy ha az atomerőmű területén lesz tűz, egy teljesen automatikus rendszeren keresztül a képer­nyőn a tűzjelzés a tűz egészen pontos helye, nagysága, az égő anyag vagy berendezés jelle­ge, valamint a más információk is kiíródnak. Milyen útvonalon közelíthető meg a tűz, mivel szabad oltani, milyen veszélyre kell felkészülni, melyik szakem­bert hol és hogyan lehet érte­síteni. .. Ezek az információk előre be lesznek programozva, és elvileg korlátlan mértékben bővíthetők és változtathatók. Ez az úgynevezett „mikroprocesz- szoros” adatmegjelenítő tudo­másunk szerint az első az or­szágban. A hírközponthoz tar­tozik még egy — szintén telje­sen automatikus — 24 órás magnetofon, amelyik éjjel-nap­pal működik és minden beér­kező és kimenő hangot rögzít. Meghibásodáskor önműködően átkapcsol a tartalék felvevőre. Ilyen korszerű berendezésekkel felszerelt hírközpont mindössze 2—3 helyen működik hazánk területén. Az épület földszinti többi részét szociális helyiségek és irodák foglalják el. A kellemes környezetben folytatható mun­ka érdekében már az épület kivitelezése és a berendezési tárgyak kiválasztása során kü­lönös gondot fordítottunk a színek hatására is. A pasztell színárnyalatú falak és bútorok kellemes összhangja is hozzá­járul a hagyományos irodák ridegségének feloldásához. Az emeleten található a konyha, étterem, oktatóterem és a háló­szobák. Minden helyiséget a legmodernebb, legkényelme­sebb bútorokkal igyekeztünk berendezni. Az oktatóteremben színes televíziót is elhelyeztünk. Nagy udvar is tartozik a lak­tanyához. Itt már tavaly építet­tünk gépkocsimosót, ahol az alvázmosás is elvégezhető. Büszkék vagyunk a szintén sa­ját munkával megépített sport­pályánkra. Ez alkalmas a röp­labda-, kézilabda- és kispályás futballmérkőzések lebonyolítá­sára. A pályaavatót focibajnok­sággal tettük emlékezetessé. (Még az sem tudta elrontani örömünket, hogy a kupát nem mi nyertük el.) Az udvar többi részét füvesítjük, díszcserjéket és virágokat ültetünk. — Milyen a járás, a város és különösen az atomerőmű tűzvédelmi helyzete? — E kér­désre János Ágoston hadnagy, parancsnokhelyettes válaszolt. — A járás községeinek a vállalatok, a szövetkezetek, in­tézmények és lakóépületek tűz­védelme, hasonlóan a többi járáséhoz, szélsőséges. Vannak olyan objektumok, ahol fegyel­mezetten és magas tűzbizton­sággal dolgoznak, de olyanok is akadnak, ahol felületesen kezelik az előírásokat. A közúti közlekedés már több gondot okoz. Az utóbbi években meg­növekedett a forgalom — első­sorban — a 6. számú főúton. Emelkedik a gépkocsitüzek száma is. Januárban egy autó­busz és egy teherautó égett ki. Paks városiasodásával arányo­san többszörössé nőttek ható­sági — szakhatsági feladataink. — Az atomerőmű tűzvédel­mét kiemelt feladatként kezel­jük. Rendkívül sok konzultációt, tervegyeztetést folytatunk az érdekelt vállalatokkal. Nem könnyű összegyeztetni a külön­leges tűzbiztonságot és az ész­szerű takarékosságot. Ami a mai anyagi és technikai szín­vonalon lehetséges, mindent elkövettünk annak érdekében, hogy az erőmű területén ne ke­letkezhessen tűz. Az összes ve­szélyes helyen beépített auto­matikus oltóberendezés, vala­mint parancsnokságunk szemé­lyi állományának szakmai fel- készültsége biztosíték a komo­lyabb károk megelőzésére. Tűz­védelmi szempontból reálisan értékelve az ország legnagyobb kiemelt beruházását, most az építkezés ideje alatt van foko­zottabb tűzveszély, amikor is esetenként 6—800, sőt, 1000 helyen is hegesztenek egy idő­ben, rengeteg éghető, gyúlé­kony anyag közelében is. — Az első reaktor beindítá­sára mi is készülünk. Inkább úgy fogalmaznám meg, hogy a körülmények és lehetőségek pontos, tudatos felmérése alap­ján járulunk hozzá hazánk el­ső atomerőművének biztonságos működéséhez. T. P. A paksi tűzoltólaktanya

Next

/
Thumbnails
Contents