Tolna Megyei Népújság, 1982. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-07 / 56. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam, 56. szám. ARA: 1,40 Ft 1982. március 7., vasárnap Mai számunkból FÉRFIAK NŐKRŐL (3. old.) ON KÉRDEZ - Ml VÁLASZOLUNK (4. old.) AMIKOR ESIK A VÉRNYOMÁS (5. old.) SÍPSZÓ ELŐTT (6. old.) TAVASZVARAS TEVELEN (4. old.) Pártirányítás a tanácsi munkában Hogy egy pártszervezet miképpen dolgozik, az sok mindenen mérhető. E „'mutatók” között minden bizonnyal nagyon fontos, hogy milyen a működési területén élők és dolgozók közérzete. Nos, a közérzet temérdek befolyásoló tényezője közül kiemelkedik a helyi tanácsnak a lakossághoz fűződő kapcsolata, a tanácsi vezetés munkájának nyílt, demokratikus jellege. S ezzel a logikai sor végéhez értünk: a tanácsi munka pártirányítására hivatott pártszervnek éppen ezért folyamatos kötelezettsége, hogy ösztönözze, segítse és figyelemmel kísér’je, miként kéri ki és hasznosítja a tanácsi vezetés a lakosság véleményét, hogyan tájékoztatja a választókat terveiről és tájékozódik igényeiről. Ez a tevékenység oligha szűkíthető csupán arra, hogy amikor a tanács kommunista vezetői beszámolnak tevékenységükről a párt illetékes testületé előtt, akkor a munkának erről az oldaláról se feledkezzenek meg. Természetesen ez is fontos, s már csak azért is érdemes szót ejteni róla, mert a beszámolókban a tárgyi mutatók és adatok olykor szinte teljesen elfedik a tanácsi vezetés munkastílusával és munkamódszerével összefüggő kérdéseket. Am ha kizárólag ilyenkor gondolnánk ezekre, akkor a pártpolitikai irányítás még alig'ha töltené be ez ügyben a maga meghatározó szerepét. A mindennapos kapcsolatok minősége nagymértékben attól függ, ihogy a pártbizottság a saját példájával mire ösztönöz, mire késztet. De nem kevésbé fontos a közvetlen kapcsolatot átható szellem. Nem a divat készteti e sorok íróját, hogy papírra vesse a mostanában gyakran hallható-olvasható kulcsszót: az önállóságot. Ahol a pártszervezet nem hagy kellő mozgásteret a tanácsi testületnek és vezetésének, ott aligha várható el, hogy ez utóbbi képes legyen az igények és lehetőségek önálló és felelősségteljes feltárására, összevetésére, a lakosságot kielégítő döntések meghozatalára. Természetszerűen nem késztet folyamatos tájékoztatásra és tájékozódásra, nyílt telep ülés politikára, ha az válik szokássá, hogy az adott helység két-három legfőbb vezetője szűk körben, maga között dönt mindenről. Az ilyenfajta „jó" kapcsolat éppúgy károsan hat a lakosság közérzetére, mint az ellenkezője, amikor a „ki az úr a csárdában?” eldöntésére nyílt vagy „fű alatti” marakodás 'jellemzi a vezetők viszonyát. Az évek során sok gyakorlati tapasztalat halmozódott fel arra vonatkozólag, hogy milyen módon erősíthető a párt- politikai munka eszközeivel a tanácsi tevékenység nyíltsága, demokratizmusa, mélyíthető el a tanácsoknak a lakossághoz fűződő kapcsolata. Ragadjunk ki ebből egyet, az információáramlás kérdését. Ismeretes, hogy minden pártalapszervezetnek politikai kötelessége folyamatosan tanulmányozni és jelezni az embereket foglalkoztató gondokat, problémákat, megismerni és összegezni a lakosság és a dolgozók véleményét. A tapasztalatok szerint nemcsak a lakóterületi, de a munkahelyi pártszervezetek is sok olyan problémába és véleménybe ütköznek, amelyek a kereskedelem, a szolgáltatás, a közlekedés munkáját, a kommunális, a művelődési, az egészség- ügyi intézmények tevékenységét érintik, vagyis amelyek a tanács illetékességi körébe tartoznak. A helyi pártbizottság ezek továbbításával, valamint az egyes gondok feszítő erejének és a közhangulatra gyakorolt hatásának megítélésével sokat segíthet a tanács és a lakosság kapcsolatának erősítésében. De ugyanilyen fontos szerepet játszanak a pártszervezetek a „lefelé” irányuló információáramlásban is. Több helyen meghonosodott és jól bevált, hogy a pártszervezetek a maguk fórumain, az általuk szervezett rendezvényeken időnként tájékoztatást adnak a tanácsi vezetés politikai kihatású döntéseiről, terveiről, intézkedéseiről, s kezdeményezik, hogy a tömegszervezeti összejöveteleken és munkahelyi tanácskozásokon is szükség szerint szó essék róluk. S 'bár a dolog jellegénél fogva a kommunista tanácstagoknak, tanácsi vezetőknek és dolgozóknak ebben mindenképpen szerepük van — vagy kell, 'hogy legyen — helyeselhető, ha adott esetben a pártszervezet egész agitációs hálózatát bevonják a tanácsi döntésekkel kapcsolatos fel- világosító és meggyőző munkába. Napjainkban társadalmi céljaink között kitüntetett helyet kap az életkörülmények javítása. E gyűjtőfogalomba sűrített feladatok megoldása jórészt a tanácsokra hárul, amelyek erre csak a lakossággal együtt lehetnek képesek. A nyílt, demokratikus településpolitika kialakítása és megvalósítása ezért ma minden korábbinál fontosabb helyet kell, hogy kapjon a pártszervezetek mindennapos tömegpolitikai munkájában. GYENES LÁSZLÓ Iparági ifjúsági parlament a húskombinátban Szilágyi Sándor beszámolóját tartja Közel kétszáz küldött vett részt a parlamenten A húsiparban dolgozók 42,8 százaléka harminc év alatti. Találkozójukra, a húsipari ifjúsági parlamentre Szekszárdon, a húskombinát éttermében került sor. Közel kétszáz küldött érkezett az ország húsipari vállalataitól. A kétnapos rendezvény pénteken, a délutáni órákban kezdődött meg, amikor is a Szekszárdi Húsipari Vállalat fiatal gazdasági vezetői bemutatták az új húskombinátot a küldötteknek. Ezután városnézés következett, a fiatalok megtekintették Tolna megye székhelyének nevezetességeit, ezt fórum követte a vállalat éttermében, ahol Kiss Sándor, a Szekszárdi Húsipari Vállalat igazgatója adott választ a feltett kérdésekre. Tegnap délelőtt került sor az ifjúsági parlamentre. A küldöttek előtt Szilágyi Sándor, a Húsipari Tröszt vezérigazgatója tartott beszámolót az elmúlt év eredményeiről, s a tröszt fiataljai előtt ólló feladatokról. A tanácskozáson olt volt Szilágyi László, az ÉDŐSZ titkára, Kiss Magdolna, a KISZ Tolna megyei Bizottsága első titkára, Cserháti Pál, a MÉM főosztályvezető-helyettese és Nagy Ferenc, a Tolna megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályvezetője is. A tröszt vezérigazgatójának beszámolóját a küldöttek hozzászólásai követték. Madridi találkozó Vita a munkaprogramról Hétfő délelőtt folytatódik a madridi találkozó pénteki teljes ülése, amelyen a küldöttségek szombat hajnalig sem tudtak megegyezni az elkövetkező napok munkaprogramjáról. Miközben ugyanis a szocialista országok a február 9-e óta kialakult gyakorlat folytatását ajánlották, azaz heti két teljes ülést és a záródokumentum kidolgozásával foglalkozó szerkesztőcsoportok ugyancsak két ülését, a NATO- országok nem kívánnak szerkesztőcsoporti üléseket tartani annak a demonstrálására, hogy ellenzik az érdemi vita folytatását a találkozón. Miután a munkaprogram kérdésében a péntek délelőtt kezdődött teljes ülésen, amelyet a konszenzus keresése céljából többször is „kávészünet” szakított meg, nem jött létre a szükséges egyetértés, az elnök szombat hajnalban 4 óra 10 perckor hétfő délelőtt 11 óráig tartó újabb „kávészünetet" rendelt el valamennyi résztvevő beleegyezésével. Új termék a Bőrdíszműnél A változó Igényekhez rugalmasan alkalmazkodva az elmúlt héten új termék gyártását kezdték el a szekszárdi Bőrdíszműnél. A Bonyhádi Zománcárugyár megrendelése alapján március végéig 3500 ételhordó táskát készítenek, majd ezt követően az év hátralévő részében újabb 37 ezer 500-at. Az ételhordó — vagy inkább ételhordót hordó - táskák alapanyaga műbőr, s a már kész termékek a Bőrdíszmű kiismamaszalagja dolgozóinak munkáját dicsérik. Eddig mintegy ezer táskát készített a kismamaszalag JKP—JKSZ Pártközi tárgyalások A Japán Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására február 28-a és március 5-e között látogatást tett Japánban Alekszandar Grlicskov, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága elnökségének tagja. Ebből az alakalomból Grlicskov tárgyalásokat folytatott Mijamoto Kendzsivel, a JKP KB elnökségének elnökével, Fuva Tecuzo főtitkárral és Nisizava Tomio alelnökkel. Az Akahata által szombaton nyilvánosságra hozott közlemény szerint a felek baráti légkörben tájékoztatták egymást pártjaik tevékenységéről, megvitattak továbbá több nemzetközi kérdést. A japán fél rámutatott az amerikai—japán katonai szövetség agresszív jellegének fokozódására, beszámolt a JKP-nek a fegyverkezés ellen kibontakozott harcáról, valamint az összes haladó erők demokratikus egységfrontjának 'létrehozására irányuló tevékenységéről. A jugoszláv fél egyebek között ismertette a JKSZ kongresszusi előkészületeit. A nemzetközi helyzet alakulásáról szólva megállapították, hogy a fegyverkezési verseny új, veszélyes szakaszába érkezett. Kiemelték a katonai tömbök felszámolásáért, a fegyverkezési hajsza megszüntetéséért, az atomfegyverek eltiltásáért, valamint a nemzeti önrendelkezési jog védelmében, a társadalmi haladásért vívott harcnak a fontosságát. Hangoztatták az el nem kötelezett államok mozgalmának mostani jelentőségét, az általános észak-déli tárgyalások megkezdésének szükségességét és egy új nemzetközi gazdasági rend megteremtésének fontosságát. Megállapodtak, hogy kapcsolataikat továbbra is a barátság és a szolidaritás jegyében fejlesztik. *
