Tolna Megyei Népújság, 1982. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-31 / 76. szám
1982. március 31. KÉPÚJSÁG 5 Tolna megyei Lakáskarbantartó Ipari Szövetkezet Változások három év alatt Tavaly még Festő- és Lakás- karbantartó néven volt ismert a szövetkezet, csak legutóbbi közgyűlésük óta tűnt el a festő szó. Hogy miért, arról Kappel Károly elnököt kérdeztük meg. — Közgyűlésünk határozott úgy, hogy felesleges ilyen hosz- szadalmasan körülírni tevékenységünket. Ha jól meggondoljuk, a lakáskarbantartásban bennfoglaltatik maga a festés is. A Tolno megyei Lakáskarbantartó Ipari Szövetkezet építőipari fogyasztói szolgáltatása az 1978. évihez képest 1981-ben három év alatt ötszörösére, lakossági megrendelésre végzett karbantartás hétszeresére, közvetlen lakossági szolgáltatása négy és félszeresére emelkedett. — Manapság, amikor a lakásépítések mellett legalább akkora hangsúlyt kap a lakáskarbantartás, korszerűsítés, felújítás, hogyan tud megfelelni a követelményeknek a szövetkezet? — Kijelölt építőipari fogyasztói szolgáltató szövetkezet vagyunk — kezdi az elnök —, mindehhez anyagi támogatást kaptunk a megyei tanácstól, a KISZÖV-től és az OKISZ-tól. Természetesen nem lebecsülendő saját munkánk sem, amelyet a negyvenmillió forintos beruházásunkba fektettünk be. Hogy kijelölt szövetkezet vagyunk, ez azt jelenti, hogy a megyei tanács már 1978-ban kijelölte a szövetkezetét a lakáskarbantartás megyei bázisává. A szekszárdi bázis kialakításában első lépésként a termelőszervezetek kialakítását kellett megtenni. Magát a szövetkezetét alkalmassá kellett tenni a lakossági szolgáltatások elvégzésére. Ennek érdekében jelentősen növelni kellett a dolgozók számát, jelenleg a szövetkezetben dolgozók összlét- száma hatszázhuszonegy, ebben azonban nincs benne a február elseje óta bedolgozó gebi- nes egységekben tevékenykedők száma. Ilyen egységekkel —huszonhárommal — február elsején kötött szerződést a szövetkezet.- Hol tartanak ma?- Magas mércét állítottunk - mondja az elnök —, harminc százalékkal szeretnénk emelni a fogyasztói, lakáskarbantartási és a közvetlen lakossági szolgáltatásainkat. Ez a hetvenhatmillió forintos építőipari fogyasztói szolgáltatás helyett 100 millió, a tizennégy és fél millió forintos közvetlen lakossági szolgáltatás helyett tizennyolc és fél millió forintot jelent. Ennek érdekében korszerűsítettük termelő szervezeteinket és önálló egységként működő részlegeinket.- Tavaly nyolcezer megrendelőnk volt. Innen több mint harminc panaszos levél érkezett be. Sajnálatos, hogy ha egyszer is előfordul... mindezt azzal tudom magyarázni, hogy akadnak dolgozók, akiket rosz- szul ítélünk meg. Nevezetesen akkor, amikor a szolgáltatás területére helyeztük el. Nyilvánvaló, hogy a szolgáltatásban nemcsak a szakértelmet, de a jó modort is megfizeti a megrendelő... Sajnos, nem egyszer kaptunk emiatt levelet. Kappel Károly a legutóbbi közgyűlésen is elmondta, hogy a jövőben is a munka alapján történik majd a bérezés. így lesznek magas fizetésű dolgozók és biztosan akadnak majd olyanok is, akik meglepődnek, amikor kinyitják a borítékot. A differenciált bérezéssel is azt szeretné elérni a szövetkezet vezetősége, hogy a dolgozóik a legmesszebbmenőkig hajtsák végre kapott feladataikat. Mindez vonatkozik a kétszáz bedolgozóra is. — A jövőben — mondja az elnök - azt szeretnénk elérni, hogy a panaszos levelek helyett csak diicsérő leveleket olvassunk, szeretnénk hibátlanul elvégezni munkánkat, hogy a Tolna megyei Lakáskarbantartó Ipari Szövetkezet mindenütt jó hírnévnek örvendjen. Sajnos, a múlt még ma is kísért, az akkor végzett sokszor rossz munkánkat csakis a jó munkával tudjuk feledtetni. Ennek érdekében követünk el mindent, hogy valamennyi megrendelőnk elégedett legyen. Paks, szolgáltatásfejlesztés Nagy értékű műszerek a szervizben Kétszázezer forintot kapott a megyei tanács szolgáltatásfejlesztési alakjából a Paksi Körzeti Építőipari Szövetkezet, hogy korszerű műszereket vásároljon a hozzá tartozó R'amovill-szerviznek. A juttatás pályázat alapján történt, hogy a szervizszolgálat színvonalasabb legyen. Ez a tevékenység kiterjed Paksra és környékére. Az összes importból származó televízió- és rádiókészülék garanciális javítását a szövetkezet Ramovill-szervize végzi el, sőt, újabban a Videoton készülékek garanciális javítását is. A munka tehát nagyon sok. A pályázatra adott 200 ezer forinthoz a szövetkezetnek is hozzá kellett tennie százezret, ez volt a feltétel. Beszerezték a műszereket. A legdrágább a komplex generátor volt, ami lehetővé teszi, hogy bármikor vizsgálhassák a színes tv-íket, a generátor színeskép-információt ad. Kétsugaras oszcilloszkóp, rádióteszter és egyéb készülékek segítik a szakszerű vizsgálatot, hibakeresést, tehát a javításokat. A szervizt eddig is fölkeresték távolabbi helyekről, mert eljutott a híre annak, hogy itt nem kell hosszú ideig várni a javításra, alkatrészhiány miatt sem. Bognár Róbert szerviz- vezető ezzel kapcsolatban elmondta: ők nem ragaszkodnak az eredeti alkatrészhez, felhasználnák más típusú alkatrészt is egy-egy készülékhez, ha az egyébként megfelel, illetve átalakítanak, amit lehet. Persze, garanciával, hiszen ez a feladatuk, alapvetően. G. J.—G. K. Több mint játék ötletcsere, mint munkamódszer A gyárban minden szerdán pontosan tíz órakor kezdődik a műszaki értekezlet. A határozott és tapasztalt üzemvezető irányításával ekkor beszélik meg a termelési, a műszaki és az adminisztratív vezetők a heti teendőket, s valamiféle kollektív bölcsesség alapján igyekeznek megoldást találni a nehéz helyzetekre. Hogyan lehet például alkatrészt szerezni az elromlott géphez, vagy kit állítsanak az azonnali hatállyal kilépett kocsikísérő helyébe? Ezek a döntések valamiképp az üzem összes vezetőjét érintik, mégis - ahogyan az másutt is lenni szokott - csak ket- ten-hárman szólnak hozzá a kérdésekhez: a többi jobbára hallgat. De azért mégis: a több vélemény az mégiscsak több vélemény! S ezek kicserélésének van funkciója: bizonyítja ezt az a fél óra is, amelyet az üzemvezetői iroda előtt töltenek el az értekezletre hivatalosak. A főnök szigorú ember, inkább 30 perccel tíz előtt érkeznek a résztvevők, mint akár egy perccel is később. De nemcsak ez a kényszerű pontosság az oka a folyosói ácsorgásnak. Ezeknek a félóráknak informatív értéke van: a várakozók az üzem aktuális gondjairól tárgyalnak, tucatnyi javaslat hangzik el, néha még maga az üzemvezető lis beáll a vitatkozók közé, s érvel, cáfol vagy épp egyetért. Aztán ugyanez a társaság beül az értekezletre - és a többség hallgat. Azok az emberek, akik odakint fontos információkat adtak át egymásnak, kifejtették véleményüket, a hosszú tanácskozóasztal mellett ülve leszegik fejüket. Az információs csatorna eldugul. Nem tudom, hogy az értekezleteken ki, miért hallgat. Van aki félénk, s van aki gazdag tapasztalatok birtokában — „úgysem érdemes szólni" alapon — van csendben. Aztán akadhatnak, akik attól tartanak, hogy következménye lesz a szavaiknak, hogy kinevetik őket egy-egy fantasztikusnak tűnő ötlet fölemlítése után? Az értekezlet mégiscsak hivatalos fórum, a folyosói beszélgetés pedig csak „terefere”. Az információcsere szempontjából persze édesmindegy, hogy hivatalos értekezleten vagy a folyosón hangzanak el a döntéseket megalapozó, netán az elképzeléseket megkérdőjelező észrevételek. Minden véleményre szükség van, ezt mindenki elismeri, ám véleményüket oly kevesen fogalmazzák meg értekezleteken. Egy szociológiai felmerés szerint a legtöbb hozzászóló azt mondja, amit az asztalfőn ülők hallani szeretnének. Az is igaz persze, hogy értekezletekre szükség van, nem lehet folyosón, kocsmában vagy a fűre heveredve megbeszélni az üzem fontos feladatait, még ha irodán kívül fel is oldódnak a gátlások. Mi legyen hát? Mostanság egyre többet hallani arról, hogy „játszanak” az üzemekben. Mégpedig egy brain-storming nevű játékot. Ez az angol kifejezés magyarra talán az ötletroham szóval fordítható. Lényege, hogy néhány szakértő és nem-szakértő leül egy asztal köré és egy adott témában rövid gondolkodási idő után ki-ki véleményt nyilvánít, mondja, ami épp eszébe jut. A cél az, hogy ötletek rohama vegye kezdetét, a legfantasztikusabb gondolatoknak, elképzeléseknek is szabad folyást engedjenek, hátha éppen közülük kerül ki a legjobb. A megjegyzéseket nem szabad - kommentálni, netán kinevetni, s egyáltalán: míindenféle tekintélyelv nélkül játszanak a meghívottak; az üzemvezető semmivel sem fontosabb személy e játékban, mint mondjuk az üzemi fogorvos, még akkor sem, ha műszaki kérdésekre keresnek választ. A játék, ha játék is, több annál. Információs csatorna; a fejlett ipari országokban nem véletlenül tekintik vezetői munka- módszernek. No nem arról van szó, hogy minden egyes döntés előtt brain-stormingot rendeznek, ez lehetetlenség volna. Am időnként, főleg ha a cég meglepetéssel akar kirukkolni a piacon, összehívják a hozzá nem értőket is. Gyakran épp az ő javaslatuk lesz a leghasználhatóbb, talán azért is, mert a kívülállók még nem bonyolódtak bele a problémákba. Bevonják a józan észt is — ez az, amiről gyakran megfeledkezünk. A brain-storming inkább kuriózum nálunk, mint a vezetési munkamódszerek tartozéka. De mindenféleképp teret kell, hogy nyerjen, hiszen fontos Információs csatornát nyit meg a vezetők előtt, akiknek zöme — bár információdömpingről beszélünk úton-útfélen - sokat panaszkodik az információhiányra. És mondani sem kell, az emberek szokásain csak lassan, nagyon lassan változtat megannyi törekvés, amit az üzemi demokrácia fejlesztése címszó alatt szoktunk emlegetni. MEGYESI GUSZTÁV A rózsa metszése A virágok királynője a Nap első meleg sugarainak a hatására bontogatni kezdi rügyeit. Az elmúlt évben sok virágot szedtünk ' róluk, nagyon elága- zódott a bokor. Amelyik virágot ősszel nem tudtuk már leszedni, mert nem nyílt ki, az már másfél méter magas vesz- szőket hagyott maga után. Ha egyáltalán nem szedtünk virágot, akkor az érett vesszők még magasabbak is lehetnek. Ha nem kezdjük meg elég korán az előmetszést, akkor a természet törvényei alapján a legfelső rügyek fognak kihajtani és a későbbiekben sajnálni fogjuk ezeket a friss hajtásokat levágni. Az előmetszés azt jelenti, hogy a talajtól számított 40— 50 cm magasságban visszavágjuk a vesszőket. Ez természetesen csak a bokorrózsákra vonatkozik. A metszés mindig durva beavatkozás a növény életébe. De ha szép virágot akarunk, akkor erre szükség van. A levágott vesszőkkel a növény sok tartalék tápanyagot is elveszít. A metszés megkezdése előtt különbséget kell tennünk az eltérő típusú rózsák között. Mindannyiunk számára ismertek a bokorrózsák. De ezek virágminősége, virághozama, a virágok elhelyezkedése különböző. Az úgynevezett teahibrid rózsák közé tartoznak azok a fajták, amelyek egy virágszáron általában egy vagy két virágot hoznak. Ilyenek a legismertebbek közül a Béke (Peace), a Super Star stb. A másik bokorrózsa-típuson éppen az a szép, hogy egy virágszáron sok, de kevésbé telt virágokat hoznak. Egy szál szinte egy csokor. Ezeket Flo- ribundáknak nevezzük. Ezek törpe változata a babarózsa, vagy Polyantha rózsa. E két utóbbi típusnak is számtalan fajtája van. Ezeken kívül ismerjük még a parkrózsákat, a kúszórózsákat, a minirózsákat és a vadrózsákat. A metszés nagy szakértelmet és rendszerességet igényéi. Nem elegendő két-három évenként metszeni. Minden évben ápolni kell a rózsabokrokat. A metszés legfontosabb alapelvei a következők: — mindig el kell távolítani a gyökerek közül előtörő vad vesszőket; — a fertőzött (lisztharmat) vesszőket; — a törött, sérült részeket; — a két évnél idősebb galy- lyakat. A rózsa metszése tulajdonképpen már az ültetést követő első évben kezdődik. A friss ültetésű töveket kitakarjuk és a vesszőket egy vagy két rügyre (szemre, szoktuk mondani) vágjuk vissza. Ez a metszés folytatódik nyáron is. Hiszen minden virágszedés — metszés. Második évben már, úgy mondjuk, termőre metszünk. A csapos metszésnél megkülönböztetünk hosszú és rövid csapos metszést. Ez függ a fajtától, növekedési erélyétől, meg attól is, hogy milyen célra ültetjük a növényeket. A hosszú csapon korábban kapunk virágot, de rövidebb száron, rövid csapon viszont hosszabb szárú virágot kapunk, valamivel későbben. Ha csak a kert díszítésére ültettük a bokrokat, akkor vegyesen hagyjunk ebből is, abból is. A következő évben a kétéves gallyakat tőből távolítsuk el és a tőkefejből előtörő úgynevezett vízhajtásra fiatalítsuk visz- sza. Ezt úgy kezeljük, mint az egyéb vesszőket. Ha elég erőteljes ez a vessző, akkor hosz- szabbra metsszük, ha nem, akkor csak néhány rügyes csapra. Egy tő addig életképes, amíg új vízhajtásokat fejleszt. Ha ez nincs, akkor nem tudunk fiatalítani. Hasonlóképpen metsszük a magas törzsre oltott rózsákat is, ha ezek a teahibrid csoportba tartoznak. A polyantha és a floribunda csoportba tartozók metszése még ennél is könnyebb. Itt is érvényes az a szabály, hogy a sérült, beteg és két évnél idősebb részeket el kell távolítani. Az elmúlt év virágából maradt bugás részt vágjuk le, az elágazások alatt. 8—10 vesszőnél többet ne hagyjunk a tö- vön. A kúszórózsák a kétéves vesszőkön lévő egyéves vesz- szőkön virágoznak. Az első évben tehát egy szép, hosszú vesszőt kétharmadánál kurtítsunk vissza. Majd a nekünk megfelelő irányban kössük le. Ez két évig virágzik, majd a harmadik év tavaszán cseréljük le. A kúszórózsát, ha néhány évig nem metsszük, akkor csak egy kusza bokrot kapunk. Később nagyon nehéz a rend- behozatala. Hasonló módon metsszük a parkrózsákat is. Mindegyik típusra érvényes, ha korán metszünk, akkor hagyjuk a csapokat valamivel hosz- szabbra, mert esetleg vissza- fagyás esetén néhány rüggyel lejjebb metszhetünk, ahonnan az alvó rügyekből még újra kifakad a vessző. A metszés természetesen nem elegendő a szép virághoz. Ehhez még trágyázni, öntözni, permetezni is kell. Dr. Fodor Béla Könyvismertető iP. F. Wareing—I. D. J. Phillips. Növényi növekedés-élettan. Kb. 336 oldal; kötve kb.: 87,— Ft. Mezőgazdasági Kiadó. A ‘könyv tartalma dióhéjban: a magasabb szervezettségű növények növekedése, a növekedés és a fejlődés mintái, a növényi növekedési hormonok és anyagcseréjük, a növekedési hormonok h a tá s mecha n i zm u sai, az egész növény életfolyamatainak hormonális kontrollja, steril kultúrák szerepe a fejlődés tanulmányozásában, növekedési válasz irányított fény és gravitációs erő hatására, a fitokrómok és a fitomorfogene- zis, a virágzás fiziológiája, a nyugalmi állapot, az öregedés, a fejlődés genetikai szabályozása. Dr. Göblös Gábor—Kissné dr. Borszéki Éva—Szendrődi Győző: Szőlőültetvények takaró- növényes talajművelése. Ma újdonság, holnap gyakorlat. Kb. 136 oldal; fűzve kb.: 23,— Ft. Mezőgazdasági Kiadó. Vizsgálatok szerint a takaró- növénnyel fedett szőlősorokban mind kötött, mind homoktalaj esetén az időjárástól függetlenül a követelményeknek megfelelően üzemeltethetők a szüretelőkombájnok. -Ez a tény viszont a szőlőtermesztésünk további fejlődésének alapkérdése, így tehát a ta'kárónövényes ta- lajművelés gépesítési tehetőségének vizsgálata, technológiájának kialakítása így már napjainkban a szőlőtermesztésünk továbbfejlesztésének egyik fontos feladata. Kriszten György: Szőlőlugas. (2. javított kiadás.) V44 oldal; kötve: 23,50 Ft. Mezőgazdasági Kiadó. Nem .mindegy, hogyan alakítjuk a lugast, mert csak akkor lesz szép, csak úgy terem megfelelően, ha már a tőke telepítésétől kezdve szakszerűen kezeljük. Ehhez ad segítséget a könyv, amelyben a támberendezésék megválasztása, készítése, a lugasnevelés, a kialakítás tudnivalóit, a tőkék felnevelésének menete, a szőlőfajták tulajdonságai, az öntözés, a tápanyagellátás ismeret- anyaga található meg. A szövetkezet bemutatóterme a szekszárdi Marx Károly utcában Hubay János rádió-, tv-műszerész korszerű műszerekkel dolgozik
