Tolna Megyei Népújság, 1982. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-31 / 76. szám
1982. március 31. ^ËPÜJSÀG 3 Az „5 + 2-es” tapasztalatai Dombóvári kesztyűgyár Vívmány, gondokkal Új vívmányunk: meghosszabbodott a hétvége, ám különös ellentmondásként — sok helyütt több szó esik o rövidebb munkaihét hátrányairól, mint előnyeiről. Ami csupán azt bizonyítja, hogy nehéz hozzászokni minden változásihoz. Még akkor is, ha ez a változás alapjában jó dolog, hiszen a szabadidőt, a családi együttlét óráit, a pihenésnek, a hobbinak (s, aki számára éppen ez a legszükségesebb) a különmunkának szánt időt hosszabbítja meg. Nem árt azonban tisztázni néhány fogalmat. Egyfelől az ötnapos munkahét korántsem jelent mindenkinek szabad szombatot. Gondoljunk csak az egészségügyiben, a közlekedésben, a szolgáltatásban dolgozókra. Másfelől azokat is érinti, akik nem dolgoznak valamilyen munkaihelyen, hanem mondjuk háztartásbeliek, vagy nyugdíjasok, hiszen az ő életrendjüket is befolyásolja a hivatalok, az üzletek megváltozott félfogadási rendje, nyitva tartása. Egy ország fogott hozzá, hogy kissé átprogramozza évtizedeken át megszokott életritmusát. Ez nem megy egyik napról a másikfa. MEGYEI TAPASZTALATOK Baranyában például — a szakszervezeték megyei tanácsának elemzése szerint — a munkavállalók 80 százaléka, vagyis 160 ezren örülhetnek az új munkarendnek. A közlekedés és az üzletek nyitva tartása ebben a megyében elég rugalmasan követte a változásokat. Az viszont kissé kínos, hogy a kicsinyeket hajnalban kell a meleg ágyból kiemelni, hogy a megelőzőnél többnyire korábbi időpontban kezdődő műszakok előtt érhessenek a szülők az óvodába, bölcsődébe. Ezért javasolják, hogy ahol csak lehet, a vállalatok, intézmények térjenek át az úgynevezett rugalmas munkbidőre. (Az eddigi tapasztalat —1 s nemcsak a szóbanforgó megyében — az, hogy jó néhány vállalat valamiféle felsőbb utasításra vár ez ügyben. S ahol éltek a lehetőséggel, ott olyan merev adminisztratív korlátokat iktattak a „rugalmas” szabályozásba, ami elhalványította a kezdeményezés előnyeit.) Borsod megyében — lévén a nagyipar jellegzetes színtere — a tömegközlekedés illetékesei 20 nagyüzemmel egyeztették a szállítási kívánságokat. így általában nem okozott nagyobb gondot a dolgozók munkába juttatása. A kisebb településeken korántsem lehet még zavartalan, kiegyensúlyozott áru- szállításról beszélni. Ami a közhivatalokat illeti: az intézmények fél órával előbb kezdenek a hétköznapokon, szombaton az ügyelet egy-egy osztályvezetőből, gépírónőből és szolgálati gépkocsiból áll. A községekben, kisebb településeken viszont csak úgynevezett készenléti ügyeletet tartanak. Bővítették a megyei egészségügyi szolgálatot: minden 20 ezer lakosra jut ügyeleti központ, ahonnan szükség esetén az orvos gépkocsival a legtávolabb eső községet is viszonylag rövid idő alatt elérheti. Hasonló az egészségügyi ellátás Hajdy-Bíhar megyében is a hétvégeken. A korábbi egy helyett például három, URH- rádióval felszerelt gépkocsi járja Debrecent. Különautót állítottak szombaton a gyermek- gyógyászat szolgálatába, míg két ügyeletes a rendelőben látja el a betegeket. Itt mindjárt tegyünk egy megjegyzést. Szinte Valamennyi — megyei és városi, továbbá fővárosi — rendelőintézetben az volt a tapasztalat, .hogy a szabad szoih- batokon alig-alig szállingóztak a gyógyitásra várók. Viszont az egészségügyi intézmények dolgozóinak munkabeosztásában (különösen az úgynevezett középkádereknél, tehát például az ápolószemélyzet körében) nem kis gondot okoz az új munkarend, hiszen az ő tevékenységűk nem szünetelhet a szabad szombatokon sem. Sok helyütt tapasztalták, hogy egykét beteg .miatt tart teljes szombati ügyeletet jó néhány rendelőintézeti osztály. (Az egyik kerületi intézmény bőrgyógyászatát például az elmúlt szombaton mindössze egyetlen beteg kereste föl, s kiderült, panaszaival neki se ide kellett volna fordulnia.) ELLENTMONDÓ VÉLEMÉNYEK Mi tagadás, akadnak egyéb ellentmondások is, illetve egymásnak ellentmondó vélemények. Attól függően, melyik fél nyilatkozik a saját, illetve mások munkájáról. Az óvodák és bölcsődék vezetői hangsúlyozzák, hogy alig akad munkájuk szombatonként, csupán néhány apróság miatt kell nélkülözniük a szabad szombatot (amit azután más hétköznapokon vehetnek ki, a család többi dolgozó tagjától eltérő időben). Ráadásul nehéz a munkahely megközelítése a szombaton erősen megritkított járatokon. Ezzel szemben a MÁV azzal büszkélkedik, hogy hálózatán 167 személyvonat menetrendje változott meg, 27 új vonatot állítottak forgalomba. S báriqaz, hogy a módosítások eredményeként 9 ezer kilométerrel csökkent a személyvonatok hetenkénti teljesítménye, de az utazók igényeit általában kielégítették. Ugyanakkor panaszkodnak, hogy a vasutasok egyik legnagyobb gondja — a fővárosban és vidéken egyaránt — az eddig nem megfelelően megoldott bölcsődei és óvodai munkarend, merthogy a gyermekintézmények nehézkesebiben, később alkalmazkodtak a változásokhoz, mint a közlekedés. A kiskereskedelem szóvivői azon méltatlankodnak, hogy hiába a meghosszabbított bevásárló-csütörtök, vásárló késő este alig lézeng a boltokban. Ráadásul szombatonként hiába nyitnak korán, tíz-tizenegv óra felé kezdenek csak szállingózni a kedves vevők, dél körül viszont olyan csúcsforgalom kerekedik, hogy az eladók, pénztárosok alig győzik az ideges hajszát. A vásárlók viszont azt mondják, miért kell sorban állni szombaton, ha valamit venni akar az ember? A magyarázat körülbelül a következő: egy-egy értékesebb iparcikk (szőnyeg, háztartási gép, elektronikus •készülék) vásárlása voltaképpen jelentős beruházásnak számít a családban, s ehhez föl ke rekedik a família apraja- nagyja. Az ideális időpont tehát a szombat lenne, csakhogy ilyenkor számos iparcikkbolt zárva tart. Pedig az ingázók, a városok környékének lakosai is ilyenkor tudják felkeresni az üzleteket. Másfelől, ha már szabad a szombat, az ember szívesen lustálkodik egy kicsit, ha csupán tejet, kenyeret, hét végére élelmiszert kell vennie, nemigen akaródzik kora reggel a boltba menni. Aztán eszébe jut, hogy te jó ég, kettőkor minden bezár, s kész a dél körüli tumultus. HIVATALOK, INTÉZMÉNYEK RENDJE A közhivatalokban — ami az országos intézményeket: minisztériumokat, bíróságokat illeti — egységesen 8-tól 17 óráig tart a munkaidő, péntek kivételével, akkor 16 óráig. Bár a félfogadás többnyire 10 és 14 óra közötti, néhol (például a Pénzügyminisztériumban) sürgős esetben a késő délutáni órákban is fogadják a vidékieket. A bíróságok szombaton zárva vannak, hétfőn pedig tárgyalási szünnapot tartanak, ekkor kereshetik fel a peres felek a bírókat 8-tól fél 10-ig. Nincs változás abban, hogy a tanácsoknak kötelességük gondoskodni a házasságkötések zavartalan szombati és ünnepnapi lebonyolításáról. Végül az oktatás: egyelőre csak a kísérleti iskolák tapasztalatai állnak rendelkezésre. Az általános átállás szabad szombatra a következő iskolaévben kezdődik. Arra ügyelnek majd, hogy se a tanítás színvonala ne essen, se a nebulók megterhelése ne fokozódjék. A megoldás: rövidebbek lesznek a tanévközi szünetek, csökken a tanulmányi kirándulások, üzemlátogatások száma, és meghosszabbodik kissé a tanév. Az ötnapos munkarend legtöbb családnak örömet hozó vívmánya tehát nem mentes kisebb-nagyobb áldozatoktól. Hiszen csak a heti munkanapok száma csökkent, elvégzendő dolgaink semmivel sem lettek könnyebbek, kisebbek. VAJDA JÁNOS Kedvező a járványügyi helyzet Az ország járványügyi helyzete kedvezően alakult — állapították meg a szakemberek a tavalyi járványügyi adatok előzetes elemzése alapján. Miként dr. Vass Ádám, az Egészségügyi Minisztérium járványügyi osztályának vezetője elmondta, főleg a védőoltásokkal megelőzhető fertőző betegségekkel kapcsolatban tapasztalható ez. Diftériát és gyermekbénulást 1981-ben csupán egy-egy esetben észleltek. Hastífuszban 1931 óta ebben az időszakban betegedtek meg a legkevesebben, mindössze 18-an. Paratífusz nem fordult elő. A kanyaró 1975 óta első ízben tavaly okozott járványt, mintegy 11 ezer ilyen megbetegedést jeleztek. E szám így is jóval kevesebb, mint amennyi a védőoltások bevezetése előtt bármelyik évben volt. A leggyakoribb gyermekbetegség a mumpsz: ebben 57 ezer gyermek szenvedett. Vérhas és sal- monellozis többször fordult elő, mint 1980-ban. A malária megbetegedések száma 34 volt, jóval több, mint az utóbbi negyedszázad éveiben. A betegek — köztük kamion-sofőrök külföldön fertőződtek, mert az orvosi előírások ellenére nem szedték be a megelőzéshez szükséges gyógyszert. Influenzajárvány tavaly nem volt Magyarországon, az őszitéli időszakban, február végéig csupán egyedi influenzás megbetegedéseket tapasztaltunk — mondotta dr. Dömök István, az Országos Közegészségügyi In- > tézet járványügyi és mikrobiológiai főosztályának vezetője. — Főleg az ősszel-télen gyakori nátha és más légúti betegségek okoznak gondot, f Néhány héttel ezelőtt úqy tűnt: ezt a telet is „megússzuk" influenza-járvány nélkül. Az ininfluenzajárvány nélkül. Az lin- madására számítottunk, nem okozott tömeges megbetegedést. Február utolsó hetében azonban a Baranya megyei Sellye községben és környékén mintegy ezer ember fertőződött meg az influenza B-vírustól: főleg iskolai tanulók, óvodás, bölcsődés gyerekek és szüleik. Betegségük viszonylag enyhe lefolyású volt, 5—6 napig tartott. Március elejétől az ország különböző részeiben fiatal felnőtt közösségekben ugyancsak észleltek influenzás megbetegedéseket. A leghatékonyabban egészséges táplálkozással és életmóddal védekezhetünk az influenza vírusai ellen. Védőoltással ezt a betegséget nehezen lehet megelőzni, mert kórokozói időnként változnak. Ezért minden évben más-más összetételű oltóanyagot kell készíteni, s a rendelkezésre álló, viszonylag röviid idő alatt nem gyártható annyi vakcina, amennyi az egész lakosság beoltásához szükséges lenne. így hazánkban, miként a világ más, egészségügyileg fejlett országaiban, az oltóanyag a népesség különösen veszélyeztetett csoportjai (60 éven felüliek, krónikus betegek, bizonyos foglalkozású dolgozók) számára áll rendelkezésre. A varroda Tervük félmillió pír kesztyű Nézem a gyár új termékét, a kapucnis vadászkesztyűt. Egyetlen mozdulat, és a kesztyű csákójából máris kikandikálhatnak az ujjak, a biztonságos célzást ily módon is segítve. Természetesen a vadászkesztyű zöldszínű és rendkívül meleg. Csuti Ká- rolyné, technológus immár másodszor kísér végig a gyár területén, két évvel ezelőtt is őt kérte meg erre Paári Ferenc gyárigazgató, akinek egy órán belül a „területen" kell lennie, megbeszélés lesz a bedolgozókkal. így hát sietünk a beszélgetéssel. * Dombóvár iparosodásának kezdetén meglehetősen nagy gond volt a városban élő nők foglalkoztatottsága. Aztán határoztak, gyárak és üzemek születtek, s tulajdonképpen rövid idő alatt sikerült több ezer nőnek munkát adni. S ebben fontos szerepet kapott a Pécsi Kesztyűgyár dombóvári gyára is. Paári Ferenc igazgató:- Tizenhat évvel ezelőtt épült a gyár. Akkortájt évről évre bővült a létszám. Több és több kesztyű került ki dolgozóink keze alól. Ma már közel félmillió pár kesztyűt gyártunk. Egészen pontosan tavaly 470 ezer párat szabtunk, varrtunk. Idei tervünk: 500 ezer pár. A dombóvári kesztyűgyárban is legalább olyan gondot jelentett az ötnapos munkahét megszervezése, mint megyénk valamennyi ipari üzemében. A munkaidő-csökkentést a termelékenység fokozásával akarják ellensúlyozni.- Ma összlétszámúnk ötszázötven dolgozó, közülük 250-en bedolgozók, a megye területéről. Az ő munkájukon nagyon sok múlik — magyarázza Paári Ferenc - s ezért is szerveztük meg úgy a munkánkat, hogy szinte óramű pontossággal érkezzenek az anyagot, s a félkész terméket szállító járatok. A bedolgozók zöme részmunkákat végez, van aki kézi, mások gépi varrást. Teljesítményük megoszlik, a kézi varrást végzők napi öt-hat pár kesztyűt tudnak megvarrni, míg géppel ez tizenöt pár is lehet. A dombóvári kesztyűgyár az elmúlt évben iis fel tudott mutatni szép eredményeket. Az itt készült közel félmillió pár kesztyű kétharmad része exportra — ötven százalékában tőkés exportra - került, és sikerült felfejleszteni a sportkesztyűk bérmunkában végzett gyártását is. Neves nyugati sportcégek húsz —harmincezer páros megrendelései is tanúsíthatják munkájuk elismerését.- Erre az esztendőre már megkötöttük belföldii és szocialista országokbeli keretszerződéseinket — így a gyárigazgató — ami természetesen azt jelenti, hogy termékeink ezeken a területeken már piacra találtak. Az NSZK-beli, svájci és angol megrendeléseknek is igyekszünk a legmesszebbmenőkiig eleget tenni, bár az az igazság, hogy a világgazdaságban folyó óriási versenyben termékeinket egyre nehezebb értékesíteni a nyugati piacon. A tőkés országok által megállapított kontingensek bennünket is érintenek. Hogy a gyár miit tesz azért, hogy a tőkés piacon se csökkenjen a forgalom, erre így válaszol Paári Ferenc:- Először is többszörösére emeltük a bérmunkáink arányát. Sikerült a sportkesztyű gyártásánál olyan technológiát kidolgoznunk, amely a hagyományos kesztyűgyártás folyamataival szemben jóval termelékenyebb, hatékonyabb. Ezt a technológiát elsősorban a kesztyű szabásának technológiamódosításaiban értük el, a varrások „technikáján” csak némileg változtattunk. Csupán kapuskesztyűből ez ideig húszezer párat gyártottunk, de további 57 ezer párra van megrendelésünk, meglehetősen szűkös határidővel. Hamarosan megérkezik az NSZK-ból tíz új, korszerű varrógép is, amelynek üzembe állításával tovább fokozhatjuk termelékenységünket. A Pécsi Kesztyűgyár gyáraiban — akár bel- akár külföldi piacra - eddig mintegy 17 ezer féle modellt gyártottak le, a dombóvári gyárban több mint ezerötszáz félét. Változó anyag, szín és forma; mindezek feltétlenül szükségesek a piacképességhez, s a dombóvári gyár e követelményeknek eleget tesz. A divat- és sportkesztyűgyártás mellett - nem jelentős tételben - munkavédelmi kesztyűk gyártásával is foglalkozik a gyár. S azért nem nagy tételben, mert hazánkban sokfelé találhatunk olyan melléküzemágakat, ahol ezzel a termékkel próbálkoznak. *- Dolgozóink szociális ellátásában az idén is „csak” a szintentartást tudtuk kitűzni - mondja az igazgató — bár az Unió Ipari Szövetkezettel közösen hamarosan elkészül egy üzemi orvosi rendelőnk, amit jómagam lis jelentős fejlődésA kesztyűk csinosítása Minden kesztyűnek megvan a párja nek ítélek meg. A gyárban rendelkezünk mindazokkal a szociális felszerelésekkel, amelyekkel a megye legtöbb ipari üzeme. Az egy dolgozóra jutó éves bértömegünk megközelítette a negyvenezer forintot, s ebben az évben sikerült 4 százalékos alapbéremelést is végrehajtanunk. S ami legalább ennyire fontos: a gondos, szervezett munka eredményeként sikerült úgy bevezet™ az ötnapos munkahetet, hogy ez nem okozott semmiféle kiesést a gyár termelésében. Sárközi Fotó: Kapfinger A készáruraktárban
