Tolna Megyei Népújság, 1982. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-25 / 71. szám

1982. március 25. Képújság 3 Ma kezdődik lUlunkcisgyüles Pakson az országgyűlés tavaszi ülésszaka Császár Tibor, az MTI mun­katársa írja: Ma délelőtt össze­ül az országgyűlés. A Minisz­tertanács a tavaszi ülésszak na­pirendjére két témát ajánlott: várhatóan a jogalkotás helyze­téről szóló beszámolót, vala­mint az 1976-ban alkotott köz- művelődési törvény végrehajtá­sának eddigi tapasztalatait vi­tatja meg legfelsőbb államha­talmi testületünk. Társadalmunk fejlődésének két nagy jelentő­ségű kérdésköre lesz tehát a tavaszi ülésszak témája, hiszen a képviselők azt vizsgálják meg: az élet minden területét át- meg átszövő jogi szabályo­zás miként szolgálja országépí­tő céljaink valóra váltását, a közösség s az egyének érdekeit: illetve milyen segítséget, ösztön­zést ad polgárainak az állam személyiségük sokoldalú fejlesz­téséhez, a műveltség nélkülöz­hetetlen értékeinek birtokba vé­teléhez. A témák iránt megnyilvánuló közérdeklődést, fir-'elmet tük­rözte az ülésszak előkészítő munkája is. A „T. Ház” tagjai fontosságának megfelelően, sokirányúan, behatóan elemez­ték a jogalkotás, illetve a köz- művelődés helyzetét. A parla­ment jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottságának ülésén nyolc, a kulturális bizottságén ugyanennyi képviselő, s több fe­lelős állami vezető fejtette ki véleményét, a megyei képvise­lőcsoportok - e témákban ösz- szehívott - tanácskozásain pe­dig több mint százan kértek és kaptak szót az előkészítő esz­mecseréken. Némelyik képvise­lőtestület a helyszíni tájékozó­dásra is alkalmat talált, így pél­dául a fővárosiak a budapesti művelődési központban tartot­ták tanácskozásukat. A jogalkotási tevékenységre vonatkozó vélemények sommá- Zata szerint az utóbbi évtize­dekben végzett munkára a to­vábbiakban is bizton lehet épí­teni, hiszen az elmúlt negyed­században a szocialista törvé­nyesség megszilárdításának és fejlesztésének egyik legfonto­sabb módszere korszerű jog­rendszerünk megteremtése volt. Kivált az utóbbi tíz évben élén­kült meg a törvényhozó, jog­szabályalkotó tevékenység, lé­pést tartván így a társadalom­építés - sok tekintetben minő­ségileg új — követelményeivel, betöltve tehát alapvető felada­tát; a fejlett szocialista társa­dalom építésének szolgálatát. A képviselők egyetértettek ab­ban is, hogy mindehhez nagyban hozzájárult a jogalkotás tenni­valóinak hosszú távú tervezése. A valóság változásait követő jogszabályi módosításokra az élet számos területén lesz szük­ség a következő esztendőkben is - hangzott el az üléseken. így kiemelték az államélet to­vábbi korszerűsítésével, a de­mokratizmus elmélyítésével, a népképviseleti rendszer tökéle­tesítésével összefüggő további tennivalókat, s foglalkoztak a társadalmi morál mai állapotá­val kapcsolatos kérdésekkel is. Ugyancsak a jogalkotói mun­ka homlokterében marad a gaz­dasági élet fejlesztésének szá­mos vonatkozása, így a válla­lati irányítás, illetve a gazdál­kodó szervek belső működésé­nek kérdése, vagy az árszabá­lyozás, a bér- és munkaerő­gazdálkodás javítása. Indokolt, hogy e fontos kér­déseket ne részletekben, szin­te áttekinthetetlen rendelkezé­sekkel, hanem átfogó törvé­nyekkel szabályozzák, ugyanak­kor mind sürgetőbb az alacso­nyabb szintű jogszabályok dzsungelében rendet teremteni, a feleslegeseket — sőt néha egymásnak ellentmondóakat — kiszűrni. A tanácskozásokon hangsúlyozták a törvények sz les körű társadalmi előkészíté­sét szolgáló viták fontosságát, rámutatva: az eddig is jó ta­pasztalatokat hozó kollektív vé­leményezések „rendszeresítése" ahhoz is hozzájárul, hogy a vé­gül megszülető paragrafusok végrehajtását, betartását az ál­lampolgárok magukénak érez­zék. Ezzel összefügg egy másik általánosítható követelmény is: az írott normák ellen vétőket viszont — legyenek személyek vagy intézmények — az eddigi­nél következetesebben, s ha kell, szigorúbban sújtsa a tár­sadalom felelősségre vonása. A várható második napirend, a közművelődési törvény végre­hajtásáról szóló beszámoló szinte közvetlenül kötődik va­lamennyiünk mindennapjaihoz. Nemcsak az országgyűlés mos­tani testületi ülésein, hanem korábban is, a legkülönbözőbb fórumokon foglalkoztak — első­sorban értelmiségiek, a kultúra munkásai — műveltségünk álla­potával, feladatainkkal. Hangot kaptak olyan vélemények is, mely szerint felülvizsgálatra szorulnának a közművelődési törvényben megfogalmazott cé­lok, alapelvek. Ennek indokául a gazdasági feltételrendsze­rünkben időközben végbement jelentős változásokat, a megne­hezedett körülményeket említet­ték. A kormányzat azonban cá­folja e nézeteket, s ehhez a cá­folathoz tapasztalataik alapján csatlakoztak az elmúlt napok­ban e tárgyban felszólalt kép­viselők is. Hiszen a törvény megalkotásának céljai napja­inkban is érvényesek: a szemé­lyiség formálásával, a művelt­ség gyarapításával társadalmi méretekben kell hozzájárulni a korszerűbb termelés-tudati té­nyezőinek megteremtéséhez, a szocialista demokrácia további fejlesztéséhez. , S változatlanul a törvény végrehajtása, nem pedig újra­értelmezése a feladat azért is, mert a szigorúbb gazdasági fel­tételek közepette is jutott és jut pénz - arányaiban több is, mint korábban — a közművelő­dési intézményhálózat bővítésé­re, korszerű művelődési ottho­nok létrehozására, a klubmoz­galom, az amatőr művészeti kö­zösségek támogatására. Inkább arra van szükség, hogy a ren­delkezésre álló erőforrásokat ésszerűbben használják fel, nem félve a kultúrában sokak szá­mára rosszul csenaő „gazdasá­gossági szempont” érvényesíté­sétől. A képviselők többsége felhív­ta a figyelmet, hogy az eddigi­eknél nagyobb számban kívá­natos megnyerni a fiatalokat, elsősorban az értelmiségieket a közművelődésben való részvé­telre, a kultúraközvetítő szerep vállalására. Sokan rámutattak egy másik sürqető tennivalóra is: a művelődési intézményhá­lózat bővüléséről bizonvos te­lepülésformák lakói jórészt ki­maradtak, az új városi lakóne­gyedekben. illetve a kisebb fal­vakban a kulturálódás hiányos feltételei sok ezrek közérzetét, teljes emberéletük esélyeit ront­ják. Az előkészítő tanácskozá­sok tapasztalatai alapián a parlamenti ülésszakon a köz- művelődést táravalva várhatóan gyakran szóba kerül majd az is­kola is, hiszen: a kulturálódás, az önművelés iaénvének felkel­tésében. a sokoldalú érdeklődés kibontakoztatásában meahatá- rozó szerepe van az oktatásnak, s e feladatának ma még nem mindenben felel meg. Az eszmecserék tanulságai íay sommázhatók: az eddiai ered­mények csupán a folyamat kez­deti sikereit jelzik, a iövőben lényegesen szélesebb rétegeket kell megnyerni a kulturális szol­gáltatások rendszerés élvezői­nek, a szellemi értékek befoga­dóinak és teremtőinek. (Folytatás az 1. oldalról.) 'Biber László elmondta még: 1982-ben 1981-lhéz viszonyítva 23 százalékkal kívánják növel­ni a termelést. A tájékoztatót üzemlátogatás követte. Lázár elvtárs nagy fi­gyelemmel járta az üzemrésze­ket. Különösen megnyerte tet­szését a szövetkezetnek az az újítása, amelynek alapján tő­kés importot helyettesítő transz­formátor-szerelvények gyártását kezdték meq. Lázár György eleget tett egy szíves kérésnek is. Az 1976-ban a Magyar Népköztársaság Ki­váló Brigádja címet nyert szo­cialista brigád 'naplójába a következőket írta: „Szívélyesen köszöntőm a brigád tagijait, magas kitüntetésükhöz szívbői gratulálok, további munkájuk­hoz sok sikert kívánok." Lázár György és kísérete Tol­náról Visszatérve Szekszárdra megtekintette a megye szé kihely főbb nevezetességéit, a város panorámáját. A Minisztertanács elnöke délután Pakson folytatta láto­gatását. Rövid városnézésen vett részt, majd ezt követően az atomerőmű építkezésére érke­zett, alhol dr. Kapolyi László ioari minisztériumi állaimtitkár,. RigócZky István, a paksi városi- járási pártbizottság eiső titká­ra, Szabó Beniamin kormány- biztos, Hegedűs György, az atomerőmű pártbizottságának titkára és Pónya József, a Pak­si Atomerőmű Vállalat vezér­igazgatója köszöntötte Lázár Györgyöt. Magas rangú ven déa ü nket Kapolyi László, Szabó Benja­Lázár A munkásgyűlést, amelyet Hegedűs György, az atomerőmű pártbizottságának titkára nyi­tott meg, a 22-es AÉV üzem­csarnokában rendezték. Lázár György beszédének bevezető részében köszönetét mondott a meleg fogadtatásért és az atomerőmű építőinek tolmácsol­ta a Központi Bizottság, Kádár János élvtárs és a Miniszter- tanács jókívánságait. Elmon­dotta: az elmúlt néhány óra, a sok információ, az építkezés bejárása mély nyomokat ha­gyott benne. Három évvel ez­előtt járt utoljára Pakson. Az­óta óriásit változott az építke­zés. Több mint húszmilliárd fo­rint értéket építették azóta az építők, szerelők. De nemcsak ez történt, összekovácsolódott itt egy ió .munkáskollektíva, a közreműködő válla látók között is jobb lett az együttműködés. — A Központi Bizottság, a kormány rendszeresen figye­lemmel kíséri az itt folyó mun­kát. Ha szükséges, segíti is — mondotta, majd arról beszélt, hogy szokatlanul néhéz, embert próbáló féladat az, amit itt min és Iván Prokopenko, a 225 fős szovjet szakértői cso­port vezetője tájékoztatta a paksi atomerőmű építlkezései- ;’ről. Elmondották: az erőmű- építési program megvalósítását segítik a politikai és állalmi döntések. Az állami kiemelt nagyberuházásra 1981. decem­ber 31-ig 31 milliárd forintot használtak fel. Ez az összes be­ruházásnak egyharmada. A be­ruházási program szerint 1986- tól működik az erőmű teljes kapacitással. Ekkor az ország vil I a mose ne rg i a -terme lé sé nék 30 százalékát állítják elő Pakson. Az építési program a szocialis­ta országok nagy nemzetközi vállalkozása. Az erőmű építé­se nem egy beruházás a sok kőiül, hanem olyan nagy volu­menű, műszakilag bonyolult és újszerű feladat, amely a ma­gyar ipartól és építőipartól nagy erőfeszítést követel. Az építkezés valamennyi részt­vevőjétől feszített munkát köve­tel a határidő betartása. Ed­dig sikeresen megtörtént az idegengőzös indítás, a múlt év decemberében elkezdődhetett a nyomáspróba és a cirkulációs mosatás, ezzél párhuzamoson beemelték a 2. számú blokknál a reaktortartályt. Amennyiben az üzemibe helyezési folyamöt során komolyabb akadályok nem jelentkeznek, az 1. számú reaktorblokk párhuzamos kap­csolásánál az Állami Tervbizott- ság határozatában előírt 300 millió kWh villamos energia próbaüzemi termelését biztosí­tani léhet. A 2. számú reaktorblokk be­fejező éaítés'i munkái is ko­moly erőfeszítések mellett foly­A paksi atomerőmű vezénylőtermében nak. A tedhnológiai szerelés — az 1. számú blokk elsődleges­ségét figyelembe véve — idén Legyorsul. A jelenleg ismert ■föltételék figyelembevételével 1983 harmadik negyedében üzembe helyezhető lesz. A 3. és a 4. számú reaktorblokkok koordinációs hálóterve elkészült. Ezeket 1985-ben. illetve 1986- ban kapcsolhatják be a terme­lésbe. A tájékoztató után Lázár György megtekintette a paksi atomerőmű építkezéseit. Több mint két órán keresztül járta a hatalmas építkezés területét. Tapasztalatait a késő délutá­ni órákban, a paksi atomerőmű dolgozói előtt, munlkásgyűlésen összegezte. György beszéde végeznek, de mint tapasztalta, szeretettel, lelkesedéssel végzik ezt a kemény munkát. A paksi atomerőmű-építők sokat tettek azért, hogy idáig jutott az építkezés. De sokat tettek part­nereink, elsősorban a Szovjet­unió és jól segítették a munkát: az NDK, Csehszlovákia és az itt dolgozó lengyel munkások is. Szólt az atomenergia békés felhasználásának jélntőségéről. Ez az energia új, nagy lehető­ségeket nyit az emberiség előtt. De sbjnos ett az energiát az emberek elpusztítására is fel léhet használni. Feladatunk: minden erőnkkel küzdeni azért, hogy az emberiség soha ne is­merje meg ennék az energiá­nak a pusztító hatását. Lázár György belpolitikai kérdésekről szólva elmondotta, hogy gazdasági építőmunkánk- bao, a VI. ötéves terv megvaló­sításában eredményesen hala­dunk tovább. Vannak, akik megkérdezik: nem választhat­nánk-e a gyorsabb fejlődés útiját? A Központi Bizottság ala­pos mérlegelés után arra ju­tott, hogy ez a realitás, most erre vállalkozhatunk, megőriz­ve vívmányainkat és megteremt­ve a további gyorsabb előre­haladás lehetőségét. Munkánk" belső és külső fel­tételeiről szólva hangoztatta, hogy kedvező körülmény: ha­zánkban rend, nyugalom van, s szilárd a politikánk iránti bi­zalom, töretlen a munkakedv. Joggal sorolhatjuk a pozitív tényezők közé, 'hogy mindin­kább erősödik annak felisme­rése és akarása, hogy haszno­sítsuk a jobb munkaszerve­zésben, a tartalékok feltárásá­ban a jobb hatásfokú gazdál­kodásban rejlő nagy lehetősé­geket. Az előrehaladásunkat nehezítő tényezők közé sorolta a feszült nemzetközi helyzetet, a külgazdasági kapcsolatokat zavaró jelenségeket, s — nőm utolsósoriban — saját gyenge­ségeinket, köztük nem kielégí­tő gazdasági alkalmazkodóké­pességünket és a még mindig sok helyütt fellelhető szervezet­lenséget. A kormány energiagazdálko­dási programjáról szólva rámu­tatott: fontos cél, hogy saját energiaforrósainkat, valamint a szocialista integrációban, első­sorban a Szovjetunióval való együttműködésben rejlő lehető­ségeket mind jobban hasznosít­suk. Gazdaságpolitikánk egésze szempontjából döntő fontossá­gúnak mondta, hogy javítanunk kell — miként a kormány ener­giaprogramja is ezt a fő célt tűzte ki - energiagazdálkodá­sunk hatásfokát. A saját energiaforrásaink jobb hasznosítását illetően Lá­zár György elmondta, hogy ipari beruházásaink mintegy 45 százaléka az energetikai fel­adatok ésszerűbb megoldását szolgálja. Nem kis összegről van szó, körülbelül 15 milliárd forintról, amelyben benne fog­laltának jelentős részben az ál­lami, de nem kis hányadban a vállalati erőforrások is. Figyel­meztető: nálunk gazdaságilag fejlettebb jó néhány országban a nemzeti jövedelem egységé­re számítva, körülbelül fele­annyi energiát használnak fel, mint hazánkban. A paksi atomerőmű dolgozói­nak további munkasikereket kí­vánva fejezte be Tolna megyei látogatását a Minisztertanács elnöke. SZALAI—GOTTVALD A munkásgyűlés résztvevői Lázár György beszédét hallgatják

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents