Tolna Megyei Népújság, 1982. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-25 / 71. szám

Mai számunkból HUSZONÖT ÉVES AZ IFJÚ GARDA (4. old.) Ml ÚJSÁG GYŐRÉN ÉS IZMÉNYBEN? (5. old.) JOGRÓL, MINDENKINEK HAGYOMÁNY (5. old.) (4. old.) XXXII. évfolyam, 71. szám. ARA: 1,40 Ft 1982. március 25., csütörtök. A környezetért Hat évvel ezelőtt fogadta el az országgyűlés a környe­zetvédelmi törvényt. Két éve a XII. kongresszus határoza­ta mondta ki, hogy „A gaz­dasági fejlődéssel összhang­ban nagyobb figyelmet kell fordítani a környezetvéde­lemre, a levegőszennyezés csökkentésére, a vízkészlet tisztaságának és minőségé­nek megőrzésére, a lakosság egészséges ivóvízellátására, a tervszerű vízgazdálkodás­ra. Váljék társadalmi üggyé természeti értékeink védelme, a rendezett, kulturált lakó- és munkahelyi környezet ki­alakítása és megóvása". Ta­valy szeptemberben a me­gyei párt-végrehajtó bizott­ság tárgyalta a megye kör­nyezetvédelmi helyzetét és határozta meg a tennivaló­kat, sorra véve a földvéde­lemtől a települések környe­zetvédelméig ami ide tarto­zik. Foglalkoztak a környe­zetvédelemmel a népfront, a KISZ, a tanácsok. .. Most, az év első felében a városi, járási pártbizottságok, a községi, az üzemi párt- szervezetek tűzik napirendre a környezetvédelmet. Mit tehetnek a helyzet ja­vítása érdekében az alap­szervezetek, a pártvezetósé- gek? — Sokat. Ellenőrzik, hogy a tanács, a szövetkezet, a vállalat vezetése megtesz-e minden lehetőt azért, hogy a föld termőképessége ja­vuljon, tiszták legyenek a te­lepülések, ne szennyezze senki sem a közterületeket, a levegőt, a vizeket, a leg­célszerűbben használják-e fel a környezetvédelemre elő­irányzott összegeket, fellép- nek-e a szennyezők ellen. A környezetvédelem az egész társadalom ügye. Meg­van a feladata a tanácsnak, az ipari és mezőgazdasági üzemek vezetőinek, a tömeg­szervezeteknek. A pártszer­vezetek feladata ellenőrizni, hogy az illetékesek a felada­taiknak eleget tegyenek. Azonban nem lehet megelé­gedni az egyszeri beszámol­tatással és a „hivatali” fel­adatok meghatározásával. Széles körű felvilágosító munkát kell végezni annak tudatosítása érdekében, hogy környezetünk védelme össznépi ügy és nem is kam­pányfeladat. Fel kell karolni azokat a kezdeményezése­ket, amelyeket egy-egy dol­gozó kollektíva indít a mun­kahelyi környezet tisztasága érdekében. Az új beruházásoknál kel­lően érvényesülnek már a környezetvédelmi előírások. A régebben telepített üze­mek, mezőgazdasági létesít­mények közül azonban sok szennyezi a környezetet. A szennyezés megszüntetése pénzbeli ráfordítást igényel és ilyenkor gyakran inkább fizetik a bírságot, semmint i pénzt költenének a szennye­zés megszüntetésére. Lehet, hogy ma nincs erre pénz, azonban perspektívában csak a szennyezőforrások megszüntetése lehet a cél. A pártszervezet feladata: odahatni, hogy még a szű­kén vett üzemi érdek rová­sára is az össznépi érdek érvényesüljön. (J) r György szerdai programja Nlunkasgyules Pakson Munkalátogatás: a szekszárdi húsüzemben, a tolnai GÉM-ben és a paksi atomerőmű építkezésén A szekszárdi húsüzem udvarán Kiss Sándor válaszol a miniszterelnök kérdésére Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke teg­nap reggel nyolc órakor kezd­te programját. K. Papp József, a megyéi pártbizottság első titkára és Császár József, a megyei tanács elnöke kíséreté­ben a szekszárdi húsüzembe lá­togatott, ahol Mátyás István, a szekszárdi városi pártbizottság első titkára, Kovács János, a városi tanács elnöke és Szilágyi Sándor, az Állatforgal'mi és Húsipari Vállalat vezérigazga­tója köszöntötte a vendéget. Az üzem munkájáról Kiss Sán­dor, a vállalat igazgatója tá­jékoztatta a Minisztertanács el­nökét. Elmondta: Tolna megyé­ben jelentős hagyományai van­nak az állattenyésztésnék. A sertéstenyésztés fokozására ho­zott intézkedések eredménye­ként jelentkező állatlétszám­növekedés szükségessé tette Tolna megyében is a feldolgo­zás bázisának megteremtését. Az üzem megépítését indokol­ta az is, hogy az ország ex­porttermelésének egyre jelentő­sebb hányadát tette ki a hús­ipari export. A megvalósításban részt ve­vő vállalatok és szervek össze­hangolt mankójának eredmé­nyeként az 1981-re előirányzott próböüzemellés határidőre meg­történt. Ebben az időszakban 5000 szarvasmarhát és 200 ezer sertést vágtak le és dolgoztak fel. 1982-ben 390 ezer sertést, 24 ezer szarvasmarhát vágnak le és dolgoznak fel, ebből 3500 tonna húskészítményt, 4100 ton­na dobozolt sonkát és konzer- vet gyártanak. Árbevételűikben az exportból származó összeg az idén már eléri az 1 milliárd forintot. A termelés teljés felfutását 1984-re kell biztosítani a válla­latnak. Akkor 550 ezer sertés, 456 ezer szarvasmarha levágá­sával 4 ezer tonna húskészít­mény, több mint 8700 tonna do­bozolt sonka és konzerv, mint­egy 9 ezer tonna darabolt marha- és sertéshús hagyja el az üzémet. A Szekszárdi Húsipari Válla­lat a magyar húsfeldolgozó ipar egyik legnagyobb létesít­ménye, technológiái berende­zései kielégítik az ligen szigorú nemzetközi higiéniai előíráso­kat is. Lázár elvtárs a tájékoztatót hallgatva jegyzetelt, majd kér­déseket tett fel. Kiss Sándor ezekre válaszolva elmondta: az elmúlt évet nulla száldóval zár­ták, de aihoqy lendületbe jön az üzem — amelynek során a ma még döntő többségükben kezdő szakmunkásak gyakorla­ta nagyobb lesz — egyre na­gyobb nyereségre tesznek szert. A közvetlen exportlehetőség igénylésevéi kapcsolatos kér­désre az igazgató megjegyez­te: egyelőre túl fiatal még ah­hoz ez az üzem. A rövid eszmecserét követőén Lázár György és kísérete meg­tekintette az üzemet, majd Tol­nára indult. A tolnai GÉM Ipari Szövet­kezetben Lukács István, a szekszárdi járási pártbizottság első titkára és Biber László, a szövetkezet elnöke köszöntötte a miniszterelnököt, majd tájé­koztató következett, amelyben Biber László elmondta: a 25 éve alakult szövetkezet először kézi hajtású mosógépét, egy­szerűbb fémtömegcikkeket gyár­tott. Ma már elektromos, és elektronikai műszereket, illetve részegységeket készítenek. Ez a fejlődés nemcsak a termékszer­kezetre, honám a szövetkezet egészére jellemző. Az alaptevé­kenységből származó bevételük az elmúlt évben 23 százalékkal több volt, mint 1980-ban. Az árbevétel legnagyobb hánya­dát az árutermelés teszi ki. Eb­béli 19,7 millió fortnt értékű árut szocialista, 14 millió forint ér­tékűt pedig nem rubel elszá­molású exportra szállítottak. A szövetkezet profiljában az utóbbi tíz évben meghatározó­vá váltak az elektronikai ter­mékek és részegységek, ame­lyek előállítása háttéripari te­vékenységet jelent az állami nagyipar, illetve a szövetkeze­ti ipar számára. Számítástech­nikai perifériaegységeiket, mű­szer részegységeket és mecha­nikákat késztíenek a Videoton, a M'OM és a Híradástechnikai Szövetkezet részére. A Video­ton több év óta a szövetkezet­nél rendeli meg a számítógé­pekhez szükséges mechanikai alkatrészek, az elektromosan szerelt tápegységek és a kü­lönböző erősáramú egységek jelentős részét. A Magyar Opti­kái Művek részére különböző labo r-m űsze rhá zakat, részegy­ségekét, illetve alkatrészeket gyártónak. Az elmúlt év utolsó hónapjában megkezdték a mágneses adattárolók működé­sét elektromosán szabályozó nyomtatott áramkörű panelek beültetését. A termékszerkezet további korszerűsítése érdekében újabb műszerek, részegységék gyártá­sát kezdik meg az idén. jelen­tős lépéseket tettek és tesznek a gyórtóstedhnölógia korszerű­sítése érdekében. Egyebek kö­zött ennék köszönhető, hogy egy nyugat-berlini cég meg­rendelésére késiülő zavarszűrő egységeket ma már magasabb feldolgozottsági állapotban exportálják. (Folytatás a 3. oldalon.) Lázár György nagy érdeklődéssel figyeli a tolnai GÉM-ben a minőségellenőrző munkáját. Ifjúsági tanácskozás Budapesten Púja Frigyes Malaysiába érkezett A KISZ zászlóbontásának 25. évfordulója alkalmából szerdán ifjúsági tanácskozást rendezett a KISZ Központi Bizottsága, mintegy félezer fővárosi, me­gyei párt- és tanácsi aktivista, ifjúságpolitikai titkár, KISZ-ve- zető, propagandista, ifjúságku­tatással foglalkozó szakember részvételével a Magyar Néphad­sereg Művelődési Házában. A tanácskozást, amelyen részt vett Baranyai Tibor, az MSZMP KB osztályvezetője is, Fejti György, a KISZ KB első titkára nyitotta meg, majd Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnök- helyettese az ifjúságpolitika idő­szerű kérdéseiről tartott elő­adást. Rámutatott: — Az utóbbi év­tizedekben megnövekedett az ifjúság társadalmi szerepe, sú­lya. A mindennapi munkában építenünk kell az ifjúság sajátos tulajdonságaira, a kockázatot is vállaló kezdeményezőkészsé­gére, az új iránti fogékonysá­gára, rugalmasságára, lendüle­tére és a közösség érdekeit szem előtt tartó egészséges kri­tikai szellemére. Ezek a tulaj­donságaik viszont csak akkor válhatnak igazi hajtóerővé, ha mindenütt képességeiknek meg­felelő feladatokkal bízzák meg, ha bölcsen beavatják őket a társadalom gondjaiba, ha meg­győződnek arról, hogy a kitű­zött céok elérése valóban raj­tuk is, az ő vállalásaikon, dön­tésükön is múlik. Figyelmesebben és őszintéb­ben kell a fiatalok körében po­litizálnunk. ügyelve arra, hogy ne csak a szocializmussal, ha­nem a szocializmus mellett is érveljünk, s hogy érveink meg­győzőek, hitelesek legyenek. Eh­hez elkötelezett, nyílt, a néze­teket tárgyilagosan tükröztető, ideológiánkat hitelesen közve­títő-terjesztő vitákra van szük­ség. Az utánunk következő gene­rációk elfogulatlanok kettős ér­telemben is — fejezte be elő­adását Aczél György. Ezt követően Nagy Sándor, a KISZ KB titkára mondott beszé­det. Púja Frigyes külügyminisz­ter szerdán megérkezett dél­kelet-ázsiai útjának első állo­mására, a Malaysia Államszö­vetség fővárosába, Kuala Lum­purba. Púja Frigyest a repü­lőtéren Mohammad Ghazali Bin Safie malaysiai külügymi­niszter fogadta. A nap folya­mán a két külügyminiszter megkezdte a hivatalos tárgya­lásokat. Az eszmecserén jelen volt Debreceni István, a Ma­gyar Népköztársaság Kuala Lumpur-i nagykövete. Kuala Lumpur repülőterén Púja Frigyes rögtönzött sajtó­értekezleten válaszolt az új­ságírók kérdéseire. Elmondot­ta, hogy Magyarország és Ma­laysia kapcsolatainak történe­tében ez az első alkalom, hogy külügyminiszteri látogatásra kerül sor. Az eszmecsere ered­ményeként a magyar fél azt várja, hogy kapcsolataink to­vább bővülnek mind politikai, mind pedig gazdasági téren. A küszöbönálló tárgyalásokon — mondotta a magyar kül­ügyminiszter — a kétoldalú kapcsolatok áttekintése mellett szó lesz a feszültségekkel ter­hes délkelet-ázsiai térség problémáiról is.

Next

/
Thumbnails
Contents