Tolna Megyei Népújság, 1982. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-24 / 70. szám
XXXII. évfolyam, 70. szám. ARA: 1,40 Ft 1982. március 24., szerda. Mai számunkból A KORA ÁRPÁD-KORI EMLÉKEIT KUTATJÁK (4. old.) PILLANTÁS A VASKOHÁSZATRA (5. old.) RAJT ÉS CÉL A MECSEKBEN (6. old.) TÁRSULÁS A TÖRTÉNELMI BORVIDÉKEN (3. old.) Ideológiai munka a pártalapszervezetben Mi tagadás, nem ritkán előfordul, hogy csodálkoznak, ha valaki „átlagos” pártalapszervezetben az ideológiai munka felől érdeklődik. A kulturális vagy oktatási intézményekben magától értetődő — hallani ilyenkor a választ —, de ugyan miféle ideológiai tevékenység folyhat egy forgácsolóüzemben, egy tehenészetben, vagy mondjuk a könyvelésben? Pedig ha csak egy kicsit is elmélyedünk az ideológia fogalmának értelmezésében, hamar rádöbbenhetünk, hogy ezek nagyon is színterei lehetnek. Hiszen az ideológiák egyáltalán nem valamiféle elvont nézetrendszerek, hanem olyan eszmék, amelyek közvetlenül vezérlik az emberek társadalmi cselekvését, meghatározzák a környezetükhöz fűződő viszonyukat, mindennapi magatartásukat. S ha egy pártszervezet - működjék bármely területen - eleget kíván tenni rendeltetésének, akkor semmiképpen nem térhet ki az elől, hogy céltudatosan formálja saját tagjai s a környezetében élő emberek gondolkodását, világszemléletét. Sót, éppenséggel legfőbb teendői közé kell sorolja a szocialista eszmék szüntelen terjesztését, a párt politikáját meghatározó elvek széles körű, meggyőző elfogadtatását Ennek a munkának fontos részét alkotja a politikai propaganda, az oktatás, a különféle tanfolyamok rendszere. Az is hasznos és helyeselhető, ha a pártszervezet fórumain, a taggyűlésen, vagy a pártcsoport megbeszélésén olykor napirendre tűznek egy-egy elméleti-ideológiai kérdést, s elmélyednek összefüggéseiben. Am aligha lenne helyes az ideológiai munkát csupán erre szűkíteni. Ez a munka ugyanis csak akkor hatásos, ha nem különül el a pártszervezet tevékenységének egészétől. Rendeltetését éppen akkor tölti be, ha szorosan kapcsolódik a pártszervezet előtt álló időszerű politikai feladatokhoz, segíti megoldásukat, mintegy „ideológiai hátteret" nyújt ehhez. A gyakorlatban ugyanis nincsen olyan politikai tényező, amelynek ne lenne valamilyen ideológiai összefüggése. Gondoljuk csak el, hányszor mondjuk valamely probléma vagy feladat kapcsán, hogy az „szemléleti kérdés”, vagyis a szemlélet befolyásolását, módosítását igényli. Hányszor emlegetjük különböző összefüggésekben az „emberi tényező" szerepét, utalva ezzel kapcsolatban az érintettek szándékára, törekvésére, az ügyhöz való „hozzáállására". Márpedig ez utóbbiakat nagymértékben befolyásolja az az értékrend, amit az adott kollektíva tagjai elfogadnak, a helyesről és helytelenről, a követendőről és elvetendőről vallott felfogásuk. Világnézetükre, erkölcsi felfogásukra tehát óhatatlanul hatni szükséges, ha az ilyen ügyekben el akarjuk érni cselekvő közreműködésüket, vagy valamilyen kérdésben a korábbi magatartás módosítására kívánjuk rábírni őket. Vegyünk csak egy olyan időszerű dolgot, mint az anyagi ösztönzés megjavítása, a teljesítmény növelését segítő differenciálás erősítése. Közismert, hogy ennek egyik legfőbb akadálya az egyenlőségről alkotott leegyszerűsítő felfogás, amely útját állja olykor égetően szükséges változtatások keresztülvitelének is. Előbbre lépni ilyen esetben lehetetlen az ideológiai ráhatás, vagyis az egyenlőség helyesebb értelmezésének kialakítása nélkül. De utalhatnánk arra is, hány helyen szegik kedvét a kezdeményezőkész, vállalkozó embereknek a környezetükben uralkodó visszahúzó tudati beidegződések. Mint ahogy — más oldalról — a közösség ügye nem egy esetben szenved hajótörést az egoizmus, az önzés, a közömbösség szemléleti-magatartási zátonyain. Mindez azt is jelzi, hogy az ideológiai munkát nem lehet uniformizálni, egy kaptafára húzni. Az adott pártszervezet működési területén uralkodó konkrét állapotok döntik el, hogy mit helyezzenek előtérbe, mire összpontosítsák erőfeszítéseiket. S ez a célmegjelölés nem is szólhat egyszer s mindenkorra, örök időkre. Ha változnak a körülmények, a feladatok, újból és újból meg kell fogalmazni az ideológiai munka időszerű céljait. Gondos és körültekintő elemzés nélkül mindez nem megy. A pártszervezetnek mindig számításba kell vennie, hogy a különféle gyakorlati lépések, intézkedések miként hatnak a közszellemre, várhatóan milyen jellemvonásokat, felfogásokat erősítenek. Mint ahogy az ideológiai célok megjelölése során sem feledkezhet el soha a gyakorlati munka szükségleteiről. Mindezt a folytonosan változó viszonyok közepette nem könnyű megtenni, de hót nem utolsósorban éppen ebben rejlik a politika művészete. Az ily módon felfogott ideológiai munka a pártszervezet egész kollektívájának az ügye. Ezért is szükséges a párttagok felkészültségét, képzettségét és ilyen irányú készségét szüntelenül növelni. Nem mond ellent ennek a kollektív felelősségnek, ha utalunk a képzettebb párttagok, az értelmiségiek különleges szerepére. Célszerű, ha ők az ádeológiai munkával kapcsolatban állandó vagy időleges pártmegbízatásokat is kapnak. A politikai szükségletekből kiinduló céltudatos szemlélet- formálás tehát szerves és elválaszthatatlan része kell legyen az alapszervezeti pártmunkának. Minél tudatosabb és átgondoltabb ez az ideológiai munka, annál sikeresebben oldhatja meg egyéb irányú teendőit is a pártszervezet. GYENES LÁSZLÓ Lázár György megyénkbe érkezett Tegnap a délutáni órákban munkalátogatásra megyénkbe érkezett Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. Szekszárdon, a megyei pártbizottság épületében K. Papp József, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkára tájékoztatta magas rangú vendégünket megyénk politikai, társadalmi és gazdasági helyzetéről, az elmúlt évtizedek fejlődéséről, az előttünk álló feladatokról. A tájékoztatón részt vettek az MSZMP Tolna megyei Végrehajtó Bizottságának tagjai és a megyei tanács vezetői is. A tájékoztatást követően Lázár György megköszönte a meleg fogadtatást és kérte megyénk párt- és állami vezetőit: tolmácsolják a Központi Bizottság és a kormány jókívánságait Tolna megye valamennyi dolgozójának. A tájékoztatóhoz kapcsolódva ő is kiemelte Tolna megye gyors fejlődését, azt, hogy e fejlődésben nagy részük van Tolna megye dolgozóinak, akiknek munkáját a párt és a kormány nagyra értékeli. Megállapította: Tolna megyében jelenleg is céltudatos, felelős munka folyik annak érdekében, hogy a jövőben is hasonló sikerek születhessenek. Hangsúlyozta: a társadalmi, gazdasági változások, a megteremtett ipar, a kiváló adottságokkal rendelkező Tolna megyei mezőgazdaság, a megyénk minden területén felhalmozott tudás, mlind magában hordja a jobb eredmények elérésének lehetőségét. Igaz, hogy most, a nehezebb körülmények között nem könnyű a feladatok teljesítése, de még nagyobb hatékonysággal, még nagyobb elszántsággal, akarattal fokozni lehet azokat az eredményeket, amelyeket Tolna megye dolgozói az elmúlt évtizedekben elértek. Lázár György, a Minisztertanács elnöke ma, Tolna megyei tartózkodásának második napján, elsősorban megyénk iparával ismerkedik. K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára és Császár József, a megyei tanács elnöke köszöntötte Lázár Györgyöt, a Minisztertanács elnökét Megyénk párt- és állami vezetői is részt vettek azon a tájékoztatón, amelyen K. Papp József részletesen beszámolt a Minisztertanács elnökének megyénk politikai, társadalmi és gazdasági életéről MMG-AM, Szekszárd Szabályzók hőtárolós villanykályhákhoz A BT előtt Ciszjordánia ügye A jondániai ENSZ-képviselő az Arab Liga tagállamai nevében hivatalosan is kérte a Biztonsági Tanács sürgős összehívását o cisZjordániai helyzet miatt. A BT el nőikéhez címzett levél hangoztatja, hogy a megszállt arab területeken súlyos és egyre romlik a helyzet: a békés tüntetőkkel szemben a katonák lőfegyvert használnak, kijárási tilalom van érvényben, feloszlatták a törvényesen választott arab elöljáróságokat, az izraeli katonák és telepesek provokációkat, támadásokat és gyilkosságokat hajtanak végre. A francia kormány hétfőn nyilatkozatban ítélte el a birai arab városi tanács feloszlatását. A Minisztertanács tavaly őszszel határozott arról, hogy a folyékony energiahordozók gazdaságosabb felhasználása érdekében a jelenleginél nagyobb ütemben kell bevezetni az éjszakai árammail működő hőtárolós villamos kályhák használatát. Előírták, hogy az ilyen fűtőberendezésekből az idén a korábbi mennyiség másfélszeresét, jövőre pedig kétszeresét kell előállítani. Pápán, az Elekthermaxban így 1982-ben már harmincezer ilyen fűtőtestet gyártanak, s ezekhez készítik most Szekszárdon, az MMG-AM műszergyárában a hőérzékelő kapcsolókat. A napokban kialakított új gyártósoron 32 ezer hőszabályozó kapcsolót, s ugyanennyi korlátozót szerelnek össze. Eddig a pápai gyár ezeket a kapcsolókat tőkés importból szerezte be, így a gyártás beindítása Szekszárdon devizát is megtakarít. A műszergyárban a kapilláris hőmérsékletszabályozókat két éve kezdték gyártani. Első megrendelőjük a Hajdúsági Iparművek volt, ott a villamos vízmelegítőkbe építették be a szekszárdi termékeket. Egyébként korábban ők is tőkés országokból vásárolták az ilyen kapcsolókat. Idén a műszergyárban több mint egymillió hőmérsékletszabályozót készítenek, 300 ezret jugoszláv megrendelésre, 400 ezret Csehszlovákiába, s a többit főleg a hazai vállalatok részére. A pápán gyártott hőtárolós kandallókba egyébként egy másik szekszárdi terméket is beépítenek. A Tolna megyei Építőanyagipari Vállalat csatári üzemében készítik azokat a hőszigetelő lapokat, amelyekkel burkolják a fűtőkészülék több száz fokra felmelegítendő magnezit-tégla magját. A hőszigetelőkből a vállalat a pápaiak megnövekedett igénye miatt is többet gyárt, de, mert ezt az anyagot főleg energiatakarékossági célokból több területen is felihasználják, a termelést néhány év alatt többszörösére növelték. — sz I —
