Tolna Megyei Népújság, 1982. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-23 / 69. szám

fÜËPÜJSÀG 1982. március 23. Sztrájk Ciszjordániában Szíria a BT összehívását kérte A szíriai kormány vasárnap úgy határozott, hogy a Bizton­sági Tanács sürgős összehívá­sát kéri az Izrael által meg­szállt Ciszjordániában, a Go- lan-fennsíkon és a Gaza-öve- zetben kialakult legújabb hely­zet miatt. Szíria ENSZ-nagykö- vetét utasították, hogy a világ­szervezet székhelyén terjessze elő a damaszkuszi kérést. Vasárnap egyébként folyta­tódtak a tiltakozó megmozdu­lások egész Ciszjordániában az izraeli megszállók elnyomó in­tézkedései ellen. A térség lea- nagyobb városaiban — Bíró­ban, Nabluszban és Ramallah- ban — az izraeli hatóságok vasárnaptól kijárási tilalmat léptettek életbe. A ramallahi városi vasárnap ülést tartott. tanács Az izraeli vezetés a hadsereg bevetésével próbálja elfojtani a megszállt területek arab lakosságának tiltakozó mozgal­mait. A képen: izraeli katonai járőr Ramallah városában. (Telefotó—AP—MTI—KS) Két választás Nyugat-Európában Hétfő esti kommentárunk. Washingtoni kormányzati körökben, a NATO brüsszeli fő­hadiszállásán általában, a nemzetközi jobboldal berkeiben, alig­hanem kellemesnek találták az elmúlt vasárnapot. Nem meteoro­lógiai, hanem politikai okokból. Ezen a vasárnapon ugyanis Nyugat-lEurópa két fontos országában került sor választásra és mindkettőben határozottan előretört a jobboldal. A két választásnak vannak rokon vonásai. Egyik sem volt or­szágos, ám hosszabb távon mindkettőnek az eredménye hatással lehet az országos és a parlamenti képviseleti arányokra. Franciaországban a járási választások második fordulóját tar­tották meg. Az eredmény baloldali visszaesést és jobboldali előre­törést hozott, ugyanúgy, mint az első forduló. Jogos a kérdés: mi történt abban az országban, amelyben nem oly régen, több év­tized után a baloldalnál ismét sikerült megszereznie a parlamenti többséget és a kormányzás lehetőségét? Az eredmény alapos elemzéséhez természetesen még hosz- szabb idő kell. Két dolog azonban már most nyilvánvalónak tűnik: 1. A bonyolult választási rendszerből Franciaországban ha­gyományosan következik az is, hogy a helyhatósági és az orszá­gos választások irányzata rendszeresen eltérést mutat. 2. Legalább ilyen erős hagyomány, hogy a súlyosbodó gaz­dasági nehézségek mindig visszaütnek a hivatalban lévő kor­mányzatra. Mindkét igazság, bár eltérő mértékben, érvényes a Német Szövetségi Köztársaság fontos tartományában, az Alsó-Szász- J országban megtartott választás eredményére is. Ami viszont kü­lönbség a két választás között, az elsősorban külpolitikai szem­pontból fontos. Arról van szó, hogy Franciaországban az ered­mény teljesen független a külpolitikai motívumoktól (már csak azért is, mert a korábbi, jobboldali kormányzat bizonyos kérdé­sekben nagyobb távolságot tartott a NATO-tól, mint a jelenlegi), az NSZK-ban viszont a kormánykoalíció minden veresége való­ban külpolitikai töltésűnek bizonyulhat. Tévedés ne essék: az Alsó-'Szászországban most abszolút győztesnek bizonyult CDU eddig is egyedül kormányzó párt volt a tartományban. Azonban az 3RD hat (!) százalékos vesztesége, az FDP és a zöldek előretörése olyan országos irányzatra utalhat, amely rossz esetben nemcsak megnehezíti, hanem egyenesen megbéníthatja a kormány munkáját. Az FDP vezetője, Genscher alkancellár és külügyminiszter a napokban többször érzékeltette, hogy szerinte „csökken a külpolitikai nézetkülönbség a szabad- demokraták és az uniópártok között”. Ezt Strauss — a jelek sze­rint nem egészen alaptalanul — minősítette olyan lehetőség „lé­lektani előkészítésének", hogy az FDP később esetleg a jobb­oldallal „köthessen házasságot". Márpedig egy ilyen „házasság” nemeseik az NSZK belpolitikájában éreztetné a hatását... HARMAT ENDRE Elutazott a francia parlamenti küldöttség (Folytatás az 1. oldalról.) nalát növelik, — ugyanakkor a korszerű gépek, berendezések kezelésére megtanítják a szak­munkásokat, technikusokat. Szélesítették a kapcsolatot a tudományos intézetekkel, a leg­újabb biológiai eredményeket felhasználják, illetve adaptál­ják az egyes taggazdaságokra, megszervezték több mint száz­féle, nehezen beszerezhető al­katrész gyártását, gépeket, mű­szereket készíttetnek. A terme­léshez egyre jobb feltételeket teremtenek.- Eddig is az volt a célunk, s ez a jövő programja is szá­munkra, hogy taggazdaságain­kat szolgáljuk. A termelési tech­nológia korszerűsítése, állandó naprakészség, újabb jó módsze­rek terjesztése ugyancsak cé­lunk — mondta az igazgató. Zángó Zoltán, a KSZE igaz­gató tanácsának elnöke, aki az ünnepi gyűlésen is az elnöki tisztet töltötte be, ismertette az igazgató tanács javaslatát, hogy a KSZE 1983. január else­jével társasáagá alakuljon át a Szekszárdi Állami Gazdaság gesztorságával. E javaslatot a taggazdaságok egyhangúan el­fogadták. Az értekezleten többen, sa­ját gazdaságuk tapasztalatai alapján értékelték a tízévi KSZE-munkát. így dr. Bánházi Gyula (MÉM), dr. Kiss János (Paks), Hetyei János (Adony), dr. Markovszky György (Cso­pak), Magyar István (Iregszem- cse), dr. Németh János (Sze­ged), Szöllősi János (Szolnok), Karáth Dezső (Celldömölk), Tóth László (Somogyjád), Kasu József (Szigetvár), Kurucz Jó- zsefné (Növényolajipari Válla­lat), Szász Frigyes (Karód) mondták el véleményüket, töb­ben írásban adták be felszóla­lásaikat. Dr. Gyugyi János, a megyei pártbizottság titkára a Tolna megyei pártbizottság nevében gratulált a tízéves növényterme­lési rendszer taggazdaságainak, az apparátusnak elért kimagas­ló eredményeikhez. A tudomá­nyos munka szervezése, a gya­korlatba való átültetése, a szol­gáltatás körének bővítése és a magas átlagtermések jellemzik a KSZE útját. Elmondotta a me­gyei titkár, hogy kiemelt figye­lemmel kezelték a rendszert, hi­szen egyre jelentősebb szerepet töltenek be az élelmiszergazda­ságban. A további tennivalók­ról szólva: a gyors alkalmazko­dás a jó módszerekhez, az új termelési, és technikai eszkö­zök rendszerbe állítása, az energiatakarékos megoldások bevezetése, mind olyan feladat, melyeket a rendszer csak együtt a taggazdaságaival tudja si­kerrel megoldani. A jövőben is támogatják, segítik és értékelik a megyei pártbizottságon a ter­melési rendszert - mondta dr. Gyugyi János. Dr. Magyar Gá­bor MÉM-miniszterhelyettes a termelési rendszerek szerepét, tevékenységét értékelte, s el­mondta, hogy a Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Minisztéri­um a szekszárdi termelési rend­szert dinamikusan fejlődőnek, újat keresőnek, az élelmiszer- gazdaság egyik kulcsának is tartja. A mezőgazdaság terme­lési színvonala nem emelkedhe­tett volna olyan magas színvo­nalra, amelyen áll, ha tíz-tizen- két évvel ezelőtt nem fogtunk volna hozzá az iparszerű ter­meléshez. Végül a hatodik öt­éves tervből a termelési rend­szerekre háruló feladatot ele­mezte a miniszterhelyettes. PANORÁMA WASHINGTON Hétfőn, közép-európai idő szerint 17 órakor, harmadik próbarepülésére indult az ame­rikai űrrepülőgép. A Columbia a floridai Kennedy űrrepülőtér­ről egyórás késéssel startolt Jack R. Lousma és Gordon Ful­lerton asztronautákkal. A ké­sést egy földi hősugárzó készü­lék meghibásodása okozta. BUDAPEST Az egész világ ismeri Kodály Zoltán műveit, életét, tehát amikor születésének 100. évfor­dulója tiszteletére különböző rendezvényeket szervezünk, cé­lunk nem elsősorban az ismeret- terjesztés. Számot akarunk vetni a kodályi életművel, úgy hogy annak egységét kiterjesztve, egyben tágítsuk azok körét is, akikhez eljuthat ez az életmű - mondotta egyebek között Pozsgay Imre művelődési mi­niszter, a Kodály-emlékbizottság alelnöke azon a sajtókonferen­cián, melyen hétfőn a Parla­mentben a hazai és a külföldi újságírókat a Kodály-centenári- um programjairól tájékoztatták. * Pozsgay Imre művelődési mi­niszter meghívására hétfőn svéd küldöttség érkezett Budapestre Ulla Tillander közoktatási mi­niszter vezetésével. A vendég re­pülőtéri fogadtatásánál jelen volt Kari Vidar Hellners, Svéd­ország budapesti nagykövete is. ÚJ-DELHI Uttar Pradesh állam iparvá­rosában, Varanasiban hétfőn megkezdte munkáját az Indiai Kommunista Párt XII. kongresz- szusa. Az ország szövetségi ál­lamaiból 1700 küldött vesz részt a kongresszuson és 45 ország­ból érkezett küldöttség. * Dr. Várkonyi Péternek, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a Népszabadság fő- szerkesztőjének vezetésével Üj- Delbibe érkezett az MSZMP kül­döttsége, amely részt vesz az Indiai Kommunista Párt XII. kongresszusán. HIROSIMA Az atomfegyverek ellen nagy­szabású tömegmegmozdulás volt Hirosimában vasárnap 200 ezernél is több résztvevővel. A nagygyűlést, amelyet „Hirosima a békéért" és „Száműzzük föl­dünkről az atomfegyvereket" jelszóval az első atomcsapást elszenvedett város békeparkjá­ban és hat más helyen tartot­tak, eredetileg nem akarta en­gedélyezni a rendőrhatóság. SAN SALVADOR A salvadori junta katonái csalták tőrbe és gyilkolták meg Salvadorban a négy holland televíziós újságírót - jelentette ki a holland „Ikon" tévétársa­ság szóvivője. A szóvivő szerint a kormánykatonák, tudomást szerezve arról, hogy a holland újságírók gerillákkal kívánnak találkozni, csapdát állítottak és tüzet nyitottak az újságírókra, illetve kíséretükre. Többen azon­nal meghaltak, másokat később lőttek agyon. PEKING Felső szinten fogadták hétfőn Pekingben Pinochet chilei dik­tátor lányát. Csen Mu-hua mi­niszterelnök-helyettes a baráti beszélgetésen kijelentette, hogy Kína és Chile kapcsolatai „na­gyon jók”. Lucia Pinochetnek a kínai televízió esti híradójá­ban a rangos vendégeket meg­illető félperces protokoll-film is kijárt. VARSÓ Lengyelországban, miután szombaton feloszlatták az eddi­gi újságíró-szövetséget, ugyan­aznap megalakult a sajtó dol­gozóinak új szervezete, amely a Lengyel Népköztársaság Újság­íróinak Szövetsége nevet viseli. Az elfogadott programnyilatko­zat hitet tesz a LEMP IX. rend­kívüli kongresszusán kidolgozott, a szocialista megújulásról szóló program mellett. Hétfőn elutazott Budapestről Pierre Joxe, a Francia Szocia­lista Párt parlamenti frakció­jának elnöke, a nemzetgyűlés francia—magyar baráti cso­portjának elnöke vezette kül­döttség, amely az országgyű­lés magyar—ftancia baráti ta­gozatának meghívására láto­gatott magyarországra. A delegáció tárgyalásokat folytatott az országgyűlés dr. Pesta László vezette magyar— francia baráti tagozatának képviselőivel. Magyarországi tartózkodása idején a küldött­ség felkereste a Szakszerveze­tek Országos Tanácsát, ahol eszmecserét folytatott a ma­gyar szakszervezetek szerepéről a magyar—francia szakszerve­zeti kapcsolatokról. Ellátoga­tott a Magyar Optikai Művek­be, valamint Baranya megyé­be, ahol meglátogatta a szaj- ki Béke Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezetet és ismerke­dett Pécs város és a megye nevezetességeivel. A küldött­séget fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titKára, Púja Frigyes kül­ügyminiszter és Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezés- ügyi államtitkár.- Pj-Ka ­Szünet Madridban Félsiker, vagy félkudarc? A kisebbik rosszat választotta a madridi Európa-találkozó 35 résztvevője. Vészterhes lett volna ugyanis, ha a küldöttek sikertelenül s végleg szétszélednek. Terméketlen és feszült­ségnövelő lett volna az is, ha úgy folytatódik az eszmecsere, ahogyan az a téli szünet után, február óta tartott. Még a legkevésbé káros, viszonylag legtöbbet ígérő megoldás mellett döntöttek hát a konferencia elnapolásával. November 9-én ülnek majd ismét össze, remél­ve, hogy a nyolc hónap alatt a nemzetközi kö­rülmények és egyes résztvevők hajlandóságai kedvezően változnak. Frissítsük fel emlékezetünkben, mi is volt a madridi értekezlet eredeti célja. A helsinki zá­róokmányt aláíró 33 európai és két észak-ame­rikai kormány delegátusainak arról kellett tár­gyalniuk, hol tartanak a politikai, a gazdasági, a kulturális és az emberi együttműködés fej­lesztésében, mit tehetnek, hogyan haladjanak e téren. Ez lett volna az egyik feladat, de — földrészünk feszültségei, a rakétatelepítés fö­lötti vita miatt — a madridi találkozón egy olyan külön konferencia összehívásáról kezdtek tanácskozni, amely csak a katonai enyhülés­sel, a kölcsönös bizalom erősítésével foglal­kozna. Mi történt a valóságban? Az'1980 őszén megindult tárgyalássorozatot két szakaszra oszthatjuk. Papírra került jónéhány gazdasági, kulturális és az emberi kapcsolatokat illető megállapodásrészlet, de, sajnos, nem ezek nyomták rá bélyegüket már az első szakaszra sem, hanem inkább az elfogultság, amellyel az amerikaiak és szövetségeseik a katonaíi eny­hülést kezelték. Egyoldalú engedményeket kö­veteltek a Szovjeuniótól, arra az általános, a kelet-nyugati viszonyt jellemző állításukra hi­vatkozva, hogy „a Szovjetunió katonai fölény­ben van, tegyen ő lépéseket”. Még ez az - elfogult, de a fő témával fog­lalkozó - tanácskozási mód lis megváltozott a most februárban megindult új szakaszban: az Egyesült Államok és néhány követője csak a lengyel szükségállapottal volt hajlandó foglal­kozni. Azt a véleményüket hangoztatták, hogy „a lengyelországi katonai lépésért a Szovjet­unió a felelős”, hogy Varsó és Moszkva „meg­szegte a helsinki záróokmánynak az emberi jogokkal foglalkozó pontjait”. Következéskép­pen, amíg a helyzet nem változik, semmi más­ról nem szabad beszélni Madridban. A lengyel és a szovjet miniszterhelyettesek, s más szocia­lista országok küldöttei visszautasították és a belügyekbe való beavatkozásnak minősítették ezt a magatartást megpróbálták józan, reális útra vinni a madridi találkozót. Ez a konferen­cia semmit nem tud változtatni a lengyel hely­zeten, nem is feladata, nlincs is köze az ország ügyeihez, de az általános európai állapotokon, a kelet-nyugati kapcsolatokon sokat javíthatna — érveltek. Bizonyos — ha nem is egyértelmű — támoga­tást kaptak egyes semleges és el nem kötele­zett országoktól, sőt még egy NATO-tag ál­lamtól, Görögországtól is, amely nem értett egyet a lengyel ügyekbe való beavatkozással. A kis országok (az emberi jogokkal kapcso­latos bíráló álláspontjukat fenntartva) készek lettek volna folytatni a záróközlemény fogal­mazását. Végül a résztvevők a patthelyzet mi­att — a semlegesek javaslata alapján - mégis egyhangúan a szünet mellett döntöttek. Helyezzük bele a madridi eseményeket az általános képbe. Az Egyesült Államok minden fronton erősíti a szovjetellenes támadásait: fo­kozza a rakétafegyverkezést, szankciókat ren­del el a lengyel szükségállapotra hivatkozva, még a közép-amerikali felszabadító harcokért is a szocialista világot vádolja. A politikai tá­madások e széles frontjába illeszkedik bele az USA madridi magatartása. Washington ere­detileg „fel akarta robbantani" a konferen­ciát. Genscher nyugatnémet külügyminiszter egyebek között azért utazott március elején az amerikai fővárosba, hogy meqgyőzze a Rea- qan-vezetést: a párbeszédre különösen a ne­héz időkben van szükség. így jöhetett létre vé­gül is a kompromisszum, vagyis a szünet el­rendelése, amit - nézőpont kérdése - sokan félsikernek, mások félkudarcként értékelnek. Mi lesz novemberben? A jövőt homály fedi. A lengyel helyzet alakulása mindenkéopen ha­tással lesz az általános európai helyzetre, a kelet-nyuaati kaDcsolatok akkori állapota pe- diq ősszel is tükröződnii fog a remélhetőleg folytatódó madridi Európa-értekezleten. TATÁR IMRE A Maavar Nemzeti Bank hivatalos deviza­és valutaárfolyamai Érvényben: 1982. .március 23-tól Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 6 266.04 6 272,31 6 278,58 Ausztrál dollár 3 676.64 3 680,32 3 684,00 Belga frank 78,70 78,78 78,86 Dán korona 436.64 437,08 437,52 Francia frank 567,38 567,95 568,52 Holland forint 1 338,22 1 339,56 1 340,90 Japán yen (1000) 144,18 144,32 144,46 Kanadai dollár 2 858,47 2 861,33 2 864,19 Kuvaiiiti dinár 12 123,81 12 135,95 12 148,09 Norvég korona 578,88 579,46 580,04 NSZK márka 1 458,87 1 460,33 1 461,79 Olasz líra (1000) 26,98 27,01 27,04 Osztrák schilling 209,01-209,22 209,43 Portugál escudo 49.54 49,59 49,64 Spanyol peseta 33,24 33,27 33,30 Svájci frank 1 837,04 1 838,88 1 840,72 Svéd korona 598,20 598,80 599,40 Tr. és cl. rubel 2 597,40 2 600,00 2 602,60 USA dollár 3 468,118 3 471,65 3 475,12 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változat­lanul az 1982. Február 9-i köziéin ek megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ES CSEKK) ÁRFOLYAMOK Érvényben: 1982. március 23-től Pénznem Vásárolható legmag. Vételi Eladási ban kjegyc ím 1 etek árfolyam 100 egységre forintban Angol font 50 6 084,14 6 460,48 Ausztrál dollár 50 3 569,91 3 790,73 Belga frank 5 000 76,42 81,14 Dán korona 1 000 423,97 450,19 Finn márka 100 740,43 786,23 Francia frank 500 550,91 584,99 Görög drachma 500 54,48 57,66 Holland forint 1 000 1 299,37 1 379,75 Japán yen (1000) 10 000 139,99 148,65 Jugoszláv dinár 1 000 67,86 72,06 Kanadai dollár 100 2 775,49 2 947,17 Kuvaiti dinár 10 11 771,87 12 500,03 Norvéq korona 100 562,08 596,84 NSZK márka 1 000 1 416,52 1 504,14 Olasz líra (1000) 50 000 26,20 27,82 Osztrák schilling 1 000 202,94 215,50 Portugál escudo 5 000 48,10 51.08 Spanyol peseta 5 000 32,27 34,27 Svájci frank 1 000 1 783,71 1 894,05 Svéd korona 100 580,84 616,76 Török líra 1 000 23,20 24,64 USA dollár 100 3 367,50 3 575,80

Next

/
Thumbnails
Contents