Tolna Megyei Népújság, 1982. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-04 / 53. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam, 53. szám. ARA: 1,40 Ft 1982. március 4., csütörtök Mai számunkból A VÁSÁRLÓK JOGAI (3. old.) AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS EGYSÉGÉÉRT (4. old.) ELÉGEDETTSÉG (5. old.) (3. old.) ATOMERŐMŰ-ÉPÍTKEZÉS Felnőve a feladathoz Tolna megyében több mint ötvennyolcezer fiatal kép- ^ viseletében ültek össze az ifjúsági parlamentek, hogy érté- / keljék a legutóbbi tanácskozások óta eltelt időszak ifjúság- politikai munkáját és meghatározzák a soron lévő feladatokat. A bevezetőben idézett szám csak a harminc alattiak létszámát idézi, ennél azonban több fiatalról van szó, mert a harminc feletti KISZ-tagok is részt vettek a parlamentek munkájában. A megyében mintegy négyszáz munkahelyi tanácskozásra került sor, nyolc megyei ifjúsági parlament volt. A szálak a megyei tanács ifjúsági titkáránál futnak össze. A beszámolók előírt feladata volt annak összefoglalása, hogy az adott munkahely, vagy terület az elmúlt ötéves tervben általában milyen fejlődésen ment keresztül és melyek a VI. főbb célkitűzései. Ezután következett az ifjúságpolitikai munka értékelése és a feladatterv a következő időszakra. A gazdaságvezetők a téma súlyának, jelentőségének megfelelően készítették elő nemcsak a beszámolót, hanem magát a tanácskozást is, bevonva a munkába a helyi szakszervezeti szerveket és a KISZ-t. Néhány apróbb problémától eltekintve az ifjúsági szövetség képviselői éltek a véleményezés lehetőségével. Ahol nemcsak a KISZ-vezetőség, hanem taggyűlés is megtárgyalta még a parlament előtt a beszámolót, ott a közös tanácskozáson már lényegesen kevesebb felszólalás hangzott el, de végül is az a lényeg, hogy a KISZ-tagok véleményt nyilvánítottak. A parlamenteken a fiatalok megjelenése általában megfelelő volt, de szélsőségek előfordultak, a pedagógus- és diákparlamenteken az érdekeltek kilencven százaléka részt vett, míg a kereskedelem és a szolgáltatás területén a megjelenés ötven fölé is alig emelkedett. Ezt érthetővé teszi a többműszakos munkarend és a gyesen lévők száma. De azt már kevésbé lehet megérteni és beletörődni meg semmiképp sem szabad, hogy a gyesen lévő kismamák általában nem mentek el munkahelyük ifjúsági parlamentjére. Hogy hányán szóltak az is igen változó volt, de itt is érdemesebb a számok mögé nézni, mert ha egy százfős parlamenten négyen szóltak hozzá, az csak négy százalék, de lehet, hogy ezzel a négy hozzászólással nemcsak mindenki egyetértett, hanem jól össze is foglalta a lehetséges mondanivalót. Ugyanakkor előfordult, hogy a résztvevők majd mindegyike elmondta véleményét, igaz, ez egy óvónői parlamenten történt, ahol a harmincból húszon- | nyolcán beszéltek. Majdnem minden parlamenten — a diákokét kivéve — szó esett a lakáskérdésről. Gyors megoldást itt senki sen- j kinek nem ígérhet, de a lépcsőzetes csere, egyáltalán a még folyó társadalmi vita a lakáskérdés lehetséges megoldásairól már biztató lehet. A tényekről sem lenne helyes megfeledkezni és ezek szerint a megyében az előző ötéves tervben felépült 10 ezer lakás, és ennek felét fiatal házasok kapták. Ettől függetlenül a továbbítandó problémák közé tartozik, hogy miért magasabb a kölcsön összege falun, mint városban, és miért nem érdemes igénybe venni a pedagóguskölcsönt. örvendetes, hogy nemcsak a termelőüzemekben, hanem az intézményekben is szóba kerültek munkaszervezési kérdések, a fiatalok maguk szeretnének jobban, szervezettebben, hatékonyabban dolgozni, nem titkolva azt sem, hogy akkor keresni is jobban lehetne. Sok helyütt megoldási javaslatok is születtek, amelyek csak aláhúzzák a parlamentek munkamegbeszélés jellegét. Még mindig jogos kifogások érhették egyes helyeken a munkahelyi szociális körülményeket. Alig van különbség az iparban és a mező- gazdaságban foglalkoztatottak gyerekgondozási szabadsága között, de ezt megkülönböztetésnek érzik a termelő- szövetkezetekben dolgozó fiatalok. Természetszerűen sok szó esett a pályakezdés, a munkahelyi beilleszkedés gondjairól, a műszaki és közgazdász értelmiségi fiatalok kezdő fizetésének alacsony voltáról. A diákok, a pedagógusok és a kereskedelmi dolgozók parlamentjén vetődött fel leggyakrabban az ötnapos munkahét. Az új munkarendre történő átállás ezeken a területeken okozza a legtöbb feszültséget. Nemcsak a diákok, de a pedagógusok is kiszámították, hogy egy szakközépiskolás már így is több, mint tíz órát dolgozik naponta, mert csak az óraszáma átlagosan 6,7 naponta, és ezekre az órákra fel is kell készülni. Idő kellene ezenkívül a mozgalmi munkára és a szórakozásra is. De mikor, és hol? Nagykorúvá váltak a parlamentek, túllépve a panasznapjellegen, a felszólalók mindig kisebb vagy nagyobb közösséget érintő kérdésekben emeltek szót. Ettől függetlenül, vannak még ebben a korosztályban sokan, akik most már igazán viszonozhatnák azt a törődést — jó munkával, közéleti aktivitással —, amellyel a felnőtt-társadalom viseltet a fiatalság munkája, problémái iránt. Az elfogadott intézkedési tervek általában pontosan és konkrétan fogalmazzák meg a tennivalókat, olyan módon, hogy azok biztosítják nemcsak a határidőre megvalósítható — és ezzel letudható — feladatok végrehajtását, hanem az ifjúsági törvény folyamatos végrehajtását is. Ezzel kapcsolatban még egy dolog kiderül a parlamentek kapcsán, éspedig az, hogy a törvény létezésének 11 éve alatt felnőtt ifjú nemzedékek kevéssé ismerik azt. _ E hiány pótlása a munkahelyek, ezen belül a KISZ- és a szakszervezetek feladata is. IHÁROSI IBOLYA Görög nődelegáció megyénkben A vendégek és a gyerekek találkozása az óvodában Senke Valéria a II. kerületben Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnöke szerdán a főváros II. kerületébe látogatott. Az MSZMP II. kerületi bizottságának székházában Za- vagyi Lajos, a pártbizottság titkára, Takáts István tanácselnök és a kerület más vezetői fogadták. Benke Valéria tájékoztatót hallgatott meg a városrész politikai és társadalmi életéről, majd a Kodály Zoltán énekzenei átalános iskolába látogatott Ezután felkereste a Távközlési Kutató Intézetet, ahol Kiss István vezérigazgató és Török János, az intézet pártbizottságának titkára ismertette azokat a műszaki tudományos eredményeket, amelyek az elmúlt időszakban jelentős nép- gazdasági haszonnal jártak. Vázolták az intézetnek a hazai és nemzetközi hírközlésben elfoglalt helyét, a VI. ötéves tervben megoldásra váró feladatokat. Benke Valéria megtekintett több laboratóriumot, az itt készülő berendezéseket. Tegnap, a Magyar Nők Országos Tanácsa vendégeként megyénkbe érkezett Eftihia Ma- raton, a Korfu megyei nőszervezet vezetője és Evgenia Fámba, az Athén kerületi nőszervezet vezetője. Görög vendégeink első állomása Paks volt, megtekintették az új várost, benne a művelődési központot, a Madame Curie Általános Iskolát. Ezt követően Szekszárdra utaztak, ahol a megyei pártbizottság épületében dr. Király Ernő, a megyei párt- bizottság titkára fogadta a delegáció tagjait. Vendégeink délután megtekintették a Prométheusz parkot, gyönyörködtek a város panorámájában, ellátogattak a lakótelepekre, a Skála Áruházba, a kisgyermekek életével ismerkedtek a Tambov lakótelepi óvodában, találkoztak az egészségügyi szakközépiskola tanuóival és tanáraival. Szekszárdi programjuk a városi úttörőházban ért véget. Görög vendégeink mai programjában a Szekszárdi Húskombinát megtekintése szerepel, majd Cikóra, őcsénybe és Bá- taapátiba mennek. Délután Tamásiban a Páva-üzem dolgozóinak, az úttörőháznak és a könyvtárnak a vendégei lesznek. Tamásiban fejeződik be görög vendégeink kétnapos Tolna megyei programja. Innen utaznak vissza Budapestre. Délután a vendég aktivaérte- kezleten találkozott a kerületi párt- és KISZ-bizattság tagjaival, propagandistákkal, a kerületi iskolák, egészségügyi és kutatóintézetek vezetőivel, művészekkel, és előadást tartott időszerű társadalompolitikai kérdésekről. Végül kötetlen beszélgetésen találkozott a kerületi párt- bizottság és a tömegszervezetek vezetőivel. Moszkva Hogyan vett talajmintát az űrszonda? Rendkívül bonyolult, sok technikai újdonságot tartalmazó szerkezet segítségével vett talajpróbát a Vénusz bolygóról a Venyera—13 szovjet automatikus űrszonda. A minták elemzése még tart, a Földre sugárzott adatokat rendkívüli alapossággal dolgozzák fel. Mint az Izvesztyija arról beszámol a fúróberendezés mindössze három centiméteres mélységbe hatolt be, egy köbcentiméternyi talajmintát vett, és azt elemezte az automatikus laboratórium. Gondot okozott, hogy a vizsgálatot csak rendkívül alacsony légnyomáson és maximálisan negyvenfokos hőmérsékleten lehet elvégezni, miközben a Vénusz felületén a hőmérséklet meghaladta a 450 fokot, a légnyomás pedig csaknem 90 atmoszféra volt. így mechanikus szállítóberendezés nem működhetett - a tudósok ezért sajátos „porszívót” szerkesztettek, amely „beszippantotta” a talajmintát a laboratóriumba. Az első szakaszban — a belső és a külső légnyomás különbségét felhasználva - a minta egy ampullába jutott, onnan egy tízliteres vákuumtartályba, ahol már a kellő szintre csökkent a magas légnyomás. Innen továbbították azután az „Arahisz" vizsgálóberendezéshez. Itt az ampullából a minta automatikusan a „vizsgálóasztalra” került. Megszűnik az jvóvízgond Kútfúrás Mucsfan Az elmúlt év novemberében kezdték el a Ceglédi Vízkutató és Mélyfúró Vállalat dolgozói a mucsfai sportpálya mellett egy kút fúrását. Jelentős esemény ez a falu számára, ugyanis jelenleg lajtkocsival hordják Mucsfára az egészséges ivóvizet. A kútfúrást követően azonban lehetővé válik a település közművesítése is, s a helyi tanács — amely megteremtette a pénzügyi feltételeit a fejlesztésnek — azt tervezi, hogy még az idén elvezetik az óvodáig a mintegy 140 méter mélyről jövő jó ivóvizet A ceglédi vállalat dolgozói mintegy két héten belül befejezik az új kút fúrását, s ezt követően Závodon fognak hozzá hasonló munkához. Fúrótorony Mucsfa határában Rajta István gépkezelő a szivattyúmotornál
