Tolna Megyei Népújság, 1982. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-20 / 67. szám

s Képújság 1982. március 20. Románia Falusi könyvterjesztés Az idén februárban rendez­ték meg a XXII. falusj könyv­hónapot Romániában. A hónap folyamán számos kulturális ren­dezvényre, író-olvasó találko­zóra került sor az ország falvai­ban. A rendezvények célja az volt, hogy fokozzák a könyvterjesz­tést a falusi lakosság körében, s mind több vidéki értelmiségi szakembert, tanárt vonjanak be a könyvpropagandába. A könyvterjesztők jó évet zártak tavaly. A falusi olvasók körében 2583 könyvet forgal­maztak, összesen 8 millió 500 ezer példányban. Társadalom­politikai irodalomból például 137 könyvet adtak el több száz­ezer példányban. Nagy népsze­rűségnek örvend a mezőgazda- sági szakirodalom is. Az elmúlt évben 709 agrotechnikai, mű­szaki és tudományos könyv ta­lált gazdára több mint másfél millió példányban, öt és fél millió példányban fogyott el fa­lun a klasszikus és jelenkori ro­mán írók 1249 szépirodalmi kö­tete. Sokan vásároltak tudomá­nyos, művészeti és sport-turisz­tikai irodalmat is. Tavaly 13 millió tankönyvet osztottak szét a falusi iskolásoknak. Az ország falvaiban élő lakosság 100 mil­lió lej értékben vásárolt köny­vet az elmúlt évben. Tekintélyes számú irodalmat ad el a Könyv Postán szolgálat 34 megyei osztálya, valamint a bukaresti központ, amely na­ponta több mint ezer levélben kap megrendelést. A Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság hazánknál két és félszer nagyobb területű ország, ám lakosainak száma mintegy egyharmada hazánkénak. A vi­szonylag ritka népsűrűségnek fő aka az, hogy területének túlnyo­mó része magas fennsíkokkal megtördelt, alig művelhető és lakható hegyvidék. A lakosság túlnyomó része az ország kö­zépső részén, főleg a Mekong folyó termékeny völgyében tele­pedett le. A többi indokínai országhoz hasonlóan itt is majd három év­tizeden keresztül folyt a honvé­dő háború az imperialista hódí­tók ellen. Laoszban az elmúlt években nagy erőfeszítéseket tesznek a gazdasági élet felfej­lesztése mellett a gyermekvéde­lemre és az ifjúság művelődé­sére. Képeink erről a tevékeny­ségről számolnak be. Az országban 1952 óta kötelező az elemi iskolai oktatás. Ma az iskolakötelesek túlnyomó része látogatja az általános iskolákat. Képünkön egy vientianei általános iskola tornaóráján készült. Veinkhamban, a főváros, Vientiane mellett fekvő kis faluban képzett gondozónők vigyáznak a kicsikre, míg a szülők az ál­lami gazdaságban dolgoznak. A felszabadulás előtt nem volt magas képzettségű értelmiség az országban, azóta hírközlő-, tanár- és orvosképző intézetek, főiskolák nyíltak a fiatalok ezrei számára. A Don Dók Tanár­képző Főiskola hallgatói. i Az UNESCO felhívása „Meg kell védeni Hűé kul­turális örökségét, amely nem­csak a vietnami nép építészeti öröksége, de az emberi alko­tóképesség és az emberiség örökségének része is” — je­lentette ki Hanoiban nemrég M' Bow, az UNESCO főigaz­gatója. Részvételre hívott min­den államot önkéntes alapon és a legkülönbözőbb formában a hajdani császárváros újjá­építésére. A XVI. század második felé­ben Közép-Vietnamban, Hué- ban rendezkedtek be a nguye- nek és itt uralkodtak 1945-ig. Két évvel később egy tűzvész­ben a „tiltott bíbor városnak” szinte minden épülete elpusz­tult a citadella környékén. A város déli részén számos mű­emlék — nevezetesen a király­sírok — súlyosan megrongá­lódott az 1968-as harcok ide­jén. A tájfunok söpörte monszun­vidéken az épületek állandó veszélyben vannak. „A szél, az eső megrongálják a díszítő­elemeket, letörlik a színeket, tönkre teszik a fából faragott kígyókat, miközben a növény­zet egyre jobban hatalmába keríti a kerteket és a kerti me­dencéket” — mutatott rá az UNESCO főigazgatója. Vietnam 1975 óta, külföldi segítség nélkül, 7 műemléket restaurált. De miként M’ Bow megállapította, ennek a vá­rosnak a helyreállítása és ér­tékeinek megmentése megha­ladja egy olyan ország lehető­ségeit, amely az elmúlt évtize­dek alatt súlyos megpróbálta­tásokon ment keresztül, most pedig meg kell birkóznia a gazdasági felemelkedés szá­mos nehézségével.” Az UNESCO terve az első szakaszban (1981—1986) 15 műemlék és 2 sír restaurálását irányozza elő, előreláthatólag 4 millió dollár költséggel. Eh­hez M’ Bow szerint „a gazda­sági források már biztosítot­tak”. Hanoi 750 ezer dollárral fog hozzájárulni, az ENSZ fej­lesztési programja 350 ezer dollárt és a viláq ellátási prog­ramja (PAM) 750 ezer dollárt biztosít. Egy bolgár újdonság „Főzz magad" étterem Szófiában Atomerőművek - együttműködéssel Az egyik nagy szófiai szállo­dában, a Moszkva szállóban a közelmúltban szokatlan sajtó- konferenciát rendeztek. Meghív­ták az újságírókat, hogyjnaguk készítsék el vacsorájukat. Ezt a valóban önkiszolgáló vacsorát az Interhotel vezetősé­ge szervezte meg. Azóta min­denkinek része lehet ebben az élményben, ha meglátogatja a Moszkva szálló nem régen meg­nyitott „Főzz magad" különter­mét. Bulgáriában ez az első ilyen típusú létesítmény. Nem­rég esküvői ebédet rendeztek itt 30 résztvevővel, ahol az ifjú férj készítette el az első csa­ládi ebédet. Az új vendéglátói formáról így nyilatkozik Ljubomir Budi- nov, a Moszkva szálló élelme­zési igazgatóhelyettese:- Ezzel is igyekszünk válto­zatossá tenni vendégeink ki­szolgálását. Jelenleg háromfé­le, disznóhúsból készült menüt javaslunk. Ehhez sajtot, túrót, tojást, vajat és zöldséget is kí­nálunk. A főételeken kívül a minden asztalnál elhelyezett univerzális grillsütőkön előéte­leket is készíthetnek a vendé­gek. A helyiség 36 férőhelyes, de az érdeklődés olyan nagy, hogy hamarosan hasonló „Főzz magad” helyiségeket nyitnak majd Ruszeban, Burgaszban, Plovdivban, a fővárosban pedig olyan éttermet terveznek, amely teljes egészében ebben a rend­szerben működik majd. Az atomenergia békés fel- használásának és elsősorban az atomenergia és az atomgépipar fejlesztésének területén megva­lósuló együttműködés a szovjet­magyar gazdasági és tudomá­nyos-műszaki kapcsolatok %gyik legfontosabb iránya. 1955-ben írták alá azt a meg­állapodást, amelynek értelmé­ben a Szovjetunió segítséget nyújt egy magyarországi atom­fizikai kutatóközpont létesítésé­ben, amelynek a Szovjetunió fontos berendezést szállít: kísér­leti atomreaktort, a fizikai, az energetikai és a sugárzás-ké­miai laboratóriumok felszerelé­séhez szükséges berendezést. A szovjet felsőoktatási intéz­ményekben, tudományos kutató- intézetekben több száz magyar diákot és szakembert képeztek ki az új tudomány ismeretére, művelésére. Mindez elősegítette Magyar- országon a tudományos kuta­tások, a műszaki munkálatok gyors fejlődését, az atomener­getika különböző népgazdasá­gi ágazatokban való felhaszná­lásával foglalkozó új intézetek, laboratóriumok és üzemek léte­sítését. Az atomenergetika területén a két ország kormányközi meg­állapodást kötött egymással, amelynek értelmében Pakson megépítik a Magyar Népköz- társaság első, villamos energiát előállító atomerőmüvét. Most fejeződik be az első energiablokk szerelése, amely­nek beindítására 1982-ben kerül sor. Teljes gőzzel folynak a má­sodik energiablokk szerelésének munkálatai. Megkezdődött a harmadik és a negyedik ener­getikai blokk építése. Ha majd üzembe helyezik mind a négy, VVER-440 típusú reaktorokkal felszerelt energiablokkot, az atomerőmű kapacitása eléri az országban jelenleg üzemelő villamosenergetikai kapacitá­sok egyharmadát. Magyaror­szág lesz az ötödik KGST-tag- állam, amely villamos energiát állít elő atomerőműben. A Magyar Népköztársaság­ban ugyanúgy, mint más szocia­lista országokban, VVER’-típusú reaktorokat használnak. Az el­ső ilyen, 210 megawatt kapaci­tású reaktort a novovoronyezsi atomerőműben szerelték fel 1964-ben. Később a konstruk­cióját állandóan tökéletesítet­ték, figyelembe véve az üzemel­tetési tapasztalatokat, a meg­bízhatóság és a biztonság, va­lamint a műszaki-gazdaságossá­gi mutatók javítása iránt tá­masztott, egyre növekvő köve­telményeket. A novovoronyezsi atomerőműnek már a második blokkja 365 megawattos, har­madik és negyedik blokkja pe­dig 440 megawattos volt. Ezek a reaktorok kapták a WER- 440 megjelölést. Az említett re­aktorok hosszú és tüzetes üze­mi ellenőrzésen mentek keresz­tül a novovoronyezsi atomerő­műben, bebizonyították magas fokú megbízhatóságukat és biz­tonságukat, ami lehetővé tette az atomerőművekben való szé­les körű bevezetésüket mind a Szovjetunióban, mind pedig más KGST-tagországokban, köz­tük Magyarországon. A Paksi Atomerőmű a bizton­ság, iránt támasztott legkorsze­rűbb követelmények figyelembe vételével épül. Ez szükségessé tette a különböző berendezé­sek elvileg új sugárzásbiztonsa­gi rendszereinek kifejlesztését. A Paksi Atomerőmű megkülön­böztető sajátossága az is, hogy az erőműhöz szükséges beren­dezések gyártásában, szállításá­ban részt vesznek más KGST- tagállamok is. Ezek az orszá­gok egyik vagy másik atomerő- művi berendezésfajta gyártásá­ra szakosodnak, a sokoldalú nemzetközi gyártásszakosításá­ról és kooperációjáról, valamint szállításáról megkötött megál­lapodásnak megfelelően. így például a Szovjetunióból a re­aktorokon kívül gőzgenerátorok, cirkulációs szivattyúk, gőzturbi­nák érkeznek. Magyarország szintén gyárt és szállít a Szovjetuniónak és más KGST-tagállamoknak a megállapodásban megjelölt egyes atomerőművi berendezés­fajtákat, köztük szállítási-tech­nológiai berendezést, rakodó­gépeket, reaktorokat kiszolgáló mechanizmusokat, stb. A szocialista nemzetközi mun­kamegosztás előnyeinek széles körű kihasználása alapján a KGST-tagállamok körülbelül 50 ipari egyesülése és vállalata ko­ordinálja erőfeszítéseit bonyolult berendezések kibocsátására. Közéjük tartozik az Atommas szovjet gyár és a Kemimas ma­gyar egyesülés. A sokoldalú megállapodás méreteit és ráfordításait tekint­ve a legnagyobb szabású vál­lalkozás, amelyet szocialista or­szágok valaha is megvalósítot­tak a nemzetközi gépipari gyár­tásszakosítás és kooperáció fej­lesztésében. JEVGENYIJ ORLOV APN-KS Laoszi képek Mi szem-szájnak ingere...

Next

/
Thumbnails
Contents