Tolna Megyei Népújság, 1982. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-19 / 66. szám
u képújság 1982. március 19. Tudósítóink írjak Falugyűlések Magyarkeszi Törpeifízmii épül Az első lépések A tanács dolgozói a hangosbemondó segítségével napokkal előtte közölték a község lakóival, hogy falugyűlést tartanak Magyarkeszin. A művelődési ház nagytermébe 124-en mentek el meghallgatni Gábor József tanácselnök tájékoztatóját. Elmondta, hogy a tanácstagok jól képviselik körzetüket. 1981- ben a társadalmi munka értéke 711 ezer forint volt, és 1982- re 1 milliót terveznek. Szólt a 22 millió forintba kerülő törpevízmű építése mellett arról is, hogy a megyei tanács 600 ezer forintot ad a Hunyadi utca lekövezésére. Saját erőből valósul meg a vágóhíd korKölesd Van még Nagyszámú érdeklődő, mintegy 150 személy foglalt helyet a kölesdi művelődési ház nagytermében. A tanácselnök értékelte az elmúlt év községfejlesztési munkáját, valamint tájékoztatta a résztvevőket az ez évi feladatokról. Mint elmondta, nincs szégyenkeznivalójuk a kölesdiek- nek. Fontos dolgok valósultak meg az elmúlt évben: két utcában épült járda, újjáépült egy megrongálódott gyaloghíd, nagy mennyiségű víz befogadására alkalmassá tettek egy fontos vízelvezető árkot, terméskővel rakták ki ennek oldalát, de gondot fordítottak a fásításra is: alkalmas helyeken meggyfákat ültettek ősszel a lakók. A falu központjában egy balesetveszélyes helyet betonoztak le, parkolót képeztek ki. Elkészült az idősek napközijének kerítése, megépült a községi hulladéklerakó hely. Kistormáson állagmegóvási munkát végeztek — a volt tanácsház épületét szigetelték. Borjúdon az orvosi rendelőt újították fel, és megnyugtatóan rendeződött a település vízellátása. Mindezeknek a feladatoknak a kivitelezéséhez igénybe vették a község lakóinak segítségét, a társadalmi munkát. Mintegy 700 ezer forintot terveztek, de az aktivitás, a segítőkészség 874 903 forintot eredményezett. Végezetül a tanácselnök az ez évi tervekről szólt. A pénzügyi lehetőségek határain belül az elképzelések az alábbiak: a járdaépítésre fordítható összeg körülbelül százezer forint, Borjúdon autóbusz-kitérő és -váró építésére 60 ezer forintot, Kölesden három autóbuszváró építésére és a környezet betonozási munkáira mintegy 120 ezer forintot irányoznak elő. Jól sikerült vállalati tanácskozást tartottak március 12-én a Simontornyai Bőrgyár újítói. A tanácskozáson részt vett a Bőripari Dolgozók Szakszervezete képviseletében Nikolov Tamás, a Bonyhádi Cipőgyár főmérnöke. Perger Imre igazgatóhelyettes köszöntő szavai utón Halas Kálmán, a vállalat műszaki igazgatóhelyettese elemezte az újítási munka helyzetét. Beszámolójában részletesen kitért arra, hogy a Simontornyai Bőrgyárban az elmúlt évek során sokat fejlődött az újítási tevékenység. Számszaki adatokkal bizonyította, hogy a korábbi évekhez viszonyítva, 1981- ben jelentősen megnőtt a beadott újítások száma és ezzel együtt a számított eredmény, valamint a kifizetett újítási díjak összege is. szerűsítése, a hangoshiradó bővítése és a mérlegház felújítása. A még hiányzó járdák megépítése rangsorolva van, azonban ezzel a munkával -meg kell várni a vízvezeték lefektetését. A távlati terveik közül legfontosabb a művelődési ház bővítése, hogy a község fiataljai és a tömegszervezetek megfelelő helyiséghez jussanak. A nagyszámú hozzászólásból főleg az utak és járdák építésére tett társadalmi murrka- felajánlásök tűntek ki. A falugyűlésen felszólalt Szá- szi Gábor országgyűlési képviselő. Örömmel nyugtázta, hogy széfjén fejlődik a falu. MINARIK LAJOS mit tenni A jelenlévők nagy aktivitással kapcsolódtak be a vitába. Minden hozzászólásból kicsendült a tenni akarás a faluért, változtatni az idejét múlton, a rosszon, javítani, felújítani a javíthatót. A kérdéseket, a problémákat hallgatva észre kellett venni, hogy ebben az évben sem lesz tétlenségre kárhoztatva sem a tanácsi vezetés, sem a falu lakossága — Bátaszék Ezen a -héten tartották meg Bátaszéken a falugyűlést, ahol mintegy százötvenen vettek részt. Sóik ez a szám, vagy kevés? Bizony kevés, ha azt nézzük, -hogy a község lakosságának száma 7500. De akik eljöttek, azok arról tették tanú- bizonysáaot, hogy érdekli őket településük sorsa, tenni akarnak érte. Erdei János tanácselnök röviden vázolta, hogy az elmúlt évben mit sikerült megvalósítani. így többek között számot adott a lakosságnak a járda- és útburkolat-építésekről, csaŐcsény Ahol sokan Az előző évekhez hasonlóan -most is összegyűlt a község lakossága, hogy tájékozódjon az előző évben elért eredményekről, problémákról és a következő év terveiről. Ez a gyűlés kissé eltért a többitől, hisz a lakosság először találkozott a megyeszékhely vezetőivel. Ott volt Kosár István ország- gyűlési képviselő, Antal Pál, a megyei pártbizottság -munka A fejlődést többek között az is bizonyította, hogy az iparági országos versenyben a vállalat III. helyezést ért el az elmúlt évben. Beszámolójának második részében ismertette az 1982. évi fontosabb feladatokat, amelyeket a kiadott újítási feladatterv is tartalmaz. Kérte a résztvevőket, hogy a feladatok megvalósításához újítási tevékenységükkel is járuljanak hozzá. A vitában felszólalók számos kritikai észrevételt tettek, de ugyanakkor hasznos javaslatokat is adtak a vállalatvezetésnek az újítási tevékenység hatékonyságának növeléséhez. Vezérfonalként csendült ki a hozzászólásokból a fizikai dolgozók által beadott újítások műszaki dokumentációjának segítése, amelyre vonatkozóan a jelenlévő műszaki vezetők közül többen felajánlották segítségüami ez utóbbi társadalmi munkáját illeti. Többen sürgették a hozzászólásokban a csapadékvíz elvezetésére szolgáló árkok kitisztítását, folyamatos karbantartását, különös tekintettel a Rákóczi utca betorkollási szakaszára, mert itt a földekről lezúduló víz az úttesten hömpölyög, megkeserítve a közlekedők életét. Emlékeztettek arra is, -hogy néhány évvel előbb ez tragédiáihoz, egy ház összeomlásához vezetett. A magas talajvíz és annak megfelelő elvezetése a Zsámbék utcában is gondot okoz, és itt az épületek állaga róhomosan romlik. Egy hozzászóló az Ady Endre utca lakói nevében elmondta, hogy járda hiányában még a ibeteg gyereket is nehezen tudják orvoshoz vinni, s arról nem is szólva, hogy a gépek- összevágta, tengelyig érő sárban még a tüzelő bevitelét sem vállalják a fuvarosok. Többen említették, hogy vannak utcarészek, ahol a ritkán, 4—5 oszloponként elhelyezett világítótestek nem biztosítanak elégséges fényt az esti időszakban. Az egyik buszvezető elmondta: a falu központjában, a presszó és az önkiszolgáló előtt délidőben annyi gépkocsi és traktor parkol, hogy lehetetlen lesz járattal arra elmenni. A sok kisebb jelentőségű, kevesebb embert érintő hozzászólásra és a fentiekre a hallgatóság kielégítő választ kapott. KONRAD LASZLO tornázásról. Nem kis beruházás lesz az általános iskola újonnan épült szárnya mögött egy sportcsarnok létesítése. A bá- taszéki téglagyár „jóvoltából” továbbra is cseréptörmelékkel teszik szilárddá néhány utca burkolatát. Az idei év feladata annak a rendszernek a kiépítése, amely majdan a téglagyár gázfűtését fogja biztosítani. Gond Bátaszék köztisztasága. Mindenkinek a maga portója előtt kell rendet tartani, s ügyelni a közterületek tisztaságára. BERG ISTVÁN építkeznek társa, dr. Ferincz János, a szekszárdi Városi Tanács V. B. titkára, Kiss Istvánná, a HNF városi bizottságának titkára. Őcsény további fejlődésében nagy szerepet játszik a városhoz tartozás. A következő években várhatóan megnövekszik a családi és társaslházak építése, összehasonlíthatatlanul kedvezőbbek a feltételek Szekszárd- hoz viszonyítva. két. Takáczi János szb-titkár ismertette az szb állásfoglalását a vállalat újítási tevékenységéről, mely tükrözte az eddig elért eredményeket és javaslattal élt a további feladatokra vonatkozóan. A vita összefoglalásaként Halas Kálmán iigazgatóhelyettes elmondotta, hogy a tanácskozást hasznosnak ítéli meg a vállalatvezetés, és az elhangzott észrevételeket, javaslatokat a jövőben hasznosítani fogja. A tanácskozáson hárman a „Kiváló újító” kitüntetés bronz fokozatát, ugyancsak hárman az ezüst fokozatot, és 1 újító az arany fokozatú kitüntetést vette át. Az újítók kollektívája a Simontornyai Bőrgyár képviselőjeként megválasztott küldöttét a feltalálók és újítók V. országos tanácskozására. TAKACZI JANOS A tanítóképző végzős hallgatói izgalommal várták a kötelező tanítási gyakorlatot. Kölesden is két „kistanítónéni” dolgozott: Aradi Katalin, aki falubeli és Kovács Júlia. Ő szeptembertől fog itt dolgozni. — Milyen érzéssel jött viisz- sza volt iskolájába, ahol néhány évvel előbb még diákoskodott - kérdeztem Katalint. — Nyolc éve, hogy itt tanultam. A mostani alsós gyermekeket ismerem, de különösebb kapcsolatom nem volt velük, így aggályaim sem voltak. — Ismeretségem a faluval annyi — kapcsolódik a beszélgetésbe Kovács Júlia -, hogy a nagymamám itt lakik. Viszont annál nagyobb figyelemmel lestem a gyerekek minden mozdulatát, hallgattam beszédüket, mivel szeptembertől közelebbi kapcsolatba kerülök velük, itt fogom kezdeni a pályámat, hivatásom gyakorlását. — Felkészítették önöket „az első útra"? Milyen célt tűztek maguk elé? — Ezt a tanítási gyakorlatot már megelőzte egy kéthetes gyakorlóiskolai tanítás. A gyakorlatvezetőtől szakmai tanácsokat kaptunk. Külön felhívta a figyelmünket az esetleges buktatókra, elkövethető hibákra, amelyeket kis figyelemmel, lelkiismeretes felkészüléssel elkerülhetünk. Az osztályvezető nevelő teljes önállóságot biztosított. Ez azt jelentette, hogy megkaptam a tanítási óra naprakész anyagát, és a többi az én dolgom. Éltem is ezzel a lehetőséggel. Különböző szemléltető eszközöket készítettem, hogy a gyerekek jobban megértsék az anyagot, olvasási órákon például rejtvények feladásával próbáltam figyelmüket lekötni — feleli Kovács Júlia. — Ahogy Julikával beszélgettünk, valahogy úgy fogalmazóHosszas gondolkodásra késztetett, hogy mit részesítsenek előnyben az íráskor: azt, hogy valaki tisztességgel felnevelt négy gyermeket, vagy azt, hogy nyugdíjaztatása után sem hagyott fel közéleti tevékenységével. Mert mindkettő tiszteletet érdemel. Rauth Ferenc németkéri lakos „révbe” juttatta gyermekeit. Van köztük áfész körzeti elnök és gyári munkás. Egyik sem örökölt milliókat, de mindegyük magába szívta a munka szeretetét, amit a kiegyensúlyozott, harmonikus családi otthon adott. Franci bácsi kádárként dolgozott évekig. Munkája sohasem szorult be a kis műhely négy fala közé. Mint tősgyökeres németkéri lakos, szívén viselte és mindmáig viseli a falu gondját-baját. Ambach Edé- né tanácselnöktől tudom, hogy 1958 óta tanácstag. Közben a Hazafias Népfront helyi elnöke is volt. Mint legidősebb tanácstag. hosszú évek óta részt vesz a község egészét érintő kérdések megvitatásában, elintézésében. Nyugdíjazás után sem hagyott fel közéleti tevékenységével, qyakran látható hol itt, hol ott.- Sokszor hallgattam hozzászólását, észrevételét a tanácsüléseken. Mindig mások érdekében emelte szólásra kezét. Nem fáradt bele a negyed század óta tartó küldetésbe?- örömmel csinálom, amit csinálok. Mindig új és új ardott meg bennünk a cél — a munkánk célja -, hogy a lehető legtöbbet nyújtani, a lehető legtöbbet adni magunkból. Ezt az utolsó nap elteltével nyugodtan és tiszta lelkiismerettel mondhatom, hogy megtettük. E mögött azonban sok izgalom és komoly munka van — a mindennapi tanításra felkészültünk. Az eltöltött két hét arra volt nagyon jó, hogy láttuk a tanítás és a tudás megszerzésének folyamatát. Mi magunk is meggyőződhettünk arról, hogy a megtanított anyagot mennyire értették és alkalmazták a gyerekek. A kölesdi iskolában Bonnyai Gyuláné osztályában is tanítottak a leendő pedagógusok. Ő így értékeli a munkájukat: A tapasztalatom az, hogy a jelöltek elméletileg jól felkészültek. Nagyon gyorsan megismerték a Hazafelé a tanácsülésről cukról ismerem meg az embereket, a falut. Ügy érzem, van értelme annak, amit csinálunk. - Ha valaki látta és nyomon gyerekeket, s tudtak azonosulni velük. Az első napokban látható volt az izgalom, a drukk, ami később feloldódott. Az iskolán kívüli munkába is bevontuk őket: voltunk családot látogatni, tartottak kisdobos-foglalkozást, végighallgatták a félévi szülői értekezletet és egy fogadóórát. Tóth András így vélekedett a munkájukról: Mindketten testnevelés és rajz speciális kollégiumot végeztek. Amit ezekben a szaktantárgyakban tanítanak, nagyon jól alkalmazzák. A többi készségtárgyakból azonban nem készítik fel őket eléggé. Erre azért is oda kellene figyelni, mert a falusi iskolákban a szakosítás, a tantárgycsoportosítás, a kis létszám miatt mostanában nem lesz megoldható. követhette faluja szakadatlan változásait, akkor ön minden bizonnyal. Felsorolna néhány konkrét dolgot, amiben úgy érzi, hogy személyes közreműködése is benne van? — Nehéz a sok változás miatt mindent számba venni. Volt időszak, amikor a nemzetiségi találkozók szervezése adott sok gondot, (náskor a közművesítés, a járdaépítés volt a sláger. Mindig volt miit tenni. Körzetem ügyes-bajos problémáinak is szószólója voltam. 48 évesen még az általános iskolo 8. osztályát is elvégeztem, hogy megfeleljek küldetésemnek. — Mit szeretne még kiharcolni, elérni annak a falunak, amelyet 67 év óta vallhat a sajátjának? — Mi sokszor csak akkor döbbenünk rá környezetünk változásaira, amikor az ünnen kitelepültek visszajönnek hozzánk, s beszédbe elegyedünk velük. Én személy szerint még büszkébb lennék falumra, ha nagyobb volna a köztisztaság, a rend. Szeretném, ha lenne öregek napközi otthona, még több por- talanított utca, az iskolában tornaterem és központi fűtés, s talán nem illúzió a strand építése sem. Én mindig dolgozni szeretnék, amíg az egészségem engedi, no és ameddig körzetem felruház a tanácstagi bizalommal. NAGYFALUSI ALBERT —Vargáné— w Újítók a Simontornyai Bőrgyárban Sportcsarnok épül KONRAD LÁSZLÓ Együtt a tanítók a tanítójelöltekkel és a gyerekekkel Nyugtalan nyugdíjas
