Tolna Megyei Népújság, 1982. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-17 / 64. szám

1982. március 17. Képújság 5 Határjárás Alsótengelicen teleltek az ősziek Takács Kálmán a barackosban a jelentés alapján ellenőrzi a munkát Jól Hétfőn, március 1'5-én kibő­vített igazgatótanácsi ülést tar­tottak az Alsótengelici Állami Gazdaságban. Sas János igaz­gatóval délután beszélgettünk, s tőle tudjuk, hogy a tavaszt igen jó helyzetben várják. Az időszerű munkákkal végeztek, s felkészültek a későbbi tenni­valókra is. A tanácskozásra meghívtuk a gazdaság és a kerületek tár­sadalmi szervezeteinek vezetőit is, mert egy egész évi munka- program végrehajtására nem elég csak a szakapparátusnak felkészülnie, hanem szükséges a társadalmi szervek segítése, támogatása is. így a múlt év­ben is bevált ez a módszer, most is segítik majd munkán­kat a pártszervezetek, a tömeg­szervezetek — imondja az igaz­gató. A téli munkát is értékelték, s nyugtázhatták, hogy a gépek javítása program szerint tör­tént, és március 20-án, vagy 21-én megtarthatják a gép­szemlét. A javítások alatt ki- sebb-nagyobb zökkenők néhány alkatrész hiánya miatt elő­fordultak, de ezek lényegesen nem akadályozták a gépek fel­készítését. Egyébként is az a szólás-mondás Alsótengelicen, hogy nem a gépszemle dönti el a téli munka minőségét, ha­nem majd a gyakorlat, azaz a tavaszi igénybevétel. A tavaszi munka hétfőn is folytatódott. Befejezték az őszi búza fejtrágyázását, a rétek, legelők tavaszi kezelésén is túl vannak, és a gyümölcsösben is alig másfélhetes munka van vissza, hogy a metszést maguk mögött tudják. Tart még a lucernatáblák vegyszerezése, illetőleg fej­trágyázása. A 4700 hektár szántóterületen gazdálkodó állami gazdaság­ban szép nyereséggel zárták a múlt évet — a rendkívüli idő­járás ellenére. Idén, most a tavaszi első szemlék azt tanú­sítják, hogy az őszi vetésű ga­bonák jól teleltek, bennük van a közepesnél jobb termés, azaz a jobb évekhez hasonló ter­mést lehet várni búzából, őszi árpából. Egyébként növelték a gabona vetésterületét, ezer- négyszáznegyvenöt hektár őszi búzát vetettek, 145 hektárral többet, mint 1980-ban és a 308 hektáros ősziárpa-vetés is száz hektárral több mint a bázis­évben. Az erodált területek újbóli termelésbe fogása is jói, a prog­ram szerint halad. Alsápélen például utak, árkok, vízmosá­sok rendezésével tizenöt hektár új termőterülethez jutnak —ha ezt a programot befejezik, ak­kor 1983-ban 45 hektárral nő a szántóterület. Hétfőn folytatni akarták a burgonya válogatását, előké­szülni a vetésre, de a DEDÁSZ kétnapos áramszünetet jelzett előre, így a növénytermesztő asszonybrigád szombaton és vasárnap dolgozott, tehát hét­főn szünnapjuk volt. Ez a vál­lalás is jelzi a tervszerű tavaszi tevékenységet. Az erdészeti üzemágban is teljes kapacitással dolgoztak a favágók, máris új munkasiker­ről számolhatnak be. Tavaly is túlteljesítették a tervet, de idén is ez várható. Az éves kiterme­lési program 5200 köbméter fa, és március 15-ig 1244 köbméter­ről számolhatnak be. Takács Kálmán termelési igazgatóhelyettes rövid határ­szemlére invitált bennünket. Az A/10-es húszhektáros lucerna­táblában dolgoztak éppen a vegyszerezők. Itt Bán Mihály traktorossal éppen akkor vált­hattunk szót, amikor nem volt jókedvében: a permetező egyik fúvókája nem szórt rendesen. S a beállítás legalább negyed­órát elvett tőle. De a tábla má­sik végén szorgalmasan járta a köröket egy boronázó traktor, és két lajtos kocsi is hordta a keveréket a permetezőgépek­hez. Az alsótengelici határ szép. A vetések állapota jó, nincs különösébb fagykár — ez an­nak is következménye, hagy jól válogatták meg a fajtákat, és mindössze csak öt búzafajtát vetettek, ébből kettő marton- vásári, három pedig külföldi fajta. Néhány táblánál meaáll- tunk, a hó, a fagy láthatóan nem tett kárt. A gazdaságnak háromszáz hektár gyümölcsöse van. Az utolsó tíz-tizenöt hektár metszé­se húzódik majd át a követke­ző hétre, és csak nagyon kevés marad áprilisra. A tizenöt-húsz éves őszi barackosok szépen mutatnak így metszés után, mert alattuk már a földet is elrendezték, az ősszel, illetve a télen a hatóanyagot kijuttat­ták. Az új telepítésű szilva­táblák egy része nem a kívánt mértékben állt be, fejlődésében az egyik tábla, tizenöt hektár­nyi lehet, visszamaradt, de még tudós emberek sem tudták megállapítani, mi lehet a szil­vacsemeték ilyen korai elöre­gedésének oka. Biztató egyéb­ként, hogy a szomszédos táblá­ban is így volt a telepítés az első két évében, de tavaly, a harmadikban már szinte meg­ugrottak a fák. A héten elkezdték a kajszi­sokban a pótlást is. Alig né­hány tucat fáról van szó, de a termőfelület lefedése új fákkal, még lehetséges, hiszen 3—4 éves ültetvényekről van szó. Bács Gábor kertészeti ága- zatvezető-helyettessel az egyik őszibarackosban találkoztunk, itt dolgoztak a metszők is. El­mondta, hogy a fák öregebb ágait Stilhl fűrésszel vágták le, a metszés az emberek kézi munkájára vár. A brigád, ame­lyik közelünkben dolgozott egész télen a gyümölcsösben volt, s a folyamatos, rendszeres munka révén érték el, hogy jó­val előbbre vannak idén a munkával, mint a múlt évben, annak ellenére, hogy idén sok­kal hosszabb idejű volt a nagy hideg. Mindenesetre említsünk meg néhány munkást név sze­rint, akik a legszorgalmasabbak a metszésben: Sallcri József, Orsós Péterné, Vörös Henrikné, Szabó József, Autlh János és Jagados István. A tavaszt várják már csak a gazdaságban, a jó időt, és a napok múlását, hogy hozzá­foghassanak a lucerna és a borsó vetéséhez. Erre már a jö­vő héten sor kerül, ha a talaj hőmérséklete és állapota ezt lehetővé teszi. A burgonyát már válogatják, a kukorica- és napraforgó-vetőmag is rendel­kezésükre áll, itt vannak a vegyszerek is — és az embe­rekben az akarat hogy 1982- ben is jó termelési eredménye­ket érijenek el. PALKOVACS JENŐ KAPFINGER ANDRÁS Tél végi összesítés Mezőgazdasági szerződések A MÉM-ben elkészítették a tél végi összesítést arról, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek és a kistermelők az üdén milyen áruk, termények és termékek előállítására vállalkoznak. A szerződések egybevetése azt mutatja, hogy a gazdálkodók a központi tervekhez, elképzelé­sekhez igazították saját elkép­zeléseiket és így az országos tervelőirányzat, valamint a szer­ződésekben realizált „felkíná­lás" összhangban van. Csak­nem valamennyi áruféléből lesz elegendő, legalábbis erről ta­núskodnak a már aláírt írásos megállapodások. Néhány ter­mékfélére azonban utólagosan is kötnek szerződéseket, min­denekelőtt a kézimunka-iigé- nyes zöldség- és gyümölcsfé­lékből várnak még áruajánlást, ezekből ugyanis jók a hazai és külföldi értékesítési lehetősé­gek, és a kereskedelem, vala­mint a tartósító ipar szívesen fogad a későbbiekben többlete­ket is. A kalászos gabonára a szer­ződéskötések csaknem minde­nütt befejeződtek, az elmúlt évi­nél mintegy 8—10 s'zázalékkal több terményt ajánlottak fel a gazdaságok, élve az idén ked­vezőbb értékesítési, anyagi ér­dekeltségi lehetőségekkel. Az olajosnövények előirányzatát is rögzítették a szerződésekben, az adatok szerint a tervezettnél még valamivel nagyobb is lesz az idén a termőterület. A to­vábbi ipari növények, például a cukorrépa és a dohány ter­melése (ránt szintén élénk az érdeklődés, az ipar várható szükségleteit a szerződéses ter­melők fedezik. Tavaszi munkák a szőlőben A szőlő életszakaszát két rész­re osztjuk: aktív életszakaszra és nyugalmi időszakra. Az aktív élettevékenység a könnyezéstől a lombhullásig; a nyugalmi időszak a lombhullás­tól a könnyezésig tart (a nedv­keringés megindulásáig). A nyugalmi időszak szintén két részre oszlik: mélynyugalom és kényszernyugalom időszakára. Teljes nyugalomról tulajdon­képpen soha nem beszélhe­tünk, mert a gyökérzet működé­se csak 6 Celsius-fok alatt szű­nik meg. Ez igen ritkán fordul elő. A tavaszi fagyok elmúltával első tennivalónk a szőlőben a tőkék nyitása. A hőmérséklet emelkedésével a talaj is roha­mosan felmelegszik. A tőkében ilyenkor megindul a fokozott nedvkeringés. Amennyiben te­hát a tőkék nyitásával megké­sünk, akkor a föld alatt lévő rügyek kipállanak. A nyitás munkáit követi a metszés és a harmatgyökerezés. A szőlő metszésének ideje nap­jainkban is vitatott. Nagyon so­kan az őszi metszést tartják he­lyesnek. Előnyeként azt hozzák fel, hogy tavasszal a szőlő nem könnyezik, a meghagyott csa­pok rügyei ezért nem vakulnak be. A fakadós is korábban kez­dődik. Mindezek ellenére ha­zánkban nem terjedt el az őszi metszés. A tavaszi metszést a rügyek telepítésének megfelelően vé­gezzük. Fakadásig - ez általá­ban április közepe - azonban minden körülmények között el kell végezni. A késői metszés nagy terméskiesést okoz. A harmatgyökerezés a met­szés kiegészítő munkája. A nyitással, illetve a metszéssel egy munkamenetben végezhet­jük. Lényege, hogy a gyökér­nyak mellett a talajt kapával húzzuk el, és a tőkeanyagból előretört kis gyökereket távo­lítsuk el. Ez azért fontos, mert a harmatgyökerek a talp- és oldalgyökerek kárára erősödné­nek. A harmatgyökerek eltávo­lítása után a tőkék nyakát min­dig vissza kell takarni. A metszés jelentősége: a tő­kék kialakítása és a termésho­zam szabályozása, illetve a ter­mőegyensúly fenntartása. Metszésnél a termőcsapok száma és különböző hosszúsá­ga révén a tőkét több vagy ke­vesebb rüggyel terheljük. A tő­kén hagyott csapok helyzetük és funkciójuk szerint lehetnek: ter­mő-, ugar-, biztosítócsapok. A termőcsapon a termést ho­zó hajtást neveljük. Az ugar- csap hajtásai a következő év termőcsapját, illetve ugarcsap­ját adják. A biztosítócsap a fö­lötte lévő tőkerész pusztulása esetén a következő évi ugar­csapot (esetleg termőcsapot) biztosítja. A termőcsapokat ál­talában a magasabb helyzetű vesszőkből hagyjuk. Az ugar­csap ezek alatt helyezkedik el. A biztosítócsap az ugarcsap alatt van. A metszés nagyon fontos munka, mert ezzel a tőke ter­helését szabályozzuk. Metszés­kor a tőkén több vagy kevesebb rügyet hagyunk, ez jelenti a rügyterhelést. A rügyekből haj­tások fejlődnek - ezek egy ré­sze a termőhajtás. A világos rügyből számíthatunk általában termésre. Legtermékenyebbek a kétéves farészen, az úgyne­vezett cseren nőtt vesszőknek a világos rügyei. A rügyek kihajtásának tör­vényszerűségei :- A tőke rügyei közül min­dig a legmagasabban lévők fa­kadnak ki először.- A tőke nem minden rügyét készteti fakadásra.- A világos rügyek kihajtá­sa általában: az egyrügyes csap világos rügye kihajt, de jó erő­ben lévő tőkén a sárszem is kifakad.- A kétrügyes csap legalsó rügye már jelentős százalékban alva marad.- A háromrügyesnél hosz- szabb csapok legalsó rügyei rendszerint alva maradnak.- A szálvesszők rügyeinek csak egy része hajt ki. Ezt azon­ban erősen befolyásolja a meg­terhelés és a tőke tápanyag­gal való ellátottsága, valamint a fajtatulajdonság. Metszéskor mindig figyelem­be kell venni a tőke kondícióját is. Ez azért nagyon fontos, mert például ha a gyenge táperő­ben lévő tőkéket nagyon meg­terheljük, akkor az állapotuk tovább romlik. így azután sem a fürtöket, sem a vesszőket nem tudja majd beérlelni. Metszésnél, illetve a rügy­terhelésnél figyelembe kell ven­ni a termesztett fajta átlagos fürtnagyságát is. Azonos rügy­terhelést érhetünk el több rö- videbb termőcsap, vagy keve­sebb, de hosszabb termőcsap meghagyásával. Ez fajtánként és termőhelyenként változik, így alakultak ki a különböző metszésmódok. KALOCSAY KLÁRI A muskátlik tavasszal Kedvelt kerti dísznövényünk a muskátli. Az elmúlt évtizedben nagy változáson ment át, sok új fajta került hazánkban iis termesztésre. A kertbarátok ősszel a mus­kátlikat cserépbe ültetik, vagy földlabdával a pincében fel­akasztják. A cserépbe ültetett növények néha az előszobába, a zárt verandára kerülnek. Itt a rossz fényviszonyok miatt meg­nyúlnak. A túl meleg lakásban, vagy a pince félhomályában le­dobják leveleiket, az új hajtá­saik megnyúltak, sápadtak lesz­nek. Ilyenkor a növényeket átültet­jük vagy ha csak felakasztva tároltuk őket, akkor cserépbe ültetjük. Eltávolítjuk az elszá­radt leveleket, az elpusztult szárrészeket. A megnyúlt haj­tásokat visszavágjuk. A tavalyi hajtásból 5-6 cm maradjon. A muskátli szereti a kötöt- tebb talajt. Így a beültetési földkeverékbe mindig tegyünk kevés agyagot és földdé érett trágyát. Az így kezelt növények ezután napfényre kerülnek, közvetle­nül az ablak mellé. Kezdetben kevesebb vizet adunk, majd amikor a hajtások fejlődni kez­denek, növeljük a vízadagokat. A hőmérséklet kezdetben 10- 12 fok, majd később az idő ja­vulásával emeljük 14-16 fok­ra. A muskátli nem szereti a túl meleg lakásokat. A hőmérsékletet igazítsuk a napfényhez. Napos iidőben ma­gasabb hőmérsékleten tarthat­juk, borult időben elegendő a 10-12 fok. Ha a tavasz lassan követke­zik el, akkor a becserepezett növényeket állítsuk hűvösebb helyre, hogy ne fejlődjenek erő­teljesen. Ellenkező esetben gyorsan felélik a cserép föld­jében lévő tápanyagot, és visz- szaesnek a fejlődésben. A be- cserepezés után 4—5 héttel már adhatunk műtrágyaoldatot is. A kiültetésükre a májusi fa­gyok elmúltával kerül sor. Előtte már szoktassuk a kinti levegő­höz a fiatal hajtásokat. Napos időben állítsuk toi a fák árnyé­kába, majd később a napra is. Kiültetéskor a növényt üssük ki a cserépből, vigyázva arra, hogy a földlabda szét ne essen. Ugyanolyan mélyre kerüljön a talajba, mint a cserépbe volt. Meghálálja, ha csak a nap egy részében süti is a Nap. FODOR BÉLA Bán Mihály traktoros a permetezőt szereli

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents