Tolna Megyei Népújság, 1982. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-17 / 64. szám
1982. március 17. NÉPÚJSÁG 3 Tanácsköztársasági emlékek nyomában (II.) Óvoda a iengyeli kastélyban Hatvanhárom esztendővel ezelőtt kiáltották ki a Magyar Tanácsköztársaságot, amely a proletárdiktatúra második győzelme volt a világon. A munkás—paraszt hatalom dicsőséges 133 napjának számtalan emlékezetes eseménye zojlott le megyénkben is. Közülük epizódszerűen emlékezünk meg ezúttal néhányról. Ezek az események epizódok voltak ugyan, de egyben jellemzőek is, a fontosságukkal meghatározó szerepet játszottak a szocialista forradalom egészében. A régi óvoda, a mostani ovisok és Hiller István Ipari körjárat BHG Híradástechnikai Vállalat szekszárdi gyára Ez a délelőtt sem különbözik a többitől. A Iengyeli kétcsoportos óvoda folyosói némák, noha egyik teremben népdalokat énekelnek a kicsinyek, a másikban pedig a mesesarokban ülnek, s hallgatják óvó nénijüket. A méter vastag falak nem engedik ki a gyerekhangokat... Néhány hét híján hatvanhárom esztendővel ezelőtt is hasonló kép fogadhatta a betérőt a Lengyel központjában lévő kastélyban, mely előbb Appo- nyi Sándoré, majd hőgyészi rokonáé, Apponyi Károly grófé volt. 1919-ben ott szintén óvoda működött. — Sőt, már korábban is. Pontosan száz esztendővel ezelőtt Apponyi Károly a kastély egyik szárnyában alapított óvodát, amit 1919. július 9-én államosítottak — mondja Fábián And- rásné vezető óvónő és elénk teszi a régi feljegyzéseket — mintegy bizonyítékul. — E naptól kezdve a szegényparasztok, volt cselédek gyermekei jártak ide, illetve az épület másik szárnyába, ahol most a posta- hivatal van. A feljegyzések szerint a tolnai származású Sc'hopper Anna volt az óvónő, aki egyébként igen haladó szellemű volt. Férjével együtt bekapcsolódtak a munkásmozgalomba. — A Tanácsköztársaság leverése után nagyon megkínozták Sc'hopper Annát, majd szekér után kötötték, s úgy vonszolták Kurdig — mondja Fábián Andrásné már az épület előtt, ahol csengő hangon, felszabadultan dalolnak és játszanak az ő kis ovisai, akik mit sem tudnak elődeik néhány boldog óvodásnapjáról. Az óvodából a nyolcvannégy esztendős Hiller Istvánhoz, a volt vöröskatonához megyünk. Az idős ember jó erőben van és szívesen emlékezik 1919-re: — Jól ismertem Annust, az óvónőt. Meg a férjét, Kőniget is. Szerencsétlenek... Nagyon megkínozták őket... az embert majdnem agyonverték. — Pista bácsit nem bántották? — Nem tudtak. A Tanács- köztársaság alatt a fővárosban voltom. Utána pedig nem jöttem haza, hiszen a kínzások, az üldözések híre hozzám is eljutott. A Vörös Hadseregből többen a vasútezredhez álltunk be. Ott keresett meg eayik len- gyeli barátom, aki szintén vöröskatona volt... Alig ismertem rá. Kék volt, zöld volt... Azt mondta: „összeverték ezek az átkozott darutollasok. Még nem léhet visszamenni Lengyelbe." Aztán ő is maradt. Hitler István 1920-ban tért vissza Lengyelbe. Ácsmesterként dolgozott. A felszabadulás után tíz esztendővel a tangazdaságban helyezkedett el, s onnét is ment nyugdíjba. VHM—VZ Fotó: CzS. A portán szigorúan betartják a szabályokat. Kitöltik a belépési engedélyt, előbb azonban telefonon keresik Békési Mihály főmérnököt, fogadja-e a látogatót. A kapun belül újságcikkekkel és felhívásokkal teliaggatott tábla, a lépcsőházban plakát invitál a csütörtöki diszkóba. * A volt vasipari vállalatnál, az 1973-as olajárrobbanás következtében — addig az olaj- kályha-gyártás volt a vállalat fő profilja — kevesebb lett a munka, az akkori Kohó- és Gépipari Minisztérium illetékesei úgy döntöttek, hoc y minisztériumi felügyelet alá helyezik a vállalatot, s létrehozzák a BHG Híradástechnikai Vállalat 4. számú gyárát. Fél év alatt teljesen megváltozott a volt vasipari vállalat gyártmányszerkezete, új tedhnológiával és gépekkel, de a régi dolgozókkal megkezdődött a termelés. — Ez abban az időben nem kis energiájába került a gyár dolgozó kollektívájának és a vezetésnek sem — emlékezik vissza Békési Mihály főmérnök •— 1975-től új profilra álltunk át, létszámunk megkétszereződött, 1975-ben gyárunkban több mint ezerkétszáz ember dolgozott. Ma a BHG Híradástedhnikai Vállalat 4. számú qyárában ezren dolgoznak, 500 nő és 500 férfi. A gyár a crossbar rendszerű telefonközpontok részegységeinek gyártásával foglalkozik. A híradástedhnikai vállalat központja Budapesten, a Fehérvári úton van, itt van az 1. számú gyár is, a kettes számú gyár Debrecenben, a hármas Kunhegyesen, az ötös Tatabányán van. A hatos számú gyár állandóan változó telephellyel üzemel, mivel feladatuk a helyszíni szerelések elvégzése. Munkájukat szerte a világon ismerik és dicsérik. Természetesen a szerelési munkák csak akkor éghetnek el sikereket, ha a többi gyár között is olyan a kooperációs kapcsolat, hogy munkájukban nem találhatnak a megrendelők hibát. — Néhány mondatban szeretném elmondani az egyes rendszerek lényegét — mondja a főmérnök. — A CA rendszerű teléfonközpont magyar fejlesztés, kiválóan lehet alkalmazni telefon-alközpontként. Az AR rendszer svéd találmány, nagyvárosi és úgynevezett inter- központok létesítését teszi lehetővé, míg az ATSZK szovjet konstrukció, területi központokon, nagy területen elfekvő telefonihálózat ellátására alkalmas. Mindhárom telefonközponti rendszert gyártjuk. * Az irodaház első emeletén megvizsgáljuk a gyár elődjének, a vasipari vállalatnak makettjét. A főmérnök mindent megmutat, már így is érezhető az óriási változás. — Ide épült az óvoda — mutat egy pontra —, ahol ötven gyermekkel tudnak foglalkozni szakképzett óvónők. Az óvoda a gyáron belül van, s természetesen csak az itt dolgozók gyermekei részére. Ezenkívül tizennégy helyre „vásároltuk meg" a kijelölés jogát a városi óvodákban. Békési Mihálytól megtudjuk, hogy korszerű üzemorvosi rendelő, ötszáz adagos konyha és étterem is épült az elmúlt években a gyárban. S ha már a szociális dolgokról beszélünk, meg kell említeni a minden igényt kielégítő női és férfi- öltözőket és fürdőket is. Saját ifjúsági klubjuk van, változatos programokkal, egyre többen járnak könyvtárakba, színházházba és moziba. Nem ritka a közös brigádösszejövetel sem. * A vállalati átlagot meghaladó, négyezer forint a gvár dolgozóinak átlagkeresete egy hónapban. — Szerencsés helyzet a miénk — mondja a rőmérnök. — Gyárunk nincs kiszolgáltatva a külső szállítóknak, minden alkatrészünket magunk gyártjuk. Gondok csak akkor jelentkezhetnek, ha az alapanyag-ellátásban vannak zavarok, egyébként a gyárban teljes gyártási vertikum van. Viszont kevés a kvalifikált szakember. * Talán a szervezett munkának, a munkafegyelem szigorú betartásának eredménye, hogy a gyárban a tavaly előtti évihez képest csökkent az üzemi balesetek száma. A híradástechnikai vállalat által a gyárak között meghirdetett újítási versenymozgalomban a 4. számú, szekszárdi gyár első helyezést ért el, s ugyancsak első helyen végeztek a női újítók is. Az elmúlt évben beérkezett újítások közül, ma már szép számmal alkalmazzák a javasolt technológiákat. Járjuk a korszerű csarnokokat, figyeljük a mindentudó masinákat. A főmérnöktől megtudjuk, hogy a gyár évente több tonna nemesfémet is fölhasznál, természetesen szigorú előírások mellett. Az ezüsttel naponta, grammra kell elszámolni a dolgozóknak is. Szót kell ejtenünk a környezetvédelemről is. Egy több millió forintos beruházással épült víztisztító előtt állunk. A városi szennyvízhálózatba a környezetre teljesen ártalmatlan vizet juttat. * Rakják a konténereket. Naponta nyolc-kilenc, termékkel megrakott konténer kerül ki a gyárudvarból. — A vállalat részt vesz az országos konténerprogramban, így élvezhetjük ennek minden előnyét — magyarázza a főmérnök, akinek megköszönjük a szíves kalauzolást. Még egy aláírást kérünk a gyári belépőre, igazolván, ittjártunkat. sá— Részközgyűlések * Tolna megyei Ruhaipari Szövetkezet Eredményes évet zárt a Tolna megyei Ruhaipari Szövetkezet. Bár a tervelőirányzat minden részletét nem tudták megvalósítani, eredményeik ennek ellenére figyelemreméltóak. A múlt évi gazdálkodásban a folyamatosságra, a rendszerességre és a megrendelések határidőre történő szállítására fordították a legnagyobb gondot. Az évet 22 millió forint nyereséggel zárták. Tegnap, március 16-án, a bonyhádi moziban tartották a részközgyűlést. A szövetkezet itteni üzemében, és a környéken bedolgozóként több mint félezren járultak hozzá szorgalmas munkájukkal a terv teljesítéséhez. Zerza József, a szövetkezet főkönyvelője köszöntötte a tagság képviselőit, a dolgozók megbízottait, a vendégeket, köztük dr. Szabópál Antalt, a megyei pártbizottság tagját, a megyei tanács nyugalmazott elnökét. Frast Antal, a szövetkezet elnöke méltatta a bonyhádi dolgozók eredményes munkáját, és értékelte a vezetőség beszámolója alapján a szocialista brigádok munkáját is. Szólt az évközben előfordult nehézségekről, arról, hogy ezeken miként lettek úrrá. Az idei programról szólva elmondta, hogy 101 millió forint értékű árut kell termelniük, jó részét ennek a bonyhádi részlegnek. A részközgyűlésen ismertették a különböző intézkedések, el(TUDÓSlTÓNKTÓL) A dombóvári Unió Ipari Szövetkezet a gazdálkodás, a politikai munka, a szabad idős tevékenység területén sok követésre méltó példával szolgált. A szövetkezet napi termelése 1,5 millió forint. Az ipari szövetkezet vezetősége ebből a tényből kiindulva szabad szomlenőrzések hatását, majd pedig a tervről tárgyaltak. Dr. Szabópál Antal, a megyei pártbizottság, a megyei tanács nevében gratulált a kiváló munkához, felhívta a figyelmet a fegyelmezettebb munkára, a hatékonyság növelésére és az exportkötelezettségek teljesítésére. Külön hangsúlyozta az exportmunkát, hiszen ez a szövetkezet a Tolna megyei ipari szövetkezetek összes exportárujának egy ötödét termeli meg. batra hívta össze a mérlegzáró közgyűlését, amelyet a dombóvári művelődési ház színháztermében tartottak meg. A vezetőség nevében Regényi Károly, a szövetkezet elnöke fűzött szóbeli kiegészítést a kiadott anyaghoz. Tervszerű, eredményes gazdálkodásról tájékozDombóvári Unió tatta a tagságot. A szövetke- országos átlagot. Tavaly 36 miizet fejlődése meghaladja az lióval termeltek többet, mint A szövetkezet tagjai elégedetten nyugtázzák az elmúlt évben elért sikereket 1980-ban. A szövetkezet nyeresége 34,1 millió forint. Kiemelte a 2. üzemegység (műanyagüzem, gumiüzem, neonreklám, finommechanika, fémipar) termelési eredményeit. Az építőipari ágazat 49 lakás átadása mellett növelte a lakossági szolgáltatást. A faipari ágazat is túlteljesítette tervét. A szövetkezet a termelési érték növekedését a létszám csökkenése mellett érte el, a termelésnövekedés a hatékonyságból származik. A bérszínvonal 49 709 forint/fő, amely 9,5 százalékos növekedést jelent az előző évhez viszonyítva. Tóth István, a szövetkezeti bizottság elnöke, értékelte a szövetkezetben folyó szocialista munkaversenyt. A 44 brigádban 478-an dolgoznak. Több éven át kiemelkedő tevékenységükért az 1. sz. üzemegység bádogos „József Attila" szocialista brigádjának adta a „A szövetkezet kiváló brigádja" kitüntetést. WILHELM ADÁM Fotó: Fejős S. Gyorstekercselő automatadigitális kijelzéssel A keretek kábelezése A kapcsológép-szerelő sor
