Tolna Megyei Népújság, 1982. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-17 / 64. szám
Mai számunkból IPARI KORJÁRAT (3. old.) TANACSKOZTARSASÁGI EMLÉKEK NYOMÁBAN (3. old.) TAVASZI MUNKÁK A SZŐLŐBEN (5. old.) HATÁRJÁRÁS ALSÓTENGELICEN (5. old.) ter I _.r Egyenesen, érthetően A köznapi nyelvben rendszeresen divattá válik valamilyen kifejezés, és ^ragy megmarad, vagy kikopik a beszédből. A divatos szót sokan használják, mert úgy vélik, hogy illik használni. Nem akarnak lemaradni. Ez emberi gyarlóság, semmi különösebb jelentősége nincs. Más a helyzet azokkal a szavakkal, amelyek ködösítenek, elsikálnak, lehetővé teszik a mellébeszélést. Beszéd- stílusok honosodtak meg ilyen eszközökkel. Számtalanszor hallhattuk tv-nyilatkoza- tokban, riportokban, értekezlet-felszólalásokban; sok az üres beszéd, a fecsegés, amelyek egy része ráadásul még nagyképűen is hangzik, fölényeskedő ember a megszólaló. Ez már veszélyes dolog, nevezhetjük általános népbutításf kísérletnek is. Most egy finomabb változat terjed, sőt, már el is terjedt. A nám-ném stílus. „Javasolnám, hogy beszéljük meg a témát” — mondja a nám-ném ember. Tehát még csak nem is javasol. Ehhez sincs gerince. Holott vitatkozni kellene valamiről. Milyen vita várható ebben a szellemben? Mellébeszélő fecsegés. „Én azt mondanám, hogy más megoldás is szóba jöhet" — mondja a másik nám-ném, és eszében sincs kereken megmondani, hogy elveti azt a megoldást, ami terítékre került, ami valószínűleg hibás. Nem. Ő „intelligensen" kifejezi ellenvéleményét. Olyan módon, ami se nem intelligens, se nem vélemény. Vannak, akik soha nem vállaltak felelősséget semmiért, mások pedig kezdenek leszokni a felelősségvállalásról. Erre valóban jó a nám- ném. Tehát nem nyelvi divatról van szó, ez csak a látszat. A nám-némesek a ne szólj szám, nem fáj fejem elvet érvényesítik. Biztosan tartják pozíciójukat, hiszen nem hibáznak, nem kritizálnak, sőt még modern felfogásúak is: a nyelvhasználat korszerű eszközeivel élnek, ördögi kör ez, amit senki sem mer szétrángatni. Pedig magától szétesne, ha néhányszor megrugdosnák. El tudok képzelni például Olyan harcot ez ellen a szemtelen nám-némezés ellen, hogy a televízióban a riporter megkérdezi az egyik beszélgetőpartnertől; most akkor akarja mondani, vagy nem akarja mondani? Mert az illető. úgy (cezdte, hogy azt mondanám. Vagy még tovább mehet a riporter, amikor az illető nem mond semmi konkrétumát, semmi elfogadhatót. Újra kérdezné, hogy mire vár választ. És ha az illető csak mellébeszél, a riporter a nézők felé fordulva megjegyzi, kedves nézőink, úgy Játszik, a témát nem sikerül kibontani, körüljárni, semmi értelme a további erőlködésnek, abbahagyjuk a beszélgetést. Botrány lenne? Persze, hogy az. De taulságos eset, jó példa, ami folytatásra érdemes, sőt, követendő. Mindaddig, amíg erkölcsi normává nem válik, hogy csak az beszélhet a nyilvánosság előtt, akinek van véleménye, és azt egyenesen, érthetően ki is mondja, mégpedig közérdekből. Mert ne felejtsük: a köz érdeke így kívánja. GEMENCI JÓZSEF Megnyílt a szovjet szakszervezetek kongresszusa Leonyid Brezsnyev bejelentése a szovjet rakétatelepítés felfüggesztéséről Gáspár Sándor tolmácsolta a magyar dolgozók üdvözletét Kedden délelőtt a Kreml kongresszusi palotájában 505Z küldött és 300 külföldi vendég jelenlétében megkezdődött a szovjet szakszervezetek XVII. kongresszusa. Az ünnepélyes megnyitó ülésen jelen voltak a szovjet párt- és állami vezetők, élükön Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP KB főtitkárával, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökével. A tanácskozáson áttekintik a legutóbbi kongresszus óta eltelt időszak eseményeit, a szovjet szakszervezetek tevékenységét, s megvitatják a soron következő feladatokat. A szovjet szakszervezetek XVII. kongresszusát Sztyepan Alekszejevics Salejev, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke nyitotta meg. A küldöttek megválasztották a kongresszus elnökségét. Az elnökségben foglalt helyet Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke a szovjet szakszervezetek XVII. kongresszusán elmondott beszédében a többi között tolmácsolta a tanácskozásnak a központi bizottság üdvözletét. Brezsnyev aláhúzta, hogy a szakszervezetek fontos szerepet töltenek be a szocialista társadalom politikai rendszerében. Nagy és erős eszközként szolgálnak ahhoz, hogy fejlesszék a demokráciát, bevonják a dolgozókat a kommunizmus építésébe. A szakszervezetek nagy szerepet töltenek be e feladatok széles körének megoldásában. Nagy és sokrétű eszközök állnak rendelkezésükre ahhoz, hogy befolyást gyakoroljanak a szociális folyamatokra, a gazdaság fejlesztésére, a tömegek nevelésére. Leonyid Brezsnyev ugyanakkor aláhúzta. a magyar küldöttség vezetője is. A napirend és ügyrend elfogadása után a küldöttek tapsa közepette Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke emelkedett szólásra. hogy — a szakszervezeti tanácskozások tapasztalatai szerint — ezeket az eszközöket még nem kellő hatékonysággal használják fel. A feladat az, hogy a szakszervezetek gyorsabban, energikusabban alakítsák át munkájukat, napjaink követelményeinek megfelelően. „Felmerült a kérdés, vajon a dolgozók államában, amely az egész nép érdekeit és akaratát juttatja kifejezésre, szükség van-e arra, hogy a szakszervezetek védelmezzék a dolgozók érdekeit és jogait? Erre változatlanul szükség van. Természetesen, szakszervezeteink nem az állammal, nem a tulajdonossal szemben védelmezik a dolgozókat, ahogyan ez a tőkés államokban történik. A szak- szervezetek az ellen nyújtanak védelmet, hogy egyes személyek vagy szervek megszegjék a szovjet törvényeket. . Leonyid Brezsnyev beszél a kongresszuson rókát. Az említett országok Madridban tehát arra törekedtek, hogy még feszültebbé tegyék a nemzetközi légkört, és ezzel megkönnyítsék az Egyesült Államok Nyugat-Európával kapcsolatos, vészterhes terveinek végrehajtását. Nyugat-Európát az új amerikai rakéták indítóállásává akarják változtatni. Villámhárítóvá akarják tenni, amely egy esetleges konfliktusban magára vonná az ellencsapást. A nemzetközi kapcsolatok alakulásában most válaszúthoz értünk. Választani lehet a béke megszilárdulásához és az államok közötti békés egymás mellett élés fejlődéséhez vezető út és azon út között, amelyre a hidegháború és a háborús szakadék szélén való táncolás hívei próbálják taszítani az emberiséget. A világ dolgozóinak egységéért A szakszervezetek fontos szerepe Leonyid Brezsnyev hangsúlyozta, hogy korunkban nagyobb szükség van valamennyi ország dolgozóinak és szakszervezeteinek egységére, mint valaha lis volt. A különböző országok dolgozóinak, szakszervezeteinek számos közös érdeke van. Elsősorban abban érdekeltek, hogy megszűnjék a háborús veszély, véget érjen a fegyverkezési hajsza, folytatódjék és megszilárduljon az enyhülés. Ma olyan a nemzetközi helyzet, hogy aggodalommal nézhetünk a nemzetközi kapcsolatok egész további fejlődése elébe. Az Egyesült Államok és néhány NATO-szövet- ségese — nyilvánvalóan a washingtoni nyomás hatására - mindent elkövet, hogy rontsa a nemzetközi légkört. Jó példa erre a madridi találkozón képviselt álláspontjuk — mutatott rá Brezsnyev. Madridban a NATO-tagorszá- gok képviselői kísérletet tettek arra, hogy a lengyel vezetésnek utasításokat adjanak, miként oldja meg az ország belső problémáit. Az értekezleten kijutott a rágalmakból a Szovjetuniónak és a szodialista közösség más országainak is. A világ legvéresebb, legembertelenebb, a szakszervezetek és más demokratikus szervezetek tagjait kegyetlenül üldöző re- zsimjeit támogató kormányok képviselői Madridban hangzatos beszédeket mondtak az „emberi jogok” védelmében. A lengyelországi események csak ürügyül szolgáltak számukra. Lengyelországban a szocialista rendet senki sem tudja megdönteni. Tisztában vannak ezzel azok is, akik bátorítják a lengyel ellenforradalmáAz Egyesült Államoknak, a NATO-nak militarista, agresszív politikája arra kényszerít bennünket, hogy intézkedéseket tegyünk országunk védelmi képes-' ségének megfelelő szinten tartására. A jövőt azonban nem a korlátlan fegyverzet-felhalmozásban látjuk, hanem abban, hogy ésszerű megállapodást kössünk a másik féllel a katonai szembenállás szintjének csökkentéséről. Leonyid Brezsnyev szólt a nukleáris fegyverzetek európali csökkentéséről is. Hangsúlyozta, hogy jelenleg ezt kulcsfontosságú kérdésnek kell tekinteni a nukleáris világháború veszélyének elhárítása szempontjából. A Szovjetunió ezzel kapcsolatban konkrét és messze előremutató javaslatokat tett. Indítványozta, hogy mindkét fél csökkentse egyharmadára Európában tartott nukleáris fegyverzetét, és a későbbiekben maradéktalanul vonják ki a kontiAmi a Szovjetuniót illetii. mi továbbra is szilárdan és tánto- ríthatatlanul a tartós békére és valamennyi állam békés, kölcsönösen előnyös együttműködésére törekszünk, függetlenül ezeknek az államoknak a társadalmi és politikai rendszerétől. nensről a közepes hatótávolságú és a taktikai nukleáris eszközöket. Az amerikai fél mindmáig nem hajlandó tárgyalni e kérdésekről, és még- inkább elzárkózik azok megoldásától, azzal az abszúrd követeléssel takarózva, hogy a Szovjetunió hajtson végre egyoldalú leszerelést. És ezt nevezik Washingtonban nullamegoldásnak. „Mi azonban nem adjuk fel azt a reményt, hogy sikerül az egyenlőség és az egyenlő biztonság alapján ésszerű megállapodásra jutni — folytatta Brezsnyev. — Abból a célból, hogy megkönnyítsük az igazságos megállapodást arról, hogy Európában mindkét fél nagymértékben csökkenti nukleáris eszközét, és hogy jó példát nyújtsunk, a szovjet vezetés elhatározta: egyoldalú moratóriumot alkalmaz a közepes ha(Folytatás a 2. oldalon.) Egyoldalú szovjet moratórium Tárgyalás az eurorakétákról Kéthónapos szünet Genfben Keddtől kéthónapos szünet kezdődött az európai közepes hatótávolságú nukleáris rakétafegyverzet korlátozásáról folyó genfi szovjet—amerikai tárgyalások munkájában. Ezt az időt a küldöttségek vezetői arra használják fel, hogy hazautazzanak és tanácskozzanak kormányukkal a megbeszélések eddigi eredményeiről. Ezt jelentették be hétfőn az amerikai fővárosban. A washingtoni bejelentéshez egy, nevének titokban tartását kérő, magas rangú külügyi tisztségviselő fűzött megjegyzéseket. Elismerte, hogy a szovjet küldöttség komoly szándékkal és tárgyszerűen folytatja az eszmecserét Genfben, de azt állította, hogy a „szovjet fenyegetés”' növekszik. Ezért — mint mondta — „minden eddiginél nagyobb szükség van” annak az 1979-es NATO-hatá- rozatnak a végrehajtására, amely szerint 1983 végétől csaknem hatszáz új, közepes hatótávolságú amerikai nukleáris hordozóeszközt telepítenek Nyugat-Európába. Nem tagadta, hogy ezzel az Egyesült Államok nyomást akar gyakorolni a Szovjetunióra. „Ez a legjobb, hacsak nem az egyetlen módszer, hogy engedményekre késztessük a Szovjetuniót" — állította. Beszámolt arról ís, hogy az amerikai vélemény szerint a két küldöttség álláspontja még „nagyon messze" van egymástól Genfben, jóllehet az eddigi megbeszélések lehetővé tették az álláspontok tisztázását, és — mint nyomatékosan hangsúlyozta — a tárgyalások nincsenek zsákutcában. Salvador Gerillaakciók a fővárosban San Salvador három külvárosa ellen indítottak hétfőn egybehangolt támadást a Népi Forradalmi Hadsereg egységei *— közölte a „Radio Vencere- mos”, a forradalmárok salva- dori területről sugárzó egyik adója. Szemtanúk szerint mintegy 200 gerilla érkezett teherautókon a főváros Cuscata- cingo, Delgado és Mejicanos nevű munkásnegyedébe. Az erős felkelő alakulatok felvették a harcot a városrészeket védő kormánycsapatokkal. A junta egységei sürgős erősítéseket kértek. A „Radio Venceremos" szerint Cuscatacingo külvárosban a forradalmi fegyveres erők megtámadták az első gyalogosdandár főhadiszállását és több katonai járművet, valamint más hadianyagot semmisítettek meg. Vetik a lencsét Felsőnánán A felsőnánai Kossuth Tsz 30 hektáros tábláján hétfőn megkezdték a lencse vetését. A szövetkezetben tavaly termeltek először lencsét, összesen 60 hektáron. A termés nem éppen a legjobb volt, elsősorban a gyenge minőségű vetőmag miatt. Mégis úgy döntöttek, hogy idén ismét vetnek, méghozzá 114 hektáron. Most már jó minőségű vetőmagot kaptak, s remélhetőleg a hektáronkénti átlagtermés eléri a 30 mázsát. A lencse igen keresett a külpiacon, s az üzemeknek is megéri vele foglalkozni: egy mázsa jó minőségű lencséért 3700 Ft-ot fizetnek. Fotó: Bakó Jenő Az idén egy héttel később kezdték a vetést
