Tolna Megyei Népújság, 1982. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-13 / 37. szám

i2 Képújság 1982. február 13. MAGAZIN L MAGAZIN ,1 L magazin MAGAZIN ■|y MAGAZIN if' MAGAZIN P: MAGAZIN MAGAZIN ■magazin IMAGAZIN MAGAZIN Új mozik Amerikában Mindazokat, akik az utóbbi években attól tartottak, hogy az olyan új házimozik gyors elterjedése miatt, mint az elő­fizetéses televízió, a kábeles televízió, a képmagnók, már a nyolcvanas évek közepén sok mozi megszűnik — mindenek­előtt a hagyományos sarki kis mozik — a napokban gyógyító sokk-ként érte a hír, hogy ép­pen abban az országban, ahol a mozi halálát elsőként jósol­ták meg, a filmszínházak to­vábbra is létezni fognak. Ahogy nemrég Las Vegas­ban Richard Orear az ame­rikai filmszínház-tulajdonosok csúcsszövetségének elnöke ki­jelentette, csupán 1982-ben Boston és San Francisco, New York és New Orleans között legalább 200, sőt, talán még több új filmszínházat építenek, mintegy 70 millió dolláros költségráfordítással. Richard Orear kifejtette, a mozitulajdonosok egyáltalán nem félnek a technika új vív­mányaitól, amiről az elmúlt években újonnan épített mozik száma is tanúskodik: 1976 ele­jétől 1981 végéig a mozik szá­ma 16 000-ről 16 200-ra növe­kedett. Követi a Napot... Passzió az éter hullámain Amióta megbolydult a világ energiagazdálkodása, kutatók ezrei foglalkoznak új energia­ilehetőségek tanulmányozásá­val. Ezek persze nem mindig újak, hiszen a Nap, a szél, a hullámzás munkába fogása tu­lajdonképpen egyidős az em­beriséggel. A Napból a Föld­re özönlő energia hallatlanul nagy mennyiségű, ebből azon­ban ma még csupán annyit termelhetünk ki gazdaságosan, amellyel évente körülbelül 400 000 tonna olaj váltható ki. Ez pedig a mai olajfel­használásnak csupán a tíz­ezredé. A legnagyobb létesítmény eddig a kaliforniai naperőmű, ennek teljesítménye 10 mega­watt. Napenergia szempontjá­ból egyébként Kalifornia sze­rencsés vidék: gomba módra szaporodnak a napenergiával fűtött és hűtött házak. Azt ter­vezik, hogy 1985-re Kalifornia olaj- és gázfogyasztásának 15 százalékát helyettesítik, a í,napipar" pedig legalább 30 000 embert foglalkoztat majd. A nem éppen napsütöt­te Svédország egyik falujá­ban (Lambakov) félszáz házat szereltek fel — egyenként 60 négyzetméteres — kollekto­rokkal, s az általuk összegyűj­tött hőt központilag tárolják és osztják el. Mindenesetre a falu teljes fűtőenergia-szük- ségletének legalább 90 száza­lékát fedezik ily módon. Nap­jainkban már mintegy 7 mil­lió négyzetméter felületű kol­lektor van használatban a vi­lágon, s ezek az aránylag egy­szerű berendezések a rájuk eső napenergiának 40—60 szá­zalékát értékesítik. Nem mindegy azonban, hogy az ilyen módon gyűjtött hő mennyibe kerül. Az eddigi fej­lődés reményt keltő. 1950-ben az amerikai Bell-gyár első kollektorai több ezer dollárért állítottak elő egy wattnyi egy­séget, azóta ez az ár oly di­namikusan csökkent, hogy a becslések szerint 2025-re az USA elektromos energiaigé­nyének 30 százalékát fedezik majd. Nebraskában már mű­ködik egy napelemes öntöző, műtrágyagyártó és termény- szárító üzem, s három év alatt több száz hasonló rendszert építenek. Ausztráliában az egyik cég 1981-ben kezdte el az olcsó, hatásos, tartós és nagy telje­sítményű napelem tömeqqyár- tásót. A szerkezet különleges­sége, hogy követi a Nap já­rását és 300 C-fok hőmérsék­leten koncentrálja a napsu­gárzást. A berendezés ott gaz­daságos, ahol az évi napsüté­ses órák száma minimum 2500 és az energiaköltségek meg­haladják a kilowattonként! 3,5 centet. A rádióamatőrök többet tud­nak a világról, mint más halan­dók, de ehhez természetesen az szükséges, hogy tökéletesen urai legyenek a rádiózás ABC- jének. Ki kell ismerniük magú-’ kát a magas frekvenciájú tech­nikában, az elektronikában, kisujjukban kell lennie a mor­ze ABC-nek a nemzetközileg használt rövidítésekkel együtt, ismerniük kell a rájuk vonat­kozó törvényeket és rendelke­zéseket. Általában mint rövid- hullámú amatőrök kezdik el a rádiózást, sokan közülük azután specializálják magukat bizonyos nagyobb felkészültséget igény­lő tevékenységekre, mint pél­dául a rádiós távírásra, műhol­das rádiózásra vagy éppen amatőr televíziózásra. A műkedvelők általában nem kedélyes „interkontinentális" csevegéssel ütik el az idejüket: új készülékeket vizsgálnak és próbálnak ki, kapcsolási rajzo­kat és jelzésméréseket tárgyal­nak meg, bonyolult képleteket ismertetnek. Tény, hogy komoly felkészültség nélkül nem lehet űzni ezt a hobbit. De nem is csak a szaktudás oly vonzó és érkedes az amatőr rádiózás­ban, hanem a rutinmunka és a műszaki trükkök kombinálása. Ez a fantáziát, ^ötletességet igénylő tevékenység az, ami az amatőrök seregét estéről esté­re az adó-vevőkhöz vonzza, hogy a Csendes-óceán valame­lyik szigetén vagy Grönlandon élő kollégájukkal érintkezésbe lépjenek. És az sem megveten­dő vonása ennek a hobbinak, hogy a széles e világot be­pásztázó szórakozás nem is olyan drága. Ha létrejön a kap­csolat az éterben egy távoli amatőrrel, egy speciális leve­lezőlapra rögzítik a dátumot, a hullámhosszt, a kapcsolat mi­kéntjét és minőségét, érthető­ségét. A szórakozáson kívül sokszor hasznos feladatokat is lebonyo­lítanak a rádióamatőrök. Sok­szor életet mentettek, mert va­lamilyen ritka, nehezen besze­rezhető gyógyszert tudtak sze- nezni a segélyt kérő betegnek, és repülőgéppel eljuttatni hoz­zá. Filmtéma, de számtalan­szor valóban megtörtént ilyes­mi. Szefényebb keretekben a CB- rádiósok is sok közhasznú se­gítséget nyújtanak. Orvost hív­nak balesethez, rablót, tolvajt, garázdát juttatnak rendőrkézre azok a kis teljesítményű készü­lékek, amelyek a hazai autók­ban is egyre gyakrabban lát­hatók. Hőhatású tapéta / Svédországban újfajta tapé­tát fejlesztettek ki, amely a la­kások hőveszteségét 11—19 százalékkal fogja csökkenteni. A tapéta három rétegből áll, de csak 6 mm vastag. Ugyanolyan könnyen lehet dolgozni vele, mint a közönséges tapétával. A szigetelő réteg alumínium- fóliára rétegezett habanyagból és fedőrétegből áll, amelynek a hőszigetelőképessége 3 cm vastag kőgyapotnak felel meg. A kukorica múltja A mai kukorica valószínű őse a teosinte nevű, vadon élő fű­féle volt, ellenben nem ismer­jük még azokat az átmeneti alakokat, amelyek például a gabonafélék esetében egyértel­művé teszik a származást. A nemesítés! kísérletekkel most repradukálhatóvá váltak a teo- sinte és a kukorica közötti ala­kok, köztük számos olyan is, amelyeket a régészek a több ezer éves mexikói romok között találtak. A mai kukorica tehát egy „torzszülött", amelyet a több mint hétezer éve folyó mester­séges szelekció hozott létre és tart fenn. Elvesztettük a rovarok elleni . harcot? A kártevők ellen vegyi esz­közökkel folytatott négy évti­zedes küzdelem után a siker kilátásai csekélyebbek, mint valaha is. Jóllehet csupán az Egyesült Államokban évente 450 ezer tonna rovarirtó szert szórnak le az erdőkre és a földekre, százszor többet, mint a DDT-korszak kezdetén, de a rovarok által okozott viszony­lagos terméskárok az akkori­nak a kétszeresét teszik ki: a várható termés 10—15 száza­lékát kártevők pusztítják el, ahogyan ezt a New York ál­lambeli íthaca-i Cornell Egye­tem rovarkutatói megállapítot­tók. Ma már mintegy 400 ro­varfajta érzéketlen többféle vegyi szóróanyaggal szemben. A fő kártevők közül 10 fajta, többek között a házilégy, a moszkitó és az őszibarack- levéltetű ellenáll mindenfajta méreg támadásának. A mono­kultúrák és a kifogástalan gyümölcsök iránti igény még fokozza a felhasznált rovarölő szerek mennyiségét. Rovarku­tatók véleménye szerint a ké­miai rovarölő szereket fokoza­tosan fel kell váltani biológiai kártevő-ellenőrző módszerek­kel, például rovarvírusok al­kalmazásával, vagy a termőte­rületeken a gyakoribb vetés­forgóval. A hét karikatúrája Bűvös kocka. (Kaján Tibor rajza). Bezzeg a pékek Egy amerikai üzletember fel­keres egy lelkészt és ezer dol­lárt kínál azért, hogy az a Miatyánkot ezentúl így mondja: „Mindennapi Coca-Colánkat add meg nekünk ma..." A pap elutasítja a kérést. Az üzletember zsörtölődve távozik: — „Mindennapi kenyerün­ket, mindennapi kenyerünket" — ezt persze nyugodtan hajto­gatja. Kíváncsi vagyok, mennyit kap a pékektől... Olomucban, a helyi honvédelmi szövetség ifjúsági rádióklubjá­ban így történt... A rendőrfelügyelő megkérdezi az autóstól: — Mondja el, hogyan történt a baleset? — Nagyon egyszerűen — le leli az autós. — Az anyósom azt követelte, hogy jobbra forduljak, a feleségem pedig, hogy balra. Én meg igyekeztem eleget tenni mindkettőjük kívánsá­gának: szörnyen utálom a családi botrányt... Reway József iíróp irodalomtörténész, műfordító, az irodalomtudományok doktora, öt nagyszerű alkotása szerepel mai rejtvényünkben. Vízszintes: 1. Visszavágó mérkő­zés. 6. Kamaszlány. 11. Pillangós vi­rágú takarmánynövény. 12. Szabad töltéssel bíró atom. 14. Kortárs író, kritikus (Imre). 16. M. S. — ahogy kimondjuk. 17. Órafajta. 19. Trópusi kúszónövény. 20. Indiai eredetű fi­nom gyapjúáru. 22. Kilyukadt a ke­rékpár gumija. 24. Indiai légifor­galmi társaság névbetűi. 25. Végzős diákok ünnepélyes búcsúja az isko­lától (névelővel). 29. Az argon vegy­jele. 30. Ebben, az 1927-ben irt könyvében a császárkori Róma életéi ábrázolja. 33. O sole . . . híres olasz dal. 34. Alaszka legnagyobb folyója. 35. Ami a medencében és a kemen­cében egyforma!! 36. Nadrágvasalás. 37. Közigazgatás rövidítése. 39. Az ittrium és a platina kémiai jele. 41. Húsdarab! 43. Téli pára. 45. Zaklat. 49. Dickens írói álneve. 50. Mezőgazdasági szerszámok. 51. Ké­szenléti szolgálatban van. 52. Azer­bajdzsán fővárosa. 53. Szintén nem. 54. Illegális ír fegyveres szervezet. 55. A Déli-Bakony legnagyobb he­gye. 57. Kacat. 58. Igevégződés. 59. Heréit kos. 61. Testrész. 63. A tete­jére. 64. Kétszer olvasva: halandzsa. 65. Megállapítja a súlyát. 67. Kályha­kürtő. 69. 1937-ben e címen megje­lenik Horatiusról és Augustusról irt első regénye. 74. Valakire célozva lő. 75. írónő, az Abigél írója (Mag­da). 76. A Föld legnépesebb országa. Függőleges: 1. Az iró egyik köny­ve, amelyben az ókort mutatja be. 2. Község Debrecen szomszédságá­ban. 2. Embereket hatalmában tartó erős akarat. 4. Állami Biztosító. 5. Vaspálya. 6. A bár és a neon ké­miai jele. 7. Labdarúgó-trófea. 8. Elmondatja a hivatali eskü szöve­gét. 9. Egyiptomi istennő. 10. 1962- ben irt ifjúsági regénye, melyben a messzi múltat mutatja be hiteles megvilágításban. 11. Leszid. 13. In­dok. 15. Latin elöljáró szó, jelen­tése: -beli, belüli. 17. Az iró egy másik ifjúsági regénye. 18. Regény­ben szereplő személy. 21. Kelet­nigériai nép. 23. Latyak, fordítva. 26. Kínai férfinév. 27. A lyuk táj­szólással. 28. Nehéz, mint ... 31. Te meg ő. 32. Puha fém (—'). 36. Cukorkát, csokoládét gyártó iparág. 38. ... flagranti ; tetten érve. 40. Pest határai! 42. Indonézia máso­dik legnagyobb szigete. 44. Szörny­alak. 46. Török tiszti rang volt. 47. Az ágyúban van! 48. Csuk és ... Gajdar ifjúsági regénye. 49. A szív felőli oldal. 54. Akta. 56. Európai főváros magyar neve. 59. Nagyköz­ség a főváros közelében. 60. Japán teaházi alkalmazott. 62. Minde^vik megtalálja a maga foltját (közmon­dás). 64. Rag, a -bál párja. 65. A méh termeli. 66. Fogoly. 68. Rózsa­fajta (a második kockában: SZ). 70. Kávézni kezd! 71. Előd. 72. A kobalt vegyjele. 73. Dátumrag. H. J. Beküldendő a vízszintes 30., 69. és a függőleges 1., 10., 17. számú so­rok megfejtése a Tolna megyei Nép­újság szerkesztősége címére: Szek­szárd, Beloiannisz 1—3. 7100. ^ A borítékra kérjük ráírni: Rejtvény. Beküldési határidő: február 19. 4. heti rejtvényünk helyes megfej­tése: Vízöntő; ötven; koledálás; Álmos; Gergely; Janus; télhó. A helyes megfejtést beküldők közül könyvjutalmat nyertek: Pellirn Ervin, Gyönk, Rákóczi u. 86. 7064; Máthé István, Nagymányok, Várfő u. 12. 7355; dr. Vábró Lászlóné, PaksJ; Tol­nai u. 79. 7030; Rácz Károly, Szek- szárd, Ybl Itp. 12. I/7. 7100; Németh Lajosné, Szekszárd, Kisbödő 23. 7100. Az ipari napelem és feltalálója

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents