Tolna Megyei Népújság, 1982. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-13 / 37. szám

a KÉPÚJSÁG 1982. február 13. Vietnam Új élet Phu Dong faluban Hanoi északi küivarosa köze­lében terül el Rhu Dong falu, amelynek lakossága az elmúlt évtizedekben igen szép ered­ményeket ért el a mezőgazda­ságban. A népi forradalom győzelme, 1945 augusztusa előtt a falu lakói nyomorúságos körülmé­nyek között éltek. A változások az északi országrész felsza­badulásával, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság meg­alakulásával kezdődtek ezen a településen is. Ma már az itt élő családok 95 százaléka egészséges körülmények között, komfortos házakban él. Több­ségük rádióval, televízióval is rendelkezik. Virágzó szövetke­zetük van, amelynek erejéből arra is futotta az elmúlt évek­ben, hogy öntözőrendszert épít­senek ki a földek megművelé­sére. Ennek megfelelően nőtt a hektáronkénti rizstermés is: a korábbi 2 és fél tonna helyett tavaly már hektáronként 7 ton­nát takarítottak be a földekről. A mezőgazdasági munkát gé­pek egész sora segíti. A rizstermés mellett az állat­tenyésztéssel is eredményesen foglalkoznak a szövetkezet tag­jai. Emellett különböző mellék­üzemágakat létesítettek, így kézműves műhelyükben szőnye­geket és bambuszredőnyöket készítenek. Ez jó munkaalkal­mat teremt a családtagok ré­szére. A falu gazdagodását mutatja a középületek számának gya­rapodása is. A közelmúltban új általános és középiskola, vala­mint óvoda és bölcsőde nyitot­ta meg kapuit Rhu Dong ban. Gondoskodtak a lakosság kul­turált szórakoztatásáról is, kor­szerű művelődési házat építet­tek. Romániai kontrasztok Románia gazdag természeti szépségeit kiegészítik, nem egy­szer még jobban kiemelik épí­tészeti alkotások — évszázados emléképületek, csakúgy, mint a modern építészet mai művei. Az évszázados parasztművészet fából készült tanyákban és is­tállókban, templomokban és szélmalmokban, kapuívekben és kutakban öltött testet, nem egyszer díszes faragványokkal gazdagítva. A bukaresti Hera- ustrau-parkban 10 hektáron fa­lumúzeum több mint 300, az eredetivel megegyező ilyen épü­letet, illetve tárgyat mutat be, — a legszélesebb vidékek nép­művészetét Máramarostól Kons- tancáig, lasitól Aradig. A skan­zen nyaranta bel- és külföldi turisták tízezreit vonzza, akik alig győznek betelni a látni­valókkal. Persze, az országot járva mindenfelé találkozha­tunk hasonló épületekkel. S a múlt emlékeivel szem­ben ugyancsak vonzó ellenté­tet mutatnak az üvegből és be­tonból épült mai épitőművésze- ti alkotások, amelyek néha meghökkentő formagazdagság­ról tesznek tanúságot. Ilyeneket az ország szinte minden váro­sában megtalálunk. Az épüle­tek arról tanúskodnak, hogy Románia mai tervezői és építő­mesterei értik a módját, hogy az elődök épületeinek hagyo­mányos formaszépségét ízléssel és ügyesen alkalmazzák napja­ink alkotásainál. összeállításunk a múlt és a jelen épületeinek érdekes kontrasztját kívánja érzékeltet­ni a bukaresti skanzen régi és Egy tulceai lakóház színpompás oromzata Szovjet kutatások A mélyen a föld alatt lévő laboratóriumba nem hatol be az utcai zaj. Mihail Szedov professzor, a műszaki tudomá­nyok doktora, a Gorkij Építé­szeti Kutató Intézet tudósa tár­saival együtt a lakóházak hang- szigetelésének javítására alkal­mas módszereket keresi. A Szovjetunióban hosszú évek óta 100—110 millió négyzetméter lakóterületet ad- ppk át évente az építőipari vállalatok. Ilyen ütemű építke­zést csak a futószalagmód­szer segítségével lehet megva­lósítani. A házgyárak panele­ket készítenek, amelyeket az építési területeken kell össze­szerelni. A panelházakban a tégla­épületekhez viszonyítva azon­ban gyenge a hangszigetelés. A kutatások azt bizonyították, hogy ez a hátrány kiküszöböl­hető. — Véleménye szerint melyik panel vezeti jobban a hangot: a rövidebb vagy a hosszabb? — kérdezi a professzor. Őszintén szólva, még csak Í fel sem tételeztem, hogy itt létezik valamiféle összefüggés. Pedig van. Beszélgetőpartne­rem ezt számos kísérlettel és elméleti számítással is igazol­ta. Hangszigetelés szempont­jából előnyösebb a hosszabb panel. A kutatók azt javasol­ták az építőknek, hogy egyes esetekben egy panelt két szo­ba kialakítására használjanak fel. A meghosszabbított szer­kezet nem sokkal ugyan (3 decibellel), de mégis csökken­tette a kívülről a lakásba ha­toló zaj szintjét. A gorkiji ku­tatóintézetben felfedezett je­lenség alapja az, hogy a han­got ebben az esetben csupán a panel egy része fogja fel, ám megszüntetésében egész tömege részt vesz. A rosszul illesztett panele­ken keresztül is könnyen beha­tol a zaj a lakásba. A gondos munka azonban lehetővé teszi, hogy az építőpanelek súlyá­nak és árának növelése nél­kül jelentősen csökkenjen a zaj. — Mit jelent az adott eset­ben a gondos munka? — Kidolgoztuk a folyamat egyszerű technológiáját. A panelelemekből készült ház szerelésekor a panelek csatla­kozásánál rugalmas alátéteket alkalmazunk. A gyakorlati ta­pasztalatok szerint erre a legkülönfélébb anyagok al­kalmasak: fa, karton, toll, ólomcsík. Az alátétek elhelye­zése egyszerű, a ráfordítások minimálisak, a hatás viszont jelentős. Gorkijban öt lakást építet­tek fel ilyen módszerrel. A megfigyelések azt bizonyítot­ták, hogy így is 3 decibellel lehetett csökkenteni a zaj­szintet. A házépítő kombinátokban egyre inkább terjed az a módszer, amellyel nem egyes paneleket, hanem egész helyi­ségeket készítenek egyszerre. Az építési területen az építők­nek csupán össze kell szerel­niük a nagy blokkokból az új házat A módszer következ­ményeként született meg az úgynevezett sakk-rendszer, amelynek segítségével komoly építőanyag-megtakarítás érhe­tő el. A módszer lényege röviden a következő. Az új ház föld­szintjén a szobákat nem folya­matosan helyezik el egymás mellett, hanem csupán a sakk­tábla fekete (vagy fehér) koc­káinak megfelelően. Három, ilyen módon elhelyezett szo­ba a „semmiből” létrehozza a negyediket. Az első emeleten a blokkokat a fehér (vagy fe­kete) sakktáblamezők szerint helyezik el. Ily módon az első emeleti szoba képezi a meny- nyezetét a földszinten kiala­kult szobáknak. A második emeleten ismétlődik a föld­szinti rendszer, a harmadikon az első emeleti és így tovább. A házakat ily módon gyor­san, jó minőségben és olcsón lehet elkészíteni. Kitűnt azon­ban, hogy a szobablokkok hangszigetelése még gyen­gébb, mint a korábbi mód­szerrel épült paneles házak­ban. Vajon lehet-e javítani ezen a helyzeten? Első pillantásra úgy tűnt, hogy a paneleket nem lehet meghosszabbítani, hiszen azokat a gyárban adott méretűre készítették. A szere­lésnél azonban itt is vannak csatlakozások. Ezeket kell rendkívül gondosan, a már ismert technológiával szige­telni. A leglényegesebb változás azonban az volt, hogy a ku­tatók a szerkezet összsúlyának változtatása nélkül megváltoz­tatták a falak vastagságát. Korábban a falak minden szobában azonos vastagságúak voltak. A tudósok azonban kiderítették, hogy mely falak­nak kell a leginkább hang­szigetelőknek lenniük. A leg­több hangenergiát természete­sen a külső falaknak kell el­nyelni. Ezeknek vastagsága 22—26 centiméter kell hogy legyen. Ezt követik a lakások közötti 10—12 centiméteres falak. Az egyes szobákat el­választó falak vastagsága 6—8 centiméter. A tudósok ily mó­don körülbelül 10 decibellel csökkentették a szobákba jutó zajszintet. Ez már elegendő volt ahhoz, hogy visszaadják az új, magas termelékenysé­gű módszer tekintélyét. GRIGORIJ ZAHAROV A szibériai energetika jelene és jövője » A Szovjetunióban 1980-ban 1295 milliárd kilowattóra elekt­romos energiát állítottak elő — többet, mint Nagy-Britannia, az NSZK, Franciaország és Olasz­ország együttvéve. A tervek sze­rint 1985-ben, a XI. ötéves terv utolsó évében várhatóan 1550 -1600 milliárd kilowattóra vil­lamos energiát termelnek majd. A tervszámok teljesítését olyan óriási erőművek biztosítják, mint például a Jenyiszej folyón felépült krasznojari vízi erőmű, amelynek 6 millió kilowatt a teljesítménye. Az elmúlt húsz évben az or­szág villamos erőműveinek ka­pacitása összességében 3,8-sze- resre, ezen belül Szibériában 6,1-szeresére növekedett. Ebben az országrészben működik a 4.5 millió kilowatt teljesítmé­nyű Bratszki és a 4,3 millió ki- lowattos üszty-llimszki erőmű, valamint az Angara folyón felépült vízi erőmű. Folytatják a 3 miliő kilowattosra tervezett Bogucsanszki és a 6,4 millió ki­lowatt teljesítményű Szajano- Susenszkoje-i erőmű építését. A XI. ötéves terv éles határ­vonalat húzott a Szovjetunió villamos energetikai fejlesztésé­ben: az ország európai részén atom- és vízi erőművekre épül a termelés. A keleti területeken viszont a szénre, földgázra, az ipari gázra és a vízi erőművek­re alapozzák a növekedést. A szibériai folyók adják a Szovjetunió vízienergia-készle- teinek 60 százalékát. Napjain­kig a legnagyobb vízierőmű- építkezések az Angarán és a Jenyiszej felső szakaszán zajlot­tak. A távlati tervek szerint a jövőben munkára fogják a Je­nyiszej középső és alsó szaka­szát is. A középső szakasz pél­dául a számítások szerint egy 7.5 millió kilowatt teljesítmé- nyő erőmű működtetésére al­kalmas. A szibérai vízi energetika fej­lődésének alapvető problémái az erőművek építésével kapcso­latosak. Jelenleg az erőművek többsége 12-15 évig épül. A bratszki erőmű építésének ta­pasztalatai azonban azt mutat­ják, hogy ezt az időt 4-5 évre lehet csökkenteni. Ha csupán egy esztendővel rövidítik meg valamely erőmű építését, az 15 millió tonna szén megtakarítá­sát jelenti. A szovjet energetika alapját a szerves fűtőanyagra alapozott hőerőművek jelentik. A hőerő­művek részaránya a villamos- energia-termelésben több mint négyötöde. A korábban megha­tározott tervek szerint 1985-ben a Szovjetunió energiatermelése a következőképpen oszlik meg: az atomtrőművek adják a meg­termelt energia 14,1 százalékát (ez 1979-ben mindössze 4,4 szá­zalék volt), a vízi erőművek a 14.7 százalékát (1979-ben ez 13.8 százalék), a hőerőművek pedig 71,2 százalékát (1979- ben ez 81,7 százalék volt). A jelenlegi ötéves tervben az ország keleti részén gyorsított ütemben építik meg a Kanszko -Acsinszk-i és az ekibasztuzi külszínfejtéses bányák szénter­melésére alapozott két erőmű­vet a Jeniyszej felső folyásánál és Észak-Kazahsztánban. Nyu- gat-Szibériában pedig megkez­di működését a szurgutszki erő­mű, amely az olajat felszínre hozó gázra épül. A Kanszko-Acsinszk-i szén­medencében 10 olyan erőmű építését, irányozták elő, ame­lyek mindegyike 6,4 millió kilo­watt teljesítményű lesz. Közü­lük az elsőben, a berezovi erő­műben már a szerelési mun­kákat végzik. Az ekibasztuzi ol­csó szénre öt, együttesen 20 millió kilowatt teljesítményű erőművet terveznek. Az Ekibasz- tuz I. erőmű már áramot ad. Ugyancsak a XI. ötéves tervben kezdi meg a termelést Dél-Ja- kutiában a nyerjugrinszki erő­mű. A szibériaiak — éppen úgy, mint a Szovjetunió más területe­in m û k ö d ő b őe rőm ű ve k d o Igozói - igyekeznek csökkenteni a fajlagos fűtőanyag-felhaszná­lást. Az elmúlt ötéves tervben 340-ről 328 grammra csökken­tették az 1 kilowattóra villamos energia előállításához szüksé­ges fűtőanyagot. Ma ez a na­gyon fontos műszaki-gazdasági mutató a Szovjetunió energia- termelésében világszínvonalon áll. (Az Egyesült Államokban például 370 gramm fűtőanyagot használnak fel egy egységnyi villamos energia előállítására.) A keleti országrészben kiter­melt elektromos energia nem­csak ennek a viharos gyorsa­sággal fejlődő területnek az igényeit elégíti ki. Az itt előál­lított energia távvezeték-rend­szeren keresztül eljut a Szovjet­unió európai részére is, ahol az energiatartalékok 20 százaléka található, viszont ez a terület a Szovjetunióban a megtermelt energiának mintegy a 80 száza­lékát használja fel. A most folyó ötéves tervben megkezdik egy váltóáramú és egy egyenáramú nagy távolsá­gú távvezeték-rendszer kiépíté­sét. A két rendszer mindegyiké­ben 13 millió kilowatt villamos áramot tudnak eljuttatni 3 ezer kilométer távolságra. NDK Különleges Impulzusgenerátor A magdeiburgi Műszaki Egye­temen a kutatási feladatok 40 százalékát diákok végezték el az elmúlt tanévben. A tehetsé­ges, fiatal kutatójelöltek egyi­ke Harald Scthiedung, a kiber­netika i -elektrotechnikai szak hallgatója, Reinlhold Krampitz professzor szemináriumának tagja. Szemináriumi csoportja elé a professzor két évvel ez­előtt azt a feladatot tűzte ki, hogy próbáljanak technológiai megoldást találni a kemény­fémek tökéletesen sima meg­munkálására. A feladatot elsőnek Harald Sdhiedung oldotta meg. A fia­talember, aki a diplomamun­káját is e témáról, az ún. elekt- roe róziós fémim eg'mu níká lás ró I írta, 24 évesen jelentkezett el­ső találmányával : a speciális i mip uI zu s ge ne rá torra I. Kísérletei alapján az ifjú ku­tató meggyőződött arról, hogy az elektroeróz-iós fémmegmun­kálással — ha az ő módszerét alkalmazzák — 0,2—0,3 szá­zadmilliméter pontosság érhető el. Találmányát, az új impulzus- generátort az egyetem műhe­lyében fejlesztette ki. A műszer segítségével a berlini STERE- MAT gyárban olyan technoló­giát alkalmaznak, amely nem­csak a minőségi munkát teszi lehetővé, hanem megrövidíti a gyártási időt is. Harald Schiedung ma 27 éves. Most az általa elsőnek alkalmazott fémmegmunkálás tökéletesítésén dolgozik, amely­re már kétféle új megoldást is talált. Mindkettőt hazai gyár­ban próbálják ki a nagyüzemi gyakorlatban. Művészi faragványokkal díszített kapubejárat A „Delta” Hotel Tulceában a „Dunadelta kapujának” ne­vezett Tulcea város mai épüle­teinek bemutatásával.-i -n.

Next

/
Thumbnails
Contents