Tolna Megyei Népújság, 1982. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-12 / 36. szám

2 NÉPÚJSÁG 1982. február 12. A Salvadori hazafiak biztosak győzelmükben Rubén Sanchez budapesti nyilatkozata A salvadori hadsereg tavaly július óta védekezésbe kény­szerült a salvadori hazafiak fegyveres szervezetével szem­ben és a katonai-polgári junta csak a napi egymillió dolláros amerikai támogatásnak köszön­heti, hogy még hatalmon van — jelentette ki Rubén Sanchez, a Fara'bundo Marti Nemzeti Felszabadítás1 Front és a For­radalmi Demokratikus Front (FMLN—FDR) hivatalos képvi­selője. Rubén Sanchez Miguel Mormolnak, a Salvadori Kom­munista Párt egyik alapító tag­jának kíséretében a Hazafias Népfront vendégeként Buda­pesten tartózkodik. A két sal­vadori politikus szerdán nyilat­kozott Kaszab Zsuzsának és Gázon Istvánnak, az MTI mun­katársainak. Rubén Sanchez elmondta, hogy Salvadorban össznépi háború folyik a hatalmon lévő katonai csoport ellen. A ha­zafiak élvezik az egész nép tá­mogatását, az FMLN jelenleg az ország ötödrészét tartja el­lenőrzése alatt. — Az FMLN—fOR a tár­sadalom széles rétegeit, így a parasztságot, a kis- és közép­birtokosokat, az értelmiséget, az egyetemistákat, az állami és magánszektor alkalmazot­tait tömöríti. A fegyveres harc­ban a front elsősorban a fia­talságra támaszkodik. — A salvadori hadsereg je­lenleg mintegy 50 ezer katoná­val rendelkezik. Felszereltsége a jelentős amerikai segélyek­nek köszönhetően jónak mond­ható. A katonai-polgári junta, erre az erőre és a félkatonai terrorszervezetekre támaszkod­va, kettős célt próbált meg­valósítani: fel akarta számol­ni a fegyveres ellenállást, és a polgári lakossággal szemben alkalmazott terrorral meg akar­ta fosztani a mozgalmat a né­pi támogatástól. Ez a taktika magyarázza a békés lakosok válogatás nélküli lemészárlá­sát. A junta „forgatókönyvet” is készített. Úgy tervezte, hogy 1981 augusztusáig vereséget mér a hazafiak katonai szer­vezetére, és így 1982 márciusá­ig elegendő ideje lesz a vá­lasztások előkészítésére. Ez a terv azonban kudarcot vallott. Rubén Sanchez ezután ele­mezte a jelenlegi katonai hely­zetet. Az FMLN taktikájáról szólva elmondta, hogy figye­lembe kell venni az ország te­rületi adottságait, sajátos jel­lemzőit. Salvador területe 21 ezer négyzetkilométer, így a hadsereg alakulatai- gyorsan átcsoportosíthatók. A junta hadserege 23 helyőrségre van szétosztva. — Az FMLN értesülései sze­rint jelenleg több mint 200 amerikai katonai tanácsadó tartózkodik Salvadorban. Fő feladatuk a kiképzésen kívül a korszerű haditechnika kezelése. Számuk a közeljövőben várha­tóan nőni fog, hiszen a légierő veszteségeinek pótlására ígért, korszerű amerikai harci gépek­hez nincs a junta hadseregé­nek megfelelően kiképzett sze­mélyzete. Az amerikai katonai segély másik formája az Atla- catl, a különlegesen kiképzett alakulat továbbfejlesztése. — A felkelők napi átlagban hat akciót hajtanak végre, az­az egy pillanatra sem hagynak nyugtot az ellenségnek. Tavaly a fő cél az volt, hogy megne­hezítsék a hadsereg szárazföl­di mozgását. Ezt a célt a leg­fontosabb stratégiai hidak le­rombolásával, a főútvonal je­lentős részének ellenőrzésével sikerült elérni. — A salvadori hazafiak biz­tosak győzelmükben. Az FMLN—PDR távlati programja már régóta ismert. A győzelem kivívása után a szervezet olyan pluralista kormány létrehozását javasolja, amely a salvadori társadalom legszélesebb érde­keit védené, s amelyben min­den demokratikus, a szélső- joboldali diktatúrát elvető erő, politikai irányzat helyet kopna. Havanna Felszólalások a szakszervezeti világkongresszuson (Folytatás az 1. oldalról.) Küldöttek felszólalásával és a munkabizottságok tanácskozá­saival folytatta munkáját csütör­tökön a havannai kongresszusi palotában a X. szakszervezeti világkongresszus. Fidel Castro szerdán elhang­zott beszédét és az előter­jesztett beszámolókat követően a világ 135 országából érkezett delegátusok folytatták a szak- szervezeti mozgalom szerepének és a mozgalmat ért kihívások­nak az elemzését. Várhatólag e kérdésről mintegy negyven fel­szólaló fejti ki a véleményét. Ugyancsak csütörtökön kezd­ték meg munkájukat a társadal­mi biztonság chartájával, az új gazdasági világrend kialakítá­sával és a nemzetközi monopó­liumok szerepével foglalkozó bi­zottságok. Közülük az első a világ dol­gozóinak egyik alapvető törek­vését juttatja kifejezésre: a dol­gozóknak a társadalmi és szo­ciális biztonsághoz való jogát. A napirenden lévő dokumen­tum a Szakszervezeti Világszö­vetség 20 éve érvényben levő chartáját fogja helyettesíteni. Az SZVSZ-hez tartozó tömörülé­sek többségének véleménye sze­rint ugyanis a dolgozók helyze­tében történt változások, életkö­rülményeinek rosszabbodása folytán az eddigi charta idősze­rűtlenné vált. Kína Az idős vezetők és a modernizálás Megalakult a Palesztin Kommunista Párt Bejrútban hivatalosan beje­lentették a Palesztin Kommunis­ta Párt megalakulását. A párt lapjában, az Al-Vatan első szá­mában megjelent közlemény szerint megválasztották a köz­ponti bizottságot, a politikai bizottságot és a párt főtitká­rát, de a vezető testületek sze­mélyi összetételét egyelőre nem hozták nyilvánosságra. A Pa­lesztin KP végleges program­ját, szervezeti szabályzatát a ké­sőbb összehívandó kongresz- szus hagyja jóvá. A Pekingben uralkodó bi­zonytalanságot is visszatükrözi a hongkongi South China Mor­ning Post belső vezércikke, amely megpróbálja megfejteni: mit jelenthet a hétvégi közlés, amely szerint Teng Hsziao- ping, a KKP KB alelnöke vál­tozatlanul helyén van, de visz- szavonult a napi teendők inté­zésétől? A cikk írója magáévá teszi azt a Pekingben is közkeletű magyarázatot, hogy vissza­vonulásával Teng példát akart mutatni a posztjukhoz foggal- körömmel ragaszkodó idősebb kádereknek. —< Teng ismét vi­lágosan jelezni akarta, hogy a felduzzadt apparátus leépíté­sét a pekingi vezetés a leg­komolyabban véghez kívánja vinni — írja. A kommentár ugyanakkor elismeri : mind több jel mutat arra, hogy a Teng- féle modernizálási politikát szé­les körben megkérdőjelezik. A South China Morning Post szerint a kínai kormány hóna­pok leforgása alatt akarja el­végezni több százezer (netán több millió) káder nyugdíjazá­sának, illetve átirányításának gigantikus feladatát, s úgy vé­li, hogy Peking túl gyorsan akar túl messzire jutni. Annak a re­ményének ad hangot, hogy az államapparátus egyszerűsítésé­nek, általában a sorok meg­tisztításának herkulesi munká­ját Kína megrázkódtatások nél­kül lesz képes végrehajtani, különben — írja — az ország ismét olyan görcsbe rándulbat, amelynek következményei be- látbatatlanok lennének. Amióta az elmúlt év őszén Görögország polgárai szocia­lista többségű parlamentet választottak, Hellasz minden korábbinál gyakrabban szerepel a világpolitika rivalda­fényében. A változás ígéretével hatalomra került PASOK- párt azonban még adós a tömegek által igényelt belpoli­tikai és gazdasági reformokkal. Amikor ismét bizonyossá lett, hogy a korábbi közvélemény­kutatások eredményei valósak voltak, s a Pánhellén Szocialis­ta Mozgalom, a PASOK a gö­rög parlamenti választás abszo­lút győztese, a párt alapító ve­zére, Andreasz Papandreu ki­jelentette: betartja a választási kampány során tett ígéreteit, a „görög néppel kötött szövetsé­gét”. Az első hónapok termé­szetesen kevés alapot adnak az új kormány mérlegének elkészí­tésére, mindenesetre tény, hogy a radikális változások helyett inkább csak a tapogatódzó re­formkísérleteknek vagyunk ta­núi. NATO ÉS EGK A PASOK külpolitikai prog­ramjának gerince a NATO-val és a Közös Piaccal való szakí­tás volt. A tavaly decemberi brüsszeli atlanti tanácskozáson Papandreu - aki a hadügyi tár­ca birtokosa is — azt követelte a NATO-partnereitől, hogy ga­rantálják Görögország keleti ha­tárait is, azaz adjanak biztosí­tékot arra, hogy megvédik az országot török támadás esetén. Ezt a garanciát Athén nem kap­ta meg — s Papandreu hazatér­ve kijelentette: Megkezdődött a szakítás a NATO-val. Â kor­mányfő a többi között a görög- országi amerikai támaszpontok felszámolását, de legalábbis a bázisok státusának újratárgya­lását sürgette. Ez azonban szintén várat még magára, csak­úgy, mint annak végleges be­jelentése, miszerint az USA el­lenőrzése alatt lévő atomfegy­vereket kivonták hellén földről. A SZIGETTENGER ÜGYE A görög külpolitika számára a legfontosabb viszonylat a Tö­rökországgal fenntartott viszony. Ez évtizedek óta a helyi hábo­rú kirobbanásának veszélyét rejti magában. Ankarában az utóbbi hetekben arra figyelmez­tetnek, hoqy a görög kormány a tengeri határok 12 mérföldre való kiterjesztésére készül. Ez azért húsba vágó, mert az Égei- tenger szigetei - némelyik a tö­rök part közvetlen közelében fekszik - Görögországhoz tar­toznak. Törökország arra hivat­kozik, hogy a felségvizek kiter­jesztése lehetetlenné tenné a szabad haiózást a szigettenge­ren, s kikötőit elzárná. Szintén vitatptt kérdés a két állam kö­zött az Égei-tenger vize alatt reilő ásványkincsek (kőolai?) ki­aknázásának kérdése. Különös ielentőséqe van tehát annak a Papandreu-be|elentésnek, mely szerint a térségre vonatkozó ko­rábbi meaállapodást, az ún. Roaers-tervet semmisnek tekinti. Papandreu miniszterelnök az­zal is ellentétbe került a NA­TO-val, hogy mind ez ideig nem volt hajlandó csatlakozni az at­lanti tömb és az EGK szovjet- és lengyelellenes szankcióihoz: azokat haszontalannak és ká­rosnak minősítette. Igaz, rend­kívül nagy a külső és belső nyo­más a PASOK-kormányra, hogy változtassa meg álláspontját. ÁLLAMOSÍTÁS - VÁLÁS A belpolitikai reformok útja még göröngyösebb Papandreu számára. Választási kampánya során monopóliumellenes lépé­seket, államosításokat ígért. A januárban nyilvánosságra ho­zott gazdasági program azon­ban a magántőke „társadalma­sításáról" beszél. Ez valamiféle ellenőrzési rendszert, illetve a munkavállalók korlátozott bele­szólását jelenti. Belgazdasági kérdés elsősor­ban a Közös Piacban vállalt gö­rög szerep is. A PASOK koráb­ban a kilépés mellett foglalt áj- lást, mivel az EGK-tagság hát­rányos a görög ipar számára, s nem hoz megfelelő hasznot a mezőgazdaságnak sem. Most az EGK-n belüli különleges státus lehetőségéről tárgyalnak Brüsz- szelben. Görögországban a változás követelménye olyan kérdésekre is kiterjed, mint a családjog. Eddig a nagyhatalmú ortodox egyház ellenállása miatt nem létezett polgári házasság, és vá­lás. A válás engedélyezése a Papandreu-kormány számára fontos választói rétegek meg­tartását eredményezheti. Ugyancsak reformokat ígér­tek a közigazgatásban és az iskolarendszerben is. A PASOK- kormány bejelentette, könnyíte­ni akar a szakszervezetek ko­rábbi szigorú állami ellenőrzé­sén. Az első száz nap után korai lenne ítéletet mondani Andre­asz Papandreu kormányzásáról. A változások igénye és a reális lehetőségek között manőverez­ve próbálkozik az új görög po­litikával. MIKLÓS GABOR Az Afrikai Egységszervezet (AESZ) mini csúcstalálkozót tart Nairobiban. A nyugat-szaharai kérdés után most a csádi hely­zetről tanácskoznak. A képen balra Mobutu, zairei elnök és a házigazda, Arap Moi kenyai államfő. PANORÁMA BUDAPEST Kanada Kommunista Pártja meghívására csütörtökön Dab- rónaki Gyula, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja ve­zetésével pártküldöttség utazott Torontóba, hogy részt vegyen a kanadai párt 25. kongresszu­sán és a párt fennállásának 60. évfordulójával kapcsolatos ün­nepségeken. * Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnö­ke csütörtökön fogadta dr. Ma­rio C. Belisario rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Fülöp-szigeti Köztársaság új magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. A megbízólevél átadásánál jelen volt Házi Vencel külügyminisz- ter-lhelyettes. * Losonczi Pál ugyancsak csü­törtökön fogadta Alessandro Cortese de Bosis rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, az Olasz Köztársaság új ma­gyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. A meg­bízólevél átadásánál jelen volt Szarka Károly külügyminiszter­helyettes. * Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvözöl­te Ruhollah Moszavi Khomeini imámot és Szőjed Ali Khamenei elnököt az Iráni Iszlám Köztár­saság nemzeti ünnepe alkal­mából. Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke Mir Husszein Musszavi miniszterelnökhöz in­tézett táviratot. * A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának Elnöksége Kónya Al­bert akadémikust A Népek Ba­rátsága Érdemrenddel tüntette ki. A kitüntetést Valerij Musza- tov, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője adta át csütörtökön a nagykövetségen. Az ünnep­ségen jelen volt Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. VARSÓ A lengyel püspöki kar kül­döttsége, élén Józef Glemp prímással, több napos vatikáni látogatását befejezve csütörtö­kön visszatért Varsóba. A len­gyel katolikus egyház vezetője egyebek között a lengyelorszá­gi fejleményekről folytatott esz­mecserét II. János Pál pápával. SINGAPORE Befejeződött Lord Carrington brit külügyminiszter kéthetes körútja, amelynek során a Dél­kelet-ázsiai Országok Szövetsé­ge (ASEAN) öt tagországába látogatott el. A Singapore-ban tartott sajtókonferencián a brit külügyminiszter megerősítette, hogy kormánya támogatja egy úgynevezett koalíciós kambod­zsai kormány létrehozását, amely három reakciós irányza­tú khmer csoportból állna. BUKAREST Bukarestben szerdán kibőví­tett ülést tartott a Dolgozók Országos Tanácsa. Tanácsko­zott a Szocialista Demokrácia és Egység Frontjának országos vezető testületé is. Mindkettőn Nicolae Ceausescu, az RKP fő­titkára, államfő elnökölt, aki egyben a Dolgozók Országos Tanácsának és az SZDEF Or­szágos Tanácsának elnöke is. A tanácskozásokon megvitat­ták és jóváhagyták az 1981. évi eqyséqes országos gazdasági- társadalmi feilesztési terv tel­jesítéséről szóló jelentést, és a rövidesen bevezetésre kerülő élelmiszerár-emelésekre vonat­kozó határozatot. BONN Mint csütörtökön Bonnban bejelentették, „a lenqyelorszá- ai és a Lengyelország körüli események miatt a jövőben korlátozzák a lengyel és a szov­jet diplomaták mozgásszabad­ságát a Német Szövetségi Köz­társaság területén”. A két szo­cialista ország követségeihez tartozó diplomatáknak 48 órá­val korábban be kell jelente­niük — engedélyezés végett — az NSZK-n belüli utazási szán­dékukat. A lépést a bonni kor­mány előzetesen egyeztette a NATO-n belüli szövetségeseivel. Emlékezés Batthyány Lajosra Születésének 175. évforduló­ja alkalmából csütörtökön ko- szorúzási ünnepséget rendeztek Batthyány Lajos mauzóleumánál, a Mező Imre úti temetőben. A megemlékezés és a kegyelet koszorúit helyezte el a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csa nevében Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese és Markója Imre igazságügy- miniszter; a Hazafias Népfront Országos Tanácsa képviseleté­ben Szentistványi Gyuláné, a HNF OT titkára és Bostai Ká- rolyné, a HNF budapesti bizott­ságának vezető titkára ; az Eöt­vös Loránd Tudományegyetem részéről Diószegi István tanszék- vezető egyetemi tanár, a böl­csészettudományi kar dékánja, Szabad György professzor és Urbán Aladár docens. Ugyancsak kegyeletes ünnep­séget tartottak a Batthyány- örökméfcsesnél, megemlékezve arról, hogy a kiváló magyar ál­lamférfi ezen a helyen áldozta életét a magyar szabadságért, az 1848-as forradalom ügyéért. Koszorút helyeztek el az Eötvös Loránd Tudományegyetem böl­csészettudományi kara, az V. kerületi tanács és a kerületi népfront-bizottság képviselői, az egykori Győrffy-kollégisták, kö­zöttük olyanok is, akik 1941. ok­tóber 6-án is jelen voltak az örökmécses megkoszorúzásánál. AESZ-csúcs Nairobiban

Next

/
Thumbnails
Contents