Tolna Megyei Népújság, 1982. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-03 / 28. szám

XXXII. évfolyam, 28. szám. ARA: 1,40 Ft 1982. február 3., szerda Mai számunkból % IRANI DILEMMA (2. old.) KOTRÓK, LÁNCTALPASOK A SZERELŐMŰHELYBEN (3. old.) SZOVJET LAPOKBÓL (4. old.) MEGYEI KÖRVERSENY - SOK DICSÉRETTEL (6. old.) DOMBCALOR, DOMBÓVÁR (5. old.) Pénzben és erkölcsiekben Ismerős a mondat, valljuk be őszintén, már-már sztereo­típiává lett az utóbbi években. Ezzel kezdődik mindannak megindoklása, amit nem tud (s olykor: amit nem akar) megvalósítani egy-egy vállalat, intézmény vezetője. Még í gyakrabban hangzik el olyankor, amikor bérről, fizetésről, javadalmazásról, anyagi elismerésről van szó: „népgazda­ságunk jelenlegi helyzetében sajnos...” Szögezzük le mindjárt elöljáróban: a fenti mondat, bár­milyen gyakran hangzik el, az esetek nagy részében való­ságot tükröz. Nehéz az ország helyzete, nagyon kell taka­rékoskodni ahhoz, hogy legalább nagyjá'ban-egészében megtarthassuk mindazt, amit eddig elértünk. De éppúgy igaz az is, hogy az eredmények nem születnek maguktól, s hogy az unásig ismert alapigazságokat még egyszer ismé­teljük: mindenki a piacról él, s a több és jobb munkát ho- | norálni kell. Vagyis ismét az anyagi elismerésnél tartunk. Ezerszeresen bizonyított tény, hogy a jó munkához, a vállalat és a nép­gazdaság érdekében kifejtett erőfeszítésekhez az is kell, hogy mindezt anyagilag is elismerjék. Nem pongyolaságból ismétlem, itt az is szócskát, hanem azért, mert a pénz csak az egyik oldala, az egyik lehetősége a kiemelkedő munka elismerésének. De maradjunk még egy gondolatnyit az anyagiaknál. Régóta hangoztatott követelés, mi több: kitűzött cél, hogy - „egyenlő munkáért egyenlő bért". Lehetne beszélni arról is, hogy ez ma még nem mindenütt Valósul meg, elsősorban ott, ahol férfiak és nők végzik ugyanazt a munkát. De van ennek.az éremnek egy másik oldala is, ami nemhogy ha­tálytalanítaná, inkább erősíti az eddigieket: jobb és több ; munkáért több bért! Vannak vállalatok, gyárak, ahol ezt — nem utolsósorban a mind jobban kiteljesedő üzemi demok­rácia segítségével — igyekeznék megvalósítani. Másutt afféle vágyálomnak tüntetik fel, mondván: sok a megkö­töttség, nem elég a béralap. Vagy még inkább: mit fog szólni az, akinek nem emeljük a bérét? S marad az egyen- lősdi, amiről pedig éppen a legutóbbi években bizonyoso­dott be legvilágosabban, hogy semmit nem visz előre. Van az anyagi elismerésnek még egy sor fajtája, amely a vál­lalatok vezetőinek rendelkezésére áll: jutalom, célprémium, stb. „Csupán” arra van szükség, hogy akinek ez az ösztön­zési mód a hatásköréhez tartozik, merjen élni, s helyesen éljen vele. Ez volna annak a sokat emlegetett lónak az egyik oldala. A .másik pedig az, hogy kiemelkedő teljesítmények, éssze- rűsítések, a vállalat érdekében tett fáradozások elismerését nem is tudják másképpen elképzelni, mint anyagiakkal. Kétségtelen, hogy a pénz mindig és mindenkinek jól jön. De számos vállalati igazgató, üzemrészvezető, sok kis és nagy „főnök" hajlamos megfeledkezni arról, hogy erkölcsi elismerés is van a világon. Természetesen nem arról van szó, hogy térjünk vissza az ötvenes évek gyakorlatálhoz, amikor dicsőség- és szégyen­táblák függtek minden gyárkapun, s a „csasztuskabrigádok" kínrímekben zengték a normáját sokkal túlteljesítők dicsé­retét. Kétes értékű dicsőség volt az ilyen, aligha akad, aki ilyesmit vissza kíván na. Hát akkor hogyan? Köztudomású, hogy az erkölcsi el­ismerésnek kitüntetésekben megnyilvánuló fonmája valami- ; képpen mégis anyagiakat is jelent, hiszen a kitüntetés pénz­zel jár együtt. így valóban egyszerre lehet eleget tenni a jó munka anyagi és erkölcsi elismerésének akár egy Kiváló Dolgozó érem, akár magasabb kitüntetés adományozásával, illetve erre felterjesztett javaslattal. Kitüntetés azonban nem jut, nem is juthat minden jól dolgozónak, s olykor az is sokat számit, hogy az elismerést gyorsan kapja meg az, akit megillet. Jól bevált formája az erkölcsi elismerésnek, hogy a jól dolgozó, a közösségért tenni tudó és akaró ember hama­rabb jusson olyasmihez, amire szüksége van, illetve amiből keveset kell sok ember közt elosztani. így például — ha a többi körülmény, a gyermekek száma, a szociális rászorult­ság stb. azonos vagy hasonló — a vállalat rendelkezésére álló lakáskeretből előbb annak keli kapnia, aki akkor is jelentkezett, amikor tőle kértek valamit. Vagy — ugyancsak például — az is az erkölcsi elismerésnek egy formája léhet, hogy a vállalati bölcsőde, óvoda felvételeinél előnyben ré­szesítik azokat, akik munkájukkal, ötleteikkel, újításaikkal, a köz érdekeinek szolgálatával kitűntek. A jutalmazás, az anyagi és erkölcsi elismerés sehol sem egyszerű kérdés. Vannak mérlegelendő szempontok, s gya­kori, hogy különböző érdemek várnak elismerésre, de a lehetőségek korlátozottak. Ilyenkor természetesen nehéz megmagyarázni azt, hogy miért az egyik és miért nem a másik kapta meg azt, ami mindkettőt megilleti. Sovány vi­gasz, ha a vezető csupán annyit tud mondani: majd leg­közelebb... Teljesen elválasztani sem lehet a kettőt: a munka, vagy akár a vállalathoz való hűség anyagi és erkölcsi elismeré­sét. Hiszen az anyagi elismerés sem csupán pénzt jelent — feltéve, hogy valóban a legméltóbbak kapják —, s az er­kölcsi elismerésnek is vannak mindig anyagi vonatkozásai is. De olykor még egy elismerő oklevél, egy elismerő szó is hathat ösztönzően a további munkára. $ Mindezekhez az kell, hogy>a vezetők állandóan tartsák a szemüket — nemcsak a termelésen, hanem — a tenmelő emberen is. Látniuk kell, hogy ki érdemes elismerésre, dön­teniük abban, hogy ki mennyire veszi ki részét a közös erő­feszítésekből, s ezért mennyit érdemel az együtt elért ered­ményekből. „Népgazdaságunk jelenlegi helyzetében” nem a szűk lehetőségekre kell panaszkodni. Ellenkezőleg: az a sokszor emlegetett nehéz helyzet követeli meg különös súly- lyaí, hogy az érdemek elnyerjék az elismerést Pénzben és erkölcsiekben. VARKONYI ENDRE i- am> j■ terras? Kádár János fogadta Jasszer Arafatot Eszmecsere a közel-keleti helyzetről Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára ked­den a KB székházában fogadta Jasszer Arafatot, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet Végre­hajtó Bizottságának elnökit, aki küldöttség élén hivatalos,' ba­ráti látogatáson tartózkodik ha­zánkban. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen széles körű esz- mtecserét folytattak nemzetközi kérdésekről, különös tekintettel a közel-keleti helyzet legújabb eseményeire. Sürgették a vál­ság átfogó, igazságos rende­zését, amelynek legfőbb akadá­lyát az imperialista terjeszkedő- politika és az arab népek ér­dekeivel ellentétes külön utas tárgyalások jelentik. Aláhúzták a térség haladó, imperiaíista- ellenes erői egységének fon­tosságát, megerősítették kész­ségüket a magyar és a Palesz­tinái arab nép kapcsolatainak fejlesztésére. Kádár János a magyar nép szolidaritásáról biz­tosította az elidegeníthetetlen jogaiért küzdő palesztinai arab nép harcát, amelyet egyedüli törvényes képviselője, a Palesz­tinai Felszabadítási Szervezet vezetésével folytat. A találkozón részt vett Sar­lós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának főtitkára, Gyenes And­rás, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára és Nagy Gábor, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője. Lázár György, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke kedd délelőtt hivatalában fogadta Jasszer Arafatot, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet Végre­hajtó Bizottságának elnökét és kíséretét. Az őszinte, szívélyes légkörű megbeszélésen véle­ménycserére került sor a ma­gyar—palesztin kapcsolatokról, bővítésük lehetőségeiről. Lázár György ismertette a Miniszter­tanács időszerű belpolitikai teendőit, főbb külpolitikai tö­rekvéseit és megerősítette a magyar kormány álláspontját a közel-keleti válság, a paleszti­nai arab nép ügyének igazsá­gos rendezésére. A találkozón részt vett Púja Frigyes külügyiminiszter és Nagy Gábor, az MSZMP Központi Bi­zottsága külügyi osztályának he­lyettes vezetője. Jasszer Arafat kedden a Kül­ügyminisztérium épületében ta­lálkozott Púja Frigyes külügy­miniszterrel. A szívélyes, baráti légkörű találkozón .megbeszé­lést folytattak a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Púja Frigyes és Abdel Moh- szín Abu Majzer, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet Végre­hajtó Bizottságának tagja, a nemzetközi kapcsolatok osztá­lyának vezetőije, a szervezet szóvivője levélváltással megál­lapodtak a PFSZ budapesti iro­dájának diplomáciai képviselet szintjére történő emeléséről. MSZMP-kiildöttség utazott Párizsba A Francia Kommunista Párt meghívására kedden Párizsba utazott a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, amely Korom Mihálynak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésé­vel részt vesz az FKP XXIV. kongresszusán. A delegáció tagja Berecz János, a KB tag­ja, a külügyi osztály vezetője. A Portugál KP KB ülése Hétfőn Lisszabonban befe­jezte munkáját a Portugál Kom­munista Párt Központi Bizottsá­gának teljes ülése, amelyen az ország belpolitikai helyzetét elemezték. Alvaro Cunhal, a párt főtit­kára a plénumon elfogadott határozatról szólva sajtóérte­kezleten elmondotta, hogy je­lenleg az alapvető feladat a jobboldali kormány lemondásá­nak és az idő előtti parlamen­ti választások kiírásának eléré­se. A központi bizottság elhatá­rozta, hogy 1983-ra hívja össze a PKP X. kongresszusát New York, ENSZ Szovjet és NDK- lelszólalás Az ENSZ közgyűlésének a Golan-fennsík izraeli bekebele­zésével foglalkozó rendkívüli ülésszakán, hétfőn a Szovjet­unió, az NDK és más államok képviselői, valamint Habib Sat- ti, az iszlám konferencia és Sedli Klibi, az Arab Liga főtit­kára felszólalásukban egyaránt megbélyegezték Tel Aviv an­nexiós politikáját. Oleg Trojanovszkij szovjet nagykövet rámutatott: a Szíriá­hoz tartozó és 1967 óta meg­szállva tartott Golan-fennsík bekebelezése is arra utal, hogy Izrael véglegesen be akar ren­dezkedni a megszállt arab te­rületeken. Izrael az Egyesült Államok bátorításának köszön­hetően folytathatja agressziós politikáját. Ha az óceánon túl­ról nem érkeznének a fegyve­rek, az izraeli agresszió már régen befejeződött volna, s a Közel-Keleten létrejött volna az átfogó és igazságos béke - hangoztatta a Szovjetunió ál­landó ENSZ-nagykövete. Harry Ott, az NDK állandó ENSZ-képviselője figyelmezte­tett: az izraeli megszálló-poli­tika a nemzetközi biztonságot veszélyezteti. Az NDK-nagykö- vet leszögezte: az Egyesült Ál­lamok a Biztonsági Tanácsban emelt vétójával az agresszor mellé állt. Az NDK nagyköve­te szankciókat követelt Izrael ellen. Habib Satti, az iszlám kon­ferencia főtitkára felszólította az Egyesült Államokat: szün­tesse meg Izrael katonai támo­gatását. Leszögezte: az izraeli terjeszkedőpolitika a nemzet­közi békét és biztonságot ve­szélyezteti. Sedli Klibi, az Arab Liga főtitkára Izraelt büntető intézkedéseket követelt. Ha­sonlóképpen Izrael elleni szank­ciók hozatalát sürgette Afga­nisztán és Kuvait képviselője is. A közgyűlési vita kedden folytatódott. Almaválogatás, téli metszés Madocsán A modocsai Igazság Termelő- szövetkezet almáskertje mint­egy 200 hektáros, s bár tavaly a gyümölcsszedés után közvet­lenül mintegy 100 vagonnal szállítottak almát exportra, ju­tott bőven a termésből hazai fogyasztásra, s a gazdaság hűtőtárolójába is. Ottjártunkkor almát válogat­tak exportra. Jelenleg még mintegy 40-45 vagon található a hűtőtárolóban, ahol a jó mi­nőség megőrzése érdekében 90 százalékos a páratartalom, s plusz 2-3 fok a hőmérséklet. Az almáskertben pedig már az idei termést készítik elő: metszik a fákat. Fotó : Cz. S. Targoncával szállítják a gyümölcsösládákat Hasznos téli foglalatosság az asszonyoknak a gyümölcsválo­gatás Szabó Ferenc metszi az alma fákat

Next

/
Thumbnails
Contents