Tolna Megyei Népújság, 1982. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-11 / 35. szám
XXXII. évfolyam, 35. szóm. ARA: 1,40 Ft 1982. február 11., csütörtök. Mai számunkból SZADAT NÉLKÜL — MUBARAKKAL (2. old.) AZ ÖNÁLLÓSÁG ÚTJÁN (3. old.) VÁLLALKOZÁSAINK (4. old.) EGYÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEK AZ IDŐSEKÉRT (5. old.) ATOMERŐMO- ÉPfTKEZÉS (3. old.) A lakóterületi pártszervezetek Az átlagéletkor meghosszabbodása örvendetes jelenség, a fejlődés tünete és eredménye, de természetesen általa az egész társadalom életében bizonyos értelemben és fokig új helyzet áll elő. Mind több lesz abszolút értelemben, s a társadalmon belüli nemzedékek arányát tekintve is azok száma, akik aktív dolgozó éveiket letöltve, még jó erőben, egészségben, sokáig élnek. A nyugdíjkort elért emberek életimódjának, sajátos igényei kielégítésének, a társadalomban elfoglalt helyének kérdései, gondjai, feladatai az utóbbi években előtérbe kerültek. Ezúttal és e helyen csak e téma egyetlen vonatkozásáról szeretnénk szólni. Arról a helyzetről, azoknál a feladatokról, amelyek e tekintetben a párt életét és tevékenységét kell hogy jellemezzék. A pártéletben ez a jelenség mindenekelőtt a lakóterületi-körzeti pártalopszervezetek munkájára irányítja a figyelmet, hiszen a nyugdíjkort elért párttagok túlnyomó többsége ezekben az alapszervezetekben végzi a pártmunkáját, ezekben politizál. Tévedés lenne azt hinni, hogy a párt életében itt valami merőben új feladatról van szó, hiszen a lakóterületi-körzeti pártszervezeteknek jelentős hagyományai vannak nálunk: elég talán a felszabadulás utáni politikai küzdelmekre, vagy az ellenforradalom utáni konszolidációért vívott harcokra emlékeztetni. És a konszolidáció után, tehát az utóbbi évtizedékben is eredményesen vettek részt annak a feladatnak a végrehajtásában, amely minden pártszervezet kötelessége: a párt politikájának érvényesítése. Most azonban, a bevezetőben már említett okból is fontos, hogy még nagyobb figyelmet szenteljünk ezeknek a pártalapszervezetéknek. Körültekintően kell elemeznünk sajátosságaikat. Alaposabban kell látnunk és láttatnunk felelősségüket a politika alakításában, elfogadtatásában és végrehajtásában. Megnőtt ezekben az alapszervezetékben a párttagok száma, s megnőtt az ott összegyűlt politikai tapasztalat, tudás, képesség, cselekvőkészség is. Sajátosságuk ezeknek az alapszervezeteknek, hogy tagságuk is eléggé sokrétű, általában kevésbé homogén, mint például a munkahelyi pártszervezetek esetében. Tartoznak ide nyugdíjasok, háztartásbeliek, szabadfoglalkozásúak, és olyan párttagok is, akik ugyan még dolgoznak, de olyan kicsiny munkahelyen, hogy ott önálló pártszervezet nem működik. Az esetek jelentős részében téhát már az alapszervezet tagságának az összetétele is adja a lehetőséget, sőt előírja a sokrétű politikai munka kötelességét. Jelent ez könnyebbséget is a munkában, hiszen az igények nem egyoldalúak, sokféle érdeklődési kör, sokféle tájékozottság kér és kaphat teret az alapszervezet életében. De ugyanakkor jelenthet ez gondot is, hiszen például a nyugdíjasok a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt különböző helyükről érkeznek ide, s ennek megfelelően igényeik, szociális helyzetük, képzettségük szerint is lehetnek köztük jelentős különbségek. iMégis — és ezt a már sokoldalúan működő lakóterületi- körzeti alapszervezetek tevékenysége igazolhatja — lehetséges ezeknek az alcnpszervezetekrvek az intenzívebb, poli- tizálóbb belső, szervezeti élete, s egyben az a nagyobb hatókörű politikai kisugárzása, amelyre mind nagyobb szükség van. Miért van rá nagyobb szükség? Például a megnövekedett szabad idő, a belőle fakadó életmódváltozás miatt. Nálunk ez év kezdetétől folyamatosan mind több ember számára válik lehetségessé, hogy több időt töltsön a lakóhelyén, a lakásában, a családjával, a telkén, üdüléssel, a kirándulóhelyeken és így tovább. Nyilvánvaló, hogy a tartózkodás helyének és időtartamának ilyen módosulásával előtérbe kerülnek másfajta problémák is, pontosabban több olyan gond, feszültség és tennivaló, ami nem a munkü- hellyel kapcsolatos. Ezzel szorosan összefügg az az általános cél, aimelyért az egész társadalom fáradozik, s amelyet a XII. pártkongresszus is megfogalmazott, nevezetesen a több céltudatos, körültekintő, s ha kell: áldozatos cselekedet azért, hogy az életkörülmények javuljanak. Hogy többet tegyünk az em-- berek közérzeténék javításáért. E tekintetben óriási lehetőségeik vannak azoknak a kommunistáknak, akiknek mintegy a harci terepe, az első számú működési területe a lakóterület, a lakóház, az utca, a választókerület. Az itt élő közösségeket kell behatóan ismernie, az ő érdekeiket kell képviselnie, véleményüket kell továbbítania, de egyben formálnia is. Vagyis: a szocialista demokrácia kiterjesztésének lehet az egyik fókusza és fóruma a pártalapszervezet a lakóterületeken. A várospolitika, a településfejlesztés, a kereskedelmi hálózat, a szociálpolitika, a kommunális beruházások, a közművelődés, a körzeti klubélet, a közbiztonság — és sorolhatnánk még sokáig! — igen fontos, és sokakat érintő kérdéseiben van szükség arra, hogy politizáljanak. Ennek érdekében szoros kapcsolatban lehetnek, s vannak is a területileg illetékes tanácsi szervekkel, más társadalmi szervekkel, munkahelyi pártszervezetekkel, de amit talán első helyen kellett volna említeni: a területükön élő lakossággal, fiatalokkal és idősekkel, pártonkrvüliekkel és kommunisták- ; kai. Amint nő a lakóterületi-körzeti pártafapszervezetek poli- [ tikai ereje és súlya, úgy erősödik a párt irányító szerepe, tekintélye és ereje az életnek ezeken a területein is. Ez i pedig rendkívül fontos és Időszerű. CSERHALMI IMRE ________ Meg nyílt az SZVSZ X. kengressznsa Gáspár Sándor megnyitó beszéde Szerdán délelőtt a havannai Kongresszusi Palotában megkezdte munkáját a X. szak- szervezeti világkongresszus. A szakszervezeti fórumon a világ T53 országából csaknem 400 szakszervezeti tömörülés vesz részt, s a jelenlévő mintegy ezer küldött 206 millió dolgozót képvisel a világ legkülönbözőbb tájairól. A küldöttek szerdán megválasztották a X. szakszervezeti világkongresszus elnökségét, és Gáspár Sándornak, a Szakszervezeti Világszövetség elnökének A felsőnyéki mezőgazdasági szövetkezet kilépett a hullámvölgyből: két éve kezdődött az a munka, amelynek gyümölcse, sikere mostanában érik be. Tavaly például nyereséggel zárták az évet. Szerdán délelőtt a községi művelődési otthonban tartották a szövetkezeti gazdák zárszámadó közgyűlésüket, amelyen Pelhős István mondta el a vezetőség beszámolóját az 1981-es gazdasági évről. Úgy kezdte az új, a mostani vezetés két éve a munkát, hogy nagyobb fegyelmet, felelősség- érzetet kért a gazdáktól, pontos munkát, és a gondos gazda módján való előrelátást. A termelést átszervezték a korszerű személyében a megnyitóülés elnökét. A X. szakszervezeti világ- kongresszust megnyitó beszédében Gáspár Sándor többek között elmondotta : „Kívánjuk, hogy a plenáris üléseken és a munkabizottságokban szakszervezeti mozgalmunkhoz méltó nyílt, demokratikus alkotószellemben bontakozzék ki a vita. Közös ügyet szolgálunk és nincs egymás előtt titkunk. Kongresszusunk nyitottsága, vitáink őszintesége a biztosíték arra, hogy Szakkövetelményeknek megfelelően, a növénytermesztés, és az állattartás területén is új módszereket vezettek be. Hitelből, és állami támogatásból, valamint saját pénzforrásból szőlőt telepítettek, gépeket vásároltak, fejlesztették a juhászatot, és feljavították a szarvasmarhaállományi. S legvégül uz Egyetértés tagjai valóban egyetértésben tevékenykedtek, még akkor is, ha a munka során volt vita. A lényeg: 7,8 millió forint nyereséggel zárták a múlt évet. A közgyűlésen részt vett dr. Király Ernő, az MSZMP megyei bizottságának titkára. A megyei pártvezetés nevében gratulált a szövetkezet tagjainak. szervezeti Világszövetségünk számára ez a havannai (X.) világkongresszus is új erők forrásává váljék." Gáspár Sándor megnyitó beszéde után Roberto Veiga, a Kubai Dolgozók Központjának főtitkára szólalt fel, köszöntötte az egybegyűlteket, kiemelte annak jelentőségét, hoay a X. szakszervezeti világkongresszus Latin-Amerika első szocialista országában ült össze. Ezután Fidel Castro kubai állaim- és kormányfő lépett a szónoki emelvényre. (Beszéde lapzártakor még tart.) elismeréssel szólt arról a dinamikus fejlődésről, amely elkezdődött — ennek azonban folytatódnia kell. Megállapította azt is a megyei titkár, hogy a tegnapi — a múlt évi — eredményekre az 1982-es magasabb terveket, a hatékonyabb munkát nyugodtan alapozhatják Felsőnyéken. Felszólalásában a hazai gazdasági és politikai helyzetről, a Tolna megyében elért sikerekről is beszélt. A közgyűlés előtt a különféle bizottságok elnökei is felolvasták jelentésüket, majd a tagság kiegészítette a bizottságokat, végül pedig elfogadta az 1982-es gazdálkodási és pénzügyi tervet. Púja Frigyes Lengyelországba utazik Púja Frigyes, a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztere Józef Czyreknek, a Lengyel Népköztársaság külügyminiszterének meghívására ma, február 11-én hivatalos, baráti látogatásra Lengyelországba utazik. Madrid Pénteken újabb plenáris ülés A kialakult gyakorlatnak megfelelőin és a decemberben elkezdődött szünet előtt elfogadott ügyrend és időrend szerint szerdán nem hivatalos tanácskozást tartottak a madridi találkozón részt vevő küldöttségek vezetői. Az ülésen, amelyen a szabályok értelmében ismét a lengyel küldött elnökölt, a Szovjetunió, az NDK és Csehszlovákia képviselői elutasították egyeseknek azt a törekvését, hiogy a madridi találkozót a lengyel belügyekbe való beavatkozásra használják fel. A madridi találkozón a legközelebbi teljes ülést pénteken tartják a portugál küldöttség vezetőjének elnökletével. Csütörtökön a záródokumentum különböző fejezeteit szerkesztő bizottságok tartanak ülést a még decemberben jóváhagyott programnak megfelelően. Zárszámadás Felsőnyéken Mindenki felelős a gazdálkodásért Megjutalmazták a legjobbakat Jól vizsgáztak a szekszárdi cukorrépa-betakarítá gépek Tegnap délelőtt a Szekszárdi MEZŐGÉP Vállalatnál rövid ünnepség keretében értékelték azt a versenyt, amit az elmúlt évben hirdettek meg az RTA 602-es önjáró cukorrépabetakarító és a CR—6N típusú nagy teljesítményű cukor- répa-felszedő rakodógép kezelői, valamint az e típusú gépeket használó gazdaságok műszaki vezetői részére. Tavaly a Szekszárdi MEZŐGÉP Vállalat húsz RTA 602-est és negyven CR—6N rakodógépet gyártott és adott el a termelőknek. Mindkét géptípus beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Mind a termelésben, mind a bemutatókon. A gazdaságok ugyanis, amelyek ilyen típusú gépeket vásároltak — vállalták azt is, hogy termelés közben ismertetik meg az érdeklődőkkel a szekszárdiak termékeit. A szekszárdi cukorrépa-beta- karító gépek az elmúlt év szeptemberében kezdték meg a munkát a földeken és november első dekádjóban már be is fejezték a cukorrépa betakarítását. A vállalat és a felhasználók közötti jó együttműködés eredményeként az RTA 602-es önjáró cukorrépa-beta- karító gépek átlagosan 220 hektárról forgatták ki a termést a már említett idő alatt. Természetesen voltak kiemelkedő és gyengébb teljesítmények is. A teljesítmény nagymértékben függött azoktól az emberektől, akik kezelték ezeket a gépeket. Az RTA 602-es gépek kezelői közül a M EZŐG ÉPTRÖSZT nagydíját, egy televíziót a mu- ronyi termelőszövetkezet gépkezelője, Lajtman András — ő sajnos betegsége miatt nem vehetett részt a díjátadáson — érdemelte ki, 337 hektáros teljesítményével. Gépe végig kiválóan működött. Említésre méltó időkiesése meghibásodás miatt nem volt. Az első helyen a bogyiszlói termelőszövetkezet gépkezelője. Görbe Ferenc végzett 322 hektáros teljesítménnyel. A második helyet a rákóczifalvi termelőszövetkezet gépkezelője, Kovács András (300 hektáros teljesítménnyel), a harmadik helyet pedig a dombóvári Alkotmány gépkezelője, Acs Tibor szerezte meg, akinek óránkénti teljesítménye egy hektár volt. A CR—6N típusú cukorrépafelszedő és rakodógép kezelői közül első helyen Szabó Lajos (Murony), a másodikon Bajda István (Hódmezővásárhely), a harmadikon pedig Butor József (Dombóvár) végzett. A jó teljesítményekhez a műszaki vezetők is nagyban hozzájárultak. Közülük a legeredményesebben Wágner József (Murony), Tóbi Béni (Bo- gyiszló) és Pali György (Igái) segítette a gépkezelőket a már említett eredmények elérésében. Az elmúlt évi tapasztalatok alapján a Szekszárdi MEZŐGÉP Vállalat tovább korszerűsíti a gépeket, amelyek egyre népszerűbbekké válnak a termelők között. E népszerűséget mutatja, hogy az idén már mintegy másfélszer többet gyártanak az RTA 602-es önjáró cukorrépa-betakarítá gépből, mint az elmúlt évben. Zsigovits Ferenc, a Szekszárdi MEZŐGÉP Vállalat igazgatója adta át az elismerő okleveleket és a jutalmakat. Az első helyen a bogyiszlói termelőszövetkezet gépkezelője, Görbe Ferenc végzett. ___________________________________:__________________________________________________i_
