Tolna Megyei Népújság, 1982. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-09 / 33. szám

6 Képújság 1982. február 9. Kisdorog A Kisdorogi MEDOSZ területi bajnokságban szereplő labda­rúgócsapata rendkívüli kemény edzéssel készül a rajtra. Bár közel ötven edzés áll mögöt­tük, további megerőltető mér­kőzéssorozattal készülnek. A csapat február 11-én, csü­törtökön a reggeli órákban in­dul Csopakra, ahol egy hetet töltenek. Február 12-én, pén­teken Veszprémben egy hon­véd csapat ellen játszanak. Másnap, szombaton ismét Veszprémben mérkőznek, az NB ll-es Bakony Vegyész ellen. Vasárnap, február 14-én, Bös- ködre utaznak, majd 16-án kedden Péten, az MTE ellen mérkőznek. A következő nap, február 17-én Csabrendeken lesz az edzőmérkőzés, másnap, 18-án ismét Veszprémben, a Vegyész ellen lépnek pályára, majd 19-én Veszprémbe utaz­nak, ahol ezúttal is egy hon­véd csapat lesz az ellenfél. Továbbképzés A labdarúgó-játékvezető bi­zottság elnökségének döntése alapján a téli továbbképzést az idén is a járási székhelye­ken rendezik és azt e hónap végéig be kell fejezni. A dom­bóvári körzetvezető: Vindics József. Tamási járás: Geren­csér József. Paksi járás: Varga Péter. Bonyhádi járás: Paplau- er Ferenc. Szekszárdi körzet: Botos Márton. A továbbképzé­sen az ellenőrök nem vesznek részt, részükre egy alkalom­mal Szekszárdon lesz tovább­képzés. Csapatról csapatra a megyebajnokságban Dunaföldváron takaréklángon pislákol a remény Lassan benépesülnek a pályák labdarúgásunk negyedik vo­nalában, a megyei bajnokságban is, kezdetét vette az alapo­zás, a téli erőgyűjtés. A felkészülés lehetőségeit illetően le­hetnek különbségek a 16 együttes háza táján, de az alapozás szükségességét ma már egyetlen szakosztályban sem kell bi­zonygatni. Értékelő sorozatunkban csapatról csapatra vissza­tekintünk az őszi szereplésre és beszámolunk a tavaszvárás terveiről is. ŐSZI VÉGEREDMÉNY: 1. Dombóvár 2. Nagymányolc 3. B. Pannónia 4. TÁÉV SK 5. Nagydorog 6. Tengette 7. Ozora 8. Iregszemcse 9. Hógyész 10. Teve>l 11. Bogyiszló 12. Pincehely 13. Aporhcunt 14. Dunoszerctgy. 15. Zomba 16. D.-földvár 15 9 5 1 37-13 23 15 9 4 2 31-13 22 15 10 1 4 25-20 21 15 8 4 3 35-22 20 15 8 4 3 32-22 20 15 9 2 4 30-22 20 15 7 3 5 31-28 17 15 5 4 6 21-36 14 15 5 3 7 26-28 13 15 4 4 7 25-27 12 15 5 1 9 26-24 11 15 4 2 9 20-27 10 15 4 2 9 20-30 10 15 3 4 8 10-24 10 15 3 3 9 19-34 9 15 3 2 10 14-32 8 Tíz év sikertelen próbálkozá­sa után 1981t-nyarán végre tel­jesült a dunatfökJvári sportsze­retők vágya: labdarúg ácsa1 pa ­tűk feljutott a megyébajnok- ságfoa. Az őszi idény rajtjáig rendelkezésre álló időt igyekez­tek megfelelően kamatoztatni. Újjáalakult a szakosztály veze­tése és Kővári István személyé­ben új vezető edzőt szerződtet­tek. A tárgyi és személyi felté­telek biztosításáról az eqyesület elnöksége „kezeskedett”. Reá­lisan felmérve lehetőségeiket, alapvető célként a magasabb osztályban való megkapaszko­dást határozták meg. Kővári István vezető edző így summázta együttese őszi telje­sítményét: — Amikor átvettem a szak­mai munka irányítását, nem ismertem a csapat játékosállo­mányát. A helyi vezetők igye­keztek egyénekre bontott infor­mációkkal segíteni munkámat. Nagyon rövid idő állt rendel­kezésre a felkészüléshez. Tíz előkészületi mérkőzést játszot­tunk, amelyek a csapatépítést szolgálták. Ezeken a találko­zókon valamennyi játékos lehe­tőséget kapott. Nehezítette munkámat, hogy erőnlétileg igencsak gyengélkedtek a ke­ret tagjai. Fő feladatomnak az edzésmunka minőségi és meny- nyiségi növelését, majd ezt kö­vetően egy ütőképes csapat kialakítását tartottam. Figye­lembe véve a játékosállományt, továbbá az átigazolások során erősítésként hozzánk került lab­darúgók tudását, optimális kö­rülmények mellett a kitűzött cél elérését, a bentmaradás kihar­colását reálisnak tartottam. Eh­hez együttesünknek ősszel leg­alább 40—50 százalékos telje­sítményt kellett volna nyújta­nia, azaz 13—15 pontot feltét­lenül be kellett volna gyűjteni. Ezzel szemben 8 ponttal és 27 százalékos összteljesítménnyel sereghajtóként zártuk a bajnok­ság első félidejét. Kővári edző így joggal elé­gedetlen csapata teljesítmé­nyével. Erőnlétben és techni­kailag fel tudták venni a ver­senyt az ellenfelekkel, de tak­tikai felkészültségük hiányos­ságokról árulkodott. Üqy tűnt, hogy játékosaik egyszerűen fity- tyet hánytak a taktikai utasítá­soknak, a játékfegyelemnék. Emiatt aztán jócskán hullatták Donijaikat a bajnoki mérkőzé­seken. Fortune kegyeit nem él­vezhették sorsolásukkal sem. Az évadot o mezőny erős csaoatai ellen kezdték. A bemutatkozás méa jói sikerült, de később a taktikai fegyelmezetlenségek mellett a rutintalanság is ki­ütközött. Kővári István: — Elképesztő, hogy milyen „ordító" gólhely­zeteket hagytok ki játékosaink. Különösen idegedben tűnt ki újonc zöldfülűségük, amikor az ellenfél kapuja elé jutottak. Mit mondjak, vendégként egyetlen árva pontra sem fu­totta erőnkből, gólkülönbsé­günk pedig 6J19-re sikeredett. A d'unoföldvári együttesben húsz játékos szerepelt ősszel. Pálinkás Géza őszi teljesítmé­nyével elégedett a szak­vezetés. Az egyéni teljesítményeket ér­tékelve Bogár István, Pálinkás Géza, Princz János sorrendet állapított meg az edző. Gyen­gén szerepelt a= Duna-parti gárda, de az ellenfelek sport­szerű együttesként ismerték meg. A 15 fordulóban mind­össze egy játékosuk kényszerült idő előtt elhagyni a pályát — kiállítását követően. Január 10-én láttak munkához, ekkor kezdték meg felkészülésüket heti négy edzéssel. Tornaterem­ben és szabadtéren végzik a gyakorlásokat. Jelenlegi hely­zetükben csak egy sikeres ala­pozásban reménykedhetnek. Csak megfelelően felkészülten, a kemény edzésmunka tudatá­ban várhatják a bajnokság második félidejét az eredmé­nyesebb szereplést. A sport- egyesület vezetése továbbra is bizalmat szavaz Kővári edző- nek, s munkájához minden se­gítséget megad. A pislákoló re­ményeket tápláló földvári csa­pat vezető edzője pedig játéko­saiban bízik. Ezt mondta: — Ha .megszűnik a csapat görcsös akarása, felszdbadultan tudnak játszani labdarúgóink és mind­ez párosul a taktikai fegyelem­mel is, akkor tavasszal lényege­sen több örömet szerzünk szur­kolóinknak, mint az elmúlt év őszén. A 26 év alattiak seregszemléje Területi válogatott mérkőzés Tamásiban? A közelmúltban megbeszé­lésre került sor az MLSZ-ben, melyen a hat területi bajnokság elnökei vettek részt. Természe­tesen az eddigi tapasztalatok­ra, véleményekre volt kiváncsi az MLSZ, de emellett több ér­dekes döntés is született. így többek között az, hogy a hat területi bajnokság három-há­rom csoportja közt válogatott mérkőzések lesznek. A Dráva- csoport (melyben az öt Tolna megyei csapat is szerepel), a Duna-, valamint a Bakony- csoporttal került össze. A So­mogy megyeiek már hozzáfog­tak a szervezéshez és e hó­nap végén együtt lesz az a keret, melyből a Dráva-csoport válogatottja kikerül. A tornán a 26 éven aluliak vehetnek részt, egész pontosan azok, akik 1956. június 1. után szü­lettek. A Dráva-csoport irányítói Somogy, Tolna, valamint Bara­nya megyében felkérnek egy- egy edzőt, hogy megyéjük öt, illetve Baranya megyéből a hat csapatból válogassák ki a leg­jobbakat. Az edzők javaslata alapján hívják meg a játéko­sokat az összeszoktató jellegű edzőmérkőzésre. A terv szerint az ilyen mérkőzésre Siófokon, majd Pakson kerül sor. Az első mérkőzés április 28- án a Bakony-csoport ellen lesz, a mérkőzés helye természete­sen még ismeretlen, azt ké­sőbb közlik. Május 12-én a Dráva-csoport a pályaválasz­tó, ezen a napon a Duna- csoport látogat válogatot­tunkhoz. Az előzetes tárgya­lások alapján valószínű, hogy ez az összecsapás Tamásiban lesz. A három csoport válogatott­ja közül az, amelyik a leg­jobban szerepel, megmérkőzik majd azzal az együttessel, mely a másik három csoport legjobbjának bizonyul. Előze­tes tájékoztatás szerint a tor­na győztese 8—10 napos kül­földi túrán vesz részt. A csehszlovák teniszcsillag, Ivan Lendl a torontói nemzet­közi tenisztorna döntőjében 7:5, 3:6, 7:6, 7:5 arányban verte az 1981. évi wimbledoni győztest, John McEnroe-t. Lendlnek ez volt sorrendben az egymást kö­vető 41. győzelme. * Tizennégy Forma 1-es autós gyorsasági versenyző találko­zott vasárnap Párizsiban, ahol új szövetséget alapítottak meg. A professzionista autóverseny­zők egyesülésének (PRDA) el­nökévé a francia Pironit vá­lasztották, az alelnöki tisztség ellátására az osztrák Lauda ka­pott megbízást. * A Videoton labdarúgócsapa­ta szudáni vendégszereplése so­rán lejátszotta harmadik mér­kőzését és 4:0 (2:0) arányban qyőzött 20 ezer néző előtt Port Sudan'ban a Hayar arab első­ligás együttes ellen. A gólok közül Májer kettőt, Vadász és Nagy T. egyet-egyet lőtt. A Videoton játékának ma­gyar szurkolói Is voltak: a Hévíz tengerjáró legénysége, mind­végig lelkesen biztotta a fehér­vári együttest, amelyben külö­nösen Dïsztl L., Vadász és Má­jer játszott kitűnően. * Az Újpesti Dózsa tengeren­túlon portyázó labdarúgó- csapata legutóbb a kolumbiai Medellinben lépett pályára, és meggyőző, 5:2 arányú győzel­met aratott a helyi Indepen- diente együttese ellen. Az új­pestiek már a 30. percben 2:0- ra vezettek. Gáljaikat Kiss és Kisznyér (2—2) és Kovács sze­rezték. * Vasárnap megtartották az ünnepélyes megnyitót és a sor­solást azon a nagyszabású ar­gentínai nemzetközi sakktornán, amelyet Immár hagyományosan a Clarin nevű napilap szerve­zésében bonyolítanak le, ezút­tal Mar del Platóban. A kihú­zott sorszámok alapján eldőlt, hogy az első fordulóban a szovjet világbajnok, Karpov a szíriai származású, az Egyesült Államokban élő, korábbi ifjú­sági világibajnak Seirawan el­len kezd. A magyar Portisch Lajos az argentin Giardelli el­len ül asztalihoz, Karpov a vi­lágos, Portisdh pedig a sötét bábukat vezeti. Teke NB 1 Horváth László edző: mindenki fegyelmezett Kisebb településen, akár még egy megyeszékhelyen is, min­den második ember tudja, hogy egy sporttelep vagy sportléte­sítmény hol van, merre találha­tó. Nem így van ez azonban a nagyobb városokban, még ab­ban az esetben sem, ha a csa­pat a legmagasabb osztályban, az NB l-ben küzd. Erről győződ­hettünk meg Szegeden, amikor az NB l-es tekecsapat után „nyomoztunk”. Mivel az együttes a DÉLÉP nevét viseli, a DÉLÉP vállalatot kerestük. A város északi részén meg is leltük. Kiderült, hogy a DÉLÉP házgyár. — DÉLÉP-tekecsapat? — kér­dezett vissza a portás, majd hamar kijelentette; fogalma sincs, de annyit segít, hogy el­magyarázza, merre találjuk a Vasutas-pályát, úgy tudja, ott vannak az ilyen mérkőzések. Rosszul tudta. Igaz, valaha volt ott tekepálya, de azt már csak raktárnak használják. Hiába kérdezősködtünk, sen­ki nem tudta, pedig ott voltunk tőle talán 100 méterre. Végül azt javasolták, a tízemeletes munkásszálló portáján kérdez­zük meg. Nem kellett megkér­dezni, mert az építkezés miatt elkerített rész kerítésére kifüg­gesztettek egy táblát: DÉLÉP- tekecsarnok. Az első benyomás az volt, ez most épült, új létesítmény. Az­tán kiderült, hogy a modern, négysávos, műanyag borítású pálya több mint tízéves. Hogy mégis ilyen nagy a felfordulás. ennek oka, hogy most építenek a csarnok elé egy olyan részt, ahol ruhatár, büfé, dohányzó helyiség lesz, beljebb pedig ké­nyelmes lelátó. Mándli és Árvái volt az első pár a dombóváriak részéről. Versenyük végefelé közeledett, az öltözőben Horváth és Ste- fán készült, majd utolsóként Kollár és Tarsoly mérkőzött a szegediekkel. Oldalt, a falnak támaszkod­va szótlanul nézte versenyzőit Horváth László, a csapat edző­je. Magatartásából arra lehe­tett következtetni, hogy elége­dett „fiai” teljesítményével. Igaz, ezen a napon Mándli jó formában volt, és Árvái dobá­saival is elégedett lehetett — kivéve az utolsó két perc telje­sítményét. Nem akartuk zavarni az edzőt, de amikor észrevett bennünket, azonnal azzal kezdte: — Nyu­godtan beszélgethetünk, hisz ilyenkor én nem adok már uta­sítást, tanácsot a versenyzők­nek. Mindenki tudja a felada­tát. Az öltözőben beszélgettünk, ahol sok minden szóba került. Először a DÉLÉP csapata felől tudakolóztunk. — Sokszor játszottunk már itt, ezen a pályán. Kimondottan jó csapat és ha rangsorolni kelle­ne, szerintem a BKV Előre, a Ferencváros, valamint a Pápai Vasas után ők következnek. Ki­tűnő játékosállományuk van, igaz, a lehetőségeik is jobbak, mint nálunk Dombóváron... Itt játszik például a dombóvári § Az I. osztályú szintet dobó Mándli János származású Mészáros Botond is, aki tavaly a D. Spartacus színeiben ezüstjelvényt szerzett. Ismétlem: jó csapat, így győ­zelmi esélyünk nincs. Tekében hazai pályán minden csapat­nak nyerni kell, különben bú­csút mondhat a legmagasabb osztálynak. — Tulajdonképpen miért ke­rült sor az NB I átszervezésé­re és hogyan alakul az idei program?- Ebben a sportágban is a nemzetközi versenynaptárhoz kell igazodni. Szeptember 15- én kezdődik az „igazi" bajnok­ság és ezzel áttérünk az őszi­tavaszi rendszerre. A jelenlegi félfordulós banjokságban nincs kieső, viszont a szövetségnek született egy határozata; ősztől az öt felnőttversenyző mellett — az utánpótlás erősítése érde­kében — o hatodiknak ifjúsági korúnak kell lenni. Még arra is van szabály, hogy ifjúsági ver­senyzőt csak ifjúsági korúval le­hessen lecserélni. Egyszóval nagy súlyt helyez a szövetség az utánpótlás foglalkoztatásá­ra. — Akkor most alkalom nyílik az egyesületeknek a csapatke­resésre. — Igen, nem lényeges, hogy hányadik helyen végez valame­lyik együttes, a minősítések megszerzésére fordíthatunk nagy gondot. Ebben a sportág­ban az első osztályú szint 910 fa. De ezt nem elég egy évben egyszer, vagy kétszer elérni, hanem ötször kell, mert külön­ben nem kap első osztályú mi­nősítést. Olyan meqs/igorítás is van, hogy az első osztályú szintet vidéki pályán kell elér­ni. Például Szekszárdon hiába dob bárki 910 felett, nem le­het első osztályú, mert a pálya nem felel meg a követelmé­nyeknek. Mándli és Árvái jött az öltö­zőbe és mindjárt diktálták ered­ményeiket. Mándli: 913, Árvái: 847 fa. — Akkor megvan ma az első osztályú szint - szóltunk köz­be, és mindjárt megkérdeztük, mennyi Mándli egyéni csúcsa. A kérdésre nagy nevetés volt a válasz. — Nem értjük, miért e neve­tés? — Mert Mándli egyéni csúcsa 999 fa. — Most már értjük. — Minden versenyző névre szólóan megkapja a tervét, melyet várok tőle — folytatta Horváth edző. — Természetesen vidéki pályán a követelmény alacsonyabb, mint otthon. A mai mérkőzésre Mándlinak az előirányzat 870 fa volt, mint hallottuk, 913-at teljesített. Tar­soly is hat fával többet dobott, mint amennyit terveztünk. Ilyen­kor a versenyző plusz pontot kap, de ha nem éri el azt a tel­jesítményt, amit várunk tőle, akkor mínuszba kerül és nagyon meg kell dolgoznia, hogy a kö­vetkező mérkőzésen ledolgoz­hassa hátrányát.- összességében milyennek értékeli a dombóvári szakosz­tályt? — Alapvetően az Unió Szö­vetkezet a bázis. Biztos, hogy az NB l-ben a mi helyzetünk más, mint történetesen a Fe­rencvárosnál, vagy itt Szege­den. Például Mándli három mű­szakban dolgozik... Amikor az NB l-be jutás volt a célkitűzés, fellazult a fegyelem. Őszintén be kell vallanom, a cél érdeké­ben kénytelen voltam elnézni bizonyos dolgok felett.- És most?- Nem akartam vállalni to­vább az edzés irányítását, de végül engedtem a kérésnek, hisz annyi minden köt ehhez a sporthoz, a szakosztályhoz. Sze­rencsére a versenyzők megér­tették, hogy fegyelem nélkül nincs eredmény. Nem panasz- kodhatom, most mindenki fe­gyelmezett, egyszóval minden rendben. — Mi a szakosztálynak a so­ron következő programja? — Február 13-án Szolnokon szerepelünk, majd utána ötször otthon játszunk. Február 17-én, szerdán az FTC-t fogadjuk, március 6-án az Építők jönnek, 13-án a Borsodi Bányász, 20-án a DÉLÉP, április 3-án a Szol­nok lesz az ellenfél. A két utolsó mérkőzésünk Budapes­ten lesz, először a Ferencváros, majd az Építőkhöz megyünk. Ezek a bajnoki találkozók, de mellette természetesen vannak bajnokságok és meghívásos versenyek. Április 24-én Po­zsonyból női és férficsapatot fogadunk. Június 3-án Cseh­szlovákiába utazunk, hol a ven­déglátók jóvoltából egy napig ott lehetünk a teke VB-n. Má­jus 15. és június 15. között — az időpont még bizonytalan — Ausztriába, lnnsbruck-ba uta­zunk. Az említetteken kívül ku­pafeladataink is vannak. Ennek oka: tavaly négyszer voltunk kupagyőztesek és mint védők­nek, ott kell lennünk. Pécsett a Misina-kupán, Cegléden a Tü- rei Pál-kupán, Szekszárdon a Garay-kupán veszünk részt és mi leszünk a házigazdái a Ka­pós-menti kupának. Horváth és Stefán is befejez­te a versenyt, Kollár és Tarsoly következett. Mint Horváth edző bevezetőben is említette, a DÉLÉP ellen nem remélhet győ­zelmet. így is történt: 5219-5133 faaránnyal 6-2-re a szegediek nyertek. A hazaiak közül Nas- chitv 882, Révész 880, Karsai 879, Bernât 872 fát dobott. A három legjobb dombóvári tel­jesítménye: Mándli 913, Tarsoly 866, Kollár 861 fo. — Tavaly 200 fával ütöttünk kevesebbet, mint a szegediek. Most sikerült javítani a fa­arányt. Színvonalas, jó mérkő­zés volt és a hazai pálya elő­nyét élvező szegedieké lett a győzelem — így foglalta össze a mérkőzés végén véleményét Horváth edző.

Next

/
Thumbnails
Contents