Tolna Megyei Népújság, 1982. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-07 / 32. szám
XXXII. évfolyam, 32. szám. ARA: 1,40 Ft 1982. február 7., vasárnap Mai számunkból MÉGSEM EGYEDÜL (3. old.) ON KÉRDEZ, Ml VÁLASZOLUNK (4. old.) CSALAD, OTTHON (5. old.) RAJT: FEBRUAR UTOLSÓ VASARNAPJAN (6. old.) KOCKAZAT- VALLALASSAL ALAPOZZAK A JÖVŐT (3. old.) Az első esztendő Minden -kezdet nehéz, vélekedtek bölcs elődeink, óm hosz- szú időnek tapasztalataival azt az igazságot is reánk hagyják, hogy jó -kezdésnek jó hagyás a vége. Amikor végigolvassuk a Központi Statisztikai Hivatal jelentését — amelyet lapunk szombati számában közöltünk —, a népgazdaság 1981. évi tervének, a hatodik ötéves terv első esztendejét magába foglaló programnak a teljesítéséről, mindkét mondást helyénvalónak érezzük. A népgazdaság tavaly összességében a hatodik ötéves terv gazdaságpolitikai irányvonalával egyezően fejlődött; a külgazdasági egyensúly az éves programban rögzített követelményéknek megfelelően változott, az életszínvonal — a kívánalomként megjelölt megtartással szemben — szerény mértékben emelkedett. A jelentésben foglalt összesítő és részadatok súlyát, fontosságát az húzza alá igazán, hogy eredményeinket tovább nehezedő belső és külső gazdálkodási, értékesítési, jövedelmezőségi feltételek között értük el, ráadásul a mezőgazda- sági termelésnek — például a kalászosoknál — az időjárás sem kedvezett. Ha szabad a sportnyelv hasonlatával élni, az előbbiekben vázolt folyamatok a termelőágazatokban széthúzták a mezőnyt, korábban nem tapasztalt erőteljes differenciálódás kezdődött meg az egyes részterületek, termelőihelyek között. Több iparágban, iparcsoportban, így a híradás- és vákuumtechnikai iparban, a műszer-, a gyógyszer-, a műanyag-feldolgozó- s a gyapijúiporban dinamikusan, az ipari átlagot jóval meghaladóan emelkedett a termelés (amit elsősorban a növekvő belföldi kereslet tett léhetővé), másutt viszont — a kohászatban, a kőolajfeldolgozásban, a beton- elemgyártó iparban — éppen az igények mérséklődése teremtett nehéz helyzetet. A mezőgazdasági üzemekben a termelés értéke — szemben a tervezettel — nem sokkal haladja meg az 1980. évit, ám az egyes üzemek közötti eltérések szembetűnőbbé lettek. Itt is, amint az iparban úgyszintén, bebizonyosodott: a gyors reagálást, a rugalmasságot, a változó feltételekhez kapcsolódó új lehetőségek fölismerését és kamatoztatását semmi mással nem lehet pótolni vagy helyettesíteni. Ennek jele például, hogy a mezőgazdasági üzemekben a kiegészítő tevékenység tovább bővült, megnőtt az érdeklődés a társulásos formában megoldható feladatok iránt, terjedőben vannak — mint a szárítás nélküli kukor-icatárolás, az abrak- takarékos hizlalás, a hulladékok energetikai fölhasználása — a költségeket csökkentő, a jövedelmezőséget javító új módszerek. Vannak gyenge pontok is tavalyi munkánkban, amint az a statisztikai hivatal jelentéséből kiolvasható. Az -első és egyben a részleteket -minősítő tény e gyenge pontok sorából a nemzeti jövedelemnek a számítottnál jóval kisebb, 1,8 százalékos növekedése, amiben szerepet játszott a mező- gazdaságot sújtó kedvezőtlen időjárás, valamint az ipari termelésnek a kívántnál egy-másfél százalékkal kisebb bővülése —■, azaz a gazdasági növekedés mértéke a tervezettnél szerényebb. Hozzájárult ehhez, hogy az ipari termékek külkereskedelmi értékesítése számottevően elmaradt a tervezetthez képest (például a va-skóhászatban, a nehézvegyiparban, a v-i-llamos- gép és -készülékiparban, a textil- és a textilruházati iparban), valamint az a tény, hogy a munka termelékenysége sem javult kielégítően. S az év közben hozott intézkedések ellenére is a vállalati hatáskörben -megvalósuló beruházásokra a tervezettnél többet fordítottak tavaly, mérséklődés csupán az esztendő utolsó három hónapjában volt kimutatható. Belső feszültségek tehát éppúgy -föllel'hetők a tavalyi munka összegezésében, mint részünkről kivédhetetlen külpiaci hatások. Ez utóbbiakra utalásiként említjük a kohászati termékek, a PVC iránt megcsappant keresletet — ami egymaga 130 millió dolláros bevételi mínusszal -mutatkozott a külkereskedelmi mérlegben —, a kőolajszármazékok túlkínálatát. Az ilyen és hasonló esetek, változások érzékeltetik igazán, hogy a szó -szoros értelmében nehéz volt a kezdet, a hatodik ötéves terv végrehajtásának első esztendeje. Ennek tudatában és figyelembevételével kell igazán jelentőségéhez -mérten értékelni azt a tényt, -hogy a lakosság fogyasztása a számítottat meghaladta 1981-ben és növekedése 2,4 százalékot ért el (aminek azonban negatív hatásai is lecsapódnak a gazdaságban !), s hogy az áruellátás megfelelőnek bizonyult, a fogyasztói árak emelkedése nem lépte túl áttervezettet, sikerült a lakásépítési programnak az esztendőre kiszabott részét teljesíteni. A politikai és gazdasági feszültségektől terhes világban ez nem csekélység! Még akkor sem csekélység, ha sok tekintetben a lakosság bizonyos rétegei a korábbinál jobban érezték a népgazdaság megnehezedett helyzetét, azaz -már nem áttételesen, hanem közvetlenül tapasztalhatták a munka eredményességével _ szemben támasztott -magasabb követelmények jogosságát, kikerülhetetlenség-ét. Félreérthetetlenül tudatja velünk a Központi Statisztikai Hivatal jelentése, hogy az előbb említett magasabb -követelményeknek csupán egy részét teljesítettük, a nem rubel elszámolású kivitelben, a termékszerkezet korszerűsítésében, a mezőgazdasági termelési rendszerek ráfordításokat elemző tevékenységében például tekintélyes adósságaink is fennmaradtak 1981-iben. Ezeknek az adósságoknak — tehát az idei feladatokba beépítendő pótlásoknak — hű tükrét tárja elénk a statisztikai összesítés, bár a számok nyelvén, de mindanny-iuhknak szólóan, -Gondjaink többségének enyhülésével botorság lenne számolni, mivel az objektív külpiaci helyzet lényeges pozitív változásának sem-mi jele, ezért a belföldi felhasználás visszafogása, a rubel és a nem rubel elszámolású kivitelnek a behozatalnál nagyobb mértékű bővítése nem egyszerűen -kívánalom, hanem szükségszerűség. Szükségszerűség, mert elengedhetetlen ahhoz, hogy az 1981-ben elért életszínvonalat megvéd-hessük, azaz tartani tudjuk. MÉSZÁROS OTTÓ Szolidaritási gyűlés Bobigny-ban Korom Mihály beszéde Pénteken este - az FKP kongresszusa alkalmából - nemzetközi szolidaritási gyűléseket rendeztek 31 francia városban, a kongresszuson résztvevő külföldi delegációk részvételével. Az MSZMP küldöttsége a Párizs-környéki Bobigny-ban rendezett szolidaritási gyűlésen vett részt. A városháza dísztermében tartott gyűlésen Francois Asensi, a Seine-Saint-Denis megyei pártszervezet titkára üdvözölte a külföldi vendégeket, majd Hamed Szalem, a Szudáni Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, Mavis Robertson, az Ausztráliai Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, Adalberto Minucci, az Olasz Kommunista Párt vezetőségének és titkárságának tagja, valamint Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szólalt fel. A szolidaritási gyűlésen elhangzott beszédében Korom Mihály tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottsága, a magyar kommunisták meleg elvtársi üdvözletét és jókívánságait a Francia Kommunista Párt XXIV. kongresszusának és valamennyi francia kommunistának, majd kijelentette: „A Francia Kommunista Párt kongresszusaira mindig nagy várakozással tekintünk és készülünk. Ez még inkább így van most, amikor francia elvtársaink küzdelmüknek egy új, értékes tapasztalatokat ígérő szakaszába érkeztek. Ezekben az években a kormányzati felelősséggel is felruházott forradalmi pártként az FKP a gyakorlat próbájának veti alá a népi hatalom kiépítésére vonatkozó programját" — mondotta. Korom Mihály sikereket kívánt az FKP-nak ehhez a tevékenységéhez, majd így folytatta: „A kongresszus eddigi munkájából jóleső érzéssel állapítottuk meg, hogy pártjaink tevékenységét egy sor közös törekvés hatja át. Az önök számára és számunkra is a legfontosabb, hogy népeink békében és biztonságban, emberhez méltóan éljenek. A jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben - amely az úgynevezett lengyel kérdésben mesterségesen szított hidegháborús kampány miatt tovább súlyosbodik - pártjaink egyformán legfőbb feladatuknak tartják, hogy mindent elkövessenek az enyhülési politika folytatásáért, a fegyverkezési hajsza megfékezéséért és az ezeket akadályozó felelőtlen akciók meghiúsításáért”. „Pártunk a leghatározottabban elítéli az agresszív NATO- köröknek a kialakult nemzetközi erőegyensúly felborítására irányuló kalandor próbálkozásait. Elutasítjuk az emberi jogok ürügyén álszent módon indított szovjetellenes és kommunistaellenes kampányt. A helsinki záróokmánnyal ellentétesnek tekintjük azt a politikai és gazdasági nyomás és szankciópolitikát, amellyel a Szovjetuniót és a többi szocialista országot belső rendszerünk, úgymond, liberalizálására akarják rábírni. Mi másnak lehet ezt tekinteni, mint a szocialista országok belügyeibe való nyílt beavatkozásnak?" - hangoztatta, majd folytatta: „A szocialista országok egyébként sem szorulnak ilyen külső „biztatásra”. Nálunknál senki sem ismeri jobban az általuk megtett történelmi utat, azokat a nehézségeket, amelyeket a demokratikus hagyományok hiányában le kellett küzdeniük azért, hogy megteremtsék a valóságos néphatalom gyakorlásának, a szocialista demokrácia kibontakozásának feltételeit. Nyilvánvaló igazság, hogy a szocialista országok - bár még sok a tennivalójuk ezen a téren — rendszerük jellegénél fogva összehasonlíthatatlanul maga- sabbrendű demokráciát valósítottak meg már eddig is, mint bármely tőkés állam. Számunkra, magyar kommunisták számára a szocializmus két fő ismérve, követelménye: egyrészt a társadalmi rétegek élet- és munkakörülményeinek folyamatos javítása, másrészt a szocialista demokrácia következetes fejlesztése". Korom Mihály a továbbiakban a Magyarországon folyó szocialista építés időszerű kérdéseiről, az MSZMP politikájáról, a szocialista demokrácia szakadatlan fejlesztésére, bővítésére irányuló törekvésekről beszélt, hangoztatva: „A demokrácia, az emberi jogok gyakorlása már régen nemcsak papíron, hanem a valóságban, az élet minden területén szocialista hazánk élő és erősödő valóságához tartozik”. Korom Mihály beszédét így fejezte be: „A történelmi fejlődés nem ismer sablonokat. A szocializmus — az alapvető közös jegyek mellett — sokarcú, állandóan változó valóság, amelyben a szükségszerűen jelentkező ellentmondások és azoknak átmeneti vagy elhúzódó megoldatlansága időről időre bonyolult, adott esetben nehéz helyzetet teremt. Ezt a marxiz- mus-leninizmus szellemében gondolkodó és cselekvő kommunista pártok a társadalmi fejlődés velejárójának tekintik. A szocializmus világrendszere még fiatal. A tőkés társadalomnak évszázadokra volt szüksége ahhoz, hogy megszilárduljon. Meggyőződésünk, hogy a szocializmusnak nem lesz szüksége ily hosszú időre. Bízunk abban, hogy egymás tapasztalataiból okosan tanulva a szocializmus gyorsabb fejlődésével számolhatunk az elkövetkezendő időszakban. Hiszünk a szocializmus életerejében, térhódításában, mert önökkel együtt azt valljuk, hogy az emberiség biztonságosabb és jobb jövőjét a szocializmus hozza meg”. (Folytatás a 2. oldalon.) New York, ENSZ Izraelt elítélő határozat Az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszaka pénteken 86 szavazattal 21 ellenében, 34 tartózkodással elfogadta az arab és más el nem kötelezett országok határozattervezetét, amely eltítéli Izraelt a Golan-fenn- sík annektálásóért és rosszallását fejezi ki, amiért az Egyesült Államok a Biztonsági Tanácsban megvétózott egy hasonló, elítélő jellegű indítványt. Mint ismeretes, a közgyűlési szavazásnál egy államnak sincs vétójoga, viszont a megszavazott határozatok nem kötelezőek a tagállamok számára. A határozati javaslatot 39 arab és más el nem kötelezett ország nevében Kuba delegátusa terjesztette élő. Jelenleg Kuba tölti be az el nem kötelezett országok elnöki tisztjét. A javaslatra szavazott az el nem kötelezettek többsége és csaknem valamennyi szocialista állam, ellene szavazott a legtöbb nyugat-európai ország (kivéve Görögországot, amely igent mondott rá), tartózkodott a szavazástól a legtöbb latin-amerikai ország, valamint Egyiptom. Románia és a Fülöp-szigetek nem vett részt a szavazáson. Az elfogadott határozattervezet agresszióként bélyegzi meg a Szíriához tartozó Go- lan-fennsík annektálását és felszólítja a világszervezet tagjait: szakítsanak meg minden kapcsolatot Izraellel. Leszöae- zi: sorozatos agresszív cselekedeteivel Izrael nem tekinthető többé békeszerető államnak. A dokumentum rámutat továbbá, hogy Tel Aviv nem teljesíti azokat a feltételeket, amelyek alapján annak idején fölvették az ENSZ-be. A határozatnak ez a része elvben utat nyit Izraelnek a vi- lákszervezetből való kizárásához, ami azonban gyakorlatilag csak úgy lenne lehetséges, ha a Biztonsági Tanács valamennyi állandó tagja jóváhagyná. Meggydzsem Faddról Januárban 25 vagon meggydzsemet készítettek NDK exportra a Paksi Konzervgyár faddi telepén, s ezekben a napokban fognak hozzá 20 vagon cseresznyebefőtt gyártásához. E mennyiségek pontosabb megértéséhez íme még egy adat: egyetlen vagont 16 ezer darab 5/8-os üveg tesz ki. Üstben keveredik a massza A kézzel öntött mennyiséget precíz gép szintezi Refraktométeres ellenőrzés
