Tolna Megyei Népújság, 1982. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-28 / 50. szám

e Képújság 1982. február 28. Sportműsor Kosárlabda NB I.: A Szek­szárdi Dózsa női csapata Szek- szárdon, a Zrínyi utcai torna- csarnokban a Ganz-MÁVAG csapatát látja vendégül 15 órakor. A Dombóvári VMSE NB il-es férficsapata Pécsen, a Vasutas sportcsarnokban a Székesfehérvári Universitas el­len mérkőzik 10 órakor. LABDARÚGÁS: NB II: A Szekszárdi Dózsa a Tapolcai Bauxitbányászt fogad­ja 14 órakor. A Dombóvári VMSE-hez Komló látogat (14 óra). Területi bajnokság: Siklós— Tamási MEDOSZ 14, Barcs— Bátaszék 14, Mázaszászvár— Kisdorog 14, Bonyihád—Paks 14. Megyebajnokság: Tengelic- Nagymányok 14, (Varga), Du- naszentgyörgy—Bonyhádi Pan­nónia 14 (Osztermayer), Te­ve!—Dunaföldvár 14 (Dobra), Aparhant—Hőgyész 14 (Kor­mos), Ozora—Nagydorog 14 (Pauer), Iregszemcse—Zomba (Fornádon) 14 (Lugosi), Bo- gyiszló—TÁÉV 14 (Ritzel), Pin­cehely—Dombóvári Vasas 14 (Fazekas). Felhívás tudósítóinkhoz ! Kérjük tudósitóinkat, hogy a labdarúgó területi és a megyebajnokság ma délutáni mérkőzéseiről a szokott for­mában 17 és 19 óra között szíveskedjenek leadni tudó­sításaikat. Ugyeletet ekkor tartunk a sportrovatban, tele­fonszámunk: 11-457. Segítsé­güket, fáradozásukat előre is köszönjük. Mától folytatódik a pontvadászat Tavaszi rajt az alacsonyabb osztályú bajnokságokban Fehér folt lesz megyénk a futballtérképen? Miközben téltábornok újabb offenzívába kezdett, s a pályá­kat ismét fehér lepelbe, vagy éppen a havas eső sártengeré­be „öltöztette” — futballberkekben tavaszkezdetet jelez a ba­rométer. Véget ért az alapozás, a felkészülés időszaka. Sípszó­ra várnak a csapatok, a kedvenc játék kezdetére az ezerfejű cézár. Ma délután újra benépesülnek a pályák, folytatódik a pontvadászat az alacsonyabb osztályú bajnokságokban is. A sportág történetében pár­ját ritkító nehéz idény veszi kezdetét. Csökken a létszám az NB l-ben, a második vonalra pedig egyszerűen egyedülálló „erdőirtás vár”: 33 együttes kényszerül búcsút venni a Nem­zeti Bajnokságtól május 23-án. Kik alkotják majd a kiesők né­pes mezőnyét? Most még tabu, miután az ősszel gyengén sze­repeltek számára is megada­tik a javítás lehetősége. Igaz, sok helyütt ez a mentőöv csu­pán szalmaszálba kapaszko­dással egyenértékű, hisz a le­dolgozandó hátrány egy kirob­banó tavaszi teljesítménnyel ts tetemes. A tavaszi 15 forduló végén újrarajzolják Magyar- ország futballtérképét. Jogos a kérdés: megyénk fehér folt lesz ezen NB-s csapat nélkül, avagy az őszi bronzérmes Szekszárdi Dózsa együttese révbe jut? Is­meretes: mindhárom NB ll-es csoportból csak az 1—5. helye­zettek hosszabbítják meg tag­ságukat a második vonalban. Dombóvárott már belenyugod­tak a megváltoztathatatlan té­nyékbe, a DVMSE szakosztály­vezetése előretekintve a terü­leti bajnokságra építi csapatát. Mindez nem jelenti azt, hogy a dombóváriak nem követnének el mindent annak érdekében, hogy megkeserítsék az őket eqyszerű kézlegyintéssel elinté­ző, eleve leíró ellenfelek életét. Ha valaha nagy szükséa volt Szekszárdon az elmúlt tíz esz­tendőben megszakítás nélkül a második vonalban szereolő Dó­zsa együttesének biztatására, a szurkolók semmihez sem hason­lítható segítségére — akkor a most kezdődő tavaszi idényben hatványozottabb mértékben je­lentkezik ez az igény. Innen folytatják: NB II. 1. N.-kanizsa 15 9 6 — 26-12 24 2. Tapolca 15 10 3 2 31-12 23 3. Szekszárd 15 10 — 5 20-15 20 4. D.-újváros 15 8 3 4 24-11 19 5. Keszthely 15 8 3 4 23-22 19 6. Sopron 15 6 5 4 23-20 17 7. Sa baria 15 6 5 4 14-13 17 8. MÁV DAC 15 6 4 5 25-25 16 9. Mohács-V. 15 6 3 6 25-16 15 10. Ka posvár 15 5 5 5 17-14 15 11. Komló 15 5 2 8 18-18 12 12. PVSK 15 5 1 9 19-23 11 13. Ajka 15 2 5 8 13-24 9 14. Ba'kony V. 15 3 3 9 12-29 9 15. Várpalota 15 3 2 10 14-22 8 16. Dombóvár 15 3 — 12 11-39 6 NEM ÍGÉR SÉTAGALOPPOT A TERÜLETI BAJNOKSÁG SEM A bajnokság átszervezésének első légcsőjében, tavaly ősszel iktatta be az MLSZ a területi bajnokságok rendszerét. Az el­ső félév taoasztalatai — mint az az MLSZ hétközi sajtótáié- koztatóján is megfogalmazást nyert — kedvezőek, ez az osz­tály összességében beváltotta a hozzáfűzött reményeket. A Dráva-csoport táblázatára pil­lantva nem igényel különösebb jóstehetséget annak megálla­pítása, hogy az öt Tolna me­gyei csapat számára nem ígér sétagaloppot a tavaszi 15 for­duló. Ahhoz, hogy biztosítani tudják helyüket az első tíz kö­zött, bizony naqvon nehéz küz­delem vár mindegyikükre. Eb­ben a mezőnyben is iqyekeztek kihasználni a felkészülési idő­szakot, bár a feltételek csep­pet sem voltak azonosak. Volt, ahol edzőtáborozásra is futotta, másutt az előkészületi mérkő­zések megfelelő talajú pályá­jának megtalálása is gondot okozott. A tavaszi idénynyitó három csapatunkat megyén kí­vülre szólítja, a másik kettő pe­dig egymás ellen vív rangadót. Területi bajnokság Dráva-csoport 1. Siófok 15 12 3 — 40-6 27 2. Sellye 15 7 4 4 29-20 18 3. Kisdorog 15 6 5 4 27-22 17 4. Táncsics SE 15 5 6 4 19-15 16 5. Siklós 15 4 8 3 10-9 16 6. Tamási 15 6 3 6 18-17 15 7. Bonyhád 15 4 7 4 16-17 15 8— 9. Kiss J. SE 15 5 4 6 21-22 14 Boly 15 5 4 6 21-22 14 10. Bátaszék 15 5 4 6 15-20 14 11. Mázaszászvár 15 6 1 8 24-24 13 12. Latinca SE 15 3 7 5 18-20 13 13. Paks 15 4 5 6 21-26 13 14. PBTC 15 5 3 7 17-24 13 15. Barcs 15 4 3 8 22-32 11 16. P. Zsolnay 15 4 3 8 10-32 11 BÜNTETŐPONT-LEVONÁSOK TENGELICTŐL A legmagasabb amatőrosz- tóly, a területi bajnokság mel­lett labdarúgásunk negyedik vonalában, a megyébajnokság- ban is ma lesz- a rajt. A téli holtidényben részletesen ba- szómoltunk a 16 együttes ké­szülődéséről, vázoltuk a klubok további terveit is. Értékelő so­rozatunk summázatából kide­rült: nagy a fogadkozás, még az „alsóházbeli” együttesek házatáján sem akarnak hallani a kiesésről. Ha a szakvezetés ál­tal beígért javítás szándéka ta­lálkozik a pályára lépő játéko­sok akaratával, elszántságával — úgy izgalmasnak íaérkezik a megyebajnokság küzdelem­sorozata. Még el sem kezdő­dött a bajnokság, Tengelicen máris akadt izgalom. A megyei szövetség fegyelmi bizottsáaa ugyanis Tenqelic felnőtt- és if­júsági csapatától 2-2 büntető­pont levonását rendelte el. Az ok: a Dombóvári Vasas—Ten­qelic őszi idényzáró találkozón a tenqeliciek egy felnőtt és egy ifjúsági játékost jogosulatlanul szereoeltettek. Ennek figyelem­bevételével így módosult a baj­noki táblázat állása: Felnőttek : 1. Dombóvár 15 0' 5 1 37-13 23 7. Naavmánvok 15 9 4 2 31-13 22 3. B. Pannónia 15 10 1 4 25-20 21 A. TAÉV SK 15 8 4 3 35-22 20 5. Naqvdoroq 15 8 4 3 32-22 20 6. Tengélic x 15 9 2 4 30-22 18 7. Ozora 15 7 3 5 31-28 17 8. Iregszemcse 15 5 4 6 21-36 14 9. Hőgyész 15 5 3 7 26-28 13 10. Tevel 15 4 4 7 25-27 12 11. Bogyiszfó 15 5 ,1 9 26-24 11 12. Pincehely 15 4 2 9 20-27 10 13. Aparhant 15 4 2 9 20-30 10 14. Dunaszentgy. 15 3 4 8 10-24 10 15. Zomba 15 3 3 9 19-34 9 16. D.-földvár 15 3 2 10 14-32 8 SÍPSZÓ ELŐTT NB II: Szekszárdi Dózsa—Tapolcai Bauxitbányász: 14 óra. V: Ko­vács L. Teszler Vendel: — Az NB II őszi idényének siker­csapata, a Tapolca komoly já­tékerőt képvisel. Ennek megfe­lelően nagy küzdelemre, igen nehéz mérkőzésre számítok. Bí­zom benne, hogy játékosaink már most, az első mérkőzésen átveszik a bajnokság hangula­tát és az őszi szép sikereket eredményező egységes, harcos játékot produkálnak. Koroknai- ra, Kleipre és Márkusra egye­lőre nem számíthatok. Még gondolkozom az összeállításon, de várhatóan így kezdünk: — Pólyák — Szabó, Tóth, Paizs, Somodi — Varga, Laki, Adorján — Mátyás, Sajó, Lauer. Dombóvári VMSE—Komlói Bányász: 14 óra. V: Simon J. Vicze János: — Úgy érzem, hogy a felkészülésünk bizta­tóan sikerült, de nem téveszte­nek meg bennünket a Komló elleni kupamérkőzések eredmé­nyei. Néhéz 90 perc előtt ál­lunk. Szeretném, ha a rajt jól sikerülne, amely további lendü­letet kölcsönözne a fiúknak. — Foki — Kurdi, Porcsa, La­kos, Herbei — Tóth-Baqi, Herbst, Hosszú — Iván, Túrái, Landek. Kispadosok: Horváth, incze, Kovács, Vészi. TERÜLETI BAJNOKSÁG Siklós—Tamási MEDOSZ: 14 óra. V: Vukman. Németh Mik­lós: —• Tudomásunkra jutott, hogy Siklóson salakos pályán játszunk. Ez nekünk eleve hát­rányt jelent majd. A technikai­lag jól képzett játékosainktól ennek ellenére azt várom, hogy megszerzik az egyik pontot. A kisebb-nagyobb sérülések kö­vetkeztében csak a helyszínen jelölöm ki a kezdő tizenegyet. Barcsi SC—Bátaszéki SZVSE: 14 óra. V: Kain. Kalász János: — A végső célunk eléréséhez — a 8. helyhez — tavasszal sze­retnénk 16-18 pontot szerezni. Vigyáznunk kell, nehogy úgy járjunk a tavaszi idénynyitón is, mint az őszi első vesztes mérkőzésünkön. Küzdelmes, ke­mény találkozóra számítok, döntetlen reményében. — Korsós — Mauer, Pál, Révész, Lados — Klopcsik, Zá- gonyi, Tóth — Vituska, Mezei I., Fodor. Kispadosok: Mezei II., Gayer, Bosnyák, Fiath. Mázaszászvár—Kisdorogi ME­DOSZ: 14 óra. V: Pálfy. Loson- czi István: — Amennyiben sé­rült játékosaink vasárnap ren­delkezésre állnak, úgy bízom az egyik, esetleg mindkét pont megszerzésében. — Kiss I. — Szabó I., Hor­váth, Páli, Papp — Éppel, Odor, Kiss II. — Grénus, Spiel, Hos- nyánszky. Kispadosok: Stölkler, Szabó II., Genzler, Nier, Fá­bián. Bonyhádi MSC—Paksi SE: 14 óra. V: Sör. Wágner József: — Egy csapat számára sem mindegy, hogy milyen rajtot vesz. Együttesünk hazai pálván játszik és ezt az előnyt szeret­nénk kamatoztatni. A két együt­tes közel azonos játékerőt kép­visel, döntő lesz a küzdeni akarás. Miután a pálya talaja is egy újabb ellenfél lesz, mind­két csapatra nehéz 90 perc vár. Nem titkolom: hazai győzel­met várok. — Mucska — Mészáros (László), Kovács, Máté, Czárt — Stercz, Heidecker, Bulla — Pfeifer (Csábrák), Horváth, Ba­goly. Kispadosok: Soczó, Ke­resztes. Márkus József: — Bencsik bevonult katonának, leigazol­tuk viszont a korábbi megye­bajnokság gólkirályát Kerekest, Tévéiről. Vasárnap vissza sze­retnénk hozni azt az egy pon­tot Bonyhádról, amit ősszel a BMSC legénysége „elcsent” tő­lünk. —Turóczi — Hanoi, Blatt, Vörös, Vayer — Garamvölqyi, Porga, Szabó — Kovács, Ke­rekes, Pesti. Kispadosok: Kun, Debreczeni, Weisz, Sóthy. — Fekete — Karate Bemutatóedzés Dombóváron A szakosztály közös edzése Labdarúgó VB 1954., (VI.) Akárcsak az ötödik VB döntőjében, Bernben sem az esélyes csapat nyert A Dombóvári Csavaripari Vállalat égisze alatt működő karateszakosztály tagjai neves vendégeket köszönthettek kö­rükben. A Gőgös Ignác gimná­zium tornatermében Antal Já­nos, a karateválogatott edzője tartott részükre bemutató ed­zést. A pergő ritmusú, közel egyórás foglalkozás alaposan megdolgoztatta a sportág dom­bóvári „úttörőit". A magyar vá­logatott szakvezetőjét elkísérte Dombóvárra Kecskés Sándor, a szövetség főiinstruktora, aki ké­résünkre szívesen beavatott bennünket sportáguk kulissza- titkaiba.- 1974-ben történt, hogy az akkor még Belgiumban élő An­tal János Magyarországra láto­gatva felkeresett bennünket, s felajánlotta segítségét a karate meghonosításában. Elsőként a fővárosban alakult szakosztály. Ezután elsősorban az egyete­meken alakultak újabb szak­osztályok, fokozatosan nőtt e sportág népszerűsége. Vidéken elsőként Dunaújvárosban eresz­tett gyökeret a karate, ott ala­kult az első vidéki bázis. Je­lenleg már több mint ötven szakosztály működik hazánk­ban. Meglepően sók a jelent­kező, ám egy-két helyen terem­gondok következtében nem tudnak fogadni minden érdek­lődőt. Az első Európa-bajnoksá- gon 1977-ben már részt vettek a magyar karatésok, egyikük bekerült a legjobb nyolc közé. Hazánkban 1981-ben alakult meg az országos szövetség, ak­kor rendeztük az első bajnoksá­got iis. Itt Dombóvárott két-há- rom egészen ügyes fiatalt lát­tam, akik a serdülő korosztály­ban szép sikerekre számíthat­nak a közeljövőben. Lelkes, re­ményekre jogosító a dombóvá­ri karatésok munkája. Techni­kai fogyatékosságaikat szorgal­mas edzésmunkával bepótolhat­ják. Nem tartom kizártnak, hogy akár jövőre már eredményesen bekapcsolódnak a csapatbaj­nokságba — mondta Kecskés Sándor. Az ötödik labdarúgó-világ­bajnokság döntőjének esélyese — miként arról már szóltunk — a szaksajtó egybehangzó vé­leménye szerint a magyar válo­gatott volt. Szinte mindenki megegyezett abban, hogy az Uruguay és Brazília ellen győz­tes magyar csapatnak, amely a selejtezők során 8-3-ra verte a nyugatnémeteket, nem jelenthe­tett problémát a Herberger-le- génység legyőzése. PUSKÁS JÁTÉKRA JELENTKEZETT A döntő előtt a magyar tá­borban csak a támadósor ösz- szetételével kapcsolatban voltak problémák; Puskás ugyanis já­tékra jelentkezett. Sebes Gusz­táv úgy vélte, Budai nem volt jó formában, így helyette Tóth Mi­hályt állította csapatba. Czibort a jobb szélre tette, míg az új­pesti csatár a másik oldalra ke­rült. A döntő mérkőzésre 1954. jú­lius 4-én Bernben került sor 65 ezer néző előtt, az angol Ling játékvezetése mellett. Erről a találkozóról így emlékezik meg a sportkrónika: Nyugat-Német- ország—Magyarország 3-2, (2-2). Nyugat-Németország : Tu- rek — Posipal, Liebrich, Kohl- meyer — Eckel, Mai — Rahn, Morlock, O. Walter, F. Walter, Fchäfer. Magyarország: Grosics — Buzánszky, Lóránt, Lantos — Bozsik, Zakariás — Czibor, Ko­csis, Hidegkúti, Puskás, Tóth M. Annak ellenére, hogy már a 6. percben Puskás vezetést szer­zett és a 9. percben Czibor be­lőtte a második magyar gólt, vereséget szenvedett válogatot­tunk. A 11. percben Zakariás rövid hazaadását Morlock a hálóba küldte. Hét perccel ké­sőbb egyenlítettek a németek. Schäfer szögleténél Rahn ki­egyenlített. Az 58. percben Ko­csis kapufát lőtt. A 84. percben Rahn 16 méterről leadott lövé­se kötött ki a jobb alsó sarok­ban. 3-2 a nyugatnémetek ja­vára! A hajrában — már nem sok idő volt hátra — Puskás a hálóba talált, de a játékvezető les címén nem adta meg a gólt. A győzelmi trófeát Jules Rí­met, a FIFA elnöke adta át Fritz Walternak. A bronz érmet Ausztria válogatottja szerezte meg miután 3-1-re verte Uru­guayi MIÉRT VESZTETTÜNK?! Közvetlen a döntő után és azóta is a nemzetközi sportsaj­tó cikk- — és a hazai szurkolók beszédtémája: miért nem nyer­te meg a magyar csapat a vi­lágbajnokságot? Sokan a csapat összeállításá­ban keresték az igazi okot. Le­het, hogy Puskást nem kellett volna szerepeltetni, dehát a vi­lághírű csatár játékra jelentke­zett. És merte volna-e vállalni valaki is azt, hogy pont őt hagyja ki a csapatból — a döntőben?! Bárhogy is volt, a csapat-összeállítás kérdését — a szélsők ügyét is tegyük félre. Beszéljünk inkább egy olyan külső körülményről, amely dön­tő módon közrejátszott a vere­ségben. A mérkőzés előtti éj­szakát nem töltötték zavartala­nul játékosaink a kis Solothurn- ban. Itt ugyanis a fúvós zene­kari fesztivál miatt nagy volt a látás-futás. Ezzel szemben a né­metek messze a világ zajától, egy erdőben lévő szállodában pihentek... Ha már a németek­nél tartunk, írjuk le: nekik nem volt „nagy a mellényük", és őket nem nyomta az esélyesség súlya, és nem volt vesztenivaló­juk. Fokozatosan lendültek for­mába, s kondíciójuk is kitűnő volt. Sokat jelentett az is, hogy a nyugatnémetek jóval köny- nyebb ágról jutottak a döntő­be, mint a mieink. KERESD AZ ASSZONYT?! Vannak, akik azzal magya­rázták a vereséget, hogy 24 órával a döntő előtt játékosain­kat meglátogathatták felesé­geik. A „keresd az asszonyt" szólás-mondás itt — nem fedte a valóságot, ugyanis a fiúk csak a döntő előtt a Wankdorf stadionban integethettek — a nézőtéren ülő feleségeiknek. Komoly szaktekintélyek véle­ménye szerint nemcsak Bernben vesztette el az ötödik világbaj­nokságot a magyar csapat, ha­nem jóval korábban. Hoqy mi­kor? Nézzük csak. Amikor a nyugatnémetekkel a csoport­döntőt vívta csapatunk — és már 5-1-re vezetett — Puskás egy jól sikerült cselét „meg­jegyzéssel” kísérte. Azután a maqyarul jól beszélő Posipalt „felkérte” — fordítsa németre azt a néhány kedves szavát, amelyet a „kárvallott" Lieb- richtnek szánt. Posipal tiltako­zott. „öcsi” erősködödtt, hogy csak fordítsa... Ezután a bal- összekötő őrzését Liebricht vette át. Sebes Gusztáv beszólt Pus­kásnak, hogy vigyázzon, de már későn volt. A magyar kapitányt hordágyon vittték le a pályáról Liebricht „belépője" után. Ma már tudjuk, az Uruguay elleni hosszabbítás és döntő napján zuhogó eső is a pi- hentebb németeknek kedvezett. Ekkor már bebizonyosodott: a magyar csapat nincs felkészül­ve sorozatmérkőzésekre. SZABÁLYOS GÓLT RÚGTUNK Szót kell ejtenünk arról is, hogy Ling az angol játékvezető Puskás egyenlítő gólját les cí­mén nem adta meg, pedig a mérkőzésről felvett film is iga­zolta, a harmadik magyar gól teljesen szabályos volt. Az összeállítási, az elszállá­solási és fentebb leírt problé­mák mellett — felmerült a VB lebonyolítási rendszerének fo­náksága is. Hiszen a selejtező­ben 8-3-as vereséget szenve­dett német csapat lehetett a döntőben — korábbi legyőzőjé­nek ellenfele. Hozzájárult — minden más mellett — a vere­séghez az, hogy a mérkőzésről- mérkőzésre szembetűnő idegfá­radtság a döntőn kulminált, sa benevezett 22 játékos közül ke­vés jutott szóhoz a találkozó folyamán. Pedig a helyes cse­rékkel — esetleg — erőt lehe­tett volna tartalékolni — a vég­küzdelemre. HEGEDŰS GÉZA'

Next

/
Thumbnails
Contents