Tolna Megyei Népújság, 1982. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-20 / 43. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Mai számunkból KOPRIVSTICA — KIVÁLÓ IFJÚSÁGI MŰEMLÉK VAROS SPORTOLÓK (9. old.) (14. old.) XXXII. évfolyam, 43. szám. ARA: 1,80 Ft 1982. február 20., szombat. Az új szovjet nagykövet bemutatkozó látogatása Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lá­zár György, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke bemutatko­zó látogatáson fogadta Vlagyi­mir Nyikolajevícs Bazovszkijt, a Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetsége rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. A fogyasztási szövetkezetek fiataljainak megyei parlamentje Tegnap délelőtt került sor a MÉSZÖV szekszárdi székházá­ban a fogyasztási szövetkeze­tekben dolgozó fiatalok megyei parlamentjére. A fogyasztási szövetkezetek behálózzák a me­gye egész területét. Az áfész- eknél, a takarék- és lakásszö­vetkezetekben, valmint a Zöldért Vállalatnál dolgozó fiatalokat negyvennégy küldőit képviselte. A parlament munkájában részt vett István József, a megyei ta­nács elnökhelyettese, valamint a SZÖVOSZ és a KPVDSZ kép­viselője. A küldötteket és a vendége­ket Antal György, a MÉSZÖV ifjúsági bizottságának elnöke köszöntötte, majd átadta a szót dr. Kálmán Gyulának, a MÉ­SZÖV megyei elnökének. A beszámoló részletesen szólt a szövetkezetek elmúlt ötévi munkájáról, elért eredményeiről és a tervekről. Hogy mindezek­ből a fiatalok milyen mértékben vették ki részüket, az is bizonyít­ja hogy a dolgozók fele fiatal. Érdekes, hogy a szövetkezetek tagságának 25—26 százaléka is harmincöt év alatti. A küldöttek írásban kapták meg az alap­szintű ifjúsági parlamentek ta­pasztalatairól szóló összefogla­lót és az intézkedési tervet. A megyei parlamenten sok más kérdés mellett szóltak a küldöttek az öt munkanapos hétről. Gond a szabadnap ki­adása, különösen a kis települé­seken, az egyszemélyes egysé­gekben. Szó esett még a tanu­lás, továbbtanulás és nem utol­sósorban a bérezés problémái­ról. Az ágazati parlamentre nyolc küldöttet választottak. HÉTRŐL HÉTRE, HÍRRŐL HÍRRE (2. old.) A KSH TOLNA MEGYEI IGAZGATÓSÁGA JELENTI (3. old.) IGÉNYTEREMTÖK (4. old.) HÉT VÉGI BESZÉLGETÉS (6. old.) ENERGIA AZ ÖRÖK FAGY VILÁGÁBAN (9. old.) A GÖNGYÖLEG IS LEHET OLCSÓBB (7. old.) ATOMERŐMŰVEK — SOROZATBAN (9. old.) ISKOLABUSZ (10. old.) SZENTPÉTERI JÓZSEF OTVOSM ESTER KIÁLLÍTÁSÁRÓL (11. old.) A SZEGEDI FEKETE-HÁZ (11. old.) KÜLÖNLEGES LEPKÉK GYŰJTEMÉNYE (8. old.) DÍZEL A DIVAT (12. old.) A GEMENCI TÁJVÉDELMI KÖRZET ÉRTÉKEI (13. old.) EGYÉBKE ÉS ZSELÉ (13. old.) A SZOVJET KÖNNYŰIPAR KÍNÁLATA (8. old.) KÖRNYEZETVÉDELMI ZÓNÁK (8. old.) Demokratizmust az ellenőrzésben is „Levonult a nagy jogalkotási hullám, most már a meg­levő törvények végrehajtására, annak ellenőrzésére kell megkülönböztetett figyelmet fordítani" — így fogalmazott az egyik legutóbbi országgyűlési bizottsági ülésen felszó­laló képviselő. „Mert minden rendelet csak annyit ér, le­gyen bármennyire jó, korszerű, amennyit megvalósítanak belőle” — tette még hozzá. Valóban, az elmúlt öt-tíz évben jóformán egész törvény­tárunkat megújította, a mai kor követelményeihez igazította az országgyűlés. Elég talán csak arra utalnunk, hogy egye­bek között új törvény született a tanácsokról, a bíróságok­ról, az ügyészségről, a büntető-, a polgári és az állam- igazgatási eljárásról, a családjogról, az egészségügyről, az ifjúságról, a honvédelemről, a belkereskedelemről, a tár­sadalombiztosításról, a környezetvédelemről, a közművelő­désről. Ez a felsorolás is jól érzékelteti, hogy szinte életünk minden területén kijelölte a parlament legfontosabb cél­kitűzéseinket, a társadalom által megkívánt legalapvetőbb magatartási szabályokat. Tehette ezt már csők azért is, mert az említett törvény- tervezetek többségének elfogadását széles körű társadalmi vita előzte meg. Elsősorban a Hazafias Népfront jeleske­dett abban, hogy különféle fórumokat szervezett az egyes témák részletes megvitatására. S ezek iránt az emberek ré­széről a vártnál is sokkal nagyobb érdeklődés nyilvánult meg. Újra meg újra bebizonyosodott, hogy egy-egy fonto­sabb törvény megalkotása előtt igenis érdemes meghall­gatni a „laikusok”, az állampolgárok véleményét is. Szám­talan olyan konkrét észrevétel, javaslat hangzott el a tár­sadalmi vitákon, amelyet ma már a hatályos paragrafusok is tartalmaznak. Miért fontos most mindezt hangsúlyozni, amikor a válasz­tott testületek — így a parlament és a helyi tanácsok — figyelme egyaránt nem új jogszabályok megalkotására, ha­nem a paragrafusok minél széleskörűbb alkalmazására, a végrehajtás ellenőrzésére terelődik. Úgy véljük azért, mert az elmúlt években a jogalkotásban sikerrel vizsgázott mód­szer követendő receptet kínál a jogalkalmazás területén, a hétköznaipok gyakorlatában is. Erről is beszélt egyébként az említett országgyűlési kép­viselő azon a bizonyos tanácskozáson. Utalván arra, hogy ami bevált a törvénytervezetek végleges szövegének meg­alkotásánál, az nem léhet haszontalan például egy minisz­teri beszámoló parlamenti megvitatása előtt sem. Vagyis az országgyűlés ha úgy dönt, hogy beszámoltatja egy-egy kormányzati ágazat felelős vezetőjét a törvények végrehaj­tásáról, a tárca feladatainak megvalósulásáról, ne érje be az „egyszerű” parlamenti vitával. Különösen ne akkor, ha a társadalom széles körét érintő kérdésekről van szó. Ilyen­kor ezeknek a beszámolóknak a tervezetét is előzetes tár­sadalmi vitára lőhetne bocsátani. A legkülönfélébb fóru­mokon elhangzó észrevételek, Véleményék összegezése to­vább gazdagíthatná a parlamenti vitát, értékes muníciót jelenthetne a képviselőknek. A módszer belpolitikai életünkben egyáltalán nem isme­retlen. Elég talán az MSZMP Központi Bizottságának arra a döntésére utalnunk, amelynek alapján éppen ezekben a hetekben zajlik a lakáselosztási és -gazdálkodási rendszer korszerűsítésének társadalmi vitája. Máris se szeri, se szá­ma azoknak az észrevételeknek, javaslatoknak, amelyeket feltétlenül indokolt lesz figyelembe venni az új elképzelé­sek végleges kidolgozása idején. S a fentebb említett gon­dolatmenetet követve már előre megjósolhatjuk: aligha lesz hiábavaló-néhány év múltán társadalmi vitát szervezni ar­ról is, hogy miként érvényesülnek az intézkedések, az új rendelkezések a gyakorlatban, a tapasztalatok alapján mi­lyen esetleges finomításokra van szükség, mely területeken szükséges határozottabban, következetesebben fellépni az előírások maradéktalan megtartása érdekében. Maximalizmus lenne persze azzal az igénnyel fellépni, hogy valamennyi fontosabb közérdekű témát célszerű tár­sadalmi vitákra bocsátani. De az kétségtelen, hogy — ép­pen a demokratizmus továbbfejlesztése érdekében — in­dokolt növelni a választott, képviseleti szervek lehetőségét, s egyben felelősségét is a törvények, rendeletek végrehaj­tásának ellenőrzésében. Hiszen a parlamenti képviselő, vagy a tanácstag az állampolgárok bizalmából, választói nevében kér beszámoltatást, s mond véleményt. Ez nem­csak joga, hanem kötelessége is. A társadalmi ellenőrzésnek egy olyan sajátos eszközéről, lehetőségéről van itt szó, amely meggyőződésünk szerint a végrehajtó apparátusnak is hasznos. Hiszen ez a kontroll a szakigazgatás embereit is megerősítheti elképzeléseik helyességében, új szempontokat adhat munkájukhoz. A beszámoltatás, az ellenőrzés nem a bizalmatlanság jele, hanem a választott, képviseleti testületek munkájának egyik legfontosabb területe. S hogy a jövőben még inkább az legyen, éhhez elsősorban az ellenőrzés társadalmi bá­zisát kell tovább szélesíteni. DEÁK ANDRÁS Sok fotós kedvelt témája a tél. Minden hideg évszak sok-sok hálás témával ajándékozza meg azt, aki nyitott szemmel, no meg fényképezőgéppel járja az utakat. Ötödik oldalon látható felvételeink bel-és külföldi fotóriporterek munkái. Fenti képünket Békéscsabán készítette egy fotóriporter.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents