Tolna Megyei Népújság, 1982. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-17 / 40. szám

1982. február 17. Képújság 5 Nagydorogi áfész Tizenegy település szövetkezete A felvásárlás, termeltetés, ipari tevékenység Tízen dolgoznak az áfész cukrászüzemében. Tavaly közel négy­millió forint értékben termeltek cukrászsüteményt. Negyven ter­mékféleséget gyártanak, naponta mintegy 20 ezer darabot. iMár a címben is elég sokat sikerült elmondani a Nagydo- rog és Vidéke Általános Fo­gyasztási és Értékesítő Szövet­kezetről, de azért akad még egyéb mondanivaló is. Molnár István igazgatósági elnök három év óta áll a szö­vetkezet élén. A múltról nem szívesen beszél, de az újságíró kénytelen a megelőző időkről is szót ejteni, már csak azért is, hogy megkísérelje valame­lyest érzékeltetni azt a dinami­kus fejlődést, amelyet tapasz­talni módunk volt. Hosszú időn át nem kevés gondot okozott a nagydorogi áfész. Teljes joggal rótta föl 1980-ban a járási pártértekez­let is a hibákat. Sok területen még az alapellátást sem tud­ták megfelelően biztosítani. Hét község, négy kistele­pülés, összesen 13 ezer lakos­sal tartozik az áfész vonzás- körzetébe. Egy, az 1978—1980- as időszakot felmérő ellenőrzés akkor, közepes hatékonyságú­nak minősítette. Azóta új szelek fújnak, új tendenciák érvénye­sülnek. Az áfész vezetése, amint Molnár István elnök elmondta, mindenekelőtt a társadalmi kapcsolatok erősítését tekintet­te feladatának. A helyi társa­dalmi és tanácsi szervekkel jó együttműködést alakítottak ki. Ennek haszna látszik Györköny- ben, Sárszentlőrincen, Pálfán, Kajdacson, hogy csak néhá­nyat emeljünk ki a sorból. A hét községben és a négy kistelepülésen ötven kereske­delmi egységet üzemeltetnek, ebből 16 élelmiszer-háztartási bolt. Vendéglátóegységük ti­zenkettő van, ugyanakkor két keltetőállomás, egy cukrász­üzem, öt szikvízüzem és egy szeszfőzde fölött is gazdálko­dik a szövetkezet. Egy mondat erejéig arról is szóljunk, hogy a szállítás-beruházás megfelelő biztosítására működtetnek egy negyvenfős szállítás-beruházási csoportot is, amelynek kereté­ben egy szervizműhely és egy asztalosműlhely is működik. 1980-ban a szakcsoporttagok­tól és más háztáji kistermelők­től felvásárolt áruk értéke meg­közelítette a 13 millió forintot. Tavaly már 16 százalékos növe­kedés következett be az előző évhez képest, ezen belül lénye­gesen nőtt a szakcsoportok ál­tal előállított termékek értéke, meghaladta a hétmillió forintot. Talán nem érdektelen némi részletezés, hiszen mindaz a termék, amelyet a nagydorogi áfész körzetében létrehoztak és amelyeket a szövetkezet fel­vásárolt, majd továbbértékesí­tett, hozzájárult az ország lakosságának jobb ellátásához. Tavaly 12 ezer kiló vágott baromfit vásároltak fel, közel háromezer kilóval többet, mint egy évvel korábban. A nyúl- felvásárlás se nem nőtt, se nem csökkent, tavaly 56 és fél tonna volt. A felvásárolt méz meny- nyisége 1981-ben 56,6 tonna volt, lényegesen több, mint előbb, çle néhány tonna fel­vásárlása még áthúzódott az Jankovics Lajos sárszentlőrin- ci pedagógus, a gyógy- és fűszernövény-termesztő szak­csoport tagja egy érdekes nö­vényt mutat be. Úgy hívják, hogy bugásköles, vagy tolón ismerősebb így az ötvenes évekből: csumiz. A madarak szívesen fogyasztják, Sárszent­lőrincen sokan szívesen ter­melik. Megéri. Főleg exportra megy. idénre. A lépesméz-termeltetés 77 százalékkal emelkedett. És most elérkeztünk egy ér­dekes tevékenységhez, a kör­zetben közkedvelt gyógy- és fűszernövény-, valamint apró- mag-termesztéshez. Ezen a vi­déken közel kétszázan foglal­koznak vele. A háztáji, a kis terület tökéletesen megfelel er­re a célra. Kézimunka-igénye ugyan magas, de a bevétel is az. Sláger a majoránna és a macskagyökér, de divatos a zöldségmag- és a virágmag- termeltetés is. Meg kell említe­ni az étkezési szárazbabot, ez lényegében exportra kerül a FOT-on (ez egy országos szö­vetkezeti vállalat) keresztül. A nagydorogi bázisszövetkezete a babtermeltetésnek és -felvásár­lásnak. Évente átlag harminc vagon babot vásárolnak föl, érthetően a SZÖVOSZ és a MÉSZÖV is támogatja ezt a tevékenységet. Tavaly némi elmaradás volt a babfelvásárlásban, a fekete- ribizli felvásárolt mennyisége viszont nőtt, 48 tonnára. A Hungarofruct állandó, biztos partner az átvételben. A keltetőállomások tavalyi árbevétele majdnem elérte a 12 millió forintot, ez tizenhárom százalékkal volt nagyobb a tervezettnél. Amikről eddig szó volt, an­nak bázisa tulajdonképpen az a tizenhárom szakcsoport, amely összesen körülbelül háromszáz tagot tömörít. Természetesen másoktól is vásárol a szövetke­zet. Kitűnő a kapcsolat pél­dául a népfront által szervezett kertbarátkörökkel. Hadd ne hallgassam el, mi az, ami nekem leginkább tet­szik a nagydorogi áfész mun­kájában. Az, hogy gazdaság­centrikus világunkban igen nagy figyelmet, gondot fordí­tanak annak dokumentálására, hogy az áfész gazdasági fel­adatai mellett bizonyos érte­lemben társadalmi alakulat is. Igaz, hogy a szakcsoportok termelőtevékenysége rendkívül fontos, sőt elsődleges is talán, de ugyanakkor ismeretterjesztő előadásokkal, baráti összejöve­telekkel többek mint termelők anyagi kapcsolatai. Jó a kap­csolat a tanácsokkal és a nép­frontszervekkel, támogatja a szövetkezet a sport- és kulturá­lis életet, a művelődési háza­kat és közművelődési intézmé­nyeket. Az idei éves programban ki­emelten szerepel, a többi kö­zött, hogy: „Külön figyelemmel támogatjuk a nagydorogi fel­nőtt- és gyermektánccsoportot, a györkönyi nemzetiségi kórust és a nagydorogi fúvószenekart”. Hát erről ennyit. Néhány számadat még ide­kívánkozik: Taglétszám : 3200, a foglalkoz­tatottak létszáma 280. A bolti kiskereskedelmi forgalomban az idei előirányzat 174 millió, a vendéglátásnál 28 millió, a fel­vásárlásnál 59 millió forint. A szövetkezet 1982-re előirány­zott összes forgalma megha­ladja az egynegyed milliárd fo­rintot. Mindehhez persze a for­galom közel ötszázalékos emel­kedésére lesz szükség. LETENYEI GYÖRGY Fotó: Gottvald Károly Keltetőállomás, vagy talán inkább „csirkegyár”, hiszen a körülmények már tényleg üzemiek. A kajdacsi keltetőből hetenként kétszer „eresztenek ki" csirkéket, harminc, harmincötezret egyszer-egyszer. Az éves teljes kapacitás 384 ezer kiscsibe. Törődjünk többet a talajjal Mit ígér az utasoknak az Utasellátó? Hosszú vonatutakon, amikor már a táj sem gyönyörködtet, megéhezik az ember és elkezdi keresni a büfét, jobb esetben az étkezőkocsit. Ha megtalálja, lehet enni-inni, vége az una­lomnak. Ha nincs — és ez nem ritkaság — „emlegetjük" az Utasellátót. A vonatokon, a pályaudvarokon lévő ellátási lehetőségeket ugyanis tőlük kapjuk. Szolgáltatásaik ma már szinte elválaszthatatlanok a kulturált, kényelmes utazás­tól. Hogy mennyire szükség van rájuk, arra az évről évre nö­vekvő forgalmuk a bizonyság. A vendéglátók számára válsá­gos időszakban — az ételárak emelésekor —, amikor szinte minden étteremben, kisvendég­lőben jócskán megcsappant a vendégek száma, náluk nem volt számottevő visszaesés. Gaz­daságosabb, olcsóbb megol­dást kerestek: mélyhűtött és mirelit áruval bővítették étel- választékukat. Ennek eredmé­nyeként a korábbi évek bevé­teleinek háromszorosát érték el. Ez az újítás nemcsak az anyagi, a munkaerőgondokon is segített. Az átszervezések kö­vetkeztében ugyanis bizonyos területeken több dolgozóra len­ne szükségük. így például se­gédmunkásra, konyhai kisegítő­re, de szakácsok, sőt jó üzlet­vezetők is elkelnének. Annál is inkább, mert kor­szerűsítették az étkezőkocsi­parkot, s huszonkilenc új ko­csit állítottak be, amelyek már a nemzetközi előírásoknak is megfelelnek. Ennek következté­ben az idén már, az Ausztriá­ba a „Lehár-expresszen" utazók akár Bécsig is végigkóstolhat- jak a magyar konyha speciali­tásait. Az Osztrák Államvasutak­kal erre szerződést is kötött az Utasellátó, a nyári menetrend­től már állandósul ez a szolgál­tatás, sőt tárgyaltak bővítésé­ről is. Persze az sem titok azért, főleg az utazóközönség előtt nem, hogy a hazai járatokon az étkezési lehetőségek koránt­sem ilyen jók. Italt még csak- csak felszolgálnak, de az étel többnyire szendvicsekre korlá­tozódik. Ezen is szándékozik se­gíteni az Utasellátó, mégpedig az úgynevezett szerződéses rendszer kiterjesztésével — ed­dig kilenc büfé működött így — összesen hatvannégyre len­ne lehetőség. Egyértelműen sikeres volt mindkét fél, mind a vállalat mind a résztvevők részéről: az előrecsomagolt gyümölcs áru­sítása. Az idénynek megfele­lően almát, szőlőt, narancsot, őszibarackot árultak a pálya­udvarokon: almából 700 má­zsát, déligyümölcsből 30 mázsát adtaK el. Az országban több vasútállo­máson folyik rekonstrukció, s ennek keretében az éttermeket is felújítják. Amíg ezek elkészül­nek, az Utasellátó úgynevezett „gurulóbüféket" állít be. Ezek­ben virslit, kávét, üdítő italt árusítanak. Sajnos még nem sok van belőlük, viszont mindig ott vannak, ahol éppen nagyon szükséges. O. É. Bizonyára sokan ismerik a régi közmondást, amely szerint: Nincs rossz föld, csak rossz gaz­da! Sajnos, a valóság ez eset­ben rácáfolt a közmondások igazságára, mert — bizony van rossz föld is. Sőt, a jó földön is csak a hozzáértő, jó gazda tud eredményt elérni. Igaz, hogy vi­szont a jó gazda hozzáértéssel és szakértelemmel a rossz föl­det is termővé tudja varázsolni. Nagyon találóan ír erről Széc­henyi István Hitel című tanulmá­nyában: „Nehezebb sovány föl­dön, silány éghajlat alatt, s messze jó vásártul gazdálkodni, mint hol a természet pazarolva jutalmaz minden fáradozást." A kertészek legnagyobb kin­cse a termőföld! És mégis vi­szonylag keveset törődünk a föld szerkezetének fenntartásá­val, megjavításával, megműve­lésével, tápanyagokkal való el­látásával. A továbbiakban az okszerű talajápolással kapcso­latban olvassanak el néhány ajánlást. TALAJVIZSGÁLAT Nemcsak a nagyüzemekben, de a kiskertekben is ajánlatos a talajt időnként megvizsgáltat­ni. Országunkban most már jól kiépített laboratóriumíi hálózat működik, amely a kistermelők talajait is megvizsgálja, és ta­nácsot ad a szakszerű művelés­re, trágyázásra, szükség esetén javítására. A legtöbb termelőszövetke­zetnek, állami gazdaságnak van már laboratóriuma, ahol ellen­szolgáltatás mellett a talajvizs­gálatokat elvégzik. Két labora­tórium pedig kifejezetten a kis­termelők talajvizsgálatai céljá­ból jött létre. Ezek címe: Dél- Pest megyei Termelőszövetkeze­tek Területi Szövetségének La­boratóriuma (2700 Cegléd, Borz u. 16.), és Budapest Kör­nyéki Mezőgazdasági Szövetke­zetek Közös Agrokémiai Labo­ratóriuma (1118 Budapest, Mé­nesi út 26.), TELEPÍTÉS előtt A talajjavítást a legcélsze­rűbb a kert telepítése előtt megkezdeni, mert ezzel sok ké­sőbbi bosszúságot kerülhetünk el. Ahol összefüggő területeket vesznek birtokba a kertkedve­lők, ott a legkedvezőbb a hely­zet, mert a kertparcellák kimé­rése előtt meg lehet az egész területet géppel forgatni. Ennek nem csupán az az előnye, hogy a felső, gyomos, kiélt talajréteg alulra, az alsó, tápanyaggal jobban el látott talajréteg pedig felülre kerül, hanem az is, hogy a fellazult talajból a forgatás után akadálytalanul eltávolít­hatjuk az oda nem való anya­gokat. Kiszedhetjük a kivágott fák és öreg szőlőtőkék gyöke­reit, a termésköveket, (téglada- rabokat. építési törmelékeket. Ezután kerülhet sor a talaj- vizsgálat javaslatainak felhasz­nálásával a szerves- és műtrá­gyázásra. HARMONIKUS TRÁGYÁZÁST A kiskert egymás közvetlen közelében tenyésző növényeinek igen eltérő a tápanyagigényük. Ezért valamennyi növény köve­telését nem is lehet optimálisan kielégíteni. Arra kell tehát töre­kednünk, hogy olyan talajálla­potot hozzunk létre, amely a legtöbb termelt növénynek megfelel. A növények tízféle elem kü­lönböző összetételű vegyületeit veszik fel a talajból. Ezek közül három elemet kell föltétlenül és rendszeresen visszapótolni: ezek a nitrogén, a kálium és a foszfor. A többi elemből a nö­vények csak igen csekély meny- nyiséget vesznek fel, és a talaj­ban rendszerint bőségesen van belőlük, vagy ha nincs, akkor lombtrágyázással is pótolha­tók. Nagy hiba 'volna bármelyik tápanyagot előnyben részesíte­ni a többivel szemben. A ter­més mennyisége és minősége ugyanis mindig a legkisebb mennyiségben jelenlevő táp­anyaghoz igazodik. Ezért merő pazarlás, ha az egyik táp­anyagból (például nitrogénből) túl sokat adagolunk, míg a többi tápanyag pótlását elmu­lasztjuk. A talajvizsgálat a fel­használandó műtrágyák meny- nyiségére is ajánlást tartalmaz. FONTOS A SZERVES ANYAG Nemcsak a tápelemekről keli! a talaj számára gondoskodni, de a szerves anyagokról is, hi­szen ezek hozzák létre a talaj kedvező, morzsás szerkezetét, és ezek teszik lehetővé, hogy a tápanyagokat a növények gyö­kerei fel tudják venni, illetve a növény hasznosítani képes le­gyen. A szerves trágyák egyre ne­hezebben hozzáférhetőek. Istál­lótrágya viszonylag kevés van, a tőzeges fekáltrágyák pedig meglehetősen költségesek. Ren­delkezésünkre ált viszont egy nagyszerű szervesanyag- forrás, amelyet nem hasznosí­tunk érdemei szerint. És ez a komposztkészítés lehetősége. Nagy hibát követ el az a ker­tész, aki a kertben összegyűjt­hető szerves hulladékot (leka­szált fű, zöldségek szára, egész­séges falomb, konyhai hulladék, stb.) elégeti. A helyes eljárás az, ha ezekből a szerves anya­gokból komposztpt erjesztünk. Az alapanyagot a kert egyik ár­nyékos sarkában halomba rak­juk össze, szórjuk meg kevés pétisóval a bomlás meggyorsí­tása céljából, és fedjük le vé­kony földréteggel. Két-három hónap múlva az anyagot kever­jük meg, majd újra rakjuk ha­lomba. Egy év alatt a szerves­anyagok elbomlanak, és laza, morzsalékos, sötétbarna, föld­szerű, teljesen szagtalan és jól kezelhető anyaggá, komposzttá érnek. A komposztföld a kert legteremészetesebb és legered­ményesebben használható szer­ves itráavája. DR. BÁLINT GYÖRGY Tavaszi vetőmagellátás A tavalyinál jóval korábban, február derekára befejezték a vetőmagboltok feltöltését a Ve­tőmag Vállalat területi központ- 'jai, és időben elszállították a mezőgazdasági nagyüzemek ál­tal megrendelt növényi sza­porítóanyagokat is. Az elmúlt évben a vetőmagvak többsé­géből kedvező volt a termés, és a választékot bővítő import is többnyire időben beérkezett, így a későbbiekben is lehető­ség lesz a megrendelések visz- szaigazolására, a pótigények fedezésére. Van elegendő kukoricavető­mag. Ahol a hibridkukorica­terület növelését határozták el, ott arra is mód nyílik, hogy éréscsoportonként válasszanak a mezőgazdasági üzemek. Jobb és bőségesebb a kíná­lat vetőburgonyából. Zavarta­lan ellátás ígérkezik a követ­kező hetekben. A háztáji és kiskert-tulajdo­nosok termelési kedvének nö­vekedését jelzi, hogy a zöldség­félék tasakolt vetőmagvaiból már az előzetes igény is négy­millióval meghaladta a tava­lyit. 1982-ben 43 millió tasak zöldség-, gazdasági és virág- vetőmag kapható a boltokban, A már ismert park-, pázsit- és sportkeverékek választéka tovább bővül. Újdonság a Vá­rosliget fűkeverék. Árusítanak majd ártéri és rézsüs részekre alkalmas vetőmagvakat is. Minden betegséggel szem­ben ellenálló, kiváló tulajdon­ságokkal rendelkező búzával gazdagította a hazai fajta- választékot az MTA Marton- vásári Mezőgazdasági Kutató- intézete: az MV—10 közép­korai búza a közelmúltban lett államilag elismert fajta. A martonvásári búzacsalád tize­dik tagja egy' francia és egy amerikai fatja keresztezéséből származik: francia ősétől a ki­váló termőképességet az ame­rikaitól a betegségekkel szem­beni ellenállóképességet örö­költe, ugyanakkor mindkét szü­lőnél korábban érik. Szára rö­vid, tehát gépi aratásra ki­válóan alkalmas. Igen bőtermő: az országos fajtakísérletekben három év átlagában a legna­gyobb termést hozta, 1980-ban pedig a hektáronként tíz ton­nát termett a kísérleti táblá­kon. A fajta genetikai termő- -képessége még ennél is na­gyobb, a nemesítők szerint el­éri a tizenegy tonnát. Az új fajta vetőmagjának szaporítását már megkezdték, s az idén már kisebb mennyiségű elit vetőmaahoz is hozzájut­hatnak a gazdaságok.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents