Tolna Megyei Népújság, 1982. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-13 / 10. szám

1982. január 13. KÉPÚJSÁG 5 Simontornyá ellátása. ianácsi szerv a felelős. Gondoskodnia kell arról, hogy a kereskedelmi, szolgáltató, és egyéb szervezetek olyan hatékonysággal működjenek, hogy a lakosság minden igényét a fehető legjobban kielégítsék. Si- ^ . montornyán jártunk ebben a témakörben, s azt vizsgáltuk, hogy en- nek a többségében munkások lakta településnek milyen az ellátása. T: v Kisiparosok A lakosság ellátását a helyi kisiparosság sok évtizeden át hatékonyan segítette, ám volt olyan időszak, amikor az ipar­gyakorlók száma csökkent, né­hány szakma képviselői teljesen eltűntek, és végül a tanácsi szerveknek kellett „mozgatni a kérdést", hogy többen vállal­ják a lakosság szolgálatát. Er­re az egyre növekvő igények késztették a tanácsot és áttéte­lesen a vállalkozó szellemű em­bereket is. Valamikor — ugyancsak az „ősidőkben”, a kisiparosság­nak volt helyi szervezete, ma csak megbízott képviselőjük van, Hegyi Ferencné szűcs iparos személyében. Tőle infor­málódunk, hogy elégedettek-e a simontornyaiak a kisiparosok munkájával. — Igen — válaszolja a ki­tűnő szakember, akinek férje ugyancsak kisiparos, szobafes­tő. — A helyi tanács rendsze­resen kikéri a közösség véle­ményét. Bár Tamásihoz tarto­zunk, de a mi véleményünk a meghatározó. így egyre növek­szik az ipart másodállásban és jogosítvánnyal főállásban gya­korlók száma. Hetvenhárom kisiparos áll a lakosság szolgálatában. A leg­többen, az építőipari jellegű szakmákban tevékenykednek. Itt az utóbbi évtizedben olyan „városfejlesztés" kezdődött — családi ház és egyéb építkezés —, hogy az a szövetkezeti szek­tor mellett indokolta a kisipa­rosság létszámának növelését is. Egyébként nincs olyan terü­let, melyet ne „fedne át" a kisiparosság. Példaképpen so­roljunk fel néhány szakmát, hogy a lakosság ellátását mi­lyen területen vállalják a kis­iparosok. A község lakosainak autóit egy kisiparos javítja, háztartá­si gépekkel egy személy foglal­kozik. A műszerészi területen egy, esztergályos szakmában egy, géplakatos területen két, kovácsmunkákban egy, aszta­losmunkában három, kőfara­gásban négy, kárpitosmunká­ban egy, szűcsmunkában egy, fehérnemű-készítésben egy, a festő-mázoló szakmában há­rom, a férfiszabó méretes, javí­tásigények kielégítésében há­rom, női szabóságban két sze­mély tevékenykedik. De van a községben cirokseprű-készítő, műanyagóru-gyártó, két bádo­gos, egy ács és tizennégy kő­műves, valamint egy vegyi áruk­kal foglalkozó kisiparos... És még vagy tucatnyian egyéb szakmákban nyújtanak szolgál­tatást a lakosságnak. — A tanács végrehajtó bi­zottságának is van egy kisipa­ros tagja, tanácstagunk is van — mondja Hegyi Ferencné. — Ebből következik, hogy első kézből kapjuk az információt, hol szorít a „keret”, mely te­rületen kell előremozdulnunk. Úgy vélekedünk, mi kisiparo­sok, hogy Simontornyán az el­látás kielégítő — ide tartozik persze az is, hogy az ipari szö­vetkezetek is végeznek szolgál­tatást. Simontornyá A településről az 1200-as évekből maradtak fenn írásos emlékek, így ettől az időtől szá­míthatjuk a most 5108 lelket számláló nagyközség életét. Az iparosítás kétszáz évnél régeb­ben kezdődött, a bőrgyártással. S a fellendülés, az iparosítás két időszakra tehető. Az egyik az ötvenes évek eleje, amikor az ipari szövetkezeteket alapí­tották, másik pedig a hatvanas évek, amikor a bőrgyárat euró­pai színvonalra kezdték emelni, illetőleg a tanácsi vállalat, a mai szőrmeipar elődje, meg­alakult. Jelenleg mintegy háromezer­re tehető a fizikai munkások száma. A számok változók, hi­szen ebben a munkások lakta községben is mozog a munka­erő, de a feladat nagyságát, ami az ellátásban előáll, érzé­kelteti. Tehát: a bőrgyárban 1280 fizikai .munkás van, a bőr­szőrménél 630, a SIMOVILL-nél 240, a Volánnál 20, a víz- és csatornaműnél 45, a MÉH-tele- pen 17, az áfész boltjaiban 140, a költségvetési üzemben 85, a vasúton 18, a Béke ruha- ÍDarinál 25 dolgozó keresi csa­ládjának a kenyeret. A községben mintegy két­ezer ház van. A szilárd burko­latú járdák hossza 20 490 mé­ter, a szilárd burkolatú utaké pedig 14 596 méter. A közvilá­gítási lámpák száma 415, ebből 252 hagyományos. Az ivóvíz- vezeték 34 405 méter, a szenny­vízcsatorna hossza — közcsa­torna — 2925 méter, a házi bekötések száma 336. Szolgáltatás A személyes szolgáltatások közé sorolandó a fényképész szdkmo és a fodrászat Hát e tekintetben ez a nagyközség nincs jól ellátva. Egy fotográfus és egy maszek férfifodrász mű­ködük a községiben, a. szolgálta­tó szövetkezet fodrászüzletében pedig egy hölgy foglalkozik a fértfinépség frizurájával, ám ez mindenképpen kevés. lay nem csodái, ha a férfiak többsége Cecére, Tamásiba, sőt Siófokra jár hóját ligüizíttatnii. Ez persze nem jelenti azt, hogy a hölgy- fodrászoknék nincs munkájuk, sőt Nemcsak ünnepek előtt, hanem minden hét végén is igen sók a tennivalójuk. A fényképész szakmai terüle­tén úgy tűnik nincs szükség fej­lesztésre, annál inkább a cipész szakmában. lEgy szekszárdi szövetkezet tairt litt fenn begyűjtőihelyet, s Varga Imre cipészmester az egyedüli ember, aki a helyi la>- kosság lábbelijét javítja. Am‘i munkát ő nem tud elvégezni, azt beviszik Szekszárdra, s így végiül is, ha kicsit késve is, de végül megjavítják a síimontor- nyóiaik rossz lábbe Ilijét Művelődés A lakosság egészségügyi el­látása szinte kifogástalan. A községben két körorvos műkö­dik, jól felszerelt rendelőben látják el a betegeket, ami nem jelenti azt, hogy „nem tudná­nak elviselni" néhány korsze­rűbb műszert, segédeszközt. Két szakorvos — gyermekgyógyász és fogász — is van a község­ben. Az orvosok, a három vé­dőnővel együtt, igen eredmé­nyes munkát végeznek annak érdekében, hogy a lakosság ne csak szellemiekben legyen egészséges, hanem testileg is. A gyárakban az orvosi rendelés rendszeres, és a munkások leg­nagyobb megelégedésére tör­ténik. A községben a művelődés központja a bőrgyár sok évti­zede eredményesen működő speciális otthona. Területi jel­leggel működik, tehát a jó szakköreibe bekapcsolódhat­nak más ipari üzemek munká­sai is. A szakcsoportok, a ren­dezvények, az ifjúsági klub mindenki előtt nyitottak. Az elmúlt évek óta fontos helyet foglal el a község életé­ben a vár. A könyvtár, az étte­rem, a múzeum idegenforgalmi nevezetesség is, ugyanakkor a helyi lakosság ilyen igényeit maximálisan kielégíti. Sok év­tizeden át ugyanis nem volt mit mutatni a simontornyaiak- nak. A vár ma már valóságos idegenforgalmi központ, éven­te mintegy 5 ezer külföldi és 50—60 ezer hazai turista kere­si fel. A mozi, mint mindenütt, a legnagyobb erőfeszítések elle­nére, itt is csak éppen vegetál. Négyszer van előadás heten­ként, ez kevésnek tűnik — bár az érdeklődést kielégíti. A könyvtár inkább nyújt szó­rakozást a lakosságnak. A község kezelésében lévő húsz­ezer kötetes könyvtár nemcsak a községé, hanem az üzemeké is. Ugyanis minden gyárban, szövetkezetben igen gazdag műszaki szakkönyvtár van, ezen­kívül az iskolákban is tartanak a gyermekek igényének meg­felelő ifjúsági diákkönyvtárakat. Kiskereskedelem A 660 négyzetméteres ÁBC-áruház belseje A több község területén mű­ködő áfész forgalmának több mlint ötven százaléka 115 millió forint a nagyközség lakosaitól származik.1 A helyi lakosság pénzét elköltheti még a TOZÉP- nél is, évente 15 millió körüli ott a forgatom — a ZÖLDÉRT-bolt- ban kétmilliós a forgalom, ami a MÉH telepén is megközelíti az ötöt, de a szövetkezeti kis­kereskedelmi forgalom nagy ré­sze a helyi áfész boltjaiban csapódik le. A községet a Fejér megyei Tejipari Válilalat üzemei látják el tejjel és tejtermékkel. Az el­látás kifogástalan. Ennek több összetevőije is van: a Fejér me­gyeiek az itt lévő piacot tartani akarják, ugyanakkor a Tolna megyei ipar is be akar törni ter­mékeivel. A tej, a tejtermék kedvelt ételféleség a községben. Különösen azóta növekedett meg az igény, hogy a Tolna megyei üzemek is hetente egy alkalommal túrajárataikat el­küldik erre, s így a választék Simontornyán általában elé­gedettek az emberek a vízzel. A mélyfuratú kutakból jó víz jön, a hálózat a községet át­fogja. Sok vita volt évekkel ez­előtt, hogy a Sió bal ’ vagy jobb parti részén lévő utcák, házak részesüljenek-e jobb el­látásban. Most már mindkét községrészben kitűnő az ellá­tás. Aki akarja, rákötheti für­Ez a három betű, VIP azt jelenti, hogy vendéglátóipar. A községben négy cég foglal­kozik a lakosság ilyen jellegű igényeinek kielégítésével. Leg­utóbb tizenöt „üzemegység" működött a községben. Ezek léte nincs veszélyben, már csak azért sem, mert a községben jól „térítették” őket, tehát az új és a régi községrészekben is van italbolt, vendéglő. Azaz vendéglő csak egy, a Hangu­lat, amely már olyan öreg, mint a vár — mondják a rossz­nyelvek, felújításra szorul. An­nak ellenére a kiszolgálás ki­fogástalan, s az ételek minő­Az összes forgatom 45 szóza- léko élelmiszeriből tevődik ki, de jelentős az iparcikkek forgalma Is — kisebb részesedése van a ruházati és a bútorikereskede- leminelc, illetve a kultúrcíklkek- nefc A községiben kilenc élelmi­szerbolt látja el a lakosságot és két ÁBC-áruház. '1979-'be'n nyitották a 660 négyzetmétere­set, és 1980-ibaa a 220 négyzet­métereset, ez utóbibit a Sió jobb partján, de a többiek forgalma bővült A két vállalat „mérge­lődik", de az ellátás színvona­lának javításából a lakosság húzza a hasznot. Amint a tej­ipar az országiban ‘bárhol meg­jelenik valamilyen új termékkel, az Simontornyán vásárolható - a testvérvállalótok végül is együttműködnek. Hiszen Fejér­ben, Tolnáiban is vannak új ter­mékek, a választék bővítése, a kínálat pedig arra ösztönzi a lakosságot hogy étrendjét re­formálja, egészségesebbé te­gye­dőszobáját, házát a vízhálózat­ra. A szennyvízcsatorna is egy­re nyújtózkodik a földben, így a városiasodás előrehalad a községben. Igen sok közkút, kifolyó szolgáltat jó ivóvizet a lakosságnak, de nincs minden utcában — anyagi okok miatt — arra lehetőség, hogy az artézi vizet minden telekre be­vigyék. sége ugyancsak megüti a kí­vánt színvonalat. A községnek nincs szállodá­ja, bár a bőrgyárnak és a ta­nácsi vállalatnak, valamint az ipari szövetkezetnek igencsak nagy gondja, hogy hova he­lyezze el éjszakára a külföldi és hazai vendégeit, akik kü­lönféle tárgyalások miatt több napot töltenek a községben. Tíz-tizenöt fizetővendég-szoba áll azok rendelkezésére, akik itt akarnak éjszakázni... Távoli terv, még csak éppen hozzá­fogtak a lehetőségek mérlege­léséhez, hogy egy régi épüle­tet megvásárolnak és ott turis­taszállodát létesítenek. e nag y ü zletek munkáiba állá sá - val sem csökkent. Sót, három maszek ‘is üzletet nyitott, de ezt sem vette észre a szövetkezeti kereskedelem. A község ‘leendő központjában lévő 660 négyzet- méteres ÁBC-áruház vezetője, Sudár Mátyás örömmel újsá­golta, hogy a nogy ünnepi for­galmat, „simán" átvészelték, ka­rácsony előtt például másfél nap alatt 550 ezer forintot for­galmaztak, s vannak vevőik Sár­bogárdiról, RétsziilOsiról, allkdí- manként ezerforintos tételékkel. Kenyérellátás A siimontornyaí pékséget, amely hosszú éveken át éNátta a község lakosságát, megszün­tették — sajátos 'módon.; Miután kevés volt a munkaerő, illetve bizonytalan volt ébbőll kifolyó­lag az ellátás, ‘lébontották (!) a „kenyérgyárat'’. iMost a köz­séget Tárná síből látják el - ál­lítólag kitűnően. A kenyérnek és a péksüteményeknek a mi­nősége kifogástalan, de gond. hogy a. szállítmányok egyes al­kalmakkor nem érkeznek meg kellő ‘időben. És ezért fordul élő itt az a szinte példátlan eset is, hogy soriba állnak o ‘kenyérért oz üz- tetéle előtt... Van. ugyan meleg és friss „simái1 kenyér, ötnegy­venes, de a lakosság azt kevés­bé veszi. A műszakiváltás idejére érkező Icrumplisken yérért százak állnak sotboi A friss, meleg 5,40- est nem viszik et de másfél órát is várnak az asszonyok, hogy a nyolcforintos krumplisból vásá­rolhassanak ... Téhát, jöbb a kenyérállátása most, hogy Tamásiból ‘kapják, miint amikor még állt; működött a helyi üzem, de ilyen gond van : soriban állás ... Tejtermék-honkurrencia If í z UIP Hegyi Ferencné, a kisiparosok képviselője napi munkájával és kisiparos társainak érdekképviseletével szolgálja a lakos­ságot.

Next

/
Thumbnails
Contents