Tolna Megyei Népújság, 1982. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-12 / 9. szám
1982. január 12. "nÉPÜJSÀG 3 Gyönk, Spirál szövetkezet Ami a változások mögött van Beszélgetés Balázsi István elnökkel — Miért éppen a Spirál nevet választották? — Ennek hosszabb története van. Kezdem azzal, hogy a volt építőipari tevékenységünk az elmúlt években alaposan csökkent. így a szövetkezet össztevékenységéből nem tette ki a felét sem ennek a részlegnek a munkája. A korábbi nyolcvan dolgozó helyett 18 emberrel végeztettük el az építőipari munkákat. Ennek elsősorban az elvándorlás volt az oka — Paks, Szekszárd. Emiatt végre kellett hajtani a szövetkezetben egy átsorolást; építőipari szövetkezetből ipari szövetkezetté. S ha már ezt megoldottuk, úgy gondoltuk, hogy „név is kéne a gyereknek”, ezért házi pályázatot hirdettünk, s végül is ennél a szónál kötöttünk ki. Talán szimbolizálja a terveinket, az egyre magasbb szintű, eredményes munkát. — Mindez mikor történt? — Tavaly júliusban. Ettől kezdve már Spirál Vegyesipari Szövetkezet néven működünk. Évi tízmillió forint értékben készítünk a moziüzemi vállalatoknak és a művelődési házaknak sorszékeket. Ezt a munkát a faipari részlegünk végzi. Különféle egyedi nyílászáró szerkezetek gyártásával is foglalkozunk, például mi gyártottuk az átalakított pálfai kastély összes ablak- és ajtókeretét. De hogy visszatérjek a sorszékek gyártására; a mi munkánkat dicséri több fővárosi mozi széksora is, így a Corvin, a Vörös Csillag és a Május 1. mozié. A sorszékeket itt Gyönkön, faipari részlegünk készíti és a mi szakembereink szerelik ösz- sze a helyszínen. — Nagyságrendben melyik ipari tevékenység követi a faipari részlegét? — Hát itt kell beszélnünk az építőipari munkánkról. Tavaly az év közepétől felfutást lehetett tapasztalni ennél a részlegnél. Ha megkérdeznének, mivel tudnám magyarázni, hogy az egyszer már elvándorolt kőművesek most sorban jönnek vissza a szövetkezethez, azt tudnám mondani, hogy sok helyütt befejeződött, vagy a vé- gefelé jár a beruházás. Tavaly hétmillió forint értékben végeztünk el közületeknek és magánszemélyeknek építőipari munkát. E munkák között van a hőgyészi malom felújítása. Erre az évre mór szinte teljesen lekötöttük a részlegünket; a volt tolnanémedi kendergyár felújításával, a Posta megrendelésére a környékbeli postaépületek felépítésével és a malomipari vállalat megrendelésére a környék malomépületeinek rekonstrukciójával. Természetesen mindezek mellett lakásokat is építünk majd. — Az építőipar után... ? — A faipari marószerszámgyártó részlegünk következik. Itt el kell mondanom, hogy egyik legrégibb tevékenységünk ez. öreg, korszerűtlen gépeken, jelentős élőmunka-ráfordítással gyártunk a hazai bútoripari vállalatoknak és szövetkezeteknek famegmunkáló szerszámokat. Ez a tőkés importot pótló tevékenységünk hamarosan kiszélesedik. A szövetkezet, felismerve a piaci ellátatlanságot ezekből a szerszámokból, támaszkodva a gyártási hagyományokra, a KISZÖV, az OKISZ és az MNB támogatásával ösz- szesen húszmillió forintos — elsősorban gépi — fejlesztést, beruházást hajt végre. A fejlesztés előkészítését a szövetkezet már két évvel ezelőtt megkezdte. Hitelkérelmünket a napokban adtuk be. Ha a beruházás elkészül, a hagyományos marószerszámok mellett a Bútoripari Intézet által kifejlesztett faipari forgácsoló szerszámokat gyártunk. Ezekkel a szerszámokkal akár tőkés piacon is jelentkezhetnénk. De addig is, a famegmunkáló szerszámokból akkora a piaci igény, hogy egy ma beérkező megrendelést szövetkezetünk csak fél évre, olykor egy évre tud vállalni. — A szövetkezet kapuja előtt egy táblát olvastam, lakossági szolgáltatásokról. — Igen, ilyen tevékenységünk is van. Rádió, televízió és háztartási gépek szerelése. Van szövetkezetünkben lakatosipari részleg, amely az elmúlt évben szép eredményeket ért el. A Magyar Hajó és Darugyár megrendelésére korlátokat és lépcsőket gyártottunk. — Mit vár 1982-től? — Sikereket, eredményeket. Szeretnénk a faipari részleget is fölfejleszteni, építőipari tevékenységünket és szerszám- gyártásunkat kiszélesíteni. Egyszóval azt szeretném, ha korszerű lenne szövetkezetünk, amely megfelel a mai gazdasági követelményeknek. SÁRKÖZI Fotó: Kapfinger TEMAFORG Hulladékból ' új termékek Az év eleje óta önálló termel őeszköz-ke res'kedélml váltat- latként működik a TEMAFORG Textilihasznosíltó Váltaltat, rrfr után Mivolt a MÉH Trösztből. A vállalat — amely a textil- és a m űan yiag -hull adékok hta s z nosí- tásában eddig is vezető szerepet vállalt — a jövőben kevesebb költséggel, rugalmasabban valósíthatja meg a népgazdaság számára1 egyre fontosabb feladatait. Fejlesztési és bérpolitikáját — bár a MÉH Trösztön beiül a vállalat viszonylagos önállóságot élvezett- az eddigieknél hatékonyabban állíthatja a gazdasági célok szollgálaitába, 1982-es önálló terveiket ennék megfelelően cldkították ki. Az idén elsősorban a nem Szőtt textíliák és a hulladékból készült fonattak gyártásában kívánnak jelentősen előrelépni. A korábbi időszakban a qyőri GRABOPLAST-tal kialakított q yá rt m á n yffejl e sztés i együttműködés eredményeként az idén 600 ezer néqyzétméter műbőrhordozó textíliát gyártanak. A lényegesen olcsóbban és termelékenyebben előáll ítíhcutó, ném szőtt tedhnolóqiával készülő anyaggal helyettesíthető a műanyag padlóburkolók korábba,n fonással és szövéssel gyártott hordozótanyaga. Ez azt IS jelentül, hogy az e célra iqénybe vett mintegy 300 tonna fonoda! és 600 ezer négyzetméter gyap- júszövő-'kclociditást a hazai qyár- tólk cir ellátás javításáról, illetve az exportnövelésre hasznosíthatják. A nem szőtt textíliák további fejlesztésére a GRABOPLAST-taí jelenleg is folynak kísérletek. Ennek várható eredménye dz lesz, hogy a, GRABOPLAST' mintegy 1 200 000 négyzetméter ihordozóa n ya g -szükségletét teljes egészében a TEMAFORG elégíti ki. Emellett- ugyancsak már egy korábban megkezdett gyártmányfejlesztési munka eredményeként- megkezdik az idén a szűrőszövetek és textil alapú gyertyaszűrők gyártását, amelyekké! jele,n.tős külföldi behozataltól mentesítik a haza! felihasználókat. Sőt, azt is tervezik, hogy az eddig importból beszerzett szűrőknek megfelelő minőségű termékeikből exportra is gyártanak. A lakosság fonal ellátásának javításából ,iS jelentős részt vállal a TEMAFORlG. Ennék érdekében Saját termelésénék növelésével, illetve a hazai fonodákkal közösen bővíti a divatos Ipari és Ikézimunkaifonalaik választékát. A Magyar Posztógyárral a keresett buiklé-fonalak közös gyártására kötöttek ímeg- álilOipodást, a Richards Finom- posztógyárban pedig — a TE- IMAFORG anyagi hozzájárulásával — olyan elektronikus vezérlésű gépéket állítottak üzembe. Felhívás a jó munkára Megbüntettek néhány vállalatvezetőt: volt akit leváltot------2---------------------- tok, mások megúszták fizetéscsökkentéssel. A fegyelmi eljárásokat az Ipari Minisztérium kezdeményezte, az ok mindannyiszor: a vállalatvezetők nem fordítottak kellő figyelmet az exporttermékek minőségére! Gyenge minőségi szállítmányokat küldtek külföldre, amit ha átvett is a megrendelő, csak alacsonyabb áron. Emiatt aztán tetemes devizabevételtől esett el a vállalat, végül is az ország. No végre —■ mondja az ember a .hír hallatán, az elveszett százezreknek, a veszteségnek végre gazdájuk akad. S nemcsak a vállalatot, mint gazdálkodó egységet, vagy mint kollektívát marasztalják el általában, hanem megnevezik a felelőst, azt, aki a gyár élén áll. Igaz, csak néhány példa van erre, de az ember azt mondja: na végre! Hogy aztán később gondolkodni kezdjen. Jó, dicséretes módon leváltottak, illetve fizetéscsökkentéssel büntettek néhány vezetőt, helyükbe újak lépnek, illetve, akik maradtak, bizonyára a jövőben jobban odafigyelnek majd a minőségre — de ettől, csak ettől jobb lesz-e a minőség? Lesz-e változás, gyökeres változás termékeink minőségében? Felesleges most részletezni azt, hogy mit értünk a jó minőség fogalmán, ami egyébként is a mindenkori piaci helyzettől függően változik. A jó minőség az, amit a vevő — beszéljünk most csak a külföldi vevőről — az üzlet megkötésekor ott és akkor leszögez. Azaz: a legapróbb részletekig meghatározza, hogy mit kér. Ez a mérce, éhhez kell igazodni. Statisztikai adatok sora, s egy nemrégiben megtartott minőségügyi konferencia beszámolói és hozzászólásai bizonyítják, igen gyakori, hogy rossz minőség miatt nem veszik át cikkeinket, vagy ha átveszik is, csak alacsonyabb áron. S nem is feltétlen mindig a rossz alapanyag, vagy maga a termék, hanem annak megjelenési formája, súlya, vagy épp csomagolása miatt. Ma már az esztétikus külső a minőség kategóriájába sorolandó. Fölösleges bizonygatni, hogy mekkora szükségünk van a külföldi piac anyagi elismerésére, arra, hogy jó áron vegyék meg termékeinket. S az erkölcsire is: a jó minőség erősíti a vállalat good-vill-jét, jó hírnevét, ajtót nyit egy újabb üzleti tárgyalóterembe. Nos, képesek vagyunk-e minden egyes esetben a vevő által megrendelt minőségű terméket produkálni? ESV felmérés szerint a minőségi hibák hatvan százaléka ——--------------------- a figyelmetlenségre, hanyag munkára vez ethető vissza. Azaz, sokszor apró dolgok miatt buknak meg áruink. Figyelmetlenség, egy leszakadt címke a csomagról, egy karcolás a terméken, egy ferdén beerőszakolt csavar a gépben, és oda a várt nyereség! Könnyű volna most azt mondani, hogy ha ilyen fontos a minőség, akkor ki kell javítani a hibákat! Egy korábbi minőségügyi konferencián mondta el a SZOT egyik képviselője, hogy amikor megvizsgálták néhány vállalatnál a rossz minőségű munka okait, kiderült: igazságtalan volna egyedül a dolgozók nyakába varrni a felelősséget! A dolgozók nagy része ugyanis azt a munkát végzi és úgy, ahogy azt előírják neki. Az esetek döntő többségében nem is tud róla, hogy rossz munkát végez, hogy rossz minőségű végtermék készül munkadarabjából, hiszen a minősítés csak később esedékes. A technológia, a géppark adott a műhelyben, s adottak a begyakorolt munkamozdulatok; a legjobb hiszemben, példás fegyelemmel elvégzett munka sem garancia a jó minőségre. Tehát a vezetők felelőssége... Akik kidolgozzák, kidolgoztatják, elfogadják a technológiát, megveszik az új gépeket, szervezik a munkát, betanítják a dolgozót, kéibe adják a munkadarabot és meghatározzák, hogy mit kénnek. Egy járműipari szakember érdekes dolgot mesél. Gyára igencsak exportérzékeny, náluk szükségszerűségből, s nemcsak „felsőbb" elvárások alapján, kezdtek hozzá a minőségi hibák feltárásához. A vizsgálat során kiderült, hogy a minőségi hibák több mint kilencven százaléka nem a gyárban keletkezik, hanem a gyárkapun jön be. Az alapanyagokban, félkéfí termékekben sok esetben csak apró kis „mütyürökben”, filléres alkatrészékben elrejtve. Azaz az ismert és ismeretien partnerek — ha tudnak róla, ha nem — végül is a rossz minőség szállítójává válnak. Ha például a jármű minősége kifogásolható, vajon mennyiben vonható felelősségre a járműipari vállalat vezetősége? Hiszen hibás öntvényt, acéllemezt, műanyag terméket, bőripari árut nem lehet jó minőségűvé varázsolni egy járműgyárban. Ott már ritkán lehet valamit tenni, legfeljebb reklamálni. A büntetés az 'r°sbeli utasítás — sökszor régóta kiderült------------------------ már — nem mindig hatékony ösztönző. Csak kiegészítője léhet egy olyan „éber" szöbályozórendszernék, amely arra készteti a külföldi és a honi piacra termelő gyárakat, hogy jó minőségű árut gyártsanak. MEGYESI GUSZTÁV Hangdoboz Veszprémből A VIDEOTON veszprémi gyárában az idén negyven százalékkal több hangdobozt készítenek, mint tavaly. A harminchat féle hangdobozból több mint háromszázezer darabot állítanak elő. A hangfalak nyolcvan százalékát tőkés országokba exportálják. A jól felszerelt ellenőrző helyiségben vizsgálják a hangdobozok minőségét. Zsiga László marós famegmunkáló szerszámot fogaz Gexel János esztergál A sorszékek gyártásához szükséges textíliákat szabják a faipari üzemben
