Tolna Megyei Népújság, 1982. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-10 / 8. szám
1982. január 10. ^ÉPÜJSÀG 5 I » Ne a gyerekek előtt?! A családok életvezetése nem mindig zökkenőmentes. Ez a házastársak között kisebb-na- gyobb vitákra adhat okot. A családban élő gyermek ezeknek a vitáknak legtöbbször fültanúja. Helyes-e. ha a gyermek tudomást szerez a szülei közötti vitákról, vagy nem? Erre nem lehet egyértelműen igennel vagy nemmel válaszolni, mert van olyan téma, amely a gyermekre is tartozik, de van olyan, amely nem. Ha például arról folyik a vita, hogy a család jövedelmét hogyan osszák be, ezt a gyermek végighallgathatja. Sőt, korához mérten vonjuk őt be a költség- vetés elkészítésébe. Nem baj, ha tisztában van szülei anyagi helyzetével, legalább nem hozakodik elő a család pénzügyi erejét meghaladó igényekkel. Nem tartozik a gyermekre, ha a szülők számon kérnek egymástól valamit. Különösen akkor nem, ha ez indulatba mártott szavakkal történik. Nem szeretnék kitérni azokra a kirívó esetekre, amikor a vita hevében a szülők egymást durva szavakkal illetik, hiszen ez egyértelműen romboló hatással van a gyermek lelkivilágára, és súlyos következményekkel járhat. A megrázó élmény kiválthat dadogást, arc- rángatódzást, ágybavizelést, izzadást, agresszivitást, gátlásokat, stb. Minden családban előfordulhatnak a gyermekfülnek nem való viták. Kíméljük meg ezektől a gyermeket. Hiszen a gyermek nyiladozó értelmétől kezdve szüleiben keresi a példaképet, a biztonságot, a tökéleteset. Természetes és érthető dolog, hogy még a legjobb szülő sem felelhet meg mindig maradéktalanul az „eszményi szülő” fogalmának. De... Törekednie kell a szülőnek arra, hogy olyan viselkedéskultúrát valósítson meg a családban, amelyet gyermekénél szeretne látni, ha majd felnő. Vannak olyan viták, amelyek a gyermek előtt folytatva az életre történő nevelés pozitív útjai. Formálják a gyermek személyiségét. Ilyen például a színházról, moziról, sportolókról, színművészekről, könyvekről, egyéni ízlésről, öltözködésről, zenéről, az élet napi eseményeiről, újságcikkekről, tudományról és egyebekről szóló érdekes viták. Az ilyen viták még akkor is a családi egységet tükrözik, ha a családtagoknak" más a véleménye egyes dolgokról. A lényeg az, hogy a család minden tagja nyugodtan kifejthesse nézetét, A válni készülő házastársak között lezajló vitáktól minden esetben meg kell kímélni a gyermeket, aki érzékeny lelkü- letével amúgy is érzi a közelgő bajt. A gyermek minden idegszála felfogja azokat a jelenségeket, amelyek a két egymástól eltávolodó házastárs viselkedésében jelentkeznek. Ezt nem szabad azzal tetézni, hogy egymást becsmérlő szavakkal további romboló munkát végezzenek gyermekük lelkében. A válásra természetesen elő kell készíteni a gyermeket! Ennek az a módja, hogy a szülők őszintén mondják meg a gyermekeknek, nem kívánnak tovább együtt élni, de őt azért mind a ketten ugyanúgy fogják szeretni, mint addig. Ne akarják a gyermek előtt egymás személyi értékeit lerombolni. Viták helyett igyekezzenek előtte megőrizni azt a szülőideált, amelyet szüleiben a gyermek szeretne tisztelni. FÁSI KATALIN Lakásunk, otthonunk Lakásunk, otthonunk az a hely, ahol családunkkal, szeretteinkkel élünk. Életünk privát színtere. Ahol alszunk, főzünk, eszünk, tisztálkodunk. Ahol gyerekeket nevelünk, családi életet élünk. Ahol szabad időnk egy részét töltjük, olvasunk, zenét hallgatunk, tévézünk, vendégeket fogadunk. Ahol szabad időnk más részét takarítással, mosással, a háztartással, házi munkával töltjük. Milyen a lakás, amely valóban az otthon szerepét tölti be? Barátságos, hangulatos, egyszóval otthonos. De vajon mitől lesz ilyen a lakásunk? Mindenekelőtt a benne lakók szabják meg a lakás jellegét. Azzal, ahogy berendezik, ahogy rendben tartják, ahogy birtokba veszik, ahogy megosztják egymás között. Akár kicsi, akár tágas a lakásunk, igen fontos, hogy minden lakójának legyen külön területe — ha jut, akkor szobája, ha nem, akkor saját szobarésze, sarka. A külön részben kapjon helyet az illető munkájával, tanulásával, hobbijával kapcsolatos felszerelése, könyvei, saját kedvenc tárgyai. A berendezésnek is a lakókat kell szolgálnia. Csak any- nyi bútort tartsunk a lakásban, amennyi feltétlenül szükséges. Ne rendezzünk be bútorraktárt a kis méretű szobákban. Legyen minden helyiség áttekinthető, levegős, s az egész lakás könnyen bejárható. Érvényesüljön a berendezésnél, a színek, a díszítőelemek kiválasztásánál a család ízlése. Ne azért vegyenek meg egy szőnyeget, faliképet, csillárt, mert a szomszéd is olyant vásárolt. Persze ötleteket, lakberendezési tippeket lehet kölcsönözni egymástól, lakásművészeti lapokból, lakberendezési tanácsadási szolgálattól. De mindig egyeztessük saját ízlésünkkel, egyéniségünkkel. A családtagoktól függ, hogy mi módon tartják rendben otthonukat. Hogy minden holminak megvan-e a helye, vagy szanaszét dobálva hevernek a ruhák, cipők, törülközők. Hogy havonta vagy csak félévenként tisztítanak-e ablakot. Hogy napokig tárolják-e a mosatlan edényt, hogy beágyazatlanul árválkodnak-e a fekvőhelyek. A rend, a tisztaság minden lakást vonzóvá tesz. De a túlzás ebben az esetben is zavaró lehet. Ma ugyan már a legtöbb családban lakják, birtokba veszik a szobákat, a lakás helyiségeit. De azért még irtott kísért a hajdani „tisztaszoba" hagyománya. Van lakás, amelybe nem léphetnek be cipővel se vendégek, se ott- lakók. Van, ahol az új fotelba nem ülnek, ahol a bútorokat csak dísznek tartják, s nem használják funkciójuk szerint. Vajon jól érezheti-e magát bárki is az olyan lakásban, ahol semmihez sem szabad nyúlni, ahol a tárgyak mint kirakati holmik díszelegnek? Ahol minden leterítve, beburkolva, szigorúan qlédába rakva sorakozik. Ahol nem szabad a könyvespolcról leemelni a könyvet, mert esetleg nem ugyanoda tesszük vissza, a vázát odébb tolni, a kézimunkát elmozdítani. Az otthonosságot a legszerényebben berendezett lakásban is meg lehet teremteni. Néhány szál virág, zöld növény, egy-egy jól elhelyezett reprodukció a falon, köcsög vagy kerámiatál az asztalon, a polcon, hangulatossá teheti a környezetet. Az egyéni ötleteknek se szeri, se száma. Az asztalra tett színes gyertya, a he- verőt díszítő rongypárna, a borosüvegbe állított gally, üvegtálba helyezett kavics- vagy kagylógyűjtemény — olcsó és mutatós lakásdísz lehet. Bármilyen folt nagy bosszúság, ha a frissen mosott és vasalt blúzra, ingre csöppen, de még nagyobb méreg, ha netán a kedves vendég a csodálatos hímzett térítőnkét ügyetlenkedi tönkre például kávéval. Mit tehetünk ilyenkor? A kávéfoltot azon nyomban mossuk ki meleg vízzel, amelyet egy kevés mosóporral teszünk hatékonyabbá. A régebbi kávéfoltot először glicerinnel dörzsöljük át, utána meleg vízzel tüntethetjük el a maradékot. A tejfoltot áztassuk fel szalmiákszesszel, utána azonnal közömbösítsük hígított ecettel és mossuk át meleg mosószeres vízben. A sörfoltot legcélszerűbb azonnal meleg vízben egy kevés szeszben feloldott szappannal átmosni, de sokszor elég, ha csak sós vízzel dörzsöljük át. A fehér bor foltját megnedvesítjük, és szeszbe mártott ronggyal dörzsöljük ki. A vörös bor pecsétet beszórjuk sóval, és néhány perc után langyos vízzel átmossuk. Zsírfoltot benzinnel tisztítsunk úgy, hogy több réteg itatóst vagy tiszta vászondarabot helyezünk a folt alá (hogy a fölösleges oldószert fölvegye). Az oldószert sohasem szabad a folt közepére csöppenteni, mert akkor szétfut, hanem mindig kívülről befelé — csigavonalban. Jó, ha a folt környékét előbb bevizezzük, ez megakadályozza a folt szétfu- tását, és a benzines oldatot az alátett szűrőpapír felitatja. Csokoládéfolt — ha új keletű — meleg sós vízzel távolítható el. Egyébként pedig úgy, hogy egy tojássárgáját elkeverünk kevés glicerinnel, azzal bekenjük a foltot, majd kis idő múlva meleg vízzel kimossuk. Gyümölcsfoltot fehér vászonból forró, szappanos mosással halványítunk, utána pedig hypós oldattal fehérítjük ki. Színes anyagnál alkohollal próbálkozzunk. Rozsdafolt 10 százalékos cit- romsavoldattal (esetleg citrom- szelettel) eltávolítható, ha régebbi a folt, akkor heresóval vesszük ki. A savas anyagok a növényi rostokat (gyapot, len, kender) megtámadják, ezért ilyen anyagoknál gyorsan kell dolgozni, és alaposan öblíteni. TEA ÚJ MÓDON Hazánkban a serkentő hatású italok között a kávé a sláger. A tea nehezen tud elterjedni nálunk, pedig a világ népeinek egyik legrégebbi és legnépszerűbb itala. Kísérletek folynak, hogy a teaivást megkedveltessék a lakossággal, mert a tea ugyancsak tartalmaz koffeint, hasonlóan a kávéhoz, frissíti az agy működését, és emellett szintén kellemes ízű, illatú ital, és nincs káros utóhatása. Sokan a teát főzik, holott forrázni kell, és mindig frissen készíteni. Sokféle teaitalt ismerünk, de nálunk általában csak a citrommal és cukorral ízesített tea a divatos. Érdekes kezdeményezést láthattunk az egyik fővárosi művelődési házban, ahol az előadások szüneteiben újszerű, nálunk alig vagy csak kevesek által ismert teaitalokat mutattak be a házat látogató fiataloknak. (me, ezek közül néhány mutatóba: Francia tea, melyet mézzel, valamint narancs vagy citrom levével és lereszelt héjával ízesítettek. Ugyanezt az italfajtát lehűtve is megkóstolhattuk, csészénként kevés cukrozott tejszínhabbal. A grúz teának több változatát láthattuk, mint például a „szulikot", amit tányérban tálaltak, kevés vodkával, kockacukorral — vagy a gyömbérrel, tejjel, darált dióval ízesített „soho-gingert". A portugál teához filteres Lipton-teát használtak, fahéjjal és vaníliás cukorral, fűszerbor- sal ízesítették. Az egyik bisztróban is volt teabemutató. Itt a legnagyobb sikere a „tányéros teának” volt, de szívesen fogyasztották a szénsavas, hűtött teát is. Úgy látszik, hogy a tea sok mindenre jó: frissít, üdít, kellemes közérzetet teremt. Diszkóstílusban A célszerűség: könnyed mozgás, lebegő, bővülő anyag — ezek lényeges alapfeltételek a „diszkóruhatárhoz”. A nagyfeszültségű hangulat, zene és fény más stílust kíván meg, mint a többi szórakozás. A merészség, de nem a ledérség, a ötletesség a fő szempont a ruhák kiválasztásánál. Mi most néhány olyan modellt mutatunk be, amelyek világszerte népszerűek a fiatalok körében. Az aszimmetrikus divatvonalak nagyon jól illeszkednek a diszkóruhák stílusához. 1. modell. Átmenős aszimmetrikus szabású jer- seyruha, amelyen a pli- szédíszek mindegyike máshol van, mint ahogy megszoktuk. A felsőrész japán szabású, az igen bő szoknya pedig ferdén szabott. 2. modell. Fontos kellékei az új diszkódivatnak. A pici bőr-, vagy textiltáska nyakba akasztható. A cipő alacsony sarkú, orr felé elkeskenyedő formával. A bokapánt igen jól tartja a lábat. Legdivatosabb, ha a táska és a cipő azonos színű „METÁL” bőrből készül. 3. modell. A nadrágot aranyszál beszövéses anyagból varrták. A blúz könnyed muszlin karakterű, derékban egy sor gumival behúzva. Pici gallérja csipkéből készült, a keskeny kézelő megköthető. 4. modell. Bármilyen hosszúságú lehet az alul fodros szoknya, a felsőrész színben hozzáillő jersey. A pici kabátka „arany” színű; steppelt is lehet. 5. modell. Kendőkből összeállított ruha. Egy régi sima ruha tetejére még házilag is rá lehet próbálni, majd egy-egy öltéssel rávarrni a kendőket. Kb. 75x75 centiméteres egyszínű kendőből hat-hét darabra van szükség. SZERB BABOS HÚS Hozzávalók: 6—8 személynek: fél kg fehér bab. 2 kávéskanál szódabikarbóna, 18 dkg füstölt szalonna, 2 db sertéskaraj, 1 kacsacomb, 1 sertés- csülök (kb. fél kg), só, bors, kakukkfű, 3 db sárgarépa, 3 fej hagyma, 3 gerezd fokhagyma, fél csomag petrezselyem, 2 db babérlevél, 4 szegfűszeg, negyed kg fokhagymás főzőkolbász, paradicsom, 1 liter húsleves (leveskockából). A babot 2 liter vízben feltesszük főni, majd a tűzről levéve 2 kávéskanál szódabikarbónát teszünk hozzá. Ezáltal a bab könnyebben puhul. A babot a lábasban puhulni hagyjuk. A füstölt szalonnát csíkokra vágjuk. A sertéskarajt, kacsacombot és sertéscsülköt sóval és őrölt borssal behintjük. A füstölt szalonnát egy serpenyőben pirosra sütjük. Majd a szalonnát kivesszük a serpenyőből és a szalonnazsírban a sertéskarajt, kacsacombot és sertéscsülköt megsütjük mindkét oldalán, hogy szép piros legyen. Majd a húst kivesszük a serpenyőből. A sárgarépát meghámozzuk és karikákra vágjuk. A hagymát és fokhagymát megtisztítjuk és feldaraboljuk. A sárgarépaszeleteket, hagyma- és fokhagymadarabokat a szalonnazsíron 3 percig sütjük. Majd kivesz- szük, és egy nagyobb edénybe tesszük. A sülthúsdarabokat és a kolbászt rátesszük és összekeverjük. A babot, levétől megszűrve hozzákeverjük. Majd a héjától megtisztított paradicsomot és petrezselymet, babérlevelet teszünk hozzá. Sózzuk és borsozzuk. Hozzáöntjük a húslevest, és beletesszük a szegfűszeget. Az egészet előmelegített sütőbe tesszük, és kb 2 óra hosszat sülni hagyjuk. Tetszés szerint megszórhatjuk zsemlemorzsával.
