Tolna Megyei Népújság, 1982. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-09 / 7. szám

1982. január 9. Képújság 9----------------------T-p——p-T~ — . ■„ ■ -, " ■ ■’ 1 -----------------------------------------­A Szövetség gázvezeték Az SZKP KB és a szovjet mi­nisztertanács az orenburgi gáz. kitermelő és feldolgozóipari komplexum alkotóit 1981-ben a Szovjetunió Állami Díjával ju­talmazta. Orenburg a szocialista gaz­dasági integráció fontos köz­pontja: itt kezdődik a Szövet­ség gázvezeték, amelyet a KGST-országok egyesített erő­feszítésével hozták létre. Ezen keresztül jut el az értékes ener­giahordozó, vegyészeti és ipari nyersanyag az építésben részt vevő országokba, évente több milliárd köbméternyi mennyi­ségben. Kevésbé ismert az a hatal­mas munka, amely megelőzte a Szövetség gázvezeték lefek­tetését: az orenburgi lelőhely felfedezése, a bonyolult gázfel­dolgozó ipar megteremtése, a kitermeléshez és a gázfeldolgo­záshoz szükséges ipari komple­xum létesítése. Az ősi sztyeppéi város két földrész, Európa és Ázsia hatá­rán fekszik. Régóta híres jó mi­nőségű búzájáról és azokról a finom, pihekönnyű kendőkről, amelyeket a helyi asszonyok szőnek. A város lakói arra is büszkék, hogy „közel vannak az éghez”, mivel itt tanult repülni a neves szovjet repülő, Valerij Cskalov és itt emelkedett elő­ször a magasba földünk első űrhajósa, Jurij Gagarin. Orenburg város címerében búzakalász és gázláng látható. 1966 őszén a várostól 40 kilo­méterre a 13-as számú fúró­lyukból hatalmas gázoszlop tört elő. Hosszú, fáradságos és költ­séges kutatómunka eredménye volt ez, ami megvetette az alapját annak a „kék folyó- nak", mely gáz formájában jut el a Szövetség gázvezetéken keresztül Bulgáriába, Magyar- országra, az NDK-ba, Lengyel- országba, Romániába és Cseh­szlovákiába. Egy olyan gázkitermelő komplexumot felszerelni, amely évi 48 milliárd köbméter gázt szolgáltat, igen bonyolult mű­szaki feladat. A gázfeldolgozó üzem három lépcsőjét rendkívül rövid idő alatt készítették el: az első 1974-ben, a második 1975-ben, a harmadik 1978-ban kezdte me g a termelést. A munka nagyságát mutat­ják a következő számok: csu­pán a gyár első lépcsőjének építésekor 290 ezer köbméter betont használtak fel, 18 ezer tonna fémszerkezetet építettek be, 150 kilométer hosszú utat készítettek és több mint 1000 kilométer hosszúságú kábelhá­lózatot fektettek le. Az ipari komplexum tervezésében és ki­vitelezésében Moszkva, Szverd- lovszk, Ufa, Orenburg és más szovjet városok több mint száz vállalatának szakemberei, ter­vező és tudományos kutatóin­tézetek tucatjai vettek részt. Rendkívül rövid idő alatt 150 fúrólyukat készítettek. A gázfel­dolgozó üzemben több mint 3 ezer munkás és szakember dol­gozik. Ha az orenburgi gázról esik szó, gyakran hangzik el egy kifejezés, mely a laikusok szá­mára közömbös, a szakembere­iket azonban izgalomba hozza: „kénlhidrogén”. Ennek hatására a közönséges anyagokból készült acélcső néhány nap alatt korrodálódik, terhelés ha­tására az érett dinnyéhez ha­sonlóan darabokra töredezik. Az orenburgi gázban lévő kén- hidrogén és más hasonló ké­miailag aktív anyagok igen bo­nyolulttá teszik a gázkiterme­lést. Az általános korrózión kí­vül a kénhidrogén és a gázban lévő víz a nagy nyomás hatá­sára vegyi reakciót okoz, ami csökkenti a berendezések meg­bízhatóságát. E tudományos- műszaki problémával ilyen nagy mértékben először az orenburgi lelőhelyen találkoz­hattak. A probléma megoldásá­ra különleges acélfajtákat kí­sérletezték ki, új fémfeldolgo­zási módszereket dolgoztak ki, új módszerrel hegesztették az anyagokat. Sikerült új korrózió­védelmi eljárásokat találni. A tudományos kutatás nem tűri a sietséget. Az építkezés azon­ban diktálta az ütemet és a tudósok beilleszkedtek a hatal­mas közös munka ritmusába. Kidolgozták a kénhidrogén ki­vonásának, ebből pedig az egyébként értékes kén levá­lasztásának módszerét. Csak­hogy a kén ily módon történő előállításakor visszamarad bi­zonyos mennyiségű káros gáz, az úgynevezett „maradvány gáz”, melyet környezetvédelmi okok miatt még külön tisztíta­nak és így elérhető, hogy csu­pán 2 százalék kén maradjon benne. A megtisztított gázt ez­után különleges kemencékben elégetik, majd gyakorlatilag ár­talmatlanná vált formájában a 60 emelet magasságú kémé­nyeken a levegőbe engedik. Ha a termelést, az ipari komplexumot akarjuk jellemez­ni a számok mindennél éke­sebben beszélnek: a földgázból évente 3 millió tonna szénhid­rogén-párlatot vonnak ki. 500 ezer tonna cseppfolyósított gázt állítanak elő, több mint 1 mil­lió tonna jó minőségű ként ké­szítenek, melynek önköltsége 1,5—2-szer kevesebb, mint a természetes kéné. Orenburgban sok mindenről mondhatjuk, hogy első. Első­ként épült fel itt egy olyan gáz­feldolgozó komplexum, mely a legnagyobb Európában. Először oldották meg hatásosan a ve­gyileg agresszív anyagokkal szembeni korrózióvédelmet. Elő­ször sikerült kidolgozni és meg­valósítani azokat a műszaki megoldásokat, melyekkel olyan sikeresen tudják őrizni a ter­mészeti környezetet. Soha nem látott vállalkozás a Szövetség gázvezeték, melyre méltán büszkék a létrehozó KGST- országok, s amelynek első kilo­méterei itt veszik kezdetüket Orenburgban, A. DRABKIN A Manpok- völgy és vízasései LááiáÍMÍiiiéiiiiáiááüiálááüÍMMi^ A Mjöhjang-Szánt, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság egyik legszebb hegyvidékét az öt legjelentősebb hegyvonulat között tartják szómon az or. szagban. Több hegycsúcsa, így a Csílszong, a Vonman és a Píro csúcs 1500 méternél ma­gasabbra emelkedik. A hegyek erdőkkel borítottak és igent sok ritka, gyógyhatású füvet, nö­vényt találhatunk itt. Nemzeti és egyházi műemlékek egész so­ra lelhető fel ezen a vidéken, többek között a Pohjon, a Szám- gvon és Hvadzsang templom. Nem csoda hát, hogy itt rende­zik meg a Nemzetközi Barátság Kiállítást és ez a táj a színhe­lye az ifjú hegymászók találko­zóinak, túráinak, kirándulás al­maik is. A Manpak-völgy legfőbb ne­vezetessége a vízesések egész sora. A sziklákról lezuhanó víz sok helyütt tavakat alkot- A leg­híresebb a Murung vízesés. Me­redek szikláiról záporoznak le a vízsugaraik egy széles medencé­be, amely félkör alakban he­lyezkedik el a hegy lábánál, valóban páratlan látványt nyújtva. Nem kevésbé lenyűgö- zőek az Unszan, a Juszon és a Piszon vízesések, amelyek víz- sugarai helyenként kilenc su­gárban ömlenek 70 méter ma­gasságról. A szebbnél szebb vízesések távolabbi környezete is igen szép: sűrű erdők, festői sziklák, különleges sziklás alakzatok, tavak, majd újabb vízesések. Valóban hasonlatos ez a lát­vány az égbolt Tej útjához és így nem csoda, hogy a vízesé­seik egyikét égbeli társáról ne­vezték él. Ez az Unha (Tejút) vízesés., A táj annyi szépséget fejt magában,, hogy bizonyára iga­za volt onndk, aki így írt a Mampok-völgyrót: itt minden lépésnél meg kell állni és kör­ibe keli tekinteni. Építő­művészek szövetsége Építőművész-szövetség ódákul t nemrégiben Ho Si Minh város­ban. A 167 tagú szervezet fő­leg fiatal szakembereket, köz­tük az építőipari föiskóla vég­zett .hallgatóit egyesíti. Szakér- teJmüket a Ho Si Minh lMúze- ufm, valamint több kórház és is. kola dicséri. A legfiatalabb parancsnok Nehezen sikerült találkoz­nom Alekszandr Koldunov első osztályú pilótával, a TU—154-es utasszállító gépek legfiatalabb, 29 éves .parancsnokával. Az utóbbi 10 napban repülőgépé­vel megfordult Kairóban, Ma- putóbain, Adeniben, iDar es Saa- laimban és ma érkezik vissza Budapestről. Holnap már Ulán­bátorba kell repülnie. A Seremetyevo—2 repülőtéren találkoztunk, majd néhány perc múlva Koldunov Volgájában folytattuk a beszélgetést. — Hogyan lett pilóta? — Talán szokványosnak hang­zik — .mosolyodon el —, de gyer- mékkoromtál pilóta szerettem volna. lenini, ugyanis repülős csalódban nőttem, fel. Az idősebb Alekszandr Kol- dunovnak, a Szovjetunió két­szeres Hősének .nevét, jól isme. rik a,z ország repülői. Nem cső. do, hogy fia. is nyomdokaiba lépett. Ko l d u nov több h elyen tanul- to a repülős szakmát. Először elvégezte a rjazanyi 3 éves pol­gári repülőiskolát, ezután Kii- rovgrádbon a sugárhajtású JAK —40-eséken tanult repülni, maíjd Lenimgrádba.n o polgári repülő, akadémia levelező tagozatán folytatta tanulmányait, végül pedig egy átképző tanfolyamon vett részt, ahol először ült a TU—154-es gép kormánya mö­gé.-JHa egy utasszállító .repülő­gép pilótájára gondolunk, nem egy fiatalember jelenik meg előttünk. Ez érthető is. Mielőtt az emberre rábíznak 150 életet, hosszú, komoly repülési tapasz­talatnak kell felhalmozódmia. A nemzetközi repülőjáratokon szöl- gálatot teljesítő pilóták még fo­kozottabb követeimén yeknék keit, hogy megfeJeljenék. Alekszandr Koldunov 26 éves volt, amikor először szállított utasokat TU—154-es gépen. Le. génysége ma az egyik legjobb az Aeróflobnál. 1980-ban 220 tonna üzemanyagot takarítottak meg. 'Pedig ez nem is egyszerű dolog. Sok függ attól, hogyan képes a parancsnok biztosítani az optimális .repülési feltétele­ket. Például a sebességet, vagy azt a magasságot, ahol kevés­bé van ellen szél. Leszálláskor rendkívül fontos kiválasztani, mi­kor szabad a leszállósáv, kü­lönben felesleges köröket kell tenni o repülőtér felett. Koldunov legénysége mindeh­hez .nagyszerűen, ért. A kitűnő teljesítményéért és a repülések biztonságos végrehajtásáért 1980-ban Alekszandr Kolduno- vot a Lenini Kömszomol díjával tüntették (ki. Közben Koldunov lakásához értünk. Felesége, Irina, a pedagógiai főiskola 5. éves hallgatója^ — Azt hiszem, nem könnyű pi­lótafeleségnek lenini — fejezem kii megértésemet Irinának. — Bizony nem — felélte. — Van egy hagyományunk : egy kis dobozban őrizzük a megvál­tott, de sajnos már sokszor kár­ba veszett színházjegyet. ANDREJ SZOLOVJOV Alekszandr Koldunov a „Barátság légi úton” Budapestre köz. lekedő TU-154-es gép parancsnoka. NDK A 80-as évek kultúrpolitikája Az irodalom, a zene, o film, a színház és más művészetek a mindennapokat szépítik meg. Ezért az NDK-iban igen. sokat áldoznak a kultúrára. Az elmúlt öt év alatt például a, könyves­boltok forgalma egyharmadával nőtt.' 1980-iban a 17 milliós or­szág minden lakosa átlag 40 márkát költött 'könyvvásárlásra, ami azt jelentii, hogy szemé­lyenként minimálisan 8 könyv­vél gazdagították a családi könyvespolcokat Ezen túlmenő­en az ország 150 színházának évi 26 ezer előadását több mint tízmillióan tekintik meg ; o mú­zeumokat, emlékhelyeket évente 31 millióan keresik fel. Az alap, amelyről a 80-as években tovább kívánnak lépni az 'NDK-bam, szilárd és jó, az intézkedések, o kezdeményezé­sék egyre inkább csökkentik a város és a falu, az egyes nép- rétegek műveltségi színvonala közti különbségeket Az állam évente milllárdokat költ a kul­túra céljaira. A pedagógusok és a hivatá­sos művészek mellett sokat tesz­nek a kultúra elterjesztése ér. dékében a Kulturális Szövetség aktivistái, a városi és fdlusl kul- túrotthonok vezetői és munka­társai is. A kulturális intézmé­nyekben .milliók tölthetik hasz­nosan szabad idejüket Jelen, leg több mint másfél millió tagú ja van a különböző öntevékeny művészeti egyesületeknek. A 'kórusokban, tánc- és szírv- játszócsaportokbao mintegy 600 ezren tevékenykednek. Orenburgi gázfeldolgozó üzem esti fényben

Next

/
Thumbnails
Contents