Tolna Megyei Népújság, 1982. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-03 / 1. szám
A ïnÆPÜJSÀG 1982. január 3. Moziban Hakni Sunny karrierje 4 Túlontúl sok 'kérdőjel maradt a jegyzetírába.n o (film megtekintése után, pedig egyszerűen csak követhető történetet várt a Solo Sunny című NDK-fiímtől. Egészen pontosan; az NDK rock-pop-tánczeme viliágában za'j'ló filmtől, aimi nem más, mint egy .karriertörténet A könnyűzene művelőiinek, sztárjainak mindenből nyílik virág, a Német Demokratikus Köztársaságban is. Várja őket a közönség. Ezt mondta, hirdette, ígérte a filim. Ennyit hiánytalanul 'be is tartott A fiimiben szereplő zenészek pókfigurák mind, akiket az országos futószalag-ihakn.i és o márka tárt össze. A Tornados átlagzenét játszik, kiszolgálja a 'hallgató - kat, bei kívánják, sra-mliival- is, Keíl-e ez így ffilmtémónalk? Bizonyára nem. Ellenben ha a társulatba odaképzelünk egy „ájultál jött" szexis énekesnőt, akit többszörösen megcsavart a sors, a banda, a szerelem, a? öngyilkossági és az önkeresési mánia, akkor már jelentésében értékesebb lehetne ez a film. Nem lett Pedig kár érte. So'lo (Ingrid Sommer), Renate Krössner nevelőintézeti lány. E tényből eredezteti a történet a fonalaik összekuszáftságát. Azonban időt és gondolati kényszert nem engedélyez nekünk, mozi- nézőknek, Konrad Wolf rendező és Wolfgang Koblbaase társrendező (forgatákönyvíró), hogy próbáljuik megkeresni, a fonalat. Miért? Titok. Csak tényeket halmoznak egymásra. Éppen azzal a hátországgal nem ismertetnek meg 'bennünket, hogy hogyan, miként, mikor törték össze a körülmények az énekesnőt Miért olyan, amilyen? Miért nem találja meg helyét a rockvilágiban, vagy éppenséggel a társadalomban? Sok-sok kérdőjel. Megválaszolatlanul. Egy gyári munkáslányból táncdalénékesnő lett'. ‘Sunny énekel, konfliktusa támad a házfelügyelővel, a rendőrséggel, végül a zenekarral. Azon egyszerű oknál fogva, hogy nem hajlandó ágyba bújni a zenekar délceg szaxofonosával. Ez lett a. veszte. A történet egyetlen érdekesnek ígérkező része az, amikor a lány összegabalyodik egy filozófussal. De a filozófus is csak örökké önmagát és hi váltásának A Nagyvilág filmszínházban A Keselyű három napja című amerikai filmet vetítik. létjogosultságát keresi. Ekkor Sunny már végleg önbecsülését veszti, 'kevés az akaratai, de a gyógyszer is, hogy meghaljon. Visszamegy a gyárba egy napra. Későbh, hogy énekelhessen, ő is a lefekvés mellett dönt. Ennyi a film.. Egy film, amely olyan kompromisszumok elfogadásáról próbálja meggyőzni a nézőt, amelyek erkölcsileg elfogadhatatlanok. SZŰCS LÁSZLÓ JANOS Rádió Sivejk-hcmgolc A Jelenkor januári száma iNagy várakozással ültem le az év első estéjén a rádió mellé meghallgatni Svejk, a derék katona kalaindijalimak rád iá változatát. Jaroslav Hasek méltán világhírű regényét olvastam -már többször is és Játtaim a regény kétrészes filmváltozatát. így fokozottan kíváncsi voltam arra.: ezt o regényt hogyan tudják hongjátéki eszközökkel visszaadni. Epizódok a regényből — hirdették a műsor készítői és ezt aiz ígéretüket .be is váltották. Az elhangzó részletek felvillantottak valamit Svejk viliágából, és annak ellenére, hogy Harkányi Endre Svejk-atakítása kitűnő, mellette ollycln színészék hangját halljuk, mlint Tömőinek Nándor, Csákányi László vagy Körmendi János, o műsor mégiscsak epizódék láncolatai, felvillantott hangiképsor volt és nem teljes értékű Hasek-adaptáció. A 'Magyar Rádió hang játékműhelye sokat tett kulturális, művészetpolitikámik végrehajtásáért. A magyar és világirodalom klasszikusainak adaptálásával, bemutatásával a legjelentősebb műveket eljuttatva ai legkisebb tanyákra', a még újságot se oi-' vasó emberekhez. Tulajdoniképpen ebbe a sorba tartozik Ha. sek antimiiljitalristo szatirikus regényéből készült hangjáték is. Valamit visszaad, valamit bemutat a regényből. Aki még nem olvasta, bizonyára élvezettel hallgattál, mégha nem is értett minden összefüggést Viszont o iihűsor meglhailüga'.ása semmiképp nem mentesít a könyv elolvasása alól. (Tamási) Színházi esték Otelló Shakespeare talán legproblematikusabb darabja az Otelló, s aki csak féltékenységi drámát lát benne, a megválaszolatlan kérdések sorával találja magát szemben. Shakespeare maga adja kezünkbe a kulcsot, midőn Brabantio, a szépséges Desdemona apja kuruzslásról, varázslatról, ér- zékzsongító méregről beszél, s azzal is vádolja Otellót, hogy ,,tilalmas mesterséget űz", mert■ másként lánya, „egy ilyen finom, boldog, tiszta szűz, aki a város gazdag ifjait kikosarazta", nem szökött volna meg csúful hazulról. Otelló öreg, rút, tudatlan, aki „keveset tud a nagyvilágról, inkább csak ami harc és háború", vonzása másutt van, amit Desdemona így fogalmaz meg: „Szeretem a mórt és véle vágyom élni, ezt szenvedélyem harsonázza és sorsom vihara". \ Verdi operájában a végzet szólal meg, a zene szuggesz- tiv szépségében a szenvedély zeng, de hogyan lehet ezt tánccal kifejezni? Eck Imre zseniális művész, s merész újítása, hogy — bár erősen kivonatolva — maga az opera szólal meg, s ehhez komponálta a balettet, szakítva a korábbi Otelló-balettekkel, amelyekhez legtöbbször külön zene készült, bár volt, aki Purcell, sőt Liszt zenéjét használta fel. Eck Imre Otellója együtt él Verdi operájával, felcsendülnek az ismert áriák — sajnos nagyon rossz, recsegő felvételen —, s éneknek, és táncnak egymást kellene segítenie. Azonban végeredményben mégsem ez történik, az énekhang mellett a táncnak csak illusztratív szerepe van, nem elmond, csak sejtet, mégpedig esetenként elég homályosan. így természetesen maga az Otelló-dráma sem bomlik ki, Desdemona tobogása, Otelló szerelme, a féltékenység eksztázisa jól megkomponált jelenet, azonban az egészet nem tartja össze Shakespeare törénetének drámai logikája, ami nem nélkülözi a szexuálpatológiai elemet sem, amire itt csak a bevezető jelenet próbál utalni, bár meglehetősen öncélúan. Eck Imre látványos kísérlete csak kísérlet maradt, az ered- , mény azt mutatja, hogy Verdi Otellója nem alkalmas a balett-átfogalmazásra, mert a Shakespeare-ből és Verdiből összeállított elemek nem tudnak önálló egészet alkotni. Pedig az előadás nagyon jó, a Pécsi Balett megérdemelt rangjának újabb bizonyítéka. A táncosok — sajnos az előadáshoz nem készült műsorfüzet — néha valósággal elkápráztatnak. CSÁNYI LÁSZLÓ A Pécsett szerkesztett irodalmi és művészeti folyóirat új számának élén összeállítással' köszönti Nemes Nagy Ágnes költőt. Berták László és Fodor And. rás versét, valamint Sőtér István esszéjét olvashatjuk az összeállításban. Sőtér István írásai az új évfolyamban rendszeresen jelentkező olvaisónapló-soroza’- tána'k első közléménye, A szám szépirodalomi részében találjuk még Botár Attila, Czigány György, Géczi János, Hervay Gizella, Jékely Zoltán és Takáts Gyula új költeményeit, a prózai írások soraiban pedig Kolozsvári Grandpierre Emil, Mészöly Miklós, Nádas Péter és Tatay Sándor műveit. Hadarna Erzsébet Tudósportrék sorozatában Kislégi Nagy Dénes professzorral beszélget. Az irodalmi tanulmányok sorában figyelmet érdemel Tüskés Tibor: Nagy László című írásán nak első 'részlete. A folyó irat kilenc folytatásban közli majd a később kötetben is megjelenő mű rövidített változatát, amely elsősorban o költő vailllomásaii és a korabeli kritika; tükrében kíván képet rajzolni Nagy László útjáról. iKét 'mellékjei is csatlakozik a pécsi folyóirat új számához. A szokásos előző évi tártalomjegy. zé'k mellett a. Jelenkor és a .Pécsi 'Galéria közös falinaptárát kapja ajándékba az olvasó. A naptárt tizenkét 'pécsi festőművész grafikája' és a folyóirat huszonnégy kiemelkedő költő- munkatársának kézírásos epigrammája illusztrálja. Könyv Ego sum gallicus captivns Az embernek nem könnyű tudomásul vennie, hogy egykori francia, tanárainak egyikében. — M. Pierre Moortgatról van szó — egyszerre tisztelhette volna De Gaulle tábornok összekötőjét, az Intelligence Service 'kémjét és aiz aktív ellenállót, ha mindezt észreveszi. Mentségéül szolgáljon, hogy o volt gödöllői premontrei gimnázium, bennlakói nem voltak politikailag túl iskolázottak. IBár a,z már nekünk is feltűnt, hogy a 'háború idején milyen sűrűn váltják egymást nálunk a különböző, cseppet sem tam őrszem tanárok, akik egytől egyig franciák voltaik, és volt igazgatónk, dr. . Gábriel Asztrik hozta, rejtegette őket. Minderről' 'részletes adatok olvashatók az Európa kiadásában megjelent „Ego sum gallicus caiptivus” azaz „Gall (= francia) fogoly vagyok" cimű könyvben. Szépen szaporodó számú .'kései önigazolásaink egyike ez, amihez Illyés Gyula írt élőszót és amelynek anyagát Bajomi Lázár Endre válogatta. Az anyag francia hadifoglyok visszaemlékezéseiből áll, akik • német tá borokból szökve Mau gyairországon találtaik menedéket. Mindegyikük 'kalandjaiból kitelne egy-egy regény. Itt érdemesebb arra utalni, hogy miként látott 'bennünket akkor az idegen, aki semmit se tudott rólunk. Ez a semmit se tudás pocsékul működő propagandánk egyenes következménye volt, jó lenne hinni, hogy hírünk-nevünk a világiban azóta változott. Bár külföldön járva ennek ellenkezőjéről is 'bárki beszámolhat. Mindenesetre nem ártana, ha az „Ego sum gaJliicus captivus" mielőbb és a lehető legnagyobb példán yszámibain megjelenne francia .nyelven is.' A nálunk menedéket .Heilt franciák ugyanis csak 1600-an. voltak, míg odahaza több, mint 52 millióan, élnek ... 0. I. Petőfire emlékeztek Szilveszter estéjén., a. hagyományokhoz ihíveni, az idén is megemlékeztek Petőfi Sándor születésének évfordulójáról o költő Bács-'Kiskuin megyei emlékhelyein. Kiskőrösön, ahol 159 évvel ezelőtt megszületett, o fiatalok megkoszorúzták a főtéren álló szobrát. Dunavecsén, az egykori Petrovics mészárszékben, amely ma múzeum, Sza'lkszenitmáttonbao, ahol 112 versét írtai, 'Szabadszálláson, ahol 'képviselőként lépett fel, -szintén a költőre emlékezték e jeles .napon" A 'Petőfi-emlékiházokban, ha- gyományhűen, Szilveszter éjszakáján mindvég ig lobogtak a költő emlékére gyújtott gyertyák. TV-NAPLÓ Szilveszter 1981 Tisztázásra vár, hogy az ebben minden bizonnyal vétlen Szilveszterek neve napján azért kivánja-e a vidámságot mindenki, mert háta mögött tudhatja az ó évet, vagy azért, mert bízik az előtte lévő újban. Egyebek közt a Magyar Televízió is hosszú évek óta erőfeszítéseket tesz az össznépi jókedv serkentése érdekében, több-kevesebb, de inkább mérsékelt sikerrel. A legutóbbi „Szilveszter 1981" műsor harmadik harmadának kezdetén Bodrogi Gyula úgy vélekedett, hogy a kritikusok mindig az előző év műsorát minősítik jónak és a legfrissebbet marasztalják el. Vitatkoznunk kell vele, mert az 1981-es nem volt különb az 1980-asnál, ami természetesen nem zárja ki a lehetőséget, hogy rosszabb legyen az idei év végén menthetetlenül elkövetkezendőnél. De erről majd akkor... Nevetni az ember kínjában is tud, vagy ha csiklandozzák a talpát. Valamilyen furcsa meggondolásból mégis leginkább akkor szeret, ha friss, üde humorral, minden erőlte- tettség nélkül pergő, szellemes számokkal és jó konferálás- sál találkozik. Mindebben 1981 szilveszterén csak módjával volt része. Hiszen már a kezdet legkezdete, az egyre ha- nyatlóbb színvonalú Parabola Szuperbolája is megmutatta, hogy némi igyekezet árán az ötlettelennél sem nehéz ötlet- telenebbnek lenni. Nem sokkal később megérkezett New Yorkból Mr. Madigan. Valószínűleg abból az évek óta ismétlődő meggondolásból, hogy krimi után leioldást hoz a vidámság. Jó krimi után talán, ez azonban nem volt az. A „hivatalos" szilveszter első harmadából kiemelkedett az úgy látszik mindig újítani képes Alfonzó és valamelyest még a fenyőfavásárlással kapcsolatos kalandok sora. Selmeczi, Kudlik és a jobb sorsra érdemes Antal Imre kétségbeesetten igyekeztek közvetlenkedni, öregapáink korában is avitt iürészes trükkjükkel. A „Tejberimek" már a következő harmad végének hirdetéshangulatához tartozott, ahol is értesülhettünk a Borsodi Vegyi Kombinát fóliakészitményeinek diszletezésre alkalmasságáról. Az, hogy a színészek öltözéke melyik ruhagyárnak, a zenekar instrumentumai melyik vállalatnak köszönhetők, a felhasznált edények pedig a vases edényboltból származnak-e, eljövendő szilveszterek elárulandó titka lehet még ... Medveczky Ilona egyébként valóban szépen táncol. Eltáncolt színei még fekete-fehér képernyőn is élvezhetők, noha kissé hosszadalmasak voltak. Az a nem túlságosan mélyértelmű bölcsesség, hogy aki tud, az tud, 1981 szilveszterének fárasztó órái során is bebizonyosodott. Szuhay Balázs, Bodrogi Gyula, Gálvölgyi János és az első harmadban konferáló Antal Imre nem szerepeltek formájuk alatt, ugyanig y a már említett Alfonzó se. Az ő formájukat úgy látszik, erőszakkal is nehéz elrontani. Kíméletesen, magyar módra adagolva megkaptuk a komikusán „vakmerő" erotikát is, díszlettologató lányok, meg Körmendi János „próféta" kísérője formájában, vagyis úgy, ahogy i— megszoktuk. Végeredmény? Nos, a végeredmény az, hogy némi pezsgő és bor kíséretében a tv 1981-es műsorát el lehetett -viselni. Több millióan viselték el az országban, a humor- és nevetési energiákkal való takarékosság jegyében. Ez népünk történelmi tapasztalatok és kataklizmák tüzében megedződött voltára jellemző ugyan, de ha én tévés lennék és egyáltalán törődnék a tevékenységemet értékelőkkel, aligha érezném bóknak... . — ORDAS IVÁN Énekeljünk A fiatal Kodály — így szól a legenda — elborzadt, amikor egy anyát látott, aki kisgyerekének a Schneider Fánit dalolta, s azt kérdezte, mi lesz ebből a gyerekből. Azt is mondják, hogy figyelme ettől kezdve fordult fokozottan a gyerekék felé. A jelek azt mutatják, hogy a Kodály-módszer a világ több sarkában jobban hat, mint itthon, van hát mit tenni a népdal, a közös éneklés népszerűsítésére. Ezt teszi a tv is „Énekeljünk!" című új műsorában. Jó ügyet szolgál, de — sajnos — rosszul. Az eddigi két adás énekesei ugyanis kizárólag útközben daloltak, előbb vonaton, azután autóbuszon. A MÁV üdvös és emberséges rendelkezése megtiltja a vonaton a hangoskodást, rádiózást, az utasok zaklatását. A tv ne csináljon ellenpropagandát ennek a rendelkezésnek, még a népdal terjesztése ürügyén sem, a vonaton ugyanis utazni akarunk, nem pedig énekelni. A másik példa egyenesen a közlekedésrendészet illetékességére tartozik. A „dalos kedvű baráti kör" autóbuszra száll, s legott rázendít. Egy ifjú hölgy szolidan rádülleszke- dik az autóbusz-vezetőre, s énekelni tanítja. A szerencsétlen sofőr próbálgatja a dallamot, az ifjú hölgyön is legelteti a szemét, ahelyett, hogy az utat nézné, pedig épp elég közlekedési baleset történt mostanában. A nótát tanuló buszvezető pedig éppenséggel nem garancia a baleset- mentes közlekedésre. Remélhetőleg a Volán erélyesen megtiltja a daltanulásnak ezt a nem kívánatos formáját. A Karády-jelenség A nosztalgia és kultúra kérdéséről beszélgettek szakértők, néhány közhelytől eltekintve okosan, miközben hajdani Karády-fiímek részleteit láthattuk. A nosztalgíadivatról bárki tetszése és kulturáltsága szerinti véleményt formálhat. Viszont a Karády- (és Jávor-) jelenséghez egy történeti adat is 'kívánkozik: Karády Katalint 1944-ben a Gestapo elhurcolta, Jávor Pál pedig Sopronkőhidán raboskodott. S talán arról sem ártott volna szót ejteni, hogy a ma 'is élő Karády Katalin hanglemezének teljes honoráriumát jótékony célra ajánlotta fel. A nosztalgia divat, de a tárgyilagosság erény. Cs. L.
