Tolna Megyei Népújság, 1982. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-03 / 1. szám

A ïnÆPÜJSÀG 1982. január 3. Moziban Hakni Sunny karrierje 4 Túlontúl sok 'kérdőjel maradt a jegyzetírába.n o (film megte­kintése után, pedig egyszerűen csak követhető történetet várt a Solo Sunny című NDK-fiímtől. Egészen pontosan; az NDK rock-pop-tánczeme viliágában za'j'ló filmtől, aimi nem más, mint egy .karriertörténet A könnyűzene művelőiinek, sztárjainak mindenből nyílik vi­rág, a Német Demokratikus Köztársaságban is. Várja őket a közönség. Ezt mondta, hirdet­te, ígérte a filim. Ennyit hiány­talanul 'be is tartott A fiimiben szereplő zenészek pókfigurák mind, akiket az országos futó­szalag-ihakn.i és o márka tárt össze. A Tornados átlagzenét játszik, kiszolgálja a 'hallgató - kat, bei kívánják, sra-mliival- is, Keíl-e ez így ffilmtémónalk? Bi­zonyára nem. Ellenben ha a társulatba odaképzelünk egy „ájultál jött" szexis énekesnőt, akit többszörösen megcsavart a sors, a banda, a szerelem, a? öngyilkossági és az önkeresési mánia, akkor már jelentésében értékesebb lehetne ez a film. Nem lett Pedig kár érte. So'lo (Ingrid Sommer), Renate Krössner nevelőintézeti lány. E tényből eredezteti a történet a fonalaik összekuszáftságát. Azon­ban időt és gondolati kényszert nem engedélyez nekünk, mozi- nézőknek, Konrad Wolf rendező és Wolfgang Koblbaase társ­rendező (forgatákönyvíró), hogy próbáljuik megkeresni, a fona­lat. Miért? Titok. Csak ténye­ket halmoznak egymásra. Éppen azzal a hátországgal nem is­mertetnek meg 'bennünket, hogy hogyan, miként, mikor törték össze a körülmények az énekes­nőt Miért olyan, amilyen? Mi­ért nem találja meg helyét a rockvilágiban, vagy éppenséggel a társadalomban? Sok-sok kér­dőjel. Megválaszolatlanul. Egy gyári munkáslányból táncdalénékesnő lett'. ‘Sunny énekel, konfliktusa támad a házfelügyelővel, a rendőrséggel, végül a zenekarral. Azon egy­szerű oknál fogva, hogy nem hajlandó ágyba bújni a zene­kar délceg szaxofonosával. Ez lett a. veszte. A történet egyetlen érdekes­nek ígérkező része az, amikor a lány összegabalyodik egy fi­lozófussal. De a filozófus is csak örökké önmagát és hi váltásának A Nagyvilág filmszínházban A Keselyű három napja című amerikai filmet vetítik. létjogosultságát keresi. Ekkor Sunny már végleg önbecsülését veszti, 'kevés az akaratai, de a gyógyszer is, hogy meghaljon. Visszamegy a gyárba egy napra. Későbh, hogy éne­kelhessen, ő is a lefekvés mel­lett dönt. Ennyi a film.. Egy film, amely olyan kompromisszumok elfoga­dásáról próbálja meggyőzni a nézőt, amelyek erkölcsileg elfo­gadhatatlanok. SZŰCS LÁSZLÓ JANOS Rádió Sivejk-hcmgolc A Jelenkor januári száma iNagy várakozással ültem le az év első estéjén a rádió mel­lé meghallgatni Svejk, a derék katona kalaindijalimak rád iá vál­tozatát. Jaroslav Hasek méltán világhírű regényét olvastam -már többször is és Játtaim a regény kétrészes filmváltozatát. így fo­kozottan kíváncsi voltam arra.: ezt o regényt hogyan tudják hongjátéki eszközökkel vissza­adni. Epizódok a regényből — hir­dették a műsor készítői és ezt aiz ígéretüket .be is váltották. Az elhangzó részletek felvillantot­tak valamit Svejk viliágából, és annak ellenére, hogy Harkányi Endre Svejk-atakítása kitűnő, mellette ollycln színészék hang­ját halljuk, mlint Tömőinek Nán­dor, Csákányi László vagy Kör­mendi János, o műsor mégis­csak epizódék láncolatai, felvil­lantott hangiképsor volt és nem teljes értékű Hasek-adaptáció. A 'Magyar Rádió hang játék­műhelye sokat tett kulturális, művészetpolitikámik végrehajtásá­ért. A magyar és világirodalom klasszikusainak adaptálásával, bemutatásával a legjelentősebb műveket eljuttatva ai legkisebb tanyákra', a még újságot se oi-' vasó emberekhez. Tulajdonikép­pen ebbe a sorba tartozik Ha. sek antimiiljitalristo szatirikus re­gényéből készült hangjáték is. Valamit visszaad, valamit be­mutat a regényből. Aki még nem olvasta, bizonyára élvezettel hallgattál, mégha nem is értett minden összefüggést Viszont o iihűsor meglhailüga'.ása semmi­képp nem mentesít a könyv el­olvasása alól. (Tamási) Színházi esték Otelló Shakespeare talán legproblematikusabb darabja az Otelló, s aki csak féltékenységi drámát lát benne, a meg­válaszolatlan kérdések sorával találja magát szemben. Sha­kespeare maga adja kezünkbe a kulcsot, midőn Brabantio, a szépséges Desdemona apja kuruzslásról, varázslatról, ér- zékzsongító méregről beszél, s azzal is vádolja Otellót, hogy ,,tilalmas mesterséget űz", mert■ másként lánya, „egy ilyen finom, boldog, tiszta szűz, aki a város gazdag ifjait kiko­sarazta", nem szökött volna meg csúful hazulról. Otelló öreg, rút, tudatlan, aki „keveset tud a nagyvilág­ról, inkább csak ami harc és háború", vonzása másutt van, amit Desdemona így fogalmaz meg: „Szeretem a mórt és véle vágyom élni, ezt szenvedélyem harsonázza és sorsom vihara". \ Verdi operájában a végzet szólal meg, a zene szuggesz- tiv szépségében a szenvedély zeng, de hogyan lehet ezt tánccal kifejezni? Eck Imre zseniális művész, s merész újí­tása, hogy — bár erősen kivonatolva — maga az opera szólal meg, s ehhez komponálta a balettet, szakítva a ko­rábbi Otelló-balettekkel, amelyekhez legtöbbször külön ze­ne készült, bár volt, aki Purcell, sőt Liszt zenéjét használta fel. Eck Imre Otellója együtt él Verdi operájával, felcsen­dülnek az ismert áriák — sajnos nagyon rossz, recsegő fel­vételen —, s éneknek, és táncnak egymást kellene segíte­nie. Azonban végeredményben mégsem ez történik, az ének­hang mellett a táncnak csak illusztratív szerepe van, nem elmond, csak sejtet, mégpedig esetenként elég homályo­san. így természetesen maga az Otelló-dráma sem bomlik ki, Desdemona tobogása, Otelló szerelme, a féltékenység eksztázisa jól megkomponált jelenet, azonban az egészet nem tartja össze Shakespeare törénetének drámai logikája, ami nem nélkülözi a szexuálpatológiai elemet sem, amire itt csak a bevezető jelenet próbál utalni, bár meglehetősen öncélúan. Eck Imre látványos kísérlete csak kísérlet maradt, az ered- , mény azt mutatja, hogy Verdi Otellója nem alkalmas a ba­lett-átfogalmazásra, mert a Shakespeare-ből és Verdiből összeállított elemek nem tudnak önálló egészet alkotni. Pedig az előadás nagyon jó, a Pécsi Balett megérdemelt rangjának újabb bizonyítéka. A táncosok — sajnos az elő­adáshoz nem készült műsorfüzet — néha valósággal el­kápráztatnak. CSÁNYI LÁSZLÓ A Pécsett szerkesztett irodal­mi és művészeti folyóirat új szá­mának élén összeállítással' kö­szönti Nemes Nagy Ágnes köl­tőt. Berták László és Fodor And. rás versét, valamint Sőtér István esszéjét olvashatjuk az összeál­lításban. Sőtér István írásai az új évfolyamban rendszeresen jelentkező olvaisónapló-soroza’- tána'k első közléménye, A szám szépirodalomi részé­ben találjuk még Botár Attila, Czigány György, Géczi János, Hervay Gizella, Jékely Zoltán és Takáts Gyula új költeményeit, a prózai írások soraiban pedig Kolozsvári Grandpierre Emil, Mészöly Miklós, Nádas Péter és Tatay Sándor műveit. Hadarna Erzsébet Tudósportrék sorozatá­ban Kislégi Nagy Dénes pro­fesszorral beszélget. Az irodalmi tanulmányok so­rában figyelmet érdemel Tüskés Tibor: Nagy László című írásán nak első 'részlete. A folyó irat ki­lenc folytatásban közli majd a később kötetben is megjelenő mű rövidített változatát, amely elsősorban o költő vailllomásaii és a korabeli kritika; tükrében kíván képet rajzolni Nagy Lász­ló útjáról. iKét 'mellékjei is csatlakozik a pécsi folyóirat új számához. A szokásos előző évi tártalomjegy. zé'k mellett a. Jelenkor és a .Pé­csi 'Galéria közös falinaptárát kapja ajándékba az olvasó. A naptárt tizenkét 'pécsi festőmű­vész grafikája' és a folyóirat hu­szonnégy kiemelkedő költő- munkatársának kézírásos epig­rammája illusztrálja. Könyv Ego sum gallicus captivns Az embernek nem könnyű tu­domásul vennie, hogy egykori francia, tanárainak egyikében. — M. Pierre Moortgatról van szó — egyszerre tisztelhette volna De Gaulle tábornok összekötő­jét, az Intelligence Service 'kém­jét és aiz aktív ellenállót, ha mindezt észreveszi. Mentségéül szolgáljon, hogy o volt gödöllői premontrei gimnázium, bennlakói nem voltak politikailag túl isko­lázottak. IBár a,z már nekünk is feltűnt, hogy a 'háború idején milyen sűrűn váltják egymást nálunk a különböző, cseppet sem tam őrszem tanárok, akik egytől egyig franciák voltaik, és volt igazgatónk, dr. . Gábriel Asztrik hozta, rejtegette őket. Minderről' 'részletes adatok ol­vashatók az Európa kiadásában megjelent „Ego sum gallicus caiptivus” azaz „Gall (= fran­cia) fogoly vagyok" cimű könyv­ben. Szépen szaporodó számú .'kései önigazolásaink egyike ez, amihez Illyés Gyula írt élőszót és amelynek anyagát Bajomi Lázár Endre válogatta. Az anyag francia hadifoglyok visszaemlékezéseiből áll, akik • német tá borokból szökve Mau gyairországon találtaik menedé­ket. Mindegyikük 'kalandjaiból kitelne egy-egy regény. Itt érde­mesebb arra utalni, hogy mi­ként látott 'bennünket akkor az idegen, aki semmit se tudott rólunk. Ez a semmit se tudás pocsékul működő propagandánk egyenes következménye volt, jó lenne hinni, hogy hírünk-nevünk a világiban azóta változott. Bár külföldön járva ennek ellenke­zőjéről is 'bárki beszámolhat. Mindenesetre nem ártana, ha az „Ego sum gaJliicus captivus" mielőbb és a lehető legnagyobb példán yszámibain megjelenne francia .nyelven is.' A nálunk menedéket .Heilt franciák ugyan­is csak 1600-an. voltak, míg oda­haza több, mint 52 millióan, él­nek ... 0. I. Petőfire emlékeztek Szilveszter estéjén., a. hagyo­mányokhoz ihíveni, az idén is megemlékeztek Petőfi Sándor születésének évfordulójáról o költő Bács-'Kiskuin megyei em­lékhelyein. Kiskőrösön, ahol 159 évvel ezelőtt megszületett, o fiatalok megkoszorúzták a főté­ren álló szobrát. Dunavecsén, az egykori Petrovics mészárszék­ben, amely ma múzeum, Sza'lk­szenitmáttonbao, ahol 112 versét írtai, 'Szabadszálláson, ahol 'kép­viselőként lépett fel, -szintén a költőre emlékezték e jeles .na­pon" A 'Petőfi-emlékiházokban, ha- gyományhűen, Szilveszter éjsza­káján mindvég ig lobogtak a költő emlékére gyújtott gyer­tyák. TV-NAPLÓ Szilveszter 1981 Tisztázásra vár, hogy az ebben minden bizonnyal vétlen Szilveszterek neve napján azért kivánja-e a vidámságot mindenki, mert háta mögött tudhatja az ó évet, vagy azért, mert bízik az előtte lévő újban. Egyebek közt a Magyar Te­levízió is hosszú évek óta erőfeszítéseket tesz az össznépi jó­kedv serkentése érdekében, több-kevesebb, de inkább mér­sékelt sikerrel. A legutóbbi „Szilveszter 1981" műsor har­madik harmadának kezdetén Bodrogi Gyula úgy vélekedett, hogy a kritikusok mindig az előző év műsorát minősítik jó­nak és a legfrissebbet marasztalják el. Vitatkoznunk kell ve­le, mert az 1981-es nem volt különb az 1980-asnál, ami ter­mészetesen nem zárja ki a lehetőséget, hogy rosszabb le­gyen az idei év végén menthetetlenül elkövetkezendőnél. De erről majd akkor... Nevetni az ember kínjában is tud, vagy ha csiklandozzák a talpát. Valamilyen furcsa meggondolásból mégis legin­kább akkor szeret, ha friss, üde humorral, minden erőlte- tettség nélkül pergő, szellemes számokkal és jó konferálás- sál találkozik. Mindebben 1981 szilveszterén csak módjával volt része. Hiszen már a kezdet legkezdete, az egyre ha- nyatlóbb színvonalú Parabola Szuperbolája is megmutatta, hogy némi igyekezet árán az ötlettelennél sem nehéz ötlet- telenebbnek lenni. Nem sokkal később megérkezett New Yorkból Mr. Madigan. Valószínűleg abból az évek óta is­métlődő meggondolásból, hogy krimi után leioldást hoz a vidámság. Jó krimi után talán, ez azonban nem volt az. A „hivatalos" szilveszter első harmadából kiemelkedett az úgy látszik mindig újítani képes Alfonzó és valamelyest még a fenyőfavásárlással kapcsolatos kalandok sora. Selmeczi, Kudlik és a jobb sorsra érdemes Antal Imre kétségbeeset­ten igyekeztek közvetlenkedni, öregapáink korában is avitt iürészes trükkjükkel. A „Tejberimek" már a következő har­mad végének hirdetéshangulatához tartozott, ahol is érte­sülhettünk a Borsodi Vegyi Kombinát fóliakészitményeinek diszletezésre alkalmasságáról. Az, hogy a színészek öltözé­ke melyik ruhagyárnak, a zenekar instrumentumai melyik vállalatnak köszönhetők, a felhasznált edények pedig a vas­es edényboltból származnak-e, eljövendő szilveszterek el­árulandó titka lehet még ... Medveczky Ilona egyébként valóban szépen táncol. Eltán­colt színei még fekete-fehér képernyőn is élvezhetők, noha kissé hosszadalmasak voltak. Az a nem túlságosan mélyér­telmű bölcsesség, hogy aki tud, az tud, 1981 szilveszterének fárasztó órái során is bebizonyosodott. Szuhay Balázs, Bod­rogi Gyula, Gálvölgyi János és az első harmadban konfe­ráló Antal Imre nem szerepeltek formájuk alatt, ugyanig y a már említett Alfonzó se. Az ő formájukat úgy látszik, erő­szakkal is nehéz elrontani. Kíméletesen, magyar módra ada­golva megkaptuk a komikusán „vakmerő" erotikát is, dísz­lettologató lányok, meg Körmendi János „próféta" kísérője formájában, vagyis úgy, ahogy i— megszoktuk. Végeredmény? Nos, a végeredmény az, hogy némi pezs­gő és bor kíséretében a tv 1981-es műsorát el lehetett -vi­selni. Több millióan viselték el az országban, a humor- és nevetési energiákkal való takarékosság jegyében. Ez népünk történelmi tapasztalatok és kataklizmák tüzében megedző­dött voltára jellemző ugyan, de ha én tévés lennék és egy­általán törődnék a tevékenységemet értékelőkkel, aligha érezném bóknak... . — ORDAS IVÁN Énekeljünk A fiatal Kodály — így szól a legenda — elborzadt, ami­kor egy anyát látott, aki kisgyerekének a Schneider Fánit dalolta, s azt kérdezte, mi lesz ebből a gyerekből. Azt is mondják, hogy figyelme ettől kezdve fordult fokozottan a gyerekék felé. A jelek azt mutatják, hogy a Kodály-módszer a világ több sarkában jobban hat, mint itthon, van hát mit tenni a nép­dal, a közös éneklés népszerűsítésére. Ezt teszi a tv is „Énekeljünk!" című új műsorában. Jó ügyet szolgál, de — sajnos — rosszul. Az eddigi két adás énekesei ugyanis kizárólag útközben daloltak, előbb vonaton, azután autóbuszon. A MÁV üdvös és emberséges rendelkezése megtiltja a vonaton a hangos­kodást, rádiózást, az utasok zaklatását. A tv ne csináljon ellenpropagandát ennek a rendelkezésnek, még a népdal terjesztése ürügyén sem, a vonaton ugyanis utazni akarunk, nem pedig énekelni. A másik példa egyenesen a közlekedésrendészet illeté­kességére tartozik. A „dalos kedvű baráti kör" autóbuszra száll, s legott rázendít. Egy ifjú hölgy szolidan rádülleszke- dik az autóbusz-vezetőre, s énekelni tanítja. A szerencsét­len sofőr próbálgatja a dallamot, az ifjú hölgyön is legel­teti a szemét, ahelyett, hogy az utat nézné, pedig épp elég közlekedési baleset történt mostanában. A nótát tanuló buszvezető pedig éppenséggel nem garancia a baleset- mentes közlekedésre. Remélhetőleg a Volán erélyesen meg­tiltja a daltanulásnak ezt a nem kívánatos formáját. A Karády-jelenség A nosztalgia és kultúra kérdéséről beszélgettek szakér­tők, néhány közhelytől eltekintve okosan, miközben hajdani Karády-fiímek részleteit láthattuk. A nosztalgíadivatról bárki tetszése és kulturáltsága sze­rinti véleményt formálhat. Viszont a Karády- (és Jávor-) je­lenséghez egy történeti adat is 'kívánkozik: Karády Katalint 1944-ben a Gestapo elhurcolta, Jávor Pál pedig Sopronkő­hidán raboskodott. S talán arról sem ártott volna szót ejte­ni, hogy a ma 'is élő Karády Katalin hanglemezének teljes honoráriumát jótékony célra ajánlotta fel. A nosztalgia di­vat, de a tárgyilagosság erény. Cs. L.

Next

/
Thumbnails
Contents