Tolna Megyei Népújság, 1982. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-31 / 26. szám
a Képújság 1982. január 31. • • ON KER Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Selejtügyben kért szót... Nagy László bátaszéki olvasónk: „Bátaszéken, a legújabb ABC-áruházban január 8-án három darab laposelemet vásároltam. Otthon, a papírplomba eltávolítása után, amikor kipróbáltam, kiderült, hogy kettő használhatatlan. Ezeket azonnal visszavittem a boltba. Reklamációmra a pénztáros, aki az elemeket adta, azt felelte, hogy még senki sem hozott vissza ilyen árut azzal, hogy nem jó. Annak örülnek — mint mondták —, hogy legalább kaptak elemet. Felháborított a pénztáros viselkedése. Annak reményében küldöm el levelem, hogy az illetékesek intézkedése folytán ilyen bosszantó esetek ne forduljanak elő a jövőben." A Tolna megyei Tanács V. B. kereskedelmi felügyelőségének vezetője, Mátyás Tibor válaszolt olvasónk panaszára: „A levélben foglaltakat az áfész illetékeseivel kivizsgáltattam, melynek során panaszosukat is meghallgatták. A vizsgálat eredménye alapján megállapítható, hogy Nagy László közérdekű bejelentése alapos volt. Általános szabály, hogy a vásárlónak csak kifogástalan minőségű árut szabad eladni. Rendeltetésszerű használatra alkalmatlan árut, selejtet értékesíteni tilos. Ám a legkitűnőbb minőségvédelmi rendszer sem képes meggátolni, hanem csak korlátozni azt, hogy minőséghibás áruk is forgalomba kerüljenek. Éppen ezért szükségesek a megfelelő intézkedések annak érdekében, hogy ha a vásárló az éladott áru minőségét joggal kifogásolja, Telefonszámunk: 12-284 úgy az hatékony és gyors orvoslást nyerjen. A vásárló meghallgatása alapján a boltban a reklamációt követően a kártalanítás azonnal megtörtént. Súlyos mulasztást követtek el azzal, hogy a rossz elemeket a többi eladatlan áru közé tették vissza. Annak érdekében, hogy a jövőben ilyen és ehhez hasonló szabálytalanság ne forduljon elő, az áfész elnöke a szabálytalankodó pénztárost figyelmeztetésben részesítette." Gunarasi autóbusz-közlekedés Vincze József Gyulajról írta: „Jó henne, ha Gunaras-für- dőnél az autóbuszmegállót áthelyeznék, s az összes menetrend szerinti járat — a gyorsjáratok kivételével — betérhetne a fürdő bejáratához, illetve ott fordulna meg. Egyre nő a fürdő forgalma, télen is sokan felkeresik a gyógykezelésre szorulók. A fürdőzés és a gyógykezelés után felhevült testtel várakozni a hidegben nagyon káros, többet árt így a fürdés, mint használ." A levelet, a 11. számú Volán Vállalat igazgatójának, Piegl Ferencnek továbbítottuk, aki az alábbi választ adta: „A gunarasi gyógyfürdő tervezésénél, beindulásánál a helyközi járatok közvetlen a fürdő előtti megállására igény- bejelentés nem történt. A helyközi járatok előírás szerint a 6532 számú úton állnak meg, ahol leállósáv és váróterem is épült. Az itteni tömegközlekedés a város helyi járataival történik úgy, hogy az autóbuszok a megfordulás után a fürdő előtti megállóból indulnak. A bekötőút forgalma zsúfolt, így azt helyközi járatok számával megterhelni nem lehet. De hátrányos a betérés a közlekedő helyközi járatok utasainak is azzal, hogy növekszik a távolság és a menetidő. Ezen indokok alapján nincs lehetőség arra, hogy a járatok a fürdő bejárata előtt is megálljának.” Építési engedély nem adható Harcsa Lajos Bölcskéről küldte a levelet: „Bölcskén vettünk egy rossz házat azzal a céllal, hogy majd újat építünk a helyére. A telek egésze 200 négyzetméter körüli területű, rajta a vertfalú épület 80—90 éves. A falak repedeznek, a vakolat kivül-belül maliik. Alig múltunk harmincévesek, építeni szeretnénk. A szomszédtól hallottuk, hogy 130 négyszögölnél kisebb telekre a tanács építési engedélyt nem ad< Szerintünk ezt a házat tatarozni képtelenség. Valóban érvényben van egy ilyen rendelet? Ha igen, akkor mit tehetünk?” Olvasónk gyanúját a bölcskei községi tanács elnöke, Tóth Mihály is megerősítette: „Az Országos Építési Szabályzat I. kötetének 48. paragrafusa a községünknek megfelelő építési övezetben minimum 14x35 méterben (490 négyzetméter) határozza meg azt a telekméretet, melyre építési engedély adható. Mivel Harcsa Lajos telkének mérete 12x20 méteres és (figyelemmel arra, hogy három oldalról tovább már nem szűkíthető utca határolja) nem is bővíthető, az illetékes építési hatóság határozottan elzárkó zik az építési engedély kiadásától. A jelenlegi helyzet megoldására _■— mint ahogyan erről a panaszost is tájékoztattam — két lehetőség kínálkozik. Egyik az, hogy a meglévő épületet szakaszosan felújítják. (Például először az alapok és tartófalak, később a födém és a tető). A másik megoldást egy ingatlan felajánlása csereként a községben jelenleg kialakítás alatt lévő építési telkek egyikének ellenében." Felére volt pénz, felére nincs Rikkers János szekszárdi olvasónk az alábbiakra hívta fel a figyelmet: „Szekszárdon, a Damjanich utca páros oldalát leaszfaltozták, de a páratlant nem. Akik itt laknak, tapossák a nagy sarat, kocsival végigmenni pedig kész kínlódás. Hogy arról ne is beszéljek: üzemanyagpocsékolás. Ebben az esetben tényleg „kár a benzinért”. Lenne egy javaslatunk: ha már nem tudják leaszfaltozni, akkor legalább valami cserép- törmelékkel leszórhatnák..." A levél nyomán Kovács János, a szekszárdi Városi Tanács elnöke az alábbi választ küldte: ^ „A Damjanich utca páratlan oldalán lévő út aszfaltozását a közeljövőben nem tervezzük, erre ugyanis nem tudunk anyagi fedezetet biztosítani. Az utcában lakók közlekedési gondjainak enyhítése érdekében a műszaki osztály a tavasz folyamán úgynevezett bátaszéki törmelékkel fogja felszórni az utcát." M/ VÁLASZOLUNK Jojjszaliáfyohriil---röviien Az erdőkről és a vad- gazdálkodásról szóló törvény végrehajtása tárgyában jelent meg a Minisztertanács 73/1981. (XII. 29.) számú rendelete, amely tartalmazza az erdőgazdálkodás általános szabályait, rendelkezik az állami tulajdonban álló erdők kezeléséről, az erdőbirtokossági társulatokról, az erdők tulajdoni, kezelési és használati viszonyainak rendezéséről, erdők belterületbe történő bevonásáról, erdő termelésből való kivonásáról és más célra történő igénybevételéről, erdőtűz elleni védekezésről, erdei legeltetésről, az erdőkben, fásításokban okozott károk megtérítéséről és szabályozza az erdőgazdálkodás ellenőrzését is. Kihangsúlyozandó, hogy erdő művelési ágát más művelési ágra megváltoztatni csak előzetes engedély alapján lehet, a legeltetést pedig az erdő tulajdonosa (kezelője, használója) engedélyezheti. A jogszabály 1982. január hó 1. napján hatályba lépett. A szabadságra vonatkozó rendelkezéseket módosítja a Minisztertanács 74/1981. (XII. 29.) számú rendelete, és a szabadságra vonatkozó egyes előírások megállapításáról szól az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének 5/1981. (XII. 29.) ÁBMH számú rendelkezése. Az új szabályozás szerint a dolgozónak minden munkaviszonyban töltött naptári évben - az eddigi 12 helyett - tizenöt munkanap alapszabadság, és minden munkaviszonyban töltött — eddigi 2 helyett - három év után egy, de évenként legfeljebb kilenc munkanap pótszabadság jár. A fiatalkorú dolgozót tizenhat éves koráig tíz, azon túl 5 munkanap pót- szabadság illeti meg évenként. Rendelkezik a jogszabály a dolgozó nőt és a gyermekét egyedül nevelő apát évenként megillető pótszabadságról, a föld alatt állandó jelleggel dolgozó vájárokat, segédvájárokat, csapatcsilléseket stb. megillető pótszabadságról, a tartós külföldi szolgálatot teljesítők pót- szabadságáról, valamint arról is, hogy az alapszabadság és többféle pótszabadság mely esetekben illeti meg egymás mellett is a dolgozókat. A szabadság kiadásának időpontja tekintetében terjedt el az a téves nézet, hogy annak egyik felét a munkáltató adja ki, a másik felét a dolgozó veszi ki a neki tetsző időpontban. A jogszabály e körben így rendelkezik: „A szabadság kiadása időpontjának meghatározásánál a dolgozót előzetesen meg kell hallgatni és kívánságait a lehetőséghez képest figyelembe kell venni. A szabadság kettőnél több részletben csak a dolgozó kérésére adható ki, azonban ilyen esetben is egybefüggően kell biztosítani tíz munkanap szabadságot.” A Művelődési Közlöny 1982. évi 1. számában jelent meg a Művelődési Minisztérium irányelve az ötnapos tanítási és munkahét bevezetésére. Az irányelv megjelöli az ötnapos tanítási és munkahét bevezetésének általános követelményeit és meghatározza az ágazatra jellemző sajátos feladatokat külön az óvodák, az alsó- és középfokú nevelési-oktatási intézmények, valamint a felsőoktatási intézmények tekintetében. Utal arra, hogy a nevelési-oktatási intézmények tanórán kívüli tevékenysége is alapvetően öt napra összpontosul, az ötnapos tanítási hét megváltoztatja a tanulók életrendjét, kimondja, hogy a megváltozott életritmus figyelembevételével biztosítani kell az úttörőmozgalom és a KlSZ-szer- vezet számára a működési feltételeket, s hogy a gyermek- és ifjúságvédelmi intézményekben fokozott mértékben kell gondoskodni a megnövekedett szabad idő kulturált és hasznos eltöltéséről. s' Dr. Deák Konrád a TIT városi-járási szervezetének elnöke Plattik és gurámik között Dombóvár, Erzsébet utca 2. A kapun tábla: díszhal- és díszmadár-kereskedés. Móricz László és felesége ebédhez készül. Hosszú folyosón hosszú asztal. Az előszobából már hallani a buborékok hangját, a parányi szobából üzletté alakított helyiségben megszámlálhatatlan akvárium, különböző színű halakkal. Néhány papagáj ijedten pislog a vevőre, aki óvatosan lépkedve jut az üzletbe, mert az előtt éppen árokásás folyik. — A-feleségem nevén van az üzlet. Én nyugdíjas MÁV-dolgo- zó vagyok, 1972-ben nyugdíjaztak. A MÁV-nál mozdonyfelvigyázó voltam, s idehaza az akvarisztika volt a hobbim. Negyven éven keresztül mindig volt otthon öt-hat akváriumom, így nyugdíjas éveimre is gondolva fogtunk bele az üzletbe. Az a pár száz forint jól jön a nyugdíjhoz ... Szeretem a halakat és a madarakat. Szerintem pompás állatok. Mi is megcsodáljuk a halakat. A legfurcsább hal az algaevő. Rátapad szájával az akvárium üvegfalára, onnan eszi az algát. Békésen kerge- tőznek a gurámik, a szumik, egy csapat neonhal cikázik a zöld tengeri fű között. A vérvörös plattiról az a hír járja, hogy nehezen tenyészthető a nőstények „meddősége" miatt.- Az elevenszülő halakat magam tenyésztem, az ikrával szaporodó fajtákat tenyésztőktől vásárolom — magyarázza Móricz László. Az üzletben nemcsak halat és madarat lehet vásárolni, hanem dobozokban, gombostűkre tűzött „csodabogarak” is vannak. Például preparált szarvasbogár, csíbor, hőscincér, katica- és ko- lorádóbogár, sőt, még csótány is található a gyűjteményben. — Egyedül vagyok Dombóváron, sokan hozzám járnak vidékről is, mégis azt kell, hogy mondjam, kevés az akvarista, sokan idegenkednek tőle. Pedig egy szép akvárium dísze a lakásnak. És az az igazság, hogy nem is drága hobbi. S. J. Fotó: K. A. Két szabadnap - fogantyúért Az apró dolgok nagyon felbőszítik az embereket! A nagyobb problémákat megértik, mert tudják: ezeket nem lehet máról holnapra megoldani. Idő kell hozzá! A bútoripari sem tudott és tud egyik pillanatról a másikra igazodni az igényekhez. Időre van szüksége az átálláshoz. Bizonyos időre. Minél kisebb ez az idő, annál megértőbb a vásárló. Ha végre megkapja azt a bútort, amit keresett, amire várt, akkor végképp megnyugszik, elfelejti a korábbi türelmetlenségét, örül az új szerzeménynek. Ha csak nem bosszantja' fel valami olyan, ami elkerülhető lett volna, ami kicsiségnek tűnik! Egy olvasónk — a nevét és címét elhallgatjuk, mert mint írta: „Sokan még azt hinnék, igy akarok eldicsekedni azzal, hogy új bútort vettem!" — 1981. november 24-én vásárolt egy szekrénysort. A boltban — tudatosan nem Írjuk a bolt pontos címét, mert, sajnos, hasonló jelenségek nemcsak itt fordulnak elő — megkérdezték: Haza kivánja-e szállíttatni a bútort? Persze, hogy haza kívánta, hiszen a községük abba a körzetbe tartozott, ahová ingyen szállították. Még akkor is kitartott az ingyen házhoz szállítás mellett, amikor kérdésére: „Mikor szállítják? — igy válaszoltak: „Kéthárom napon belül! Nem tudjuk pontosan!" Gondolta: azon a héten éjszakás, legfeljebb majd felcsengetik. November 27-én meghozták a bútort. „Csak egyedül van?" „Igen!" „És ki rakja le a bútort, ki viszi be a lakásba?" „Maguk!" „Én a hetvenhat éves mamámmal?! Köszönöm én ilyen szállításból nem kérek! Én nem tudom lerakni! Vigye inkább vissza!" „Én visszavihetem, de akkor négyszáz forintért hozzák ki újból!" Igy egyezkedtek, amikor két ismerős jött az utcán. Olvasónk megkérte őket: segítsenek bevinni a bútort a lakásba. A szekrényekt a lakásban voltak, amikor a gépkocsivezető kezeit tördelve kérte: „Ne haragudjon, de a tartozékokat a boltban felejtettem!" Olvasónkban ágaskodtak a kérdések: miért nem figyelmeztették, hogy a szállításhoz nem jár rakodó? Három napig leshette volna a gépkocsi megérkezését két megfogadott rakodó társaságában! Napokig fizethetett volna két személyt! Ha megmondják, hogy a szállításhoz nem jár rakodó, akkor megoldotta volna másképp, s lemondott volna az ingyen szállításról! Most meg ráadásul a gépkocsivezető bejelenti: a tartozékok a boltban maradtak. Nagyon dühös volt és nagyot nyelt. Félt, hogy olyasmi szalad ki a száján, amit később nagyon megbánhat. A következő szabadnapig (6 plusz 2-es munkarendben dolgozik) a méreg majd szétvetette. A türelme elfogyott, felhívta a bolt vezetőjét és egyszuszra kiadta mérgét. Amikor a boltvezető szóhoz jutott, megígérte: azonnali intézkedik. Be is tartotta a szavát. Mire olvasónk hazaért, már a házuk előtt várta egy autó két személlyel. Meghozták a kiválasztott fogantyúkat — ebből kiderül az is, hogy az első alkalommal nem ilyennel szállították a bútort — és megjavították a szekrény hátulját és használhatóvá tették a zárakat. A fogantyúkat is felszerelték. Megkérdezték: „Rátegyük-e keretre a szekrényeket?" „Megköszönném!" Szerencséje volt. A két ember összerakta a kereteket. Amikor rá akarták helyezni a szekrényeket a keretre, kiderült, hogy csak az egyik keret felel meg a szekrény méreteinek, a másik kettő két-három centivel hosszabb. Olvasónkat ekkor hatalmába kerítette a sirás és nevetés különös keveréke. Elment a két ember. Két óra múlva visszahozták a kereteket! Olvasónk pedig közel két héttel a bútor- vásárlás után, a második szabadnap árán megkezdhette a berakodást az új szekrényekbe. SZALAI JÁNOS Egy kis egzotikum. Gyöngygurámik. Móricz László és az akváriumok ________________ 5»_____________