Tolna Megyei Népújság, 1982. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-30 / 25. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek !

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

Mai számunkból

XXXII. évfolyam, 25. szám.

ARA: 1,80 Ff

1982. január 30., szombat

A sikeres gyakorlat a döntő

Amikor gazdasági reformról beszélünk, rendszerint az 1968 januárjában életbe léptetett intézkedések rendszerére gondolunk. Pedig a reform nem merev dátumhoz kötött egyszeri esemény, hanem — a gazdaságban éppen úgy, mint a társadalmi élet más területén — folyamat, amelyben az inte.-H zivebb szakaszok és a megtorpanások, a visszaesések egymást válthatják. (Például a mezőgazdaságot érintő legfontosabb intézkedések még 1968 előtti megszülettek.)

A gazdasági reform a 70-es évek első felében a megtorpanás, a visszaesés időszakát élte át, az évtized végétől ismét a fellendülés, a kibontakozás felfelé ívelő pályáján halad. Mi a különbség az 1968-as és a jelenlegi reformfolyamat között? A döntő jellegbeli változást a világgazdaság szorítása - a cserearányromlás és az egyensúlyjavítás követelménye — idézte elő. A világgazdaság mélyreható átalakulását, a hagyományos értékrendek felbomlását és megindult újrarendeződését történelmi léptékkel mérve is kivételes korszakváltását figyelhetjük meg napjainkban. A felgyorsult mozgások, az olykor kiszámíthatatlan változások elemi erővel kényszerítik a nemzetközi munkamegosztásra ráutalt kis országokat, köztük hazánkat a rugalmas, gyors alkalmazkodásra, a szükséges szerkezeti, módszer- és- szemléletbeli változásra.

A jelenlegi reformfolyamatban tehát napjaink követelményeinek megfelelően a gazdasági rugalmasság és alkalmazkodó képesség fokozása a feladat. A gazdaságirányítási rendszer — a gazdasági mechanizmus - mindhárom fő alkotóeleme az új követelményeknek megfelelően együtt módosul, változik. így az éves és középtávú tervezés nyitottabbá, a változások, az új szükségletek érzékelésére fogékonyabbá válik. A gazdasági szabályozás — főként a termelői ár és a jövedelempolitika - határozottabban közvetíti a szigorúbb külpiaci hatásokat. Végül a gazdaságirányítás intézményi és szervezeti rendszerének korszerűsítése döntően a gazdálkodó egységek önállóságát, felelősségét, piaci manőverezőkészségét, nemzetközi versenyképességét hivatott erősíteni. Mivel .érzékelhető intézményi és szervezeti változások 1968-ban nem voltak, így a szervezeti intézkedések a jelenlegi reformfolyamatban a legszembetűnőbbek. Gondoljunk csak a minisztériumi összevonásokra, átszervezésekre, a trösztök, egyes nagyvállalatok szétbontására, a kisvállalkozások kezdeményezésére.

A változásokat (a központi kezdeményezéseket) végül is az eredmények, a helyi és az országos teljesítmények minősítik. A reform legfeljebb keretet, lehetőséget, politikai, szemléletbeli hátteret, hajtóerőt adhat az eredményes munkához. A döntő a sikeres gyakorlat. Ennek az eredményes gazdasági gyakorlatnak a meghatározó fő eleme jelenleg a változó piaci szükségletekhez való rugalmas alkalmazkodás, más szavakkal: a vállalkozás, a jövedelemszerző képesség fokozása.

A piac meghatározó szerepét már hosszú ideje hangsúlyozzuk, sokáig nem ismertük fel azonban a kereskedelmi szemlélet meghatározó szerepét. Valahol a tudat alatt mintha máig is hatna az a beidegződés, amely megveti, az értékalkotó munkával szembeállítja a „kupeckedést”, az értékesítést. Az olyannyira szükséges kereskedelmi módszer és szemlélet nem is alakulhatott ki megfelelően a gazdasági fejlettség, az ellátás alacsony szintjén, az elosztás, az ex- tenzív fejlődés időszakában. Sokáig a népgazdasági tervnek tulajdonítottunk a tényleges hatókörnél nagyobb szerepet. Jelenleg pedig többnyire a vállalatok termelési, fejlesztési elképzelései túl hangsúlyosak, bár azok még mindig sok áttétellel, távolról és nehézkesen követik a piaci igényeket.

A piaci változásokat előrejelző módszerek szintén fejletlenek. Előfordul, hogy az elnagyolt prognózisok eleve a termelési, fejlesztési elképzelések igazolását szolgálják. A különböző vállalati funkciók a termelés, a fejlesztés, az értékesítés egymástól elkülönülten léteznek és hatnak. A fejlesztésben például valamiféle sajátos mérnöki teljesítmény, a termelésben a tömegszerűség, a szérianagyság — régtől be- idegzett műszaki-gazdasági funkciók - érvényesülnek. Az okos vállalkozói, kereskedői mérlegelés - hogyan és mivel lehetne a legtöbb hasznot hajtani - többnyire még nem jellemzi a fejlesztőmérnök vagy a programozó gondolkodását. Az értékesítés, a beszerzés pedig jobbára csak kiszolgálja a termelést.

A változáshoz nem elégséges az értékesítési (kereskedelmi) osztály átkeresztelése, hanem olyan átfogó szervezetiszemléletbeli változások szükségesek, amelyek révén lehetőség nyílik a vállalat stratégiai döntéseinek új szellemű előkészítő, a vállalkozások megalapozására és bizonyos részletek szakszerű kimunkálására. Az a cél, hogy a konstruktőrök és a technológusok, a beruházók és a programozók a „csúcsszuper” megoldások, a másolások, a presztízs- szempontok vagy éppen kényelmi megfontolások helyett hosszabb és rövidebb távon a piaci igényekhez igazodnak és a költségek alakulására ügyelve dolgozzanak.

K. J.

Az Elnöki Tanács ülése

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott.

Az Elnöki Tanács megerősítette a Magyar Népköztársaság és a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság között kötött barátsági és együttműködési szerződésit. E magas szintű szerződést a két állam között a múlt év novemberében Ali Nasszer Mohamednek, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság Legfelsőbb Népi Tanácsa elnökének Magyarországon tett hivatalos, baráti látogatása alkalmából írták alá.

Megtárgyalta az Elnöki Tanács a belügyminiszter jelentése alapján a honosítási, viszszahonosítási és a magyar állampolgársági kötelékből való elbocsátási ügyek 1981. évi intézését, valamint az igazságügyminiszternek a kegyelme- zési eljárás során szerzett tapasztalatait Megállapította az Elnöki Tanács, hogy a döntéseit előkészítő államigazgatási és igazságszolgáltatási szervek a törvényes rendelkezéseknek megfelelően látták el feladataikat, és az egyéni elbírálások során a szocialista humanizmus követelményeinek megfelelően jártak el.

Bírákat mentett fel és választott meg, végül egyéb ügyekben döntött az Elnöki Tanács.

A Minisztertanács és a KISZ vezetőinek megbeszélése

Látót Györgynek, a Minisztertanács elnökének és Fejti Györgynek, a KISZ Központi Bizottsága első titkárának vezetésével a Minisztertanács és a KISZ Központi Bizottsága vezetői pénteken megbeszélést tartottak a Parlamentben a KISZ X. kongresszusán kialakított állásfoglalásokkal, elhangzott javaslatokkal kapcsolatos közös feladatokról.

A megbeszélés résztvevői egyetértettek abban, hogy erősíteni és tartalmában gazdagítani kell az ifjúsági szövetség és az állami szervek egyébként hagyományosan jó együttműködését.

A kormány és a KISZ vezetőinek megbeszélése alapjón az Állami Ifjúsági Bizottság részletes tervet dolgoz ki az állami feladatok végrehajtásának megszervezésére.

FÉLÉVI VIZSGÁK AZ OKTATÁSI IGAZGATÓSÁGON (3. old.)

BARÁTOK NÉLKÜL MILYEN AZ EMBER? (7. old.)

CSALÁDTERVEZÉS VIETNAMBAN (8. old.)

HÉTRŐL HÉTRE — HÍRRŐL HÍRRE (3. old.)

A FA BECSÜLETE (4. old.)

MONGÓLIA ERDEIBEN (8. old.)

A PAVA-EMBLÉMA MINŐSÉGET JELEZ (4. old.) BELÁTNI A FEJEKBE (5. old.)

A PARADICSOM DALA A MANSUDE SZÍNHÁZBAN * {9. old.)

OROSZ NYELV MINDENKINEK (9. old.)

KUTYAKIÁLLÍTÁS (10. old.)

HÉT VÉGI BESZÉLGETÉS (6. old.)

MÚLTUNKBÓL (6. old.)

TANÍTÓK TAPASZTALATAI (7. old.)

HETVENÖT ÉVE SZÜLETETT

DOMANOVSZKY ENDRE (11. old.)

A SOKOLDALÚ NÁD (12. old.)

A KIS FEHÉR EGÉR (13. old.)

VENDÉGSÉGBEN A BONYHÁDI MSC EDZŐTÁBORÁBAN (14. old.)

Tolna megyében egyetlen helyen, a hőgyészi vegyesipari szövetkezetben dolgoznak rézművesek. A munkájukról készült képriportunk lapunk ötödik oldalán látható.