Tolna Megyei Népújság, 1982. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-29 / 24. szám

XXXII. évfolyam, 24. szám. ARA: 1,40 Ft 1982. január 29., péntek. Mai számunkból SZOVJET—JAPÁN VISZONY (2. old.) TiZMILUARD KÁRTÉRÍTÉSRE (3. old.) SZAKSZERVEZETI ÉLET (4. old.) OLVASÓSZOLGALAT VÁROSKÖRNYÉKI KÖZSÉGEK (3. old.) Helyismeret Statisztikám ugyan nincs róla, sőt azt hiszem sehol nem rendelkeznek olyan adatok­kal, hogy kitől hányszor ér­deklődtek idegenek, hogy egyik, vagy másik utca, ilyen vagy olyan intézmény hol ta­lálható abban a városban, vagy községben, ahol a kér­dezett több éve, évtizede él. Bizonyos, hogy ilyen kérdést mindannyionknak többször is feltettek, és valljuk be, hogy gyakran tétován állunk a kér­dező előtt. Szomorú, hogy nagyon sokan nem ismerik lakóhe­lyüket. Most nem kizárólag az utcákra, házszámokra gon­dolok, hanem elsősorban azt feszegetném, hogy miért nem jut — vagy nem akarjuk, hogy jusson — idő a történelmi nevezetességek, köztéri szob­rok és az azokkal kapcsola­tos nevek, évszámok megis­merésére. Pedig azok akkor lennének valóban a mieink, iha tudnánk róluk, ha ismer­nénk azokat. Nincs annál el­keserítőbb, mint az, ha vala­ki részletes kiselőadást tud tartani a környező, avagy tá­voli országok múzeumairól, képzőművészeti kincseiről, földrajzi nevezetességeiről, kiskocsmáiról, nagy hoteljei­ről... viszont fogalma sincs, hogy megyéjében hol talál­hatók várak, múzeumok, avagy hol lelhet éjszakai szál­lást az idegen. Nem azt mondom, hogy mindenkinek városa, megyéje idegenvezetőjének kell len­nie, viszont hiszem, hogy kör­nyezetünk, lakóhelyünk isme­rete nélkül nem lehetünk an­nak jó értelemben vett lokál- patriótái. Öröm hallani arról, hogy az úttörőrajok, őrsök prog­ramjában rendre szerepelnek a „településismereti" foglal­kozások. Ősszel és tavasszal minden csapatban előtérbe kerül a „Vár a természet" ak­ció; azaz a gyerekek lakó­helyük környékével ismerked­nék, mégpedig a vidéket ösz- szes látnivalójával együtt jól ismerő oedagógus kíséreté­ben. Ugyancsak rendkívül hasznos a „Művészetek ván- dorútján" kifejező címet vise­lő sorozat, .melynek résztvevői a harmadik-negyedik osztá­lyos kisdobosok és az úttörők. Sorra megnézik a községük­ben, városukban rendezett kiállításokat, felkeresik a kép­ző- és népművészeket, az ott élő írókat, költőiket... A „Ba­rátunk a...” mondjuk mú­zeum, művelődési ház — és folytathatjuk a felsorolást, pedig bővebb magyarázatot nem i-aénvel. És március 21-én? Az őrsök úqymand kö­tetlen, de szervezett kirándu­lásra, városi sétára mennek. E haavományos akcióban en- aediük részt venni averme- keinket, sőt, ha tehetjük, tart­sunk velük mi, szülők is. Hiszen azon túl, hogy kel­lemes, széo élményt szerez­hetünk csemetéinkkel együtt e nap révén, sok olyan le­nyűgöző látnivalóval gazda­godunk, aminek létezéséről tán nem is tudtunk, avagy naponta mentünk el olyan történelmi, vagy képzőművé­szeti emlékek mellett, ame­lyeket e naptól magunkénak érethetünk. S ha így lesz, a korábbihoz képest másnak tűnik az idegen, de főként sa­ját szemünkben. — vhm — Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat Szocialista brigádvezetők tanácskozása Dr. Dékány Kálmán igazgatóhelyettes válaszol a kérdésekre kaidőkezdés és -befejezés kő­Magyar-szovjet gazdasági és műszaki együttműködés Befejeződött a vegyes bizottság ülésszaka A Tojna megyei Állami Építiő- lipairi Vállalat hetvenkét szocia­lista brigádvezetöj.e teginaip, ja­nuár 28-áoi, arról tanácskozott, hogy az 1,03 m Milliárd forintos tervet hogyan, teljesítsék, a szo­cialista miunkaiverseninyel ikap- csolaitlban milyen vállalásokat tehetnek. Dr. Dék'ány Károly és Chremáczl László igazgatóhe­lyettesek ismertették a tervet. Elmondták, hogy milyen műsza­ki Intézkedéseket, takarékossági programokat szándékoznak megválás tani és aiz energ ia- gaizdállkodá’slba.n hogyan kíván­nak előrelépni. Korszerűsítik az anyaggazdálkodást, az ügyviteli rendszert is módosítják, a bére­zési rendszert úgy változtatják, hogy o dolgozok anyagilag ér­dekeltebbek legyenek a kivite­lezői munka minőségének javí­tásaiban. INéhámy üzemrészben a veszteségek feltárására bíz­ták meg az illetékes osztályo­kat. 'Leginkább a technikai, a technológiai és a munkafegye­lem szilárdítását tartják fontos­nak, tehát vigyázzanak a gé­pekre üzemeltetés kőiben, nö­veljék élettartamukat, ugyanak­kor szigorúbban tartsák be a techndógiali előírás«*at. A tartalmas e.ladda'sak után élénk Vita alakult Ildi. A brigád­vezetők a munkahelyükön tai- paszta! t h iáinyossáigökat, ezek megszüntetésének, megelőzésé­nek módját ismertették. Karbo- nári György fűtésszerelő a mum­rül kialakulni rossz gydkorlat megváltoztatását sürgette. Bor­si 'Ferenc, a mélyépítőik brigád­jának vezetője arra vállalkozott, hogy a rossz idő miatt elmaradt munkát év közben pótolják. Hesz Adóm a termelőmunka jobb programozását kérte szá- mon a vezetőségitől!, s az épü­leteken a hiánypótlások mielőb­bi elvégzését, mert aiz elhúzódó munkák miatt 5s nagy vesztesé­gek éri!k a vállalatot. Páti Jó­zsef a munkaidő jobb kihaszná­lására tett vállalást, Boda Lász­ló és Zsiga György a vasáruk­kal való takarékosabb munká­ra hívta fel a, figyelmet. Hideg­burkoló társai nevében a mun­kahelyek' nagyobb rendijére, a hulladékba Ikerülő anya gok megmentésére kért lilntézkedé- seket 'Lévai Ferenc brigádveze- tő. Krémet Ferenc kőműves ar­ra hívta fel ai figyelmet, hogy a munkahelyeiken órákon át üres- jóra: ban működtetik a nagy gé­peket, holott csak a daru eme­lésekor, a földmunka végzésé­nél kellene a. gépeket 'bekap­csolni. Szili János csőszerelő és még igen sokain a munkaidő jöbb kihasználására és a taikai- rékosdbb munkára hívta fel bri­gádvezető társait A tanácskozáson elfogadták o vállalat 1982. évi tervének tel­jesítéséhez szükséges irányel­veket, melyeket a 'szocialista brigádok vállalásaik során fel­használhatnak. Tóth Bélái, aiz szb titkaira arra kérte munka­társait, hogy egész évben nagy figyelemmel végezzék munká­jukat, öregbítsek a vállalat 'jó hírét. Ruibányii1 János, a válla­lat MSZMIP-bizottságánák titká­ra azt hangsúlyozta felszólalá­sában, hogy jó. a hangulat, az eredményes munkáihoz a gaz­dásági vezetés a feltételeket megteremti, a ipártvezetőség pedig mozgósítja tagijait, hogy mutassanak 'példát, legyenék ai termelés, és szervező munka élenjárói. — Pj-Gk — Tbilisziben csüörtökön jegy­zőkönyv aláírásával véget ért a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési kormányközi bizott­ság hétfőn megnyílt XXVIII. ülésszaka. A bizottság az ülésszakon, amelyet első ízben rendeztek egy szovjet köztársaság fővá­rosában, áttekintette a két ország gazdasági és műszaki­tudományos együttműködésé­nek minden fontos kérdését és számos jelentős határozatot hozott az együttműködés to­vábbfejlesztéséről. Az ülésszakon az eddigi eredményekből kiindulva a többi között meghatározták a gépipari együttműködés to­vábbfejlesztésének feladatait néhány fontos munkaterületen. A traktor- és a mezőgazdasági gépgyárásban például a nagy terméshozamokat elérő gazda­ságok részére szükséges kor­szerű, nagy teljesítményű me­zőgépek közös kifejlesztésére és gyártására kell a fő figyel­met fordítani. Ugyancsak kö­zös munkával fejlesztenek ki számos olyan gépet és beren­dezést, amely a korszerű állat­tenyésztéshez, takarmányter­mesztéshez szükséges. Hazánk a többi között nagyüzemi ba­romfinevelő berendezéseket szállít a Szovjetuniónak, ahon­nan például takarmányelőké­szítő és -kezelő gépeket.vásá­rol. Igen jelentősen emelkedik a két ország együttműködése a könnyűipari és élelmiszeripari gépgyártásban, a lakossági szolgáltatás és a vendéglátó- ipar korszerű berendezésekkel történő ellátásában. A ma­gyar ipar a Szovjeunióban fo­lyó nagyszabású rekonstrukciós program megvalósításához korszerű élelmiszeripari gépe­ket, gépsorokat, konfekcióipari gépeket, kereskedelmi beren­dezéseket szállít — az ilyen gépek magyar exportja a Szov­jetunióba 1981—1985 között a kétszeresére növekszik. A rész­letes tervek egyeztetéséről kü­lön tárgyalásokat tartanak. Fejlesztik az együttműködést a két ország között az energe­tikai gépgyártásban, elsősor­ban a Paksi Atomerőmű épí­tésével összefüggő területeken. A bizottság megvitatta a szabványosítási együttműkö­désre vonatkozó kormányközi egyezmény teljesítését és meg­állapította, hogy a kétoldalú alapon egységesített szabvá­nyok, a KGST-szabványokkal együtt, jelentősen elősegítik mindkét országban a termé­kek minőségének emelését, a termelés gazdaságosságának fokozását, hozzájárulnak az országaink közötti gazdasági együttműködés és az árucsere kiszélesítéséhez. Az ülésszakon értékelték az 1981. évi árucsere-forgalmi megállapodásból eredő külke­reskedelmi áruszállítások telje­sítését. Az évről évre növekvő szállítási igények kielégíése rendkívüli erőfeszítéseket köve­tel a közlekedés eqészétől, így a vasút mellett ^gyre nagyobb feladat hárul! más szállítási al- ágazatokra. Az 1982. évi szál­lítások teljesítése további ha­tékony szervezési és fejlesztési intézkedéseket igényel és en­nek érdekében a bizottság megszabta a két ország kül­kereskedelme és közlekedése számára az újabb fontos fel­adatokat. A jövőben például növelni kell a vízi és a közúti szállítás arányát. Elvi megállapodás jött létre a bizottság ülésén azokról az objektumokról, amelyeket a je­lenlegi ötéves tervben Magyar- országon szovjet közreműkö­déssel építenek fel. Az együttműködési bizottság a két ország kormányfői kö­zött létrejött megállapodás alapján meghatározta az együttműködés új formáit. Ezek közé tartozik a közvetlen gaz­dasági együttműködés hazánk és egyes szovjet köztársaságok között. Az ülésszak idején Marjai József erről megbeszé­léseket folytatott a Grúz SZSZK és az Azerbajdzsán SZSZK ve­zetőivel. Ugyancsak meghatá­rozták az egyes vállalatok, gazdasági szervezetek közötti közvetlen együttműködés for­máit. Megállapodás született arról is, hogy megvizsgálják közös vállalatok létrehozásának lehetőségét egyes termékek gyártására. Jóváhagyták az ülésszakon a magyar—szovjet tudomá­nyos-műszaki együttműködés 1976—1980. évi eredményeiről szóló beszámolót is. Az együtt­működés eredményes volt, elő­segítette a két ország műszaki színvonalának emelését, a tu­(Folytatás a 2. oldalon.) Az egyházak vezetői a népfront főtitkáránál Salvador Gerillatámadás a junta repülőtere ellen Az évék sorám hagyomóny- myá vált, hogy az egyházak és felekezetek vezetői — akik közül többen választott tisztségeket viselnek a Hazafias 'Népfront­ban — rendszeresen toló Ikoznak a mozgalom székházéiban, és szót váltanak a nemzetközi élet, a belpolitika olyan fontos 'kér­déséiről, amelyek világnézetük - tál függetlenül érintenék, érde­kelnek miniden magyar állam­polgárt. A csütörtöki találkozón — amelyen részt vett Miklós lm- re államtitkár, az Állami Egy­házügyi Hivatal elnöke is — Sarlós Isrtváni, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a népfront főtitkára tájékoztatta az egyházi vezetőiket. A találkozó során kifejtette gondolatait dr. ILókai László bí­boros, esztergomi érsek, dr. Bair.tiha Tilbor református püspök, dr. Nagy Gyula evangélikus püspökihelyettes. Szakács József, a szabad egyházaik .tanácsának elnöke, Héber Imire, a magyar Izraelitáik' országos iképvise leté­rnek elnöke, Hecker Frigyes, a methodlista egyháiz elnöke és Bíró Imre íkainonók, az Országos Béketanács katolikus ibizattsá- gáinaík főtitkárai A inésztvevők egyetértettek db- ban, hogy az állam és az egy­házaik 'kapcsolatát Magyaror­szágon komolyabb gondok nem terhelik; a 'politika fő vonala egészséges és bizalomkeltő. A jól választott úton lehet és kell is előbbre jutni, aim'iire - a tár. sadalom vezetőihez hasonil<Sam — az egyházak tisztség visel öl­ben és a hívekben ugyanolyan őszinte a hajlandóság, mint amilyen nyílt politikai, légkör jellemzi hazánkat, o Magyar Népköztársaságot. (MTI) A .salvadari légierő gépeinek hetven száizailéka — összesen 28 repülőgép és helikopter — meg­semmisült, illetve súlyosan meg­rongálódott anndk a .támadás­nak a 'során, amelyet ai Fara- buindo Marti Nemzeti Felszaba­dítást Front harcosai intéztek szerdáin Mopango katonai repü­lőtere ellen — ’jelentette be az FMLN a Costa. Ricá i San Jó­séban 'nyilvánosságra hozott közleményében,. A közlemény szerint aiz FMiL'N egyik különleges kom- mandója bejutott a kifutópá­lyáin, illetve 0 hongiároklban vá­rakozó gépeik közé és őzök többségén pokolgépeket helye­zett ei. Jösé 'Guillermo 'Garda tábor­nok, a salvadari hadügyminisz­ter újságíróknak nyilatkozva el­ismerte a támadás tényét, de nem volt hajlandó 'pontos ada­tokat adni a veszteségeikről. A táborn«* biztonsági! ©kakim hi­vatkozva megtiltotta az újság­íróknak, hogy felkereshessék a salvadari fővárostól 10 kilomé­terre lévő 'katonai (repülőteret. Az lilöpangó'i 'katonai repülő­teret eddig az ország, egyik leg. 'jobban őrzött katonai objektu­mának tartották. Többek között ez a repülőtér volt a támasz­pontja azoknak a gerillaellenes hadviselésben használt helikap- enékineik, amelyeket a közel- múltban szállított le az Egye­sült Államok a salvadoni hadse­regnek. Oskar Fischer Budapesten Púja Frigyes külügyminiszter meghívására csütörtökön baráti látogatásira 'Budapestre érkezett Oskar Fischer, az NDK kiülügy- mliniisztere, A vendéget a Feri­hegyi repülőtéren Púja Frigyes fogadta'. Jelén volt Szalaii Béla hazáink 'berlini, valamint Rudolf Ros'smeisl, a 'Német Demokra­tikus Köztársaság budapesti nagykövete. 'Délután a Külügyminisztéri­umban Púja Frigyes és Oskar Fischer megkezdte a tárgyalá­sokat. A két külügyminiszter vé­leményt cserélt o .kétoldalú kap­csolatokról, valamint a nemzet­közi helyzet időszerű kérdései­ről, A megbeszélésen részt vett Sza'ai 'Béla és Rudolf Rossmeiis! is. A tárgyalások pénteken dél­előtt folytatódnak. Hesz Adóm a munkahelyi szervezetlenségekre hívta fel a fi­gyelmet

Next

/
Thumbnails
Contents