Tolna Megyei Népújság, 1982. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-28 / 23. szám

1982. január 287 “RÉPÜJSÀG 3 Atomerőmű-építkezés Városkörnyéki községek 2. A nukleáris főosztály és a biztonság Nehéz helyzetben van az újságíró. Olyan főosztályról kell írnia, amelynek munkája szinte megfoghatatlan, ugyanakkor nagyon fontos. Itt pillanatnyi kitérőt kell tenni, kérdések me­rülhetnek fel, vagy félreértések­re adhatunk Okot. A Paksi Atomerőmű Vállalat üzembe helyezéssel, illetve üzemeltetés­sel kapcsolatos tevékenységét négy főosztályon keresztül lehet bemutatni. Ezek: az’ üzembe- helyezési, az üzemviteli, a tmk- és a nukleáris főosztály. Termé­szetesen rajtuk kívül dolgoznak még fontos posztokon — ren­dészet, munkaügy, adminisztrá­ció —, de a működésben, a termeléssel kapcsolatban a leg­fontosabb szerepet ez a négy főosztály kapja. Mindegyik fő­osztály munkája fontos, egyik sem alárendeltje a másiknak, nem tudnak dolgozni, létezni egymás nélkül. Amikor a nuk­leáris főosztály munkáját mu­tatjuk be, nem esik szó a töb­biektől, pedig sokszor egy-egy intézkedés mögött ott van még több száz ember, másik munka- területen. A nukleáris főosztály a spe­ciális atomeröművi biztonság megvalósulásáért felel. Ezért mondottuk az előbb, hogy mun­kájuk a legfontosabbak közé sorolandó, hiszen semmi sem lehet fontosabb az üzemelés biztonságánál. Maróthy László főosztály- vezetővel beszélgetünk, a kö­vetkezőképpen: amíg a főosz­tályvezető mondja, mi meg hallgatunk, jegyzetelünk. Közbe­szólásra nincs szükség, minden­re kiterjedő a tájékoztató. Hall­gassuk Maróthy Lászlót: — Jobban szerettem volna, ha fél év múlva kerül sor erre a beszélgetésre, mert akkorra kiderül: jól dolgoztunk-e? Első számú feladatunk a nukleáris biztonság megvalósítása. Ez azt jelenti, hogy sdha, semmilyen körülmények között ne alakul­hasson ki ellen őri Ehetetlen láncreakció. Két területen kü­lönösen fontos feladat ez: az üzemanyag mozgatásánál és a láncreakció elindításánál. Ah­hoz, hogy a berendezés elin­dítható legyen, az üzemanya­got mozgatni kell: tárolni, be­rakáshoz előkésziteni és végül be kell tölteni a reaktorba. A műveletek közben meg kell akadályozni, hogy kritikus tö­meg alakulhasson ki. Ezután következhet a láncreakció be­indítása a reaktorban. Rendkí­vül fontos, hogy ez az előre ki­dolgozott programok szerint maximális nukleáris biztonság mellett valósuljon meg. Ezeket a feladatokat a reaktorfizikai osztály végzi. Ennék kapcsán feladatunk a fizikai indítás programjainak a megírása, végrehajtásuk irányítása, végül az értékelésük. Cél ezen mun­kák során a reaktor tesztelése, a védelmi rendszerek ellenőr­zése üzemi helyzetben, továbbá az aktív zóna paramétereinek kimérése. — A következő fontos feladat a sugárbiztonság megvalósítá­sa. Az üzemviteli személyzet sugárterhelését minimális szint­re kell szorítani és biztosítani kell a környezet védelmét. Ez részben üzemen belüli, részben üzemen kívüli feladatot jelent. — A környező lakosság szem­pontjából érdemes megemlíte­ni a környezetellenőrzéssel kapcsolatban a következőket. Harminc kilométeres sugarú körben 21 mérőállomást üze­meltetünk. A háromkilométeres védőzónában folyamatos üze­mű mérőhelyek vannak, innét állandóan kapjuk az informá­ciót. Foglalkozunk többek kö­zött a csapadék és a szálló pof aktivitásmérésével. Van egy mozgó laborkocsink, amellyel a mérőhelyeken kívül bárhova eljuthatunk és gyors analízist tudunk készíteni. Állandóan vizsgálni fogjuk a kéményen és a vízcsatornákon keresztül ki­bocsátott levegőt, hogy nem szennyezett-e, a 120 méteres meteorológiai torony segítségé­vel pedig a meteorológiai vi­szonyokat. — 'Pakson, fent a Kishegyen már dolgozik egy egységünk, a környezetvédelmi labor. Jelen­leg a null szint-mérése két vég­zik. Ennek az a lényege, hogy az erőmű beindítása előtt egy évvel már meg kell kezdeni a méréseket, megállapítani az úgynevezett nuílszintet, hogy később legyen miihez hasonlíta­ni az akkori mérések eredmé­nyeit. — Ezzel már rátértem mai munkánkra is. Végezzük a pri- merköri főberendezések üzem előtti vizsgálatát és a reaktor- tartály nullóllopot-felvételét. A reaktortartály a legnagyobb igénybevételnek kitett 'berende­zés. A nagy nyomáson és a magas hőmérsékleten túl neut­ronsugárzás is éri. (gy fontos tudnunk üzemközbeni állapo­tát, amelyet a karbantartásak- kal egy időben elvégzett vizs­gálatok segítségével ismerhe­tünk meg. A tartályban a reak­tor anyagából készített minta- láncok lógnak. Ebből egyet- egyet évenként megvizsgálunk. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy az anyag szerkezetében az igénybevételek hatására mi­lyen változások 'mentek végbe. — Vizsgáljuk és mindenkor ellenőrizzük a primerköri hő­hordó (hűtővíz) állapotát. Ez is nagyon fontos, hiszen ha itt radioaktív szennyeződést mé­rünk, akkor valami meghibáso­dott a reaktorban. — A főosztály teljes mérték­ben nincs benne az üzembe helyezési munkálatokban. Ez alól csak néhány terület kivétel, ilyen a szerelés szuperellenőr­zése, a minőségi dokumentá­ció átvizsgálása. Részt veszünk az egyes revízióban: a beren­dezések vizsgálatait végezzük a tmk munkájához kapcsoló­dóan. Reaktorfizikusaink elké­szítették a reaktor fizikai indí­tásának programját, egyeztet­ték a szovjet szakemberekkel. Egyszóval: dolgozunk, készü­lünk az erőmű indítására. * A Paksi Atomerőmű Vállalat nukleáris főosztályán a teljes üzemeléskor 170-en fognak dolqozn'i, közülük hatvanon diolomások lesznek. Jelenleg 110-en vannak, közöttük reak­torfizikus, kalorikus mérnök, ve- qyész, radiokémi'kus, gyártás- és anyagtedhnóláqusok. A beruházás minden negye­dik forintját a biztonságra köl­tik, közel 20 milliárd forintot. H. J. Fotó: Gottvald Károly A dozimetriai laboratóriumban Ormai Péter teszteli a mű­szereket A Kishegyen már működik a laborállomás Vegyi fülkében dolgozza fel a mintákat Petrik Gyuláné la­boráns Dr. Germán Endre mutatja be a környezeti mintamérő berendezést Maróthy László főosztály- vezető Párhuzamos közlekedés Szálkán — Sók fiától költözött el tő­lünk 1975—76—77-'ben Szek­szárdira — tájékoztatott Csatár Lajosné, a szálkái talnács vb- titkára —, de ma már, úgymond, stagnál a lakosság száma köz­ség önkiben. 'Pedig munkahely­ben igazán nem bővelkedünk. Közig azgaitá si terű letü n.knek több mint fele erdő, és saját üzemünk, tsz-ünk sincs. Ennek ellenére az aktív keresők leg­többje ipari dolgozó — cscík ép­pen Szekszárdom. A megyeszékhely elszívó ha­tása még ima is érvényesül Szálkán, azonban üresen álló ház mines, sőt az elmúlt három évben már egy tucat ülj családi ház ‘is épült, és jelenleg is töb­ben építkeznék. Ezenkívül fontos tény, hogy tavaly hét, az idén januárban pedig már négy tel­ket adtak tartós használatba. — Kiknek? — Szekszárdiaknak is, mivel Szálka az utóbbi esztendőkben a szép természeti adottság ré­vén jobban fókuszban van, s „közelebb került” a megyeszék­helyhez. Természetesen a szál­kái tóról van szó, amely a kör­nyék 67 hektáros vízgyűjtője, s kitűnő üdülő-, pihenőhely lehet, mindössze 12 kilométerre a vá­rostól. Az 544 lakosú települést nem nehéz végigjárni: csupán három utcáján könnyen megtalálható a 25 férőhelyes óvoda, a négy­tantermes, résziben osztott isko­la — ide 65 gyerek Ijár —, a ve­gyesbolt, a 'kilubkönyvtár, no meg a talán nem is sokáig egyetlen vendéglátó hely, az italbolt is. A három utca közül kettőben egymással párhuza­mosain sorakoznak a házak, s ezek egyikén, a Táncsics utcán az idén folytatják a tavaly el­kezdett, 1 millió forintos megyei támogatással készülő, 3 méter széles út építését. — 'Nem lesz ez túl keskeny? — Később ellenkező irányban egyirányúvá tesszük a Táncsics és a Petőfi utcát - válaszolta a vb-titkár —, s így voltaképpen „párhuzamos” iközlékedést ala­kítunk ki. — Erről nyilvánvalóan tanács­koztak már a helÿi testületi ülé­seken. Legközelebb miről tár­gyal a végrehajtó bizottság? — A költségvetési és fejlesz­tési alap 1981-es felhasználá­sáról. valamint az idei tervek­ről. Erre az ülésre és az ezt kö­vetőkre is — mivel a város kör­nyékén lévő településünk janu­ár 1-én hivatalosan is városkör­nyékivé minősült — várjuk a szekszárdi tanács illetékes osz­tályának képviselőjét. A városi tanács ülésein pedig ott lesz­nek a városikörnyéki községek tanácsainak, íqy Szálkának a képviselői is. Az 1962. évi terv- javaslatok egyébként végössze- aükben semmit sem változtok az új szervezeti forma miatt, hiszen továbbra is önállóan gazdálko­dunk. — Mit várnak Szálka lakói az új szervezeti formától? — Minden bizonnyal előnyös lesz az ennek keretében széles skálán megvalósítandó együtt­működés. — A széles skálán megtalál­ható a közlekedés, az egészség­A Mausz-kápolna ügyi ellátás javítása és a mű­velődési, kulturális lehetőségek bővítése is. Ezek közül milyen például a iközlékedés? — öt autóbuszmegálló van a községiben, de az ötnapos mun­kahétre való áttéréskor a szom­bati járatokat bizony „'megnyir­bálták", s hétköznap megszűnt az este fél 11-kor Szekszárdiról induló járat is. Jelenleg este fél 8-ikor eljön Szálkára az utolsó busz, s így - és ez már a szó­rakozás, a művelődés kérdése is — csupán a gépkocsival rendel­kezők mehetnek a hazatérés biz­tonságával Szekszárdra színház­iba, mozi'bai, vagy más esti ren­dezvényre. Márpedig a 168 szálkái családból nincs mind­egyiknek autója. Pontosabban,: 50-nek vám., iHo már a művelődés is szóba került: a szálkái kilubkönyvtár- bcin 3300 kötet várija1 a1 jelenleg 110 beiratkozott olvasót, fele­részben 14 éven aluliakat. A 'la­kosság 30-40 százaléka német nemzetiségű, ezért számukra német nyelvű irodalomról is gondoskodnak, részben saját könyvekkel, részben a< megyei könyvtár letéti állománya segít­ségéire!. Az óvodában és az is­kolában nemzetiségi oktatás is van, s Csótár Laljosné önömmel tájékoztatott: náluk nincs peda­gógushiány, ami o pedagógus- fcölCsönnel épített, illetve szol­gálati lakásoknak is köszönhe­tő. — Nagy gondunk viszont az ivóvízellátás — mondta a vb-tit- kár, mert a víz nitrátos, ezért laijtkocsival hozzák oz egészsé­geset. fibben az ötéves tervben szerepel egy mélyfuratú kút, de a végleges megoldást valószí- niűlteg csak egy törpevízmű épí­tése jelenítheti. — A települések fejlődésének és szebbé tételének egyik előse- gítője a lakosság társadalmi munkáját Itt 'is így van ez? — Természetesen. Tavaly pél­dául óvodai-iskolai sportpálya épült, s éhhez 198 ezer forint ér­tékű munkával járultak hozzá a helybeliek, akik közül pedi'k 'so­kain munkahelyükön, Szekszőr- don is kivették részüket hason­ló akcióból. EzenkiVül sikeres volt a tisztasági mozgalom, ami­nek eredményeként o házak előtt 'kis virágoskerteik tették szebbé ai környezetet. Szálkától elbúcsúzva megnéz­tük a jégpáncél borította, dom­bok övezte tavat, amely nagy reményekkel kecsegtet a község fejlődése szempontjából, s az azt valószínűleg elősegítő ide­genforgalom fejlődésében.. Erre megvannak a megfelelő elkép­zelések. lEg.y tanulmányterv töb­bek között azt is javasolja, hogy a közelben lévő, úgynevezett Mausz-ikápolnát helyes lenne műemlékké nyilváníttatni. -Ennek a XIX. százaidban épült kápol­nának az értékét növeli, hogy a Szekszárd felé vezető út mellett, dombtetőn, a környék együk leg­szebb pontiján áll, ahonnan az egész Sárköz belátható, sőt tiszta időben o kalocsai temp­lom két tornya is, A kápolna mellett kilátóhelyet és autópar­kolót lehetne ikiallakítanj. iDe ez csak egy esetleges, tá­volabbi cél. Szálka városkörnyé­ki községgé vaJó nyilvánítása viszont már valóság. V1TASZEK ZOLTÁN Fotó: Czakó Sándor. Épülnek a családi házak A lél örömeit élvezik a gyerekek az óvoda udvarán

Next

/
Thumbnails
Contents