Tolna Megyei Népújság, 1982. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-27 / 22. szám
A KÉPÚJSÁG 1982. január 27. A Rádióból szerződött át a Televízióhoz akkor, amikor a születő műfajhoz toboroztak bábáskodókat: 1957-ben. Ment, mert élt benne a színpad iránti vágy, amely azóta sem teljesedett be, de ma már nem is vonzza. Zsurzs Éva munkáival több milliós nézősereghez szól. Ügy is mondhatnánk, az ő rendezésében készült produkciókat — emlékezzünk csak A fekete városra vagy az Abigélre — telt házak előtt játsszák. Ez pedig megközelítően hárommillió családot jelent. — Rendezői tervekkel léptem be a Televízióba, de itt más feladattal vártak. Megbíztak, találjunk ki és dolgozzunk ki Mátai László kollégámmal egy műsorrendszert, hiszen akkoriban már hetente három estén sugározta adását a Magyar Televízió — emlékezik Zsurzs Éva. — A terveket elkészítettük, feladatunkat megoldottuk, s közben engem egyre inkább izgatott, hogy mikor rendezhetek már. Aztán egyszer így fogadott egyik munkatársnőm: „Éva, te most már csak közönséges rendező leszel?" Hogyan is magyarázhattam volna meg neki: hogy úgy kellett volna mondania: „Éva, elérkezett az idő, hogy te végre rendező leszel, csinálhatod, amire vágysz, ami érdekel. Végre búcsút mondhatsz az "adminisztratív munkának". — Hogyan élnek emlékezetében első rendezői munkái? — Vegyes érzelmekkel gondolok ezekre vissza. Van egy lidérces emlékem. Irodalmi ösz- szeállítást csináltam az „Egy gondolat bánt engemet” című Petőfi-versből. Minden szó alá egy filmsnittet vágtam be. Szörnyű volt. Remélem, a televízió akkori 5000 előfizetője el tudta felejteni. Ha jó a memóriám, első műsorom verses ösz- szeállítás volt a Váci útról. Kezdetben sok mindent csináltam. Rendeztem az ..Élő újság"-^, falusi műsorokat, készítettem portrékat például Ne- ményi Liliről és Latabár Kálmánról, különböző irodalmi összeállításokat, vezettem helyszíni közvetítést, a többi között a nemzetközi vásárról, s rendeztem kabarét. Ezt soha nem felejtem el. A Madách Kamara- színházban állítottunk színpadra a Televízió részére egy vidám jelenetekből összeállított műsort. A felvétel előtt megjelenít egy bizottság. Mereven, kimérten helyet foglaltak, én állandóan kérdezgettem, jó lesz-e így, vagy úgy, ők felsőbbrendű- en bólintottak. Aztán kiderült, hogy ezt a műfajt ők is csak most tanulják, és később bevallották, hogy azént nem mertek szólni, csak bólogatni, mert nekik sem volt fogalmuk arról, hogyan is kell csinálni. A bizottság egyébként: Mihályfi Imre rendező és Mestyán Tibor operatőr volt. — Hány esztendeig tartott a tanulóidő? — 1958—59-ben vegyesen dolgoztam. Sok mindent próbáltam, csináltam. A szükség hozta így. de ezért nagyon hálás vagyok. Valamit örökre megtanultam: mindig műfajt kell váltani, mert megcsontosodik az ember. Ma is, ha drámát rendezek, utána vidám darabot keresek. Egy romantikus történet után modern írást. Egy kosztümöst követően mai tárgyú forgatókönyvet. Amikor befejeztem például Jókai regényének, A névtelen várnak hatrészes változatát, megrendeztem Bertha Bulcsú Fehér rozsda című írásának televíziós változatát. — Közel száz tv-játékot, tv- filmet rendezett 1958 óta. Melyek a kedvenc munkái? — Sok van, amit szeretek. Első munkámat, amelyet 1958- ban Várkonyi Zoltánnal rendeztem közösen Gyárfás Miklós Papucs című írásából, az első igazi nagy sikert, az 1959-ben bemutatott Vitézek és hősöket, amelyet még élőben sugározott a tévé, de volt már egy felvevőgépünk, és az adást megörökítette. Szívesen emlékszem vissza az 1961-ben vetített Nő a barakkban című tv-játékra, amely már külföldön is sikert aratott, több díjat nyert. Vagy A helység kalapácsára, és természetesen a sorozatokra, A fekete város, a Felelet, az Abigél és a most bemutatott A névelen vár című több részes filmekre. — Volt-e olyan álma, amit nem sikerült megvalósítani? — Nagyon szerettem volna megrendezni O’Neill Amerikai Elektráját, de nem kaptuk meg a televízióra vitel jogát, aztán Szabó Magda Öz című kisregényének televiziós változatát, amelyhez az írónő nem járult hozzá, és volt egy nagy vágyam, Móricz Zsigmond Érdé- , lyének feldolgozása. De ez utóbbi már egy más nemzedékre vár. Ehhez már nincs erőm. Életem utolsó sorozatát tavasz- szal kezdem, Mikszáth Kálmán Különös házasság című regényéből forgatok négyrészes televíziós filmet. Ez 110 napos kemény munkát jelent, külső helyszíneken, szerte az országban. Egy ilyen feladat már fáraszt. Ezt még egyszer nem vállalom. — Érdekli a közönség véleménye? — Egy-egy filmnek a bemutatása után napokig remegő lábakkal megyek ki az utcára, és hallgatózom az autóbuszon. Megtanultam már, ha valami tetszik, arról az emberek utazás közben beszélnek. — Nő létére színészekkel- vagy színésznőkkel szeret-e jobban dolgozni? — Hosszú évek tapasztalata: akkor a legnehezebb a munka, amikor vagy csupa nő vagy csupa férfi szerepel. Mert akkor a férfiak, ha magukban vannak, legalább olyan érzékenyek, sértődékenyek, mint a nők. Egyébként nagyon szeretem és tisztelem a színészt. Tudom, a filmkészítés elsősorban a rendezőn múlik. De ha a színész nem adja bele a munkába * tehetségét, szegényebb lesz a produkció. Vannak színészek, akikkel szemben lelkiismeret- furdalásom van. Ketyeg felettük az óra és mi nem keresünk számukra igazán nagy szerepet. — Sikeres embernek tartja-e magát? — Ez nem tévés sajátosság. Ma ünnepelhetnek, holnap megbukhatok. Nem volt könnyű az életem. Időnként belém rúgtak. De szerettem, amit csinálhattam, s boldog vagyok, hogy ily sok éven át hódolhattam szenvedélyemnek, a rendezésnek. SEBES ERZSÉBET FEJÉR MEGYEI HIRLAPí A legfrissebb adatok szerint Fejér megye mezőgazdaságában tovább gyarapodtak az állattenyésztési ágazat eredményei. A szakmai felügyelet, illetve a szakmai irányítás által megfogalmazott jelentések egyértelműen arra utalnak, hogy reális célokat tűztek ki az üzemek az állatállomány gyarapítására, hozamainak emelésére. Érdemes volt a korábbi évek ágazati munkáját alaposan felülvizsgálni és kezdeményezni a különböző állatfajták javító hatású keresztezését. Sikerrel járt ez a munka a szarvasmarha-, a sertés-, a jubés a baromfitenyésztésben is. 1980-ban Fejér megyében 1 millió 228 ezer 618 hektoliter tejet vásárolták fel, 1981-ben 1 millió 325 ezer 549 hektolitert. A növekedés 96 ezer 931 hektoliter. A szakfelügyelet számos olyan gazdaságot tart nyilván, ahol a fajlagos termelés 5000— 6500 liter fölött van. Ezek közé tartozik az Agárdi Mező- gazdasági Kombinát,, a csá'k- vári Tolbuhin, az enyingi Vörös Hajnal és a seregélyesi Alkotás Tsz tehenészete. A legnagyobb hústermelő ágazat természetszerűen a megye gazdaságaiban is a sertéstenyésztés. A Fejér megyei Áílatforgal- • mi és Húsipari Vállalat a megye nagyüzemeiben 1981-ben 90 ezer 627, a kistermelőknél 120 ezer 896 hízott sertést vásárait fel. A megyében „termelődő" mintegy 500 ezer hízott sertés nagyobbik részét közvetlenül Pápára, Győrbe, Budapestre és még sok más feldolgozó üzembe szállítják. Növekvő tendenciát mutat a juhtenyésztési ágazat is a megyében. A múlt évben 75 ezer anyabirkát tartottak számon, 1985-íg elérik a 80 ezret. SOMOGVT^ Vékony hólepel borítja a Kaposvári Cukorgyár udvarát. Január 11-én kezdődött a kamVárhatóan több lesz az igényes, magasabb színvonalon előállított könyv, növekszik a színes lapok, folyóiratok meny- nyisége és aránya — a nyomdaipar ugyanis az idén elsősorban minőségi változásokat tervez termékösszetételében. Erre megfelelő alapot teremtettek az 1981-es esztendőben — a korábbiaknál egyenletesebb és pány utáni nagyjavítás. A központi vezérlőteremben ismét deszkától takarja az irányító autamatikák műszerfalát, s a sokemeletnyi magasságba nyúló csarnok gépei régen kihűltek már. Élettelen a gyár ideg- központja, üres a cukorrépa- feldolgozó emésztőrendszere. Csak a levegőben úszik még mindig a kampány alatt a gyár környékén is érezhető édeskés szag. Teljes csőcserét kell végezni a lepárlóállomás és a melegítők egy részén.. E berendezések kopása azonban már p korábbi évek igénybevételéből is fakad. Ez a munka elég körülményes. A gyár más részein a szokványos karbantartás folyik. A kiemelt feladatként kezelendő felújítási munkákat hibajegyzéken gyűjtötték össze. A karbantartást hálóterv alapján végzik. Amikor 1983-ban elkészül az új, ötezer négyzetméteres répadepó, akkor negyvenezer tonnányi édes növény — a gyár kétheti készlete — tárolható majd itt. Felépítik idén az irányítótornyot, a répamechanizá- ciós rendszer központját is. PETŐFI NÉPE Számos csodálája volt Kecskeméten a Hírős napok rendezvénysorozatának, szép nutria- példányokat is láthatott a közönség. A háztáji és kisgazdaságok mellett, több állami gazdaság és szövetkezet is tenyészt nut- riát. Ezek esetenként a prémes állat száraztartásávql is megpróbálkoztak. Ennek az eljárásnak a helyességét, előnyét kísérletekkel még bizonyítani kell. Az viszont már bizonyos, hogy vizestartás mellett egyes betegségek nem fenyegetik a nutriát. A jelenlegi állomány akkora, hogy az idén várhatóan telíti a hazai piacot. Ezért fontos az exportlehetőség felütemesebb munkával — elért eredmények, és a már befejezett nyomdaipari rekonstrukció, amelynek köszönhetően rendelkezésre állnak a korszerű technikai feltételek. A Kossuth, valamint az Ofszet és Játékkártya Nyomdában folytatódik az export árualapbővítő beruházás, a Szikra Lapnyomdában a fényszedés bevekutatása, a prém és a hús biztonságos elhelyezése. A nutria húsát ugyanis elfogadták hazánkban élelmiszerként és értékesítése előmozdítja tartásának jövedelmezőségét. Tenyésztésekor azonban célszerű a hazai és a nemzetközi piacon keresett divatszínekhez, főként a világos színárnyalatokhoz alkalmazkodni. Ezekkel magasabb értékesítési árakat lehet elérni. ‘Bács-'Kiskun megyében a Solti, a kiskunhalasi áfész, valamint a kecskeméti Univer szervezi a nutriatenyésztést. Értékes tenyészállatokat helyeztek ki a kistermelőkhöz tartásra. A növekvő érdeklődés miatt ennek a tevékenységnek a jövőben még nagyobb jelentősége lesz. DimanttíU napló Baranya egyetlen vidékén sem fejlődött akkorát az állattartás, mint az Ormánságban. A háború előtt itt még a mangalica sertés, a hármas hasznú régi magyar marhát tartották, ami boriját is, igát is adott, meg egy kevés tejet. Itt a hatalmas legelőkön az istállózott tejelőmarha-tartás egészen a legutóbbi évtizedig nem tudott gyökeret verni. Ezzel szemben most a megye eqyik legjelentősebb tejtermelő tájkörzeteként tartják számon Sellyét és az „Ormánság Tsz”-hez tartozó falvakat. A háztáji tehéntartós itt akkor kezdett fellendülni, amikor az állami dotáció belépett. Az összes háztáji marhalétszám majdnem 600 darab, s ez 129 család kezén van. Fejlődött a sertéstartás is. Arra inkább Sellyén szakosodtak. A tehén- és sertéstartás olyan népszerű, hogy itt nemcsak a tsz-tagok, de ipari munkások, alkalmazottak, pedagógusok is foglalkoznak vele. Méghozzá szerződve. így a tsz-től korlátlanul kapnak szálas takarmányt. Sellyén három takarmánybolt van, egyet a Gabona Vállalat, kettőt az áfész üzemeltet, ezek a boltok is szép forgalmat bonyolítanak. De az élelmes és nagyon tanulékony ormánságiak .még a Kaposvári Cukorgyárat is megkeresik répaszeletért. A sellyei tsz nem termel cukorrépát, de a szomszédos Drávasztára igen, s mikor az rendel a gyártól irépaszeletet, csatlakoznak a sellyei gazdák is. Van, akinek 1—2 vagon érkezik ősz végén, tél elején a portájára. zetését tervezik, oz Athenaeum- ban az idén befejeződik a szedőkapacitás korszerűsítése. A Petőfi és a Kner Nyomda a doboz- és a csomagolóanyaggyártás növelésére újabb fejlesztést tervez, kapcsolódva a gyógyszer-, növényvédőszer- és az intermediergyártás központi fejlesztési porgramjához. Minőségi változások a nyomdaiparban Mindig műfajt kell váltani Zsurzs Éva Ráday Mihály operatőrrel. Szán|cózók Megtelik-e a pince? « Útvesztőben
