Tolna Megyei Népújság, 1982. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-26 / 21. szám

2 IvÊPÜJSÀG 1982. január 26. PANORAMA Megkezdte kétnapos ülését a szejm Wojcitch Jaruzelski beszéde Varsóban hétfőn délután két órakor megkezdte kétnapos ülését a szejm. A lengyel par­lament most először ülésezik a szükségállapot bevezetése, vagyis tavaly december 13-a óta. Az előre közölt napirend há­rom pontot tartalmaz: beszé­det mond Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsá­nak elnöke, miniszterelnök. Ex­pozéját nagy érdeklődés előz­te meg mind bel-, mind külföl­dön. A Varsóban dolgozó kül­földi tudósítók — a korábbi gyakorlatnak megfelelően — beléoési engedélyt kaptak a szejm ülésére. Második naoirendi Doniként a törvényelőkészítő, valamint a bel- és igazságügyi bizottság előtegeszti az államtanács ál­tal kidolgozott törvényterveze­tet, amely a szükségállapottal kapcsolatos jogi szabályozást tartalmazza. Harmadik napirendi pontként a szejm megvitatja az oktatók és nevelők élet- és 'munkakö­rülményeit rögzítő törvényter­vezetet, amelyet a kormány ter­jeszt a parlament elé. A tör­vénytervezet egyik fő célja, hogy az oktatásügy dolgozói számára nagyobb anvagi és er­kölcsi megbecsülést biztosítson a lengyel társadalom. Lengyelország bel- és külpo­litikai helyzetét elemezte a szeim hétfő délután megkez­dődött ülésén elhangzott expo­zéjában Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsá­nak elnöke, miniszterelnök. Beszédét megelőzően a oar- lament, amely első ízben ülése­zik a szükségállapot bevezeté­se óta, elfogadta a kétnapos tanácskozás napirendjét. Csaknem kétórás beszédé­ben Jaruzelski emlékeztetett a szükségállapot bevezetését megelőző helyzetre, így arra, hogy a „Szolidaritás" szélsősé­ges erői a hatalom megbéní­tására, az ország szövetségesi kapcsolatainak és biztonságá­nak megsértésére, a gazdaság romba döntésére törekedtek, Visszaélve a szervezet több millió tagjának bizalmával. A szükségállapot bevezetésének köszönhető, hogy sikerült hely­reállítani a társadalmi nyugal­mat, megfékezni az anarchiát. Közölte, hogy amennyiben nem kerül sor törvényellenes akciókra, a jövő hónap végéig lényegesen mérséklik vagy tel­jesen fel is oldják a szükség­állapot korlátozó intézkedéseit. Rámutatott ugyanakkor, hogy az államellenes erők bármilyen tevékenysége a szükségállapot időtartamának meghosszabbí­tásához vezet majd. Lengyelország bonyolult nemzetközi helyzetben él, ugyanis — mint mondotta — „a mi országunkban akarták megkezdeni a második világ­háború után kialakult európai erőviszonyok megbontását, a jaltai és a potsdami megálla­podások revízióját. Ennek árát a lenavele'kkel akarták megfi­zettetni”. Jaruzelski elítélte azokat aiz úgynevezett megtorló intézke­déseket, amelyeket több NATO- tagállam, 'köztük főként az Egyesült Államok alkalmaz zsa­rolásként Lengyelország ellem Hangsúlyoztál; az élelmiszer- fegyVer bevetése és a többi „szankció" — a hamis állítá­soktól éltérően — nem a' lengyel kormányt, hanem az egész len­gyel népet érinti. A lengyel nép háláját fejezte ki azért a segítségért, amelyet a szocialista országok közössé­ge, főként a Szovjetunió nyúj­tott és nyújt a lengyel gazda­ság tál praál Irtásához, ahhoz, hogy a harm inghat mil llós ország ismét elfogIdlhaissa aiz őt meg­illető helyet a szocialista. kö­zösségiben és a nemzetközi élet- ben.i A belpolitikai helyzetről szól­va Jaruzelski elmondotta, hogy továbbra is érvényes o nemzeti egyetértés eszméje. Ennek meg­felelően az ország vezetői vál­tozatlanul arra törekednek, hogy mélyüljön az együttműködés a szövetséges pártokkal (az Egyesült Parasztpórttd és a De­mokrata Párttal), a párton kí­vüliek millióival és az egyház­zal]. Az év eleijén megkezdett gaz­dasági reformot következetesen folytatni kell, szorosabbra fűz­ve aiz együttműködést a nyugati partnereknél jóval nagyobb biztonságot jelentő szocialista országokkal. A reform és az erősödő munkafegyelem révén aiz idei esztendő 'második felé­ben már mutatkozhatnak a ja­vulás bizonyos jelei,, egy év múlva pedig az ország túljut­hat a 'legnehezebb szakaszon - mondotta Jaruzelski. — Ennek érdeké'ben — tette hozzá — az egész társadalomnak viselnie kell a feltétlenül szükséges ár­reform igazságos kompenzá­ciókkal enyhített terheit. Rámu­tatott: a szocialista állam első­sorban a legrosszabb anyagi helyzetben levőiket védi. Több szociális intézkedéssel eqyütt bejelentette, hogy a közeljövő­ben 24 hónapra emelik a fize­tett qvermekgondozási szabad­ság időtartamát. A szakszervezeti mozgalom jövőjét nyitott kérdésnek ne­vezte, s mint mondta, a dolgo­zóknak kell dönteniük arról, hogy a jövőben egy vagy több szakszervezeti tömörülés mű­ködjék. Végül szólt a szocialis­ta demokrácia különféle for­máinak fejlesztéséről, a kidol­gozás alatt álló új tanácstör­vényről. BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvö­zölte Vilam Szandzsiva Reddi köztársasági elnököt, India nemzeti ünnepe, a köztársaság napja alkalmából. Lázár György, a Minisztertanács elnö­ke Indira Gandhi miniszterel­nökhöz intézett üdvözlő távira­tot. • Faluvégi Lajos miniszterel­nök-helyettesnek, az Országos Tervhivatal elnökének vezetésé­vel vasárnap küldöttség utazott Havannába, a KGST tervezési együttműködési bizottság soron következő ülésére. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelenít José An­tonio Tabares, a Kubai Köztár­saság budapesti nagykövete is. ANTANANARIVE Kormányellenes összeesküvést lepleztek le Madagaszkáron. Az államfő elleni puccskísérletről az indiai-óceáni szigetország rádiója hétfőn adott hírt. Az akciót Dél-Afrika és a sziget- országban tevékenykedő szö­vetségesei tervelték ki. Az ál­lamcsínykísérlet sok résztvevő­jét, köztük katonatiszteket, fe­ta rtóztatták. DAMASZKUSZ * A Szíria és Jordánia közötti ellentét további éleződését jel­zi, hogy a Szíriái kormány Hét­főn jegyzékben tiltakozott Am­man legutóbbi vádaskodása miatt, amely szerint egy szír diplomatának állítólag szerepe volt a jordán fővárosban ja­nuár 11-én végrehajtott bom­bamerényletben. Husszein jor­dán uralkodó — megszakítva öt országot érintő öbölmenti körútját — hétfőn váratlanul iHsszatért Ammanba. A Pravda értékelése az OKP vezetőinek álláspontjáról „A béke és a szocializmus érdekei ellen” címmel terjedel­mes szerkesztőségi cikkben' elemzi a 'Pravda vasárnapi szá­ma az Olasz Kommunista Párt vezetőségéneik két, cl múlt év végén közzétett nyilatkozatát, Enrico Bedinguer főttikárnak a nyilatkozatokat jóváhagyó KB- ülésen elhangzott 'beszédét, az ezekben kifejtett nézeteket. A Pravda megállapítja, hogy az OKP központi bizottsági üléséinek határozata, a tanács­kozásokon Pietro ilngrao, Gior­gio iNapoliitano, Alfredo Reitíh- liin és a párt más vezetői álltai! kifejtett nézetek olyan állás­pontról tanúskodnak, amely minden lényeges kérdésben szembená 11 az 'SZKlP, cl szovjet állam, a szocialista közösséghez tartozó országok, a kommunista' és felszabadító mozgalomhoz tartozó erők túlnyomó többsé­gének politikáljávail. Az OKP vezetői a lengyelor­szági eseményeket használták fe'l ürügyül arra, hogy vélemé­nyüket kifejtsék, de eközben olyan problémákról is szóltdk, amelyek messze túlmutatnak a lengyel események körén, s érintik a kapitalizmusból a szo­cializmusba való átmenet, a lé­tező szocialista: rend iránti vi­szony kérdéseit te.. Az OKP ve­zetői teljesen alaptalanul 'ide­jétmúltnak, értékét vesztettnek minősítették a. szocializmusért vívott harcban-, a szocialista társadalom építése során fél­ti a Imozódott tapasztó I atokaít. Helyettük a szocializmushoz ve­zető „új útról" kialakított saját elvont felfogásukat javasolják. Ez azonban nagyon hasonlít azokra az opportunista és revi­zionista elméletekre, amelyek a múltban már többször lábrau kaptok, s vereséget is szenved­tek a nemzetiközi munkásmoz- galamban. A Pravda hangsúlyozza., hogy korunk legfontosabb kérdéséről, a háború és ai béke problémá­járól szólva az Olasz 'Kommu­nista Párt vezetői teljesen fi­gyelmen kívül hagyják a Szov­jetunió és más szocialista or­szágok évtizedek óta sikeresen folytatott, következetes békepo- Iitikájá't. Véleményük szerint a nyugcit-európaí tő'kés államok külpolitikája ugyanolyan pozi­tív szerepet játszott az enyhü­lésben, mint a „kelet-európai politika”. Az OKP vezetői odáig mennek, hogy az európai köze­pes hatótávolságú nukleáris eszközökről folytatott szovjet- amerikai tárgyalásokat a nyu­gat-európai diplomáciai erőfe­szítéseinek sikereiként próbálják feltüntetni. Az OKP KB ülésén kísérletet tették annak bebizonyítására is, hogy a Szovjetunió és a Varsói Szerződés külpolitikája egészét tekintve semmiben sem ikülön- bözik az Egyesült Államok és a .NATO külpolitikájától. Tör­tént pedig ez olyan pilon atban, amikor mindenki számára vilá­gos, hogy a Varsói Szerződés, tagállamai minden erejükkel a béke une g szilárdítására, a fegy­verkezési hajsza megfékezésére törekszenek, miközben a NATO a korlátlan fegyverkezésiben je­löli meg legfőbb célját, s fo­kozza a nemzetközi feszültséget. Az OKP KB határozatai a NA- TO-nalk ezt az agresszív, nép­ellenes jellegét próbálják tit­kolni. Nem lehet felháborodás nél­kül napirendre térni az Olasz Kommunista Párt vezetőinek azon 'kijelentései felett sem, amelyekben hegemonista törek­vésekkel, dka.rata másokra kényszerítésére tett kísérletek­kel vádolják a Szovjetuniót. Az olasz kommunista vezetők, bár szavakban kiállnak a 'békéért vívott 'harc mellett, durván rá­galmazzák e hőire legfőbb ere­jét, a Szovjetuniót és szocialis­ta szövetségeseit Ez az állás­pont 'pedig lényegében nem más, mint súlyos csapás cl né­peknek a 'békéért, a há'borús veszély ellen vívott harcárai, kí­sérlet arra, hogy gyengítsék a szocialista országoknak a nem­zetközi események menetére gyakorolt 'befolyását. Ugyanilyen káros, s ugyanígy ellentmond a nemzetközi kom­munista mozgalom érdekeinek az az álláspont, amelyet az OKP vezetői a létező szocializ­musról, ezen 'belül a Szovjet­unióról alakítottál!« ki. A szocia­lizmus létezésének hat és fél évtizede alatt gyökeresen át­alakította az emberiség eg.y- h arm adónak életét, sók olyan problémát oldott meg a dolgozó tömegek érdekeivel összhang­ban, amelyek megoldásához a kapitalizmus létezésének több száz éve alatt jottányival sem jutott közelebb. Az OKP veze­tői azonban kijelentették, hogy a nyugati országok dolgozói számára a, szodializimus, a Szovjetunió eredményei elveszí­tették jelentőségüket, a létező szocializmusnak nincs távlata, megszűnt előrevivő ereje. Az OKP vezetői dokumentu­maikban szólnak a szocialistái demokrácia hiányosságairól. A szocialista országokban sem állítja senki, hogy ezen a téren már elértük az ideális állapotot, az OKP dokumentumailból azon­ban kitűnik, hogy a párt ve­zetői o demokráciáról szólva alatta nem a népnek az állam irányításában vd!ó igazi rész­vételét értik. A lengyel „Szoli­daritás” szakszervezet szélsősé­gesei iránt kinyilvánított együtt- érzésü'kb ő I, rókonsze nyűkből ítélve demokráciának azt tekin­tik, ha szabad keret kapnak mindazok, aikilk lábbal tiporják a szocialista törvényességet, s kívülről jövő segítségre támasz­kodva alá akarják ásni a szo­cializmus alapijait Az Olasz Kommunista' Párt vezetői azonban nemcsak a szo­cialista országok gyakorlatát utasítják el, nemcsak az ő ered­ményeiket tagadják, hanem ide­jétmúltnak minősítik magát a marxista'-leninista elméletet 1st Elhatárolják magu'kaft a forra­dalmi tanítástól, s kijelentik;, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom időszerűtlen jelenség. Az OKP kinyilvánította', hogy elutasítja a kommunista pár­tokkal fenntartott „régi típusú” kapcsol afökat, s o jövőben' „ugyanolyan viszonyban kíván lenni velük, mint bármely más szocialista, forradalmi és hala­dó erővel”, tekintet nélkül min­denféle ideológiai, politikai és más jellegű kötelezettségre. Az utóbbi években az Olasz Kommunista Párt vezetősége már több ízben 'kinyilvánította salját, külön álláspontját a; nem­zetközi élet, a nemzetközi kom­munista- és munkásmozgalom', a szocializmus világméretű ta­pasztalatainak egész sor kér­désében. Ma már látható, 'hogy ennek az álláspontnak a lénye­ge a mairxistai-leninista forra­dalmi állásponttól való fokoza­tos eltávolodás volt. A remekül kiagyalt elméleti és politikai „újdonságok” („hairmadik út”, ,,eurokommunizmus”, ,,'baioIda' i európaiak szövetsége”, „a hair­madik fázis” stfo.), amelyéket az OKP képviselői alkalmaztak, mind arra voltdk hivatottak, hogy leplezzék ezt az eltávolo­dást, élrejtsék annak lényegét saját országuk munkásosztálya, kommunistái előtt. A dolgozókat fokozatosan rá akarták vezetni arra1, hogy elismerjék és támo­gassák azt az irányvonalat, amely elutasítja a marxizmus- len in izmust, magának az Olasz Kommunistái Pártnak a forra­dalmi hagyományait, a Szovjet­unió és más szocialista orszá­gok kommunistáihoz és dolgo­zóihoz fűződő barátságot, a ve­lük valló szolidaritást. Az Olasz Kommunista Párt 1981 végén és 1982 elején el­fogadott dokumentumai azt jel­zik, hogy a párt vezetői ma már megtagadják mindazt, ami ösz- szefűzte őket csaknem 90 or­szágnak ai békéért és a szocia­lizmusért harcoló erőivel, nyíl­tam fellépnek o szocialista vi­lágrendszerrel szemben. Napja­inkban pedig ez nem jelenthet mást, mint közvetlen segítséget az imperializmusnak, amely már évtizedek óta o szocializ­mus meggyengítéséin, ideológiai aláásásán munkálkodik. Köz­vetlen segítség ez az dntikam- munizmusnak, minden, a társau dalmi haladással szemben el­lenséges erőnek — hangsúlyoz­za a Pravda, cikke. T­Tóparti találkozó Andrej Gromiko (jobbról) és Alexander Haig Genfbe érkezett. Megérkezésük után mindketten nyilatkoztak az újságíróknak. A világ nagy érdeklődéssel várja a szovjet és az amerikai kül­ügyminiszter genfi találkozóját. Bár egy ilyen találkozó ténye ön­magában is némi remények forrása lehet (hiszen minden baljós jel ellenére a párbeszéd folytatására utal), az amerikai fél mjn- dent megtett azért, hogy a nemzetközi közvélemény ne tekinthes­sen igazi bizakodással a tóparti találkozó elé. A nemzetközi diplomácia szokásjogában kifejezetten udvariat­lan gesztusnak számít (ezért szinte soha nem is kerül rá sor), hogy egy ilyen előzmények után létrejött, ilyen érdeklődéssel várt tanácskozást az egyik fél egyoldalúan gyakorlatilag a felére rövi­díti. (Mint ismeretes, Alexander Haig amerikai külügyminiszter szóvivője, Dean Fischer hivatalosan bejelentette: főnökének „zsú­folt programja miatt” a találkozó nem az eredetileg tervezett két, hanem csak egy napig tant! majd.) Ez, sajnos, csak növeli annak a még Amerikai szövetségesei kö­rében is hangoztatott aggodalomnak a jogosságát, amely szerint Washington csak „diplomáciai epizódnak”, önigazoló alibinek" tekinti a külügyminiszteri tanácskozást. Az időtartam durva lerövidítésén kívül más jelek is igazolni lát­szanak ezt a lehetőséget. Bár Haig, nyilvánvaló taktikai okokból, egy nyilatkozatában kénytelen volt elismerni, hogy „válságos hely­zetben a magasszintű diplomácia jelentősége nem csökken, ha­nem növekszik", a szavak ezúttal is alaposan eltérnek a teltektől. Az ugyanis a diplomácia világában már nem szónak, hanem tettnek számít, hogy a genfi utazás előestéjén a State Depart­ment világossá tette: Washington a lengyel fejleményekről szeret­ne tárgyalni Genfben — viszont nem hajlandó érdemben megvi­tatni a szovjet—amerikai kapcsolatok, sőt a világhelyzet egyik kulcskérdésének tekintett, eredetileg előirányzott témát, a SALT- tal összefüggő kérdéseket. Több nyugati lap is úgy fogalmaz, hogy az előzetes értesülések szerint a „négycsillagos külügyminiszer” (utalás Haig közismert tábornoki rangjelzésére) „nem közeledni, hanem vádaskodni" akar a konferenciák városában. A megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy az elmúlt hét utolsó napján Brüsszelben összeültek a NATO- szakértők a Szovjetunió és Lengyelország elleni szankciók egyez­tetésére. Haig Genfben „a szövetségesek szuperszóvivőjeként” szeretne tárgyalni Gromikoval. Ez azonban egyre nehezebb. Szinte jelképes jelentőségű, hogy Haig éppen Genfbe indulása előtt volt kénytelen „csalódásának" kifejezést adni, amiért az NSZK után Franciaország is úgy dön­tött, hogy nem mondja fel a szovjet földgáz-vásárlásra vonatkozó hosszabb távú terveit. Éppen ilyen jellegű — a párbeszéd folytatódásának puszta té­nyén túl — a Genffel kapcsolatos halvány reménység: Washing­tonnak számolnia kell azzal, hogy a világ végre nem hidegháborús kirohanásokat, hanem igazi tárgyalásokat vár. HARMATH ENDRE A Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza- és valutaárfolyamai Érvényben : 1982. január 19-től Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 6 488,45 6 494,94 6 501,43 Ausztrál dollár 3 850,36 3 854,21 3 858,06 Belga íramk 87,75 87,84 87,93 Dán korona 457,22 457,68 458,14 Financial franlk 587,85 588,44 589,03 HoPlandli farint 1 364,02 1 305,39 1 366,76 Japán yen (1000) 152,90 153,05 153,20 Kanadai dollár 2 880.44 2 863,32 2 886,20 Kuvaiiiti dinár 12 123,81 12 135,95 12 148,09 Norvég korona 588,96 589,55 590,14 NSZK márka 1 494,14 1 495,64 1 497,14 Olasz líra (1000) 27,91 27,94 27,97 Osztrálk. sohlillll'i'ng 213,15 213,36 213,57 Portugál escudo 51,55 51,60 51,65 Spanyol peseta 34,75 34,78 34,81 Svájci frank 1 850,30 1 852,15 1 854,00 610,34 610,95 611,56 Tr. és cl. rubel 2 597,40 2 600,00 2 602,60 USA dollár 3 439,53 3 442,97 3 446,41 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változat­lanul az 1981. december 29.-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK Érvényben : 1982. január 19-től Pénznem Vásárolható legmag. Vételi Eladási bankjegycímletek árfolyam 100 egysegre forintban Angol font 50 6 300,09 6 689.79 Ausztrál dollár 50 3 738,58 3 969,84 Belga frank 5 000 85,20 90,48 Dán korona 1 000 443,95 471,41 Finn márka 100 760,87 807,93 Francia frank 500 570,79 606,09 Görög drachma 500 54,71 58,09 Holland forint 1 000 1 324,43 1 406 36 Japán yen (1000) 10 000 148,46 157,64 Jugoszláv dinár 1 000 76,00 80,70 Kanadai dollár 100 2 796,82 2 969,82 Kuvaiti dinár 10 11 771,87 12 500,00 Norvég korona 100 571,86 607,24 NSZK márka 1 000 1 450,77 1 540,51 Olasz líra (1000) 50 000 27,10 28.78 Osztrák schillinq 1 000 206,96 219,76 Portugál escudo 5 000 50,05 53,15 Spanyol peseta 5 000 33,74 35,82 Svájci frank 1 000 1 796,59 1 907,71 Svéd korona 100 592,62 629,28 Török líra 1 000 25,25 26,81 USA dollár 100 3 339,68 3 546,26

Next

/
Thumbnails
Contents