Tolna Megyei Népújság, 1982. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-05 / 3. szám
1982. január 5. KÉPÚJSÁG 3 Összehangolt fejlesztés a bányászattól az űrhajózásig Beszélgetés Szekér Gyulával, az OMFB-elnökével Tíz év alatt a cserearányromlásból származó veszteség elvitte nemzeti jövedelmünk egy tizedét. Ahhoz, hogy a jövőben ezt az arányt csökkenteni tudjuk, s életszínvonalunkat megőrizzük, az eddigieknél fokozottabban kell hasznosítani a tudomány és a technika eredményeit. Mindehhez összehangolt műszaki fejlesztésre van szükség, amelynek kialakításában nagy szerepe van az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságnak. Erről beszélgettünk az OMFB elnökével, Szekér Gyulával. — Hazánkban az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság a Minisztertanács véleményező, tanácsadó és bizonyos esetekben irányitó szerveként a minisztériumokkal, az országos hatásköri szervekkel együtt vesz részt az országos kutatási és lejlesztési tervek kidolgozásában, összehangolásában és végrehajtásában. Mint ilyen állami szerv egyedülálló-e a nemzetközi gyakorlatban? — Szó sincs róla. A tudomány és a technika gyorsuló fejlődése, termelőerővé válása a világ minden ipari országában előtérbe helyezte a műszaki fejlesztést, jellemző, hogy a kutatás és a fejlesztés be-^ folyásolására, jövőjének felvázolására nemcsak a tervgazdálkodást folytató szocialista országokban, de a tőkés államokban is sorra alakulnak az elmúlt két évtizedben az OMFB-'hez hasonló intézmények, központok, természetesen más-más néven és státussal. — A műszaki fejlesztési teendőkhöz kapcsolódó kutató, fejlesztő munka hazai koordináló szerve éppen két évtizede alakult. Eddigi tevékenységének mi volt a fő jellemzője? — Az OMFB megalakulásától kezdve a mindenkori gazdaságpolitikai célokhoz alkalmazkodott, illetve elemzéseivel hozzájárult az új gazdaságpolitikai célok kitűzéséhez. A megalakulását követő első időszakban többé-kevésbé szűkebb ágazati, vagy ágazaton belüli műszaki fejlesztési problémák megoldására készített tanulmányokat és koncepciókat. Az első cél a szakmai, műszaki ismereteknek a szakemberek fejéből való előcsalogatása volt. Az OMFB abból indult ki, hogy a technika és az ipar fejlesztését érintő számos döntésben meghatározó szerepet játszanak a döntést hozó személyek tudatában kialakult gazdaságpolitikai és iparpolitikai nézetek. Ezeknek helyességét és érvényességi körét meg kellett vizsgálni és amennyire lehetséges volt, törekedtünk objektív megfogalmazásukra. Később fokozatosan áttértünk a népgazdasági szintű átfogó tanulmányok és koncepciók kidolgozására is. — Kik vettek részt a tanulmányok és koncepciók összeállításában? — Az elmúlt két évtizedben több tízezer szakember részvételével a műszaki és közgazda- sági értelmiség legjobbjainak bevonásával, mintegy 4000 tanulmány és koncepció született az OMFB kezdeményezésére, közreműködésével. Ezek a bányászattól az űrhajózásig gazdasági életünk szinte valameny- nyi területével foglalkoznak. Az ily módon kialakított és megvalósított kollektív munka lehetővé tette, hogy a műszaki értelmiség és a közgazdászok legképzettebb rétegei közvetlen munkakörükön túlmenően is részt vállaljanak az állami, műszaki, gazdasági irányító munkában. — Az OMFB, a tanulmányok és koncepciók elkészítésével milyen kiemelkedő műszaki fejlesztési akciók kibontakoztatását segítette elő? — Az elmúlt időszakban véleményem szerint jelentős munkát végeztünk a gazdasági irányítási rendszer változásának előkészítésében, állandó korszerűsítésében, a tudományos technikai forradalom jellemzőinek feltárásában, a fejlődési prognózisok kidolgozásában. Vizsgálataink főleg a legdinamikusabban fejlődő ágazatokra terjedtek ki, mint az energetika, a petrolkémia, az automatizálás, a számítástechnika, valamint a nyersanyag- és energia- források feltárása és hasznosítása, a fehérjekutatás, az anyagmozgatás és csomagolás, a közlekedés és vízgazdálkodós távlati műszaki fejlesztése. Egyes országos jelentőségű műszaki fejlesztési akciók kibontakozását, önálló szervezeti egységek létrehozásával is segítjük. Ilyen a Fehérje Program Iroda, a Számítástechnikai Központi Fejlesztési Program Tárcaközi Bizottságának titkársága, a Számítástedhnikai Kutatási Célprogram Iroda, a Rendszerelemzési Iroda, a Korrózió- védelmi Iroda, valamint az Ipari Formatervezési Tanács titkársága. Ezek a különböző témákhoz kapcsolódó kutatási, fejlesztési tevékenységek központosított és hatékony összefogására hivatottak. — A kutató-fejlesztő tevékenység koordinációjának, ha nem is egyetlen, de fontos eszköze azok támogatása, finanszírozása. Milyen lehetőségekkel rendelkezik e területen az OMFB? — Hazánkban a kutatásfejlesztésre a nemzeti jövedelemnek mintegy 3 százalékát fordítjuk, amely a VI. ötéves tervben csaknem 100 milliárd forintot jelentett. Az összeg nagyságára jellemző, hogy ugyanennyi jut a tervidőszakban az állami lakásépítésekre és az egészségügyi beruházásokra. Rendkívül fontos tehát, hogy a kutatásban, fejlesztésben megfelelően összpontosítsunk, észszerűen válogassunk a fejlesztési feladatok között. Ezt az OMFB bizonyos mértékig képes befolyásolni, a központosított műszaki fejlesztési alapból rendelkezésre álló összeggel. Az V. ötéves tervben ez az összeg 7 milliárd forint volt, a jelen tervidőszakban várhatóan 9 milliárd lesz. A nálunk centralizált műszaki fejlesztési alap egy részéhez. biztosított a konvertibilis devizafedezet is. • Pénzeszközeink odaítélésénél alapelv, hogy olyan témákat támogatunk, amelynek több népgazdasági ágazat is hasznát látja. Azok a törekvések kapnak elsőbbséget, amelyek növelik az energia-felhasználás hatékonyságát, elősegítik a technológiák korszerűsítését, az automatizálást, gyorsítják a korszerű licencek és termelési eljárások átvételét, segítik az export fokozását, az import csökkentését. Évente átlagosan 200— 250 kutatás-fejlesztési szerződést kötünk. • — Milyen a támogatásban részesülő budapesti és vidéki vállalatok aránya? — A budapesti és vidéki vállalatok közötti •megkülönböztetés nem jellemző. A pénzeszközök odaítélésének alapelve ugyanis elsősorban az, hogy a kutatásfejlesztés mennyiben szolgálja gazdaságpolitikánk megvalósítását. 1981-ben a megkötött kutatási-fejlesztési szerződésekből eddig 81 vidéken tevékenykedő vállalatokhoz, intézményekhez kötődik. — Befejezésül arra kérem: körvonalazza a műszaki kutatás-fejlesztő munka, illetve az OMFB további feladatait. — Ügy gondolom, hogy napjainkban minden korábbinál nagyobb a műszaki fejlesztés jelentősége, felelőssége, mivel a külgazdasági egyensúly megteremtése érdekében mérséxel- ni kell a gazdasági növekedés ütemét. A mérsékelt gazdasági növekedés ugyanakkor kikényszeríti a műszaki fejlesztés gyorsítását, mert kisebb társadalmi ráfordítással kell műszakilag értékesebb terméket előállítani. Ez az igény kizárólag a korszerűbb, termelékenyebb technológiával elégíthető ki. Mindebből következik, hogy több figyelmet, szellemi energiát lehet és kell is a műszaki kutatásra, fejlesztésre fordítani. Az OMFB munkájában a tanulmányok, prognózisok, koncepciók kidolgozásában a műszaki, gazdasági összefüggések vizsgálata mellett mindinkább elengedhetetlenné válik az emberi tényezők szerepének megismerése, az érdekkonfliktusok feltárása, az érdekegyeztetések lehetőségeinek kialakítása is. ANDRASSY ANTAL A Thorez bányaüzemben A Mátraaljai Szénbányák Vállalat Thorez Bányaüzeme 6 nappal év vége előtt teljesítette éves tervét. A hétmillió-százötven- ezer tonnához december 30-ig még napi huszonkétezer tonna lignitet bányásztak ki. Feladatterv Kidolgozta 1986-ig szóló feladattervét a KISZ KB mellett működő értelmiségi fiatalok tanácsa. A programban részletesen megfogalmazták a KISZ X. kongresszusának határozataiból az értelmiségi fiatalokra vonatkozó tennivalókat s az egyes munkabizottságoknak szánt ajánlásokat. Rámutattak, hogy a mozgat, ml munka szervezésénél az eddigieknél jobban figyelembe kell venni az értelmiségi fiatalok képzettségét, felkészültségét, életkorát, célszerű építeni 'például airrai, hogy r- alaptevékenységükhöz kötődően — szak. mai feladatok; megoldásával szívesen vesznek részt a KISZ munkájában. Az elkövetkező években foly. tatódik a különböző értelmiségi csoportok helyzetének elemzése és az ebből adódó feladatok meghatározása^ Az értelmiségi fiatalok tanácsa tevékenységével elősegíti, hogy a jövőben jobbam előtérbe kerüljön a közvetlen gazdasági célú műszaki és agrárkuta- tás, valamint az ezekhez kapcsolódó fejlesztés. A megyei NEB áttekintette Milyen volt az áruellátás ? A kereskedelemmel o lakosság naponta és közvetlen kapcsolatba kerül. A közhangulat jelentős tényezője, hogy mit kap a vásárló a boltokban, milyen a választék és nem utolsósorban az, hogy milyen a kiszolgálás színvonala. Hiánycikkek mindig voltak és tesznek, hiszen „ezer apró" cikk forgalmát nem lehet darabszámro kiszámítani, és néhány áruféleség időszakos és helyi hiánya nem a legfontosabb kérdés a világon. Annál fontosabb viszont, hogy az alapvető élelmiszerekből és iparcikkekből folyamatos legyen az ellátás, megfelelő minőségben, választékban és kulturált kiszolgálással kapja meg a fogyasztó. A népi ellenőrzés sem a hiánycikkek után kutatott, és nem is állt meg a felszíni jelenségek feltérképezésénél. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság döntött arról, hogy a népi ellenőrzés kísérje figyelemmel a lakosság áruellátását. Ebben a munkában részt vettek a járási-városi és a megyei bizottságon kívül a mellettük működő kereskedelmi szakcsoportok is. Tájékozódtak a népi ellenőrök ezénkívül más módokon is. A megyei szakcsoport felvette a kapcsolatot a népfront megyei bizottságával, az SZMT-vel, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályával és a kereskedelmi felügyelőséggel. Az írásbeli anyagokat és szóbeli információkat is hasznosították a munka során. Az összefoglaló a járási jelentések, a szakcsoporti tagoktól kapott anyagok és a társszervek információi alapján készült. MIBŐL VÁSÁROLUNK? A kereskedelem egyik alapvető meghatározója a lakosság pénztárcája. A rendelkezésre álló adatok szerint, a megye lakosságának készpénzbevétele tavaly, az előző évihez képest 7,8 százalékkal emelkedett. Ezen belül az átlagosnál kisebb mértékben. 7,2 százalékkal nőttek a bérek és a személyi jövedelmek. A felvásárlásból, vagyis a lakosság szempontjából az eladásból — a háztáji és kisgazdaságok termékeiből — származó bevétel 7,9 százalékkal volt több az előző évinél. A készpénzbevételek növekedésével arányosan nőttek a kiadások, amelyeken belül az áruvásárlásra fordított kiadások 4,8, a szolgáltatások pedig 9,1 százalékkal nőttek. A fenti számok nem az áremelkedés mértékét jelzik, hanem a lakosság tényleges kifizetésének növekedését -— Tolna megyében. A lakossági készpénzforgalom fontos mutatói közé tartoznak a megtakarítások és ennek az ellenkezője, a hitelek. A betétállomány 8,9 százalékkal növekedett. Az anyag a szeptember 30-i állapotot rögzítette. E szerint a lakosság betétállománya — kerekítve — hárommilliárd nyolcszáznegy- venötmillió forint volt. Az áru- vásárlási hitelek 28,3 százalékkal emelkedtek. Az áruforgalom alakulásában fontos szerepe van az árukészletnek, az összes készlet majdnem nyolc százalékkal volt magasabb 1981-ben, mint 80-ban. A forgalomnövekedés ütemét meghaladó árukészletnövekedés miatt a forgási sebesség lényegében azonos az előző évivel. MENNYIT ESZÜNK? Az élelmiszereknél magasabb a forgalom növekedése az országos átlagnál. Ennek egyik oka az volt, hogy bővült e kereskedelmi hálózat, a másik pedig a lakosság átköltözése városokba, illetve nagyobb településekre, aminek következtében a fogyasztás szerkezete is megváltozott. A hús- és húskészítményekből az év elején mennyiségi és választékbeli hiányok is voltak, e gondok azonban a Szekszárdi Húsipari Vállalat termelésének növekedésével párhuzamosan megoldódnak. Tejtermékből, baromfiból, tojásból az átlagos fogyasztói igény szerint sikerült biztosítani az ellátást. Zöldségből, gyümölcsből még túlkínálat is volt. A kínálat a fogadók felkészületlensége miatt átmeneti feszültséget okozott, például a meggy és a paprika felvásárlásában. A kistermelők többsége ugyanis nem kötött szerződést, hanem a termékekkel együtt jelentkezett a piacon. A Tolna megyei ZÖLDÉRT Vállalat zöldségből- gyümölcsből és burgonyából az előző évhez viszonyítva 86,6 százalékos mennyiséget értékesített, 86,2 százalékos áron, ugyanakkor jelentősen növelte egyéb irányú értékesítését. Ami a vendéglátást illeti, nem tudjuk, hogy örüljünk-e vagy ne. Ugyanis az a helyzet, hogy az árbevételüket nem sikerült teljesíteni, de ez abból adódott, hogy kevesebb ital fogyott a vendéglátó helyeken. Az ételforgalom növekedése nem pótolta a kiesést. A ruházati cikkek forgalma jelentősen alacsonyabb az országos szintnél, aminek a fő oka, hogy például a konfekció és méteráru választéka nem felel meg a fogyasztói igényeknek. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a zárókészletek több mint nyolc százalékkal magasabbak, mint tavaly. Az iparcikkek forgalma nőtt, ezen belül is a nagyobb értékű tartós fogyasztási cikkeké, így például sokan vettek színes televíziót, import magnót, automata mosógépet, vagy éppen Hi-Fi-tornyot. ÉS A KENYÉR? Az előző évekhez hasonlóan továbbra sem megoldott a sütőipari termékekkel való ellátás. Kenyérből a mennyiségi igényeket kielégítik, de ez sem választékban, sem minőségben nem találkozik mindig a fogyasztók igényeivel. Az ipar és a kereskedelem között pedig állandó vita tárgya a szállítás. Péksüteményből, finom pékáruból sem a mennyiségi, sem a minőségi igényeket nem elégítik ki. A megyei NEB a gondok mielőbbi rendezése érdekében célvizsgálatot indított és a megállapításokat a megyei tanács vezetésével egyeztetve hatékony intézkedéseket kezdeményezett. A napi cikkeknél a nagykereskedelmi vállalatok és az ipar szerződéses kötelezettsé-. geiknek általában eleget tesznek. A szállítások időpontja többségében alkalmazkodk az áru természetéhez, minőségi tulajdonságaihoz, illetve a kereslet jellegéhez. Ennek megfelelően naponta többször szállítanak tejet, sütőpari termékeket, naponta tőkehúst és húskészítményt. Kivétel a Tolna megyei Sütőipari Vállalat, az előzőekben leírt problémákkal. Az egyéb napi cikkeket a nagykereskedelmi vállalatok általában túrajáratokkal biztosítják. A ruházati, a vegyesipari és a tartós fogyasztási cikkeknél a rendelések teljesítése az ipar termelésétől és szállító- készségétől függ. Az ellentmondás feloldása érdekében a kiskereskedelmi egységekét irányító központok megyei nagykereskedelmi vállalatokkal és közvetlenül az ipartól történő beszerzéssel bővítik az árualapot. Az igények minél jobb kielégítése érdekében a helyi tanácsok magánkereskedői és iparengedélyeket adtak ki. Jól bevált gyakorlat az állami gazdaságokkal és a termelőszövetkezetekkel közös boltok üzemeltetése is. Ml LESZ AZ IDÉN? Nem romolhat az ellátás, az biztos. Az előző ötéves tervben megépült a Skála Szek- szárdon, átadtak Pakson, Bony- hádon, Dombóváron és Duna- földváron egy-egy áruházat. A megyeszékhelyen és több más településen ABC-áruházakat létesítettek a szövetkezetek. Nagyobb építkezések ebberi az ötéves tervben már csak az új lakótelepeken lehetnek. A szövetkezeti kereskedelem éppúgy, mint az állami a jelenleg rendelkezésre álló fej-' lesztési alapokból — elsősorban — a színvonal megtartását, a technikai fejlesztés javítását, és a bővítési célú beruházások megvalósítását tervezik. A szövetkezetek az ötnapos munkahétre való felkészülési programjukban a zavartalan áruellátás céljából terveket dolgoztak ki. Ezek között« szerepel az előrecsoma- golás, a konténerizálás, a rak- lapos szállítás bővítése, a gépi, technikai ellátottság javítása, az új mozgóboltok üzembe állítása, illetve beszerzése, és a vásárlási szokások befolyásolása, például az új munkarendnek megfelelően. A peremterületek ellátásának javítása érdekében az elmúlt évben a Népbolt Vállalat több üzletet adott át szerződéses üzemeltetésre. A Tolna megyei Vendéglátó Vállalat is élt a lehetőséggel és eddig 33 üzletet hirdetett meg, tizenkettőt kiadtak. Általános tapasztalat, hogy ezek a boltok a tervezettnél magasabb forgalmat bonyolítottak le. A vállalatok a következő években fokozatosan emelik az ilyen üzletek számát. IHAROS! IBOLYA Szakosítás a szarvasmarha-tenyésztésben A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére hozott kormány, program 'nyomáé az utóbbi 8 évben olyan páratlanul gyors 'ütemű változás következett 'be a.z állomány összetételében, ami a korábbi időszakiban, az állattenyésztés extenzív fejlődésének szakaszában elképzelhetetlen vált A kutatók és a tenyésztők 1972 óto új fajtáit tömeges elterjesztésén dolgoznak, s — a kormányprogram előirányzata szerint — széles körű szakosítást hajtanak végire. Az állomány „kettéválasztása”, azaz a tej-, illetve hústermelésre specializált faijtók kialakítása jó ütemben halaid - ezt bizonyítja az Országos Takarmányozási és Állattenyésztési 'Felügyelőség elemzése. A tejtermelésre szakosított állatállományt a világhírű "Hol- stein-Fríz fajtára alapozzák. A nagyüzemi telepeken tartott álla tokait folyamatosan ezzel a fajtával keresztezik, és így néhány generáció alatt kialakul a fajtatiszta, nagy hozamú tejtermelő állomány. A felügyelőség adatai szerint az ország: tehén, állományának mintegy 6 százaléka már fajtatiszta ^Holsteinnek" tekinthető. További 41 százalék sorolható a keresztezett álltatok közé, ezek különböző arányban tartalmazzák a külföldi eredetű fríz-fajta vérét. Teljesítményük máris jóval nagyobb, miint az eredeti állományé volt, egy generáció alatt nem ritka az 1000 literes ho- zamnövékedés sem. Az állomány további része, egyelőre még több mint a fele, a hazánkban honos magyar- tarkához tartozik. Ezek is további fajtaátalakító keresztezésen esnek majd át, de természete, sen nem .mindenütt, hiszem a magyartarka közismerten kettős hasznosítású állat, tehát tej- és hústermelésre egyaránt hasznosítható.
