Tolna Megyei Népújság, 1982. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-23 / 19. szám

2 NÉPÚJSÁG 1982. január 23. --------------------------'—* L engyelország Előkészületek a fogyasztói árreform bevezetésére Lengyelországban harmadik hete van érvényben o gazda­sági reform, amelyet igen ne­héz válsághelyzetben vezettek 'be január elsején. A reform az eredeti tervéle szerint a válla­latok számára három alappillé­ren nyugodott volna: az önigaz­gatáson., az öntevékenységen és az önfinanszírozáson. Ezek kö­zül az első a szükségállapot körülményei között egyelőre nem érvényesülhet a tervezett mértékben, jóllehet az utóbbi időben az üzemi pártszerveze­tek egyre inkább arra töreked­nek, hogy helyettesítsék a mű­ködésükben felfüggesztett szak- szervezetek egyes funkcióit, biz­tosítva ezzel a vállalatvezetés és a kollektíva közötti élő kap­csolatot. A másik két alapelv tulajdon­képpen már széles körben ér­vényesül, noha a nyers- és alapanyaqellátási aondok miatt az öntevékenység bizonyos kor­látok közé szorul, hiszen a nép­gazdaság kulcsfontosságú ága­zatai számára továbbra is 'köz­. AWACS- repülőgépek a NATO-haderőknél Átadták pénteken az első AWACS radar-repülőgépet a NATO egyesített 'katonai szer­vezetének. A csapatmozgások megfigyelésére alkalmas, bo­nyolult elektronikus berendezé­sekkel felszerelt Boeing-gépeket eddig csak az amerikai haderők használták. Az amerikai kong­resszus tavaly hozzájárult, hogy négy ilyen gépet eladjanak Szaúd-Arábiána'k. A NATO egyesített fegyvere^ erői kötelékében 18 ilyen gépet helyeznek üzembe 1987-ig. A geilertkircheni légitámaszpon­ton fognak állomásozni, és az NSZK területe fölött végeznek majd rendszeres megfigyelő re­püléseket, amelyek révén az NDK egész területét, Csehszlo­vákia és Lengyelország terüle­tének nagy részét tarthatják el­lenőrzés alatt. A radar-repülőgépek rend­szerbe állítása1 1826 millió dol­lárba kerüli. pontilag osztják el a nyers- és alapanyagok egy részét. A lengyel közvéleményt je­lenleg legszélesebb körben fog­lalkoztató kérdés, a fogyasztói árreform, amelyre — az 1970-es és az 1976-os sikertelen kísérle­tektől eltérően — ezúttal! hóna­pok óta folyó össznépi vita alapján készülnek o hatóságok. Mint Zdzislaw Krasinskii, aiz Ál­lami Árbizottság elnöke egy nyilatkozatban elmondta, nem tapasztalható már az a pánik, amely tavaly ősszel keletkezett az árreform hírére. A kormány gazdasági bizott­sága a lakossághoz intézett nyílt levélben ismételtén meg­indokolta az árrendszer módosí­tásának szükségességét, java'- solva egyben., hogy az árrefor­mot február 1-én vezessék be. Hivatalos helyeken hangsúlyoz­zák, hogy az árreform nem nép­szerű intézkedés, de csak ennek segítségével lehet rendet terem­teni a piacon, csak így lehet el­érni, hogy az embereknek egy idő után ne a fekete piacon A magyar—olasz gazdasági, ipari és műszaki együttműködé­si vegyesbizottság január 20— 22. között tartotta 6. ülését Bu­daipesten. A felek áttekintették a gazdasági kapcsolatok hely­zetét és megvizsgálták a két or­szág vállalatai közötti kooperáci­kelljen — csillagászati összege­kért — beszerezniük o legkülön­félébb cikkeket. Antoni Karas külkereskedelmi miniszterhelyettes a Trybuna Lu- duna'k nyilatkozva elmondta,, hogy az országot erősen érintik az Egyesült Államok és más NATO-tagá!lomok által elren­delt pénzügyi és áruszállítási korlátozások./ Rámutatott annak a nyugati állításnak a hamis voltárai, amely szerint ezek az Intézkedések csak a. lengyel kormányt sújtják:. Emlékeztetett néhány adatra: egyedül az amerikai kukorictaiszáHítási em­bargó évi 250 ezer tonnás csök­kenést jelent a lakosság barom­fihússá! való ellátásában, a len­gyel halászflotta „kitiltása” pe­dig 20 millió dolláros bevétel­től fosztja meg. 'aiz országot. 'Karas hangsúlyoztál: Lengyel- ország levonta a tanulságot az előző évek hibás gazdasági po­litikájából, a 'jövőben mindent megtesz annak elkerülésére, hogy az eddiqihez hasonló füg­gőségbe kerüljön gazdaságilag a Nyugattal. ók alakulását. Megállapodtak abban, hogy további kölcsönös erőfeszítéseket tesznek a, tartós együttműködések fokozására. Kiemelték az olasz nagyválla­latokkal kötött keretszerződések fontosságát. A Pravda kommentárja Reagan beszédéről A Lengyelország belügyeibe való újabb durva beavatkozás­ra tett kísérletnek minősíti a Pravda pénteki számo Reagan amerikai elnök nyilatkozatát, amelyet hivatalba kerülésének első évfordulóján hoztak nyil­vánosságra Washingtonlbain. A szerkesztőségi cikk rámutat: mi­vel Reagan belpolitikai sikerek­ről nemigen tud 'számot adni, úgy döntött, hogy mások érde­keinek és jogainak védelmező­jeként lép fel, kioktat másokat, hogyan éljenek. A nyilatkozat ezért hemzseg a lengyel dolgozók néhéz sor­sáról, a lengyel hatóságok általi elkövetett igazságtalanságokról szóló kijelentésektől,. A washingtoni vezetők saját terveik kudarcát nemzetközi ka­tasztrófaként próbálják feltün­tetni. A lengyelországi ellenfor­radalmi erők iránti szolidaritás­ra szólítanak fel, s azt követe­lik szövetségeseiktől, hogy fenn­tartás nélkül csatlakozzanak az Egyesült Államok Lengyelor- szág-ellenes kampányokat. Azt kívánják, hogy az egész vilá­gon hisztérikus hangulat legyen úrrá, amiért Lengyelország nem hajtott fejet az amerikai diktá­tum előtt, s nem akairt osztozni azoknak az orszáqokna.k a sor­sában, amelyekben az Egyesült Államok 'beavatkozása teljes káoszt, véres polgárháborút idézett elő — állapítja meg a Pravda szerkesztőségi cikke. Szovjet-japán konzultáció Moszkvában pénteken, véget ért a szovjet—japán külügyi konzultáció. Szovjet részről Nyi- kolaj Firjubin külügyminiszter­helyettes folytatott megbeszélé­seket japán kollégájával, Jana- g,ija Kenszuke külügyminiszter- helyettessel. A japán diploma­tát csütörtökön fogadta Andrej Gromiko külügyminiszter is. A tárgyalásokon áttekintették a két ország közötti kapcsola­tok alakulását és néhány nem­zetközi kérdést is, A két ország között 1979 óta ez volt az el­ső ilyen jellegű konzultáció. Mint ismeretes, Gromiko szov­jet külügyminiszter a múlt év őszén az fiNSZ-'közgyülés alkal­mából találkozott 'japán kollé­gájával. A konzultációk folyta­tását mindkét részről kívánatos­nak tartják. Az együttműködés fokozásáért A piramis alapja — a kisvállalatok A japán ernyő alatt ARRA a gazdaságösztönzési módra, amely hazánkban a kis­vállalkozások létrehozását szor­galmazza, még kevés példa akad o többi szocialista or­szágban. A tőkés országokban persze íjával több, mégpedig annak ellenére, hogy az elmúlt két év a .nyugat-európai „ és amerikai kisvállalatok számára elég rosszul alakult. A .nehéz világgazdasági helyzetben fel­gyorsult tőkekoncentráció ugyanis számos kis céget, vál­lalkozást tett tönkre. A gaz­dasági stagnálástól kevés­sé szenvedő Japán fejlődésének egyik, lényeges eleme a na­gyobb cégékhez 'kapcsolódó kisvállalatok rendszere. Bár megszaporodtak a csődbejutá­sokról szóló hírek, 'jelen,leg is Ja.pánban van az ország 'lako­sainak számához viszonyítva a legtöbb kisvállalat. Ez az öka annak, hogy a veze­tők számát tekintve Japán első helyen áll a világon. Min­den hatodik munkaképes korú férfi vezető állást tölt be, igaz, a legtöbb esetben mindössze 5 —6 ember „főnöke”. A hatalmas jaif>án ipar pira­misa óriási számú — alvállalko­zóként dolgozó — kisvállalaton nyugszik. Mindaz, a'mit a nagy és világhírű cégek gyártanak, zömmel félkészáruként, alkat­részként kerül üzemeikbe. KISVÁLLALKOZÁSOK tucatjai naponta jönnek létre Japán- boa. Ipari szakértők szerint egy megszűnt vállalkozás helyett legkevesebb három — átlago­san 3,5 — hasonló vállalkozást hoznak létre. Megalakításuk egyszerű, beruházásigényük csekély, és ha már az „indu­láskor” egy nagyvállalat égisze alá kerülnek, úgy a fejlesztés­hez, a megfelelő profil kialakí­tásához műszaki segítséget is kapnak attól. A szükséges tá­mogatások zöme azonban az ország „.mindenható” nemzet­közi kereskedelmi és ipari mi­nisztériumától származik: ez biztosítja egy mécj 1948-ban (!) létréhozott specialis ügynöksé­gének „közbenjárásávail”, hoqy egy korszerűsíteni akaró kis­vállalat — például — adóked­vezményeket kapjon. A beruhá­zásokat ily mádon megkönnyíti az 'ügynökség, no meg a nagy- vállalat szaktanácsai, oktató munkája. A kisvállalatok gyors létre­jötte és megszűnése lehetővé teszi a termelés struktúrájának rugalmas átalakítását. A japán vállalatok többsége az „ernyő-teória” szerint fejlő­dik: egyik tevékenységüknek a piaci igények, miidtt kényszerű, de céltudatos feladása után a kereslet szempontjából ígéretes terméket előállító kisvállalat fe­lett a konszern „ernyőt nyit", így adódhat elő, hogy például az egykor csak hangszereiről is­mert Yamaha gyár neve ké­sőbb, az ernyő alá kerülő mo­torkerékpárokat gyártó üze­mecske fejlesztését követően ma motorokat, ú.jab'ban pedig sportszereket is fémjelez, s a cég töretlenül prosperál. Jól jár a Yamaha, de jól jár az üze- mecske is, mert — miután a ter­melés a piaci igények alapján fejlődik —, a vállalkozás nyere­ségessé válik, hirtelen megug­ranak az alkalmazotti jövedel­mek. AHOGYAN azt a világon minden érdekeltségi rendszer megkívánja, úgy a szigetország­ban is a nagyobb nyereség'bői fakad a nagyobb jövedelem. Különösképpen áll. ez Japánra, dhol egyébként az azonos jel­legű munkát végzőik nagyjából azonos fizetést kapnak. A nye­reségtől függően viszont — a legtöbb európai országtól elté­rően — egy-egy ágazat, vagy vállalat bérszínvonala a többi­hez viszonyítva aránytalanul magas lehet. Részint az alap­fizetés, de nem kevésbé oz évenként járó Jbonus", magya­rul — a 4—5 havi 'bérnek meg­felelő — nyereségprémium mi­att. Jgy azután az éppen „sike­res” cikkeket gyártó nagyobb cégek portáján tolonganak az alvállalkozók, a külső, sőt bel­ső vállalkozó csoportok. Ha már 'bejutott a nagyvál­lalat ernyője alá, a kisvállalat - hacsak o piaci értékítélet „nem aikaitja” másként — élvez­heti a felette álló konszern vé­delmét. A függés kölcsönös, hi­szen a konszern .rá van utalva a kisvállalatokra., mert termékei részegységeinek zömét azok ál­lítják elő. A Toyotái autógyár­nak például 140 közvetlen szál­lítója. van, de ezek összesen 40 ezer alvállalkozóval állnak kap­csolatban. A gyárban már „csak” összeszerelik a kisvállal­kozók portékáit. Egy brit gaz­dasági szaklap közlése alapján az ezernél több főt foglalkozta­tó japán vállalatok „függőségi rátája” átlagosan legkevesebb 30 százalék, de a Toyota füg­gősége o „kicsiktől” 60 száza­lékos. A JAPÁNOK úgy vélik, náluk a kisvállalat szerepe ma Is nö­vekszik. iNemcsa'k azért, mert bizonyos esetekben. így oldható meg gazdaságosan a termelés, hanem mert a nagyvállalati összeszerelő tevékenység — mi­vel a term e l őf ol ycima t ban ez egy technikailag viszonylag egy­szerű fázist jelent — o teljes' automatizájás, az „elrobotosí- tás” felé halad. Az így felsza­baduló munkaerő nagy része várhatóan a „minden dolog bá­zisát” jelentő kisvállalatoknál „ülepedik le”, vagy a. cégek szolgáltatórészlegei szívják majd fel, amelyek gyakorlati­lag teljes egészében átvállalják a kis- és középvállalatok érté­kesítési gondjait. A kisvállala­tok nőik csak a szűkén vett ter- mélés'sel kell foglalkozniuk, ami a versenyképesség szempontjá­ból nem éppen elhanyagolható tényező. S mert mindez még a viszonylag alacsony japán bé­rekkel is párosul, 'könnyen ért­hető a szigetországi termékek versenyképessége a világpia­con. KÖVECS GÁBOR Gandhi asszony ellenzéke Péntek esti kommentárunk. Úgy tűnik, támadásba lendült az indiai ellenzék. A hét elején úgynevezett sztrájknapot tartottak, a hírek szerint százezrek csatlakoztak az akcióhoz. Igaz, Indira Gandhi miniszterelnök ellenfelei azt szerették volna, hogy a mun­kabeszüntetés országos méreteket öltsön, ezt azonban a szubkontinensnyi országban nem sikerült elérniük. Sajnála­tos módon néhány összetűzés is lezajlott, 12 ember életét vesztette, hetvenen megsérültek, tizezer tüntetőt pedig őri­zetbe vettek. Többségüket néhány óra elmúltával szabadon engedték. Ázsia második legnépesebb, leghatalmasabb államában többféle irányzat áll szemben Gandhi miniszterei nők-asz- szonnyal Tevékenyen működnek a Kína-barát erők, főleg az ország északkeleti részében. A mizo törzs szakadár szerve­zete, a Mizo Nemzeti Front nem titkolja: a Banglades és Burma közé ékelődő államokat Mizolöldhöz csatolva el kí­ván szakadni Indiától. Assam, Manipur és Tripura államok városaiban és falvaiban hemzsegnek az ügynökök, akik pe­kingi támogatással az elszakadásra büjtogatnak. Más ellenzéki erők — most ocsúdva a választásokon el­szenvedett és számukra váratlan vereségből — India al­kotmányának tervezett módosítását nehezményezik. Főleg azért, mert Indira Gandhi korlátozni szeretné az úgyneve­zett államminiszterek hatáskörét, túlzott önállóságát. Az or­szág históriájában gyakran előfordult, hogy egy-egy köz­ponti intézkedés — bármily kívánatos Is lett volna végre­hajtása — a helyi vezetőkön megbukott vagy éppen a visz- sz'öjára sült el. Azt is kifogásolja a Dzsamata Párt, amelytől 1980 janu­áriában Indira Gandhi visszahódította a többséget, hogy a parlament a kormány javaslatára szigorú törvényt hozott a lelforgató elemek ellen. Ennek értelmében letartóztathatnak és bírói vizsqálat nélkül meghatározatlan időre, de legalább két évre börtönbe vethetnek bárkit, aki megsérti a sztrájk­tilalmat vagy a társadalmi rend ellen komoly vétséget el­követ. Gandhi asszony húszpontos gazdasági programja is fel­bőszítette az ellenzéket, amelyhez a kormányfő igyekszik parlamenti támogatókat szerezni. Ha az ország fellendíté­sét célzó nagyszabású program a törvényhozásban meqkap- ja a szükséges többséget, nincs kétség afelől, hogy Indira Gandhi és a Kongresszus Párt ismét hosszú időre megala­pozza hatalmát. Az ellenzék részéről a kormány külpolitikáját is gyakran éri támadás. Az el nem kötelezettség mellett szilárdan ki­tartó indiai kormányra Washington szirénhangjai nem ha­tottak: az USA ázsiai terveihez Új-Delhi nem segédkezik. Pontosabban Indira Gandhi kormánya nem támogatja az amerikai viiáquralmi ambíciókat, amelyek keretében Indiát szeretnék a Szovjetunióhoz fűződő jószomszédi kapcsolatok gyakorlatától eltéríteni. Gandhi asszony ellenzéke a mostani sztrájknapon tulaj- donkéopen kudarcot vallott: az elszigetelt munkabeszün­tetések arra vallanak, hogy az indiaiak túlnyomó többsége visszautasította az orszáqos megmozdulásokra buzdító fel­hívást. Persze, ez nem jelenti, hogy az ellenzék végleges ve­reségei szenvedett volna és nem kísérli meg az újabb tá­madásokat céljai elérése érdekében. GYAPAY DÉNES PANORÁMA BUDAPEST 'Lázár György, a Magyar Nép- köztársaság 'Minisztertanácsá­nak elnöke táviratban üdvözöl­te Adil Carcanit, az Albán Szo­cialista Népköztársaság Minisz­tertanácsa elnökévé történt megválasztása alkalmábaI. k BÉKÉSCSABA Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnöke pénteken 'Békés megyébe látogatott. Részt vett és felszólalt a me­gyei pártbizottság és a megyei tanács együttes ülésén, ame­lyen megtárgyalták az M'SZM J KB és ci Minisztertanács irány­elveit a lakásépítés, -fenntar­tás, -gazdálkodás és -elosztás fejlesztésére. Délután /Benke Valéria megyei vezetők társa,sá- gába.n ellátogatott a békéscsa­bai 'kórházba. SZEGED A versenyképesség megszer­zésének, megtartásának legfon- tosdbb elemeiről tárgyaltak az Ipari Minisztérium rendezésében Bács-'Kiskun, 'Békés, Csöng,rád és Szolnok megye vállalati, ipa­ri szövetkezeti vezetői pénteken Szegeden, a Kendeffonó- és Szövőipart Vállalat nagytermé­ben, ahol Méhes Lajos ipart miniszter tartott bevezető elő­adást. Előadását követő vitában elsősorban a területre legjel­lemzőbb textil- és ruházati ipar, valamint a kőolajipar. ve­zetői mondották el véleményü­ket, tapasztalataikat. PÁRIZS iPárizs városának vezetői még tavaly, a centenáriumi év alkal­mával megkeresték Budapest főváros Tanácsát: Bartók Bélá­ról kívánják elnevezni a francia főváros központjában a 'Szajna,- part mentén található hatalmas Brazzaville tér egy részét. A tár­gyalások eredményeként .nem­csak az új névtábla hirdeti a korszakos jelentőségű magyar zeneköitő emlékét, ha,nem elhe­lyezik a téren Varga Imre Kos- suth-d'íjas szobrászművész Bar­tók szobrát is. A „névadóra", il­letve a szobor ünnepélyes fel­avatására várhatóan május vé­gén kerül sor. BELGRAD A jugoszláv államelnckség meghívására Zia ul-'Hak pakisz­táni elnök és felesége pénteken háromnapos hivatalos, baráti látogatásra Belgrádbo érkezett. Kíséretében van Ag'ha Sahi kül- ügy-, Fazil Dzsandzsua élelme­zési, földművelési és szövetke­zeti, Buksz Szumro iparügyi, valamint Szaiid Kadir termelési miniszter is. ACCRA Jerry Rawlings repülőszáza­dos, a ghanai ideiglenes nem­zeti védelmi tanács vezetője ki­nevezte az ország kormányát — jelentették be pénteken hivata­losan Accrában. Az új kormány a szilveszter napján államcsíny- nyél hatalomra jutott védelmi tanács felügyelete alatt tevé­kenykedik majd. GENF Pénteken Genfben plenáris ülést tartották a középiható-tá- volságú nukleáris fegyverek 'korlátozásáról folyó szovjet- amerikai tárgyalások kereté- . ben. A magyar-olasz külkereskedelmi szerződés aláírása (MTI-fotó)

Next

/
Thumbnails
Contents