Tolna Megyei Népújság, 1982. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-22 / 18. szám
^rtHPÜJSÀG 1982. január 22. Tudósítóink írjak mét falu fogorvosa Rosszul jósolták a méhek az idei telet? — Mikor került Kölesdre, doktor úr? — Hivatásomat Mohácson kezdtem 1976-ban. Pályázat útján — de egy itt praktizált kolléganőm ajánlatára is —, választottam ezt a megüresedett állást. Ekkor nősültem. 78 óta élek itt a családommal — mondja dr. Bártfai Ernő fogorvos. — Közel három év távlatából úgy érzi, hogy jól választott? — Határozottan mondhatom, hogy igen. Jól érezzük magunkat. Azokkal az emberekkel, akiknek valami köze van a fogászati szakrendelés folyamatosságához — különösen jó a kapcsolatom. Soha nem kértem irreális dolgokat, nem voltak ilyen elképzeléseim sem —, de mindent megkaptam. És nem ismeretlen nekem a falu, a falusi ember — s ezért sem volt nekem itt furcsa. — Két falu fogorvosa, Ten- gelicen és Kölesden is rendel. — Három nap az egyik, három nap a másik faluban dolgozom. Nyugodtan mondhatom, hogy sem itt, sem ott nem érek rá unatkozni! Kiterjedésében is nagy területek ezek — közel hétezres lélekszómmal — és a rendeléseken mindig teli várószobával. Annak örülök legjobban, hogy a visszatérő betegek már félelem nélkül ülnek a székbe. Ezt a munkámmal kapcsolatos visszajelzésnek is tekintem, ami arra ösztönöz, hogy a legjobb tudásom szerint cselekedjem. Hiszen erre is esküdtem. Nekem minden beteg egyforma. Mind szeretne megszabadulni fájdalmaitól, szeretne gyógyulni. Gyakorta fordul elő, hogy a hét óráig tartó rendelést tíz órakor fejezem be, mert nincs szívem elküldeni a várakozókat. — Amikor dolgozni kezdett, milyen volt a technikai felszereltség a két falu rendelőjében? — Tengelicen az ittlétem óta történt lényeges változás. A közelmúltban újították fel a rendelőt. A mai viszonyok között legkorszerűbb géppel dolgozom: vízhűtéses, turbinás, mikromotoros a masina. Kölesden már megvolt a jelenlegi gép. Hasonló az előbbihez. Itt új lett a sterilizáló, újak a műszerek, és a bútorok, összegezve azt mondhatom, hogy mindkét rendelő korszerű, de nem luxus igényű. Tudom azt, hogy a tanácsoknak nem kis erőfeszítésükbe került a modernizálás, mert a pénzügyi keret erre nem sok. A baj akkor kezdődik, mikor ezek a gépek meghibásodnak. Kénytelen vagyok kiírni: csak húzást vállalok. Nem konstrukciós hiányosságok vannak, hanem az elektromos meghibásodás a gyakori. — Emlékszem, ahogy Kölesdre került, azonnal felvette a kapcsolatot az iskolával, a gyerekekkel. — Sajnos, azt kellett tapasztalnom, hogy a gyermekek fogazata elhanyagolt volt. Javulás van az iskolafogászat megkezdésétől. Felvilágosító munkát is végzek. Ez kezdetben azt jelentette, hogy beszélgettem a gyerekekkel és megmutattam egy NDK-ból származó kis fog- ápolás dobozt; melyben fogmosásra alkalmas fogkefe és tükröcske volt. Azóta ezt a típusú kefét mór nálunk is lehet vásárolni. Aztán kölcsönöztem a központtól színes mozgófilmet, melyet magam szerezte vetítővel mutattam be a nebulóknak. Később már az átfogó eqészségre nevelést is fontosnak tartottam. Szépek, okosak ezek a filmek, csak nagyon kevés van belőlük. Tehát a felvilágosítás októbertől áarilisiq tart, nem kampány jelleggel. Persze a cél : a jó foq. Ehhez én kevés vagyok. Ezért javaslom a rendszeres szájápolást. Főleg az esti, megfelelően elvégzett fogmosás a fontos. Nincs már hiány korszerű fogkrémekből és fogkefékből sem. Most már csak akarat kell! Tapasztaltam azt is, hogy az iskolába kerülő elsősöknek nagyon rosszak a fogaik. Jönnek az óvodások közül is rendelésre azok, akiknek a szülei igénylik, hogy a gyermek fogazata rendben legyen. Értesüléseim szerint az aprók rendszeres ellenőrzése még távlati elképzelés. Hetente egy alkalommal — az iskolafogászat napján — terhes anyukák részére is tartok szakrendelést — de sajnos —, elenyészően kevesen jönnek kezelésre —, jobbára csak azok, akik különben is jönnének. — Nagy elfoglaltsága nem jelenti azt, hogy szakmailag nem tud lépést tartani a fejlődéssel? — Tény, hogy a falun és nagy körzetben dolgozó fogorvos ki van téve ennek a veszélynek —, de ez korántsem szükségszerű. Én a közelmúltig tanultam, szakvizsgáztam. A jelenben pedig rendszeres kapcsolatot tartok a volt évfolyam- társakkal, és velük konzultálom meg a szakmai híreket. Amíg Mohácson dolgoztam, a pécsi klinika rendszeresen meghívott a továbbképzésekre, előadásokra. Az elszürkülés, a lemaradás ellen minden lehetséges mellékcsatornát is igénybe veszek, köztük a külföldi szaklapokat is, melyek ára csak ezer forintokban mérhető. Az biztos, hogy nekem — és hasonló körülmények között dolgozó kollégáimnak — nagyobb fáradtságunkba Ikerül a „felszínen maradás", mint a klinikákhoz közelieknek. Persze, tudtam, hogy mit vállalok, amikor falura jöttem. Én itt nem érek rá kísérletezni, nekem kész tények, anyagok, műszerek, gépek, új eljárások kellenek. — Milyen a közérzete? — Jó. Ezt a betegek bizalma adja meg. Azt hiszem, én is türelmes, megértő vagyok velük. És ez a kölcsönösség mindkét félnek hasznos. KONRAD LÁSZLÓ Többen „felhozták" Tamásiban, hogy a mostani kemény hidegre nem vált 'be a méhek jóslata. A rádió ugyanis aiz egyik őszi adásában azt közölte, hogy a méhek nyáron gyengén ragasztottak, ez azt matatja, hogy enyhe .lesz az idei tél. Ennyi volt a híradás lényege. Szerintem nem a méhek téveditek, legfeljebb az, aki a nyilatkozatot adta Ezért szeretném a következőkre felhívni a figyelmet: A mézelő iméh bizonyos fajtáinak tulajdonsága o ragasztás. így a hazánk területén élő, nem egészen tiszta fajú méhek a rügyekről, sőt bizonyos fők kérqéról is ragasztóanyagot gyűjtenek. Ezt nevezik o méhészek méhgyantának, vagy tudományos nevén propolisznak. A méhek ezzel ragasztják be a kaptár réséit, repedéseit, lehe- letszerűen a Sejtek széleit), a keretléceket, a rostaszöveteket, sőt védekezésül ezzel szűkítik meg a kaptár kirepülönyílásót is. A gyűjtési és ragasztási hajiam mélhfaijták szerint változik. A kaukázusi méh túlságosan ragaszt, az egyiptomi méh egyáltalán nem, mert nem is gyűjt méhgyontát. A gyűjtés tavasztól késő őszig tart a hőmérsékletnek megfelelően : legélénkebben áprilisban, majd július és augusztus hónapokban. iHogy egy erős méhcsalád mennyi gyantát tud begyűjteni, az függ a hajlamától és a rö- pülési körzetben levő azon növények mennyiségétől, amelyek méhgyantát szolgáltatnak. Ha a méhek nem tudnak elégséges propoliszhoz jutni, akkor kevésbé ragasztanak, vagy a keretek közét viasszal, illetve viaszpropoliszból készült zug- építménnyel töltik ki. Ez a fényképen látható: a telelő gömbbe húzódott méhcsalád hét darab teljes mézes léputcóbao 'helyezkedett él. A telelő méhgömb körvetülete a 'keretlécen szintén látható. Ez a család gyengén ragasztott, talán anyaghiány miatt. Az én méheim erősen ragasztottak, így kemény hideget vártam. Ennek viszont ellentmondott az őszi és a tél eleji enyheség. Hiszen az almafa, orgona, sőt szinte hihetetlen: a mocsári gólyahír is másodszor virágzott. De a gólyák elköltözése után a fészkükbe telepedett, szegény, csípős csalánt is rászedte az időjárás, azonban a leesett hó megértette vele, hogy még nem ette meg a kutya a telet. A zseniális méhész, Ignácz Sándor figyelte meg a méhek ragasztása és a tél hidegsége közötti összefüggést Szerinte, ha júliusban és augusztusban erősen ragasztanak a méhek akkor — ha nem is korán —, de kemény, hideg télre lehet számítani. DR. KOPPAN JÓZSEF Fejlődő falvak Fekete vásár 1946-ban, amikor a lorintot kibocsátották, megszűnt a cserevilág, de nem úgy a teketézés. Falun, így Magyarkeszin is, ahhoz, hogy a parasztember forintot lásson, el kellett adnia a gazdaságában termelt felesleget. Nem lehetett akkor még a sertésekre hizlalási szerződést kötni, hízót is csak engedély- lyel volt szabad vágni. Nem csoda, hogy akinek volt, az vitte, mikor hire szaladt a faluban, hogy itt vannak a „pestiek" és „engedélyük" van hízó sertéseket vásárolni. S. János bácsinak csak egy hízója volt, szép, fehér hússertés. Hajtotta ő is, hisz a pénz nagyon kellett. Azonban a mérlegháznál, a község hiteles mázsájánál a „pestiek" kijelentették — csak fekete disznót vásárolhatnak, mert erre van „engedélyük". Mire János bácsi: — Mondtam én az asszonynak, hogy ne a fehéret hozzuk, hanem a másikat, a feketét. — Van fekete hízója is a bácsinak? — Van hát, a fene egye meg, éppen akkora, mint ez itt, ni! — Hát akkor hozza csak szaporán, mert nincs sok időnk. A teherautónak is mennie kell, drága a fuvar. Szerencsére János bácsiék nem laktak messze. Gyorsan hazahajtotta a süldőt és a feleségétől az összes otthon tartott fekete cipőkrémet elkérte, s kente, kente a hízót, míg csak olyan nem lett, mint a szerecsen bőre. — Szent isten! — csapta össze kezét a felesége — mit csinált?! — Most ne azzal törődj, hanem segíts, mert gyorsan vissza kell hajtanom! — Aztán feleségére kacsint: — Ha fekete kell nekik, hát vigyék a feketét... Az átvétel most már simán történt. A hízó az autóra került és csak annyiban különbözött társaitól, hogy a túrókarimája fehéredett, amint szemrehányóan nézett János bácsira. MINÁRIK LAJOS Levél a tanácsnak A kaposszekcsői Közös Tanácshoz tartozik Kaposszekcső, Csikó-stóttös és Jógának. Az összevont tanács nem azt jelenti, hogy ibármelyik falu adottságaihoz képest hátrányos helyzetben lenne, bár legdinamikusabban Kaposszekcső fejlődik. Ebben fontos szerepe van Dombóvárhoz közeli fekvésének. A lakosság számo a két nagyobb falu közt alig tér el: 1T10-en élnek Csíkóstőttősön, alig valamivel többen 1129-en Kaipos- szekcsón, Jógának lélekszáma mindössze 407. IKaposszékcsőn a megszűnt és az új lakások különbsége az elmúlt tíz éviben. 131 az újak „javára”. Az elmúlt évben 35 házhelyből 26 lelt gazdárai A fejlődés mindenütt erőteljes. Új utcák alakulnak, s aiz utcaképhez tartozik a villany, a járda, a közút is. Mindezt jól szervezett, előrelátó munkával lehet csak megépíteni. A magasabban fekvő lakó sókban is gondoskodni kell a megfelelő víznyomásról. Harmincnégyezer forint tanácsi támogatással és lelkes társadalmi mimikával alakították ki a fdlu parkját, valamint két autóbuszváró létesült. Szomorúak azok a faluképek, ahol rendetlen, piszkos buszmegálló „köszönti” az arrajó- rót: kitört üveggel, megrongált padokkal, plakátfoszlányokkal. — Ha az ember jól informált — mondja Marton István tanácselnök —, megtudja, hogy iki vagy kik voltak a tettesek, fi yen esetben benyújtják a számlát, s fizetniük kell. 'Mit mutat a 'mérleg o társközségekben? Egy vegyes önkiszolgálóbolt, AFOR-kút, gázpa- laokcserehely, OTP, posta, presszó, Jágónakon és Csikós- tőttősön, Az utóbbi helyen pedig még öregek napközi otthona segíti a lakosság ellátását. A szolgáltatóiparnak számtalan válfaja megtalálható. A közlekedés igen jó. Sűrű autóbuszjárat van Dombóvárra, és itt a vasút, óhol fénysorompó könnyíti meg a vasutasok munkáját. A művelődést, tanulást az iskolát a művelődési ház, valamint a 4500 kötetes könyvtár segíti. — Büszkék vagyunk kis egészségügyi „komplexumunkra”, — szól körbe dr. Veszély Károly, a falu .körzeti orvosai: — ugyanis így nevezzük magunk között a felújított orvosi várót IKaposszékcsőn Bodóné Bahn Valéria vezetésével, és Bodó János szenvedélyes kísérletező munkája során alakult a diétásüzem, amely a lisztérzékeny betegeket látja el süteményekkel, kenyérporral. iMost készül a három falu ösz- szevont rendezési terve. IKaposszékcsőn felújítják a napközi konyháját, korszerűsítik a közvilágítást, higanygőzös lámpákat szerelnek fal, valamint SkálaHCOOP raktárt létesítenek 4000 négyzetméter területen. Minél előbb szeretnék létrehozni a férfi- és női fodrászatot. Csikóstőttősön cij/Béke utca portalanítását vették tervbe. A faluközpont parkosítását, a gyöngy kavicsos sétaiutak létesítését az áj kút fúrását, a csapadékelvezető csatorna építését már a múlt évben elvégezték. Bár megszűnt az iskola felső tagozatai, a fallu ól, sőt fejlődik. Jágónakon azt o már meglévő utat szélesítik, a közúti forgalomnak megfelelően, amely összeköti Kaposszekcsövel. Vízmüvet építenék, mivél az ásott kutak vize egésrségtelen, fogyasztásra alkalmatlan, Jakusné Bognár P. Irén A Szedres Községi Tanács V. B. 1981. végén — karácsony előtt — több, mint 120 000 forint rendkívüli szociális segélyben részesített 62 idős korú, alacsony nyugdíjjal rendelkező embert. Ügy gondolom, e hír önmagában nem szenzáció, sőt, inkább természetes. Ami azonban nem megszokott, az az, hogy volt egy segélyezett, aki levelet írt a tanácsnak, melyből néhány sort idézek. „... hogy egyszer hozzánk is eljutott az az öregekről való gondoskodás, amit ez idáig csak rádióból és az újságból hallottunk, és most nekünk is lett boldog karácsonyunk..." Az összeg, amit kaptak, nem volt nagy, de az öröm, hogy gondoltak rájuk, annál nagyobb. RESS FERENC Jégzajlás A tartós 'hideg beálltával erősen megkezdődött a zajlás a Dunán. Vadkacsák seregei az öles jégtáblákon ülve vagy a táblák közötti vízfelületen ereszkednek lefelé, egészen a földvári hídig. Érdekes módon a híd közelébe érve néhány erőteljes szárnycsapással a levegőbe emelkedve, pár száz métert repülnek a folyásiránynyal ellentétben, hogy azután újból lefelé csoroghassanak. Ha tartósan hideg az idő, a zajlást rendszerint a folyó lassú beállása szokta követni. Ám az utóbbi évek rövid és viszonylag enyhe telei alatt nem volt példa a Duna legcsekélyebb mértékű beállására sem. Idősebbek elbeszélései szerint 1942—43 telén állt be úgy a Duna vize, hogy helyenként a méteres vastagságot is elérte a folyót takaró jégpáncél. Régmúlt időkben a folyók teljes befagyása jelentette az összekötő láncszemet a jobb és bal parton élő, a távolabbról jövő emberek üzleti és egyéb irányú kapcsolatfelvételeiben. A fél közeledtével a hajók partra vagy kisebb-nagyobb öblökbe kerültek, várván a kitavaszodást. Ahogy vastagodott a jégpáncél, kimerészkedtek a folyó jegére az átkelni szándékozó emberek. A vakmerőbbek sokszor életükkel fizettek, ha meggondolatlanul vagy felelőtlenül próbáltak átkelni. Több korabeli krónika is tanúskodik a beszakadások okozta tragi- .kus kimenetelű vízbefúlásokról, s azok valós okairól. Amint a kellő vastagságot elérte a jégpáncél, beszórták az átkelésre kijelölt helyet szalmával, s a szigorú ráveszi utasítás betartásával tizenöt méteres távközökkel megindulhatott az átkelés folyamata. A hajózás fejlődése és a nagyarányú • hídépítések nyomán elengedhetetlenné vált a ürügyén jégtörő eszközök igénybevétele. A fából készült hidak tartópillérei elé — a jég romboló hatásától megóvandó — erősen megvasalt cölöpépítményeket, úgynevezett sarkantyúkat állítottak. Ahogy az úszó jégtáblák nekivágódtak a sarkantyúknak, szétaprózódtak, s a híd- pillérekre nézve ártalmatlanná válva folytathatták tovább útjukat. A kóhidak pilléreinek már elég, ha azokat a víz folyásirányával szemben kissé csúcsosra képezik ki, s így a híd láb saját maga betölti a fa- hidak előtt emelt sarkantyú szerepét. Az áruszállítási forgalom megnövekedett igényei és a hajózás folyamatosságának biztosítósa érdekében korábban is folytak kísérletek jégtörő hajók konstruálására, azonban az első említésre méltó, nagy teljesítményű hajó vízre bocsátása csak 1899-ben történt Oroszországban. A kezdeti sikerek nyomán a hajók típusait állandóan fejlesztve a szovjetek egész flottát építettek ki, míg 1959-ben vízre bocsáthatták a világ első atomenergiával működő jégtörő hajóját, a Lenint. Tavaink jegének örülnek a téli sportok kedvelői, hiszen elő lehet venni a korcsolyákat, a fakutyákat, lehet jégviiorláz- ni, netán jégtekézni, s amit mindenki tud különösebb előképzettség nélkül is: csúszkálni. A tavak nádas részein ilyenkor indulnak meg a nádvágó gépek, hogy learassák a tavalyi év egyik természet adta kincsét, mely még ma is az építőipar nélkülözhetetlen alapanyaga. A természet kedvelői is tehetnek kiadós sétákat, akár a Balaton, akár a Velencei-tó, vagy bármely más állóvíz jegén, gyönyörködve az óriási jégmező fenséges látványában BÁN LÁSZLÓ Méhgyanta a rostaszöveten Zugépítmény hét mézes léputcában
