Tolna Megyei Népújság, 1982. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-22 / 18. szám

2 Képújság 1982. január 22. Befejezte tanácskozását a KGST VB (Folytatás az 1. oldalról.) ipari nyersanyagok feldolgozá­sához szükséges géprendszere­ket. Azokból a feladatokból ki­indulva, amelyeket a kommu­nista és munkáspártok tűztek ki a KGST-tagállamok lakos­sága élelmiszer szükségleteinek teljesebb kielégítése terén, a végrehajtó bizottság intézkedé­seket hagyott jóvá az élelmi­szeriparnak a szükséges nyers­anyagokkal és anyagokkal tör­ténő ellátása, az iparág kor­szerű, nagy teljesítményű gé­pekkel történő ellátása terüle­tén folytatandó együttműködés­ről. Az ülésen összeqezték azok­nak a munkáknak az ered­ményeit, amelyek a KGST-taq- államok, valamint a JSZSZK közötti, a folyó ötéves tervidő­szakra vonatkozó hosszú lejá­ratú kereskedelmi egyezmények megkötésére irányultak. A megkötött egyezményeknek megfelelően a kölcsönös áru­csere-forgalom 1985-re, 1980­hoz képest, (összehasonlítható árakon) 38 százalékkal nő. En­nek során rendkívül gyors ütemben növekszik a szakosí­tott termékek kölcsönös szállí­tása: e szállítások volumene öt év alatt 48 százalékkal emel­kedik. A kölcsönös árucsere­forgalom növekedése hozzá fog járulni a KGST-taqállamok gazdaságának tervszerű to­vábbfejlesztéséhez és a lakos­sági szükségletek kielégítésé­hez. A végrehajtó bizottság jóvá­hagyta az 1982—1983-ra szóló munkatervet, a KGST-nek a nemzetközi gazdasági és tudo­mányos-műszaki szervezetekkel való 1982. évi kapcsolataira vonatkozó intézkedéseket, va­lamint a tanács folyó évi költ­ségvetését. Megvizsgálták a gazdasági és tudományos-műszaki együtt­működés egyéb kérdéseit is. A végrehajtó bizottság ülése a barátság és a kölcsönös elv­társi megértés szellemében ment végbe. * A záróülésen Marjai József, >• a végrehajtó bizottság elnöke megállapította: az ülés mun­kája minden szempontból nagy fontosságú volt. Az el­múlt időszakban a KGST tit­kársága, állandó bizottságai jól szervezett munkával kész­tették elő a vb ülését, meg­könnyítették és meggyorsítot­ták a valamennyi tagállam szá­mára nagy fontosságú határoza­tok kidolgozását. A KGST mun­kája a követelményeknek meg­felelően korszerűsödik, a vég­rehajtó bizottság tevékenysége a legfontosabb kérdésekre összpontosul. Marjai József meleg szavak­kal köszöntötte Nyikolaj Fagy- gyejevet, a KGST titkárát 70. születésnapja alkalmából, mél­tatta érdemeit, amelyeket a szocialista országok gazdasági együttműködésének megvalósí­tása terén szerzett. A végre­hajtó bizottság nevében továb­bi sikereket kívánt munkájához. KGST-nyilatkozat Lengyelországról A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának Végrehajtó Bizottsága a KGST-országok egybehangzó véleményét ki­fejezve teljes mértékben támo­gatja és a jövőben is támo­gatni fogja a Lengyel Népköz- társaság intézkedéseit, amelye­ket az ország alkotmányának megfelelően, saját szuverén jogai alapján a szocialista rend és törvényesség megszi­lárdítása, a lengyel nép lét- fontosságú érdekeinek védelme érdekében tett. A KGST-országok határozot­tan visszautasítják az Ameri­kai Egyesült Államok és más NATO-országok kormányainak a Lengyel Népköztársaság bel- ügyeibe történő beavatkozásra irányuló valamennyi akcióját. Ezeket a lépéseket úgy tekin­tik, mint a nemzetközi élet ál­talánosan elismert normáinak, az ENSZ alapokmányában fog­lalt elveknek, az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet záróokmánya elveinek legdurvább megsértését. Következetes elvi politikájuk­ból kiindulva a KGST-országok határozottan elítélnek bármely olyan cselekedetet, amely a gazdasági kapcsolatokat, a gazdasági és egyéb megkülön­böztető intézkedéseket a bel- ügyekbe való beavatkozás és a politikai nyomás eszközeként a Lengyel Népköztársasággal és a Szovjetunióval fennálló ke­reskedelmi-gazdasági kapcso­latok korlátozására használja. Az ilyen cselekmények ellen­tétesek valamennyi KGST-or- szág és a világ minden orszá­ga érdekeivel. Nyilvánvaló cél­juk a nemzetközi feszültség fo­kozása, az, hogy megzavarják a békés és valamennyi nép számára előnyös együttműkö­dés fejlődését Európában és az egész világon. A KGST Végrehajtó Bizottságában az országok képviselői határozot­tan követelik e káros politika és gyakorlat megszüntetését. Tovább erősítve összefogásukat és kölcsönös együttműködésü­ket, fejlesztve kapcsolataikat a A KGST Végrehajt» Bizottsá­ga Moszkvában megtartotta 102. ülését, amelyen megtárgyalták a testvéri országok közötti együttműködés perspektíváit, több fontosabb gazdasági ága­zatban. Ezzel összefüggésben Marjai József, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese, a KGST többi, a béke és a nemzetközi együttműködés megszilárdítá­sában érdekelt államokkal, és biztosítva nyugodt fejlődésüket, a KGST-országok szembeszáll- nak mindenfajta mesterkedés­sel. A KGST-országok sokoldalú segítséget nyújtanak és fog­nak nyújtani a testvéri lengyel népnek a felmerült gazdasági nehézségek leküzdéséhez, a népgazdaság normális termelé­si folyamatának helyreállításá­hoz, az ország további szocia­lista fejlődéséhez szükséges feltételek biztosításához. A szükséges árukat a teljesítési kötelezettségeknél korábban szállítják, segítik pótlólagos szállításokkal, a kooperációs kapcsolatok fejlesztésével és a gazdasági együttműködés egyéb formáinak felhasználásával. Az együttműködés fejleszté­sével kapcsolatos közös erőfe­szítések megerősítik a Lengyel Népköztársaság szerepét a KGST-országok szocialista kö­zösségében. A szocialista rend megszilárdítása a Lengyel Nép- köztársaságban és Lengyelor­szág zavartalan résztvétele a nemzetközi munkamegosztás­ban az európai biztonság és a nemzetközi viszonyok javítá­sának fontos tényezője. A KGST Végrehajtó Bizott­ságában az országok képvise­lői síkraszóllnak azért, hogy a Lengyel Népköztársaság szuve­rén intézkedéseit a továbbiak­ban ne használják fel ürügyül o nemzetközi feszültség foko­zására és arra, hogy a népek figyelmét elvonják a béke és a biztonság legfontosabb kér­déseinek megoldásától. Meg­erősítik országaik változatlan törekvését az enyhülési politi­ka folytatására, a háborús ve­szély elhárítására, a fegyver­kezési verseny csökkentésére és a leszerelésre, a bizalom erősítésére, valamint a normá­lis, az általánosan elismert nemzetközi elveken alapuló egyenjogú együttműködés el­mélyítésére valamennyi állam között. Végrehajtó Bizottságának elnö­ke válaszolt a TASZSZ tudósító­jának kérdéseire. KÉRDÉS: - A KGST-tagálla­mok arra törekszenek, hogy a jelenlegi évtizedet az intenzív termelési és tudományos-mű­szaki kooperáció időszakává te­gyék. Hogyan érvényesül ez a törekvés? VÁLASZ: — A testvéri kom­munista és munkáspártok 1979— 1981-ben megtartott kongresz- szusai ismételten kiemelték a szocialista gazdasági integráció komplex programjának, a hosz- szú távú együttműködési cél­programok és a kétoldalú gyár­tásszakosítási és kooperációs programok eredményes végre­hajtásának nagy jelentőségét az egész szocialista közösség, az egyes tagállamok gazdasá­gai számára. A KGST kereté­ben folyó együttműködés fej­lesztése országaink népgazda­sági feladatainak megoldását, a szocialista közösség gazdasági és tudományos-műszaki poten­ciáljának ésszerű felhasználá­sát, a KGST-tagállamok világ­pozícióinak további erősítését szolgálja. Éppen ma', a nemzet­közi helyzet kiéleződésének fel­tételei között rendkívül fontos a meghatározó jelentőségű nép­gazdasági feladatok közös megoldása, mindenekelőtt a fűtőanyag-energetikai és nyers­anyag-ágazatokban, a gépipar­iban és az elektrotechnikában. A gépiipür területén a KGST- tagállamok több elsődleges fontosságú együttműködési irányt határoztak meg a nép­gazdaság hatékonysága növe­lése és a tudományos-műszaki haladás meggyorsítása érdeké, ben. Ebben meghatározó jelen­tőségű a korszerű, a változó igényeket kielégítő gépek és 'berendezések folyamatos kifej­lesztése és gyártásuk megszer­vezése. A külszíni fejtésekhez és a gázvezetékek építéséhez szükséges gépkomplexumok, energiatakarékos berendezések, korszerű folyamatirányító eszkö­zök kooperációs gyártásának munkaprogramját múlt év első felében, a vb 99. ülésén jóvá­hagyták. Most további intézke­déseket hoztunk, hogy ezek gyártása már a .következő öt­éves tervidőszakban megkez­dődjék. Előirányoztuk a fémfeldolgo­zó szerszámgépek, öntödei 'be­rendezések, préskovács gépek távlati konstrukcióinak közös erővel történő fejlesztését. Fon­tos szerepet kell kapnia az ál­talános gépipari rendeltetésű, korszerű komplex gépelemek (többek között hidraulikák, pneumatikák és villamos moto­rok) kifejlesztésének és együt­tes gyártásának. E téren jók a lehetőségeink arrai hogy szük­ség esetén közvetlen kapcsola­tokat alakítsanak ki egymással országaink termelő vállalatai és tervező-szerkesztő szervezetei. A KGST-tagállamok állandó­an figyelemmel kísérik a mező- gaizdaság anyagi-mű szaki bázi­sának fejlődését. A jelenlegi év­tizedben bővíteni kell a szakosí­tást és kooperációt a mezőgaz­daság komplex gépesítéséhez és az éle Imi szeriipa rí n.yersainya'- gok ésszerű feldolgozásához szükséges géprendszerek gyár­tásálban. Ez lehetővé teszi a mezőgazdaság szükségleteinek teljesebb 'kielégítését nagy tel­jesítményű komplett géprend­szerekkel. Az egyik nagyon időszerű fel­adat — amint az ülésen is el­hangzott — a kézi munka csök­kentése a KGST-tagállamok népgazdaságában, elsősorban a rakodási munkáknál, a szállí­tásnál és raktározásnál, a kise­gítő és egyéb munkaigényes műveleteknél. Sok ágazatban kerülnek majd alkalmazásra az ipari robotok, amelyekhez szabványosított részegységek és a lkai részék gyártását kívánjuk meqhonosítaini. KÉRDÉS: - A KGST XXXV., 1981 nyarán megtartott üléssza­kán aláírták az egységesített elektronikai e lem bázis és a gyártáshoz szükséges technoló­giai Iberendezésék és anyagok létrehozásában való sokoldalú együttműködésről szóló általá­nos egyezményt. Hogyan halad az egyezmény megvalósítása? VÁLASZ: — Az általános egyezmény megvalósítása bo­nyolult és hosszadalmas folya­mat. Gazdasági hatékonysága azonban jélen.tős lesz. Az elekt­ronika fejlődése gyakorlatilag a népgazdaság minden ágazatá­ra o legközvetlenebbül hat. A végrehajtó bizottság konkrét határozatot hozott az általános egyezményből következő fel­adatok megvalósítása érdeké­ben. A hetvenes években a KG5T- tcgállomok elektronikai ipara gyors ütemben fejlődött Mo már megvannak a feltételei an­nak, hogy az országainkban gyártott számos elektronikai ter­mék közül kiválasszak o leg- perspektívikusabbakat, azokat egységesítsük, s szakosítás és kooperáció alapján gyártásu­kat megszervezzük. A közeljövőben be kell fejez­ni a mikroelektronika számára szükséges technológiai beren­dezések és különleges tisztct- ságú anyagok kifejlesztésében és gyártásában való sokoldalú nemzetközi együttműködésről szóló egyezmény kidolgozását és aláírását KÉRDÉS: — Milyen egyéb fontos kérdések kerültek meg­tárgyalásra, a végrehajtó bizott­ság mostani ülésén? VÁLASZ: - A KGST-tagálla- mOk testvérpártjai és kormányai a dolgozók életszínvonalának emelésére törekszenek. Ehhez elengedhetetlen országaink la* kosságának kiváló minőségű élelmiszerekkel való ellátása, a fehérjék és a vitaminok rész­arányának ésszerű növelése. Az elfogadott közös intézkedések e feladót hatékony megoldását segítik elő, ami jelentős esz­közöket igényel, hiszen az élel­miszertermelés és -forgalom egész 'folyamatát érinti. Javítani kell ci mezőgazdasá­gi nyersanyagok minőségét kor­szerű technikai eszközök és technológiák alkalmazásával. Az élelmiszeripart új, nagy tel­jesítményű berendezésekkel kell ellátni. Nagyobb figyelmet fo­gunk fordítani a göngyölegre és a csomagolóanyagokra', bő­vítjük a hűtéstechnika alkalma­zását az élelmiszeripari komp­lexum vajamennyi láncszemé­ben. A végrehajtó bizottság ülésén a KGST-tagállamok, valamint a JSZSZK közötti, o folyó ötéves tervidőszakra vonatkozó hosszú lejáratú kereskedelmi megállaL. podások megkötésével kapcso­latos munkák eredményeit is összegeztük. A testvéri országok 1981- 1985. évi népgazdasági tervei­nek koordinálása lehetővé tette a gazdasági és tudományos- műszaki együttműködés fő irá­nyainak egyeztetését, o kölcsö­nös áruszállítás volumenének meghatározását. Ennek során napy figyelmet fordítottak a je­lentős népgazdasági problé­mák megoldását segítő — első­sorban a fűtőanyag-, energeti­kai és nyersanyag-ágazatok te­rületén folyó — együttműködés­re. A végrehajtó bizottság ülésén megállapítottuk, hogy nagyon lassan halad a kölcsönösen szállított gépek és berendezé­sek pótalkatrészekkel történő tervszerű, az igényeknek meg­felelő ellátására hozott 'koráb­bi határozatok végrehajtása. Országainknak ezt a kérdést most már időveszteség nélkül meg kell oldan.iok a termelés megszervezésével, megfelelő ösztönzésével és o szállítási kö­telezettségek teljesítéséhez erő­teljes jogi, pénzügyi biztosíté­kok megteremtésével. A népgazdaságoknak a mű­ködésükhöz és fejlődésükhöz elengedhetetlen nyersanyagok­kal, energiával és energiahor­dozókkal, technikával való terv­szerű, megállapodások szerinti ellátása növeli a tagországok gazdálkodásának biztonságát Együttműködésiünk a KGST-ben erős támaszt jelent számunkra a tőkés országokban végbeme­nő gazdasági válság pusztító hatásaival, o nemzetközi piaci helyzet bizonytalanságaival szemben. Ugyanakkor az egész világgazdaságnak növekvő je­len,töségű stabilizáló eleme. A KGST-tagországok fejlődése, a KGST-n belüli együttműködés erősítése és további kiterjesz­tése nem szűkíti1, hanem bővíti a kölcsönösen előnyös gazda­sági kapcsolatok lehetőségét a földkerekség minden részével, a fejlett tőkés országokkal, a fej­lődő világgal is. E .növekvő és bővülő lehetőségek mind jobb kihasználása’, o gazdasági, ke­reskedelmi kapcsolatok további gazdagítása o szocialisto integ­ráció tagországai és a világ más országai között o világgaz­daság helyzetének javulását eredményezné. A TASZSZ interjúja Marjai Józseffel Moszkva és Luanda Csütörtök esti kommentárunk. Angola ma ismét a nemzetközi figyelem középpontjában van. A héten lezajlott magas szintű szovjet—angolai tárgyalások meg­erősítették a fiatal afrikai állam és a szocialista nagyhatalom kapcsolatát, több olyan megállapodás született, amely hozzájárul­hat Angola gazdasági fejlődéséhez. A megállapodások — összhangban a két állam barátsági és együttműködési szerződésével — a közép- és hosszútávú gaz­dasági, műszaki és kereskedelmi együttműködést szabályozták. A felek megvitatták az SZKP és az MPLA-Munkapárt viszonyát is. Lucio Lara, aki az angolai küldöttséget vezette, hangsúlyozta, hogy a mostani megbeszélések hozzájárulnak a két ország baráti kapcsolatainak erősítéséhez. Angola eddig is gyümölcsöző együttműködést folytatott a Szovjetunióval: sok ezer szovjet szakértő segíti a gazdasági mun­kát, pedagógusok vesznek részt a szakemberképzésben. A Szovjet­unió támogatást nyújt Angolának honvédelmi képessége fejleszé- séhez is. Erre azért van szükség — s erre a tárgyalásokon is rámutattak — mert Angola továbbra is ki van téve a dél-afrikai rendszer agressziv támadásainak. Az elmúlt évben több alkalommal is betörtek Namíbiából angolai területre, városokat romboltak le, békés polgári lakosokat gyilkoltak a fajgyűlölő rezsim fegyveresei. Ez az oka annak, hogy továbbra is Angolában vannak a kubai katonák, akik annak idején azért érkeztek az országba, hogy elhárítsák a dél-afrikai agressziót. Gondot okoznak a fiatal népi rendszernek az ellenforradalmi bandák is. Nyílt titok, hogy nem csak Pretoria, de az Egyesült Államok is támogatja Jonas Savimbi Unita nevű szervezetét. Ez a terrorcsoport lényeges eredményt nem tud elérni, de tevékenységével gátolhatja a normális építőmunkát. Angola függetlenségének éveiben még egy hónapnyi nyugalmat sem kapott, s valószínű, hogy a támadások tovább folytatódnak. Erre utalt az is, hogy Savimbit kiemelt fogadtatásban részesítették tavaly decemberben, amikor Washingtonba látogatott, s az amerikai kongresszus eltörölte azt a törvényt, amely megtiltotta az Angolába irányuló fegyverszállításokat. Az angolai kormány tárgyalásokat kezdeményezett az Egye­sült Államokkal is. A múlt héten (Paulo Jorge külügyminiszter Cocker amerikai külügyi államtitkárral találkozott Párizsban. Itt ismét elhangzott az amerikai felhívás: a luandai kormány egyez­zen ki Savimbivel és távozzanak a kubaiak. Az angolai megnyil­vánulások egyértelműek: ilyen alkura a diplomáciai kapcsolat fel­vételéért cserébe sem hajlandók. MIKLÓS GÁBOR Befejeződtek a szovjet—angolai tárgyalások. A képen jobb ol­dalt a negyedik Nyikolaj Tyihonov, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke, balról Lucio Lara, az angolai MPLA PB tagja, kb-titkára, a küldöttségek vezetői. (Telefoto — TASZSZ—MTI—KS) Január 26-án Gromiko-Haig találkozó Moszkvában hivatalosan be­jelentették, hogy Andrej Gro- miko szovjet külügyminiszter ja­nuár 26-án Genfben ismét ta­lálkozik Alexander Haig ame­rikai külügyminiszterrel. A ta­lálkozó célja, hogy folytassák a múlt év szeptemberében New Yorkban megkezdett eszme­cserét. A szovjet fővárosban rámu­tatnak: a szovjet fél a meg­beszélésen a legfőbb célnak azt tekinti, hogy megállapodás jöjjön létre a hadászati fegy­verek korlátozásáról folytatott tárgyalások felújításáról. Ezek □ megbeszélések annak idején az Egyesült Államok hibájából szakadtak félbe, s a világ köz­véleményének jelentős része sürgeti az újbóli párbeszédet erről a rendkívül fontos, a vi­lág békéjét nagymértékben befolyásoló témáról. A külügy­miniszteri találkozó arra is mó­dot adhat, hogy előremozdít- sák az európai nukleáris fegy­verekről Genfben már megkez­dett tárgyalásokat. A szovjet külügyminisztérium­hoz közelálló körök hangoztat­ják, hogy a szovjet vezetés vé­leménye szerint nemcsak érde­mes, hanem kell is ilyen tár­gyalásokat folytatni, hiszen ez jelenti azt az utat, amelyen haladva el lehet kerülni a nuk­leáris háború fenyegető veszé­lyét, esély nyílik a fegyverke­zési verseny megfékezésére. A tények bizonyítják majd be, hogy ki tekinti komoly le­hetőségnek az ilyen tárgyalá­sokat, s ki akar ezzel csak fi- gyelemeltereló manővereket folytatni? — hangoztatják a szovjet külügyminisztériumhoz közelálló körökben. PANORÁMA BUDAPEST Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csü­törtökön a főváros XIX. kerüle­tébe, a 60 ezer lakosú Kispest­re látogatott. Megtekintette a kerület két évtizedre tervezett rekonstrukciós programjának már megvalósult eredményeit, a XIX/9-es körzeti pártszervezet székhazában beszélgetést foly­tatott a pártszervezet vezetősé­gének tagjaival. Délután a Vö­rös Csillag Gépgyárban tett lá­togatást. Németh Károly prog­ramja a kerületi pártbizottság székházában a végrehajtó bi­zottság tagjaival folytatott kö­tetlen beszélgetéssel zárult. PÁRIZS Január 18—21. között Párizs­ban tartózkodott Horn Gyula, az MSZMP KB Külügyi Osztá­lyának helyettes vezetője. Ta­lálkozott Jacques Huntzingerrel, a Francia Szocialista Párt vég­rehajtó bizottságának tagjával, külügyi titkárral, Maxime Gre- metz-cel, a Francia Kommunis­ta Párt Politikai Bizottságának tagjával, a központi bizottság titkárával, továbbá a külügymi­nisztérium képviselőjével.

Next

/
Thumbnails
Contents