Tolna Megyei Népújság, 1982. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-20 / 16. szám

1982. január 20. ^NÉPÚJSÁG 3 Felsőnyéki változások Olvasószoba az iskolában, ahol ottjártunkkor éppen órát tar­tott Véber Györgyné tanárnő Pillanatkép az öregek napközi otthonából Nem „elvárás" — lehetőség ! Az erősebb segítse a gyengét Beszélgetés dr. Vendégh Ferenc mezőgazdasági* és élelmezésügyi miniszterhelyettessel Decemberben Felsőnyéken járva Mayer Pál, a helyi Egyet­értés tsz szőlészeti ágazatveze­tője beszélgetésünkkor megem­lítette: egy évfolyamtársa annak idején többek között cl 'felső- nyéki sártól riadt vissza', s azért nem jött ide dolgozni. De azóta sok változás történt a faluban, és lehet, hogy most már ő is másképpen döntene. A sár — persze — kevésbé fagyos időben ma sem hiánycikk megyénknek ezen az északi településén, ám érdemes belepillantani a község jelenlegi életébe. Január köze­pén megtettük ezt. — Zsákutca végén van ez a fa!!u — mondja V. Szabó József, aki a tanácsok megalakulása óta tagja a község vezető tes­tületének —, de jövőre elkészí­tik a Szabaidhídvégre vezető cszfaltutat. Ugyanis jelenleg ezt az „eldugott” községet csupán egyetlen kövesül köti össze — Iregszemcsén át — más telepü­lésekkel. iHa a térképre pillant az em­ber, láthatja': légvonalban vagy földúton nincs messze innen se Siófok, se Székesfehérvár, aho­vá érdemes elmenni olykor pél­dául vásárolni. De földúton ne­kivágni?! — Gyerekkoromban biciklivel jártam a Balatonhoz — emlék­szik vissza a tanácstag, s ismer­teti mindjárt „felajánlását” is, miszerint a több évtizede elő­ször megígért 4—5 kilométeres bekötő utat — amint az elkészül - egy hordó borának végiggurí- tásával fogja még simábbá egyengetni.. . — Felsőnyék lakosainak száma évről évre csökken — tájékoztat a tanácsnál Hartung Rudolfné népesség-nyilvántartó, s ada­tokkal erősíti meg' állítását. Az Új Magyar Lexikon első kiadá­saikor még 2040-en, a kiegészí­tő kötet megjelenése idején 1810-en laktak <t faluban, s íme a lélekszám alakulása 1979-től: 1614, 1575, 1536, 1515. - Pedig — és ezt most már anyakönyv­vezetői minőségében mondja — a születések számát általában nem haladja meg a halálozá­soké. Családostól költöznek el az emberek, akiknek itt a lég na­gyobb — s majdnem egyetlen — munkavállalási lehetőségük a tsz-ben adódik. Mert a tamási Orion itteni részlegének csupán 15 dolgozója van, s ezenkívül a kereskedelmi egységekben, a takarékszövetkezeteknél találha­tó munka', no meg az iskolában és a napköziben, amelyekben — mint büszkén állítják — nincs képesítés nélküli pedagógus. Mindenki nem mehet a tsz-’be sem, ezért például Veszprémbe reggelente 5 árakor tele busz indul, s Siófokra és Fornádra ugyancsak, és sokan utaznak naponta ingázva Tamásiba', s Székesfehérvárra is. A nyolcadik osztályt elvégző diákok általá­ban kollégisták lesznek, mint­egy 80 százalékuk szakmunkás- tanulóként képezi magát. iKneisz Ilona, az iskolái igaz­gatónője mondja: — A tantestületben majdnem mindenki nyéki. Száznegyvenki- lenc tanulónk vara, s az óvodába hetvenketten járnak, örömmel újságolhatom, hogy tavaly a szülők és a gyerekek 1874 óra társadalmi munkát végeztek. — Hol vannak a Mayer Pál ál­tal említett változások? — teheti fel a kérdést az olvasó.. Feltet­tük mi is, és Cseke István, a ta­nács gazdálkodási előadója így válaszolt: — Felsőnyék utcáin ma már egy 280 méteres szakaszt kivéve mindenütt, mindkét oldalon szi­lárd a burkolat, ami összesen 14 ezer 617 méter. De az idén megépül a Marx utcában is az a bizonyos hiányzó 280 méter. Hetven'háromban elkészült a törpevízmű; a felsőtagozatos is­kola 1966-ban épült, az alsóta­gozatost pedig tavaly újíttattuk fel. Az orvosi rendelő és lakás átadási ideje 1968.,, s van egy üzletházurak és egy művelő­dési otthonunk is. Ez utóbbiban hetente kétszer vetítéseket tar­tanak (itt vannak aiz iskolai testnevelési órák is), a fiatalok pedig a presszóban diszkózhat- nak. — A nagyon fontos új utat hány személyautó „várja”? — Mintegy 200. Ami az autó­sokat illeti: egyre nagyobb sza­bású ügyességi versenyeket ren­dezünk, sőt szeretjük a terep- versenyt is, de természetesen az e célra alkalmas külön pályán, s nem az országúton — mondja Cseke István, aki egyébként a helyi horgászegyesületben tit­kárként tevékenykedik,. Tavaly sok társadalmi munkáit végez­tek egy horgásztó kialakítása­kor, például a zsilipnél, a part- védelem során, s eljártak leha­lászásokra máshová, és a mun- kadíjukért cserében élőhalakat hoztak el saját tavukba. Nem sajnálták ezeket újból vízbe dobni, pedig volt közöttük két és fél kilós is.i fgy az idérameg- kezdődhet az első igazi hor­gászszezon, s az első bungalók, horgásztanyá'k építése-. Felsőnyék és M-agyarkeszi kö­zött — mint Mayer Páltól tudom - a tsz 100 hektár teraszos sző­lőt telepít, amelynek talajrende- zési munkái jelenleg is tarta­nak. Korábban zártkertek voltak itt, no meg elhanyagolt parlag­földek:. Az Egyetértésnek 1985- re már 206 hektár szőlője lesz, amit akár az új úton is- lehet majd szállítani. Mert itt szinte minden össze­függ az úttal, illetve hiányával, s végső soron bizonyára az el­vándorlás is. Ma még a> közép­korúak közül is el-elköltöznek Felsőnyékről, ahol pedig példás módon gondoskodnak az idősek­ről. Tavaly avatták az öregek napközi otthonát, s igen jól ér­zi itt magát a 80 éves Bódis Jánosné és a. 82 esztendős Se- gesdi Lajosné is, Tévét néznek, rádióznak, beszélgetnek, kézi­munkáznak, olvasgatnak — je­lenleg húszán, Természetesen ők is jelen akarnak lenni V., Szabó József nevezetesnek ígérkező hordógurításakor. VITASZEK ZOLTÁN Fotó: Kapfinger András. Állandó téma a differenciált­ság és a differenciálódás. Ez a jelenség, mint a gazdálkodás természetes kísérője, a mező- gazdaságban összetettebb, na­gyobb mértékű és sok tekintet­ben más természetű, mint a népgazdaság egyéb területein. A termelés objektív feltételei­nek különbözősége — közöttük is elsősorban a földminőség, az éghajlati és domborzati viszo­nyok, az ismétlődő természeti csapások — miatt azonos mun­ka mellett is jelentős eltérés van a termelési eredmények­ben. Az ezzel kapcsolatos gon­dokról, nehézségekről beszél­getett munkatársunk dr. Ven­dégh Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyet­tessel. — A „kedvezőtlen adottsá­gok között gazdálkodó üzem" címszó alatt nem néhány eldu­gott hegyi lalu vagy alföldi ta­nya húzódik meg csupán, ha­nem a termelőszövetkezetek egy harmadáról, a mezőgazda- sági termelés egynegyedéről van szó. A szabályozók módosí­tása során figyelembe vették-e ezt a körülményt? — A gazdálkodás eltérő fel­tételeit az ágazat szabályozó rendszerének kialakításánál és továbbfejlesztésénél mindig számításba vettük. A kedvezőt­len adottságú nagyüzemek már az elmúlt évtizedben is megkü­lönböztetett állami támogatás­ban részesültek. Szeretném azonban azt is leszögezni, hogy a megkülönböztetett támogatás egy hektárra jutó összege így sem érte el a többi szövetkezet átlagát. — Milyen eredményt hoztak az eddigi intézkedések? — A kedvezőtlen adottságú területeken gazdálkodó üzemek egy része nemcsak megerősö­dött, hanem képessé vált meg­különböztetett támogatás nélkül is eredményes gazdálkodásra. Miraegy 100 szövetkezet azon­ban sajnos ma is ismétlődően veszteséges, 70—80 gazdaság pedig igen alacsony jövedelme­zőséggel termel. Hozzá kell azonban tennem, hogy a nehe­zedő külgazdasági viszonyok­hoz igazodó gazdaságpolitika a mezőgazdasági üzemek sza­bályozó rendszerében is kife­jeződött. Az utóbbi két évben a » már említett 170 kedvezőtlen adottságú üzemen kívül további mintegy 200 termelőszövetkezet is csaknem elvesztette a koráb­ban is gyenge versenyképessé­gét. Kohászati tervek A kohászati vállalóitok idei tervei olyan piaci előrejelzések­re épülnek, amelyek szerint a recessziós helyzet nem romlik tovább, sőt, előreláthatóan már a második félévtől nő a keres­let az ilyen jellegű termékek iránt, s az árak is emelkedni fognak a világpiacon. így vár­hatóan a magyar vaskohászat túljut a mélyponton, ami miatt 1981-ben csaknem a felére csökkent ci kohászati üzemek gazdasági eredménye az előző évhez képest. A Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés összesítéséből kitűnik, hogy a vaskohászat körülbelül 6 százalékkal kívánja termelését növelni ebben az évben, de ez a szint még mindig messze el­marad a'z 1979-es teljesítmény­től. 1980 második felében ugyan­is 6 százalékkal, tavaly pedig to­vábbi 4—5 százalékkal kénysze­rült az ágazat csökkenteni ter­melését a piaci pangás hatá­sára'. Az idén o belföldi kereslet is némiképpen nő majd a kohá­szati áruk iránt, ugyanis a fel­mérések szerint kimerülőben vannak az ipar- és a termelő­eszköz-kereskedelmi vállalótok készletei. A hazai acélqvártás bővülésével csökken a nemzet­közi félkésztermékcsere, mert vaskohászatunk már jobban el tudja látni alapanvaaqal és fél- qyárimán nyal a feldolgozó ága­zatokot. — A „gyengébb" tehát nem egyszerűen pénzügyi okokra ve­zethető vissza, hanem ezek sze­rint számos más tényező is köz­rejátszott? — Nem volnánk tárgyilago­saik, ha egyoldalúan csak a tá­mogatás mértékében keresnénk a gyenge eredmények ókát, az ugyanis szinte minden esetben több, egymást erősítő tényező együttes hatása. E gazdaságok­ra jellemző az átlagosnál gyen­gébb földminőség és sok eset­ben az ismétlődő ár- és belvíz­kár. Mintegy száz szövetkezet­nél a vezetés, az üzem- és mun­kaszervezés színvonala, az adottságoknak nem megfelelő termélési szerkezet, a munka- és technológiai fegyelem lazasá­ga stb. is részes a tartósan gyenge eredményű gazdálko­dásban. Kiemelem, hogy a szö­vetkezeteknek ebben a köré­ben a vezetés és a szakember- ellátás hiányosságai hatványo­zottan jelentkeznék. — Mi tette indokolttá, hogy éppen most nyúljanak határo­zott kézzel ehhez az üzemcso­porthoz; most, amikor meglehe­tősen hiján vagyunk a fejlesz­tési lehetőségeknek? — A mezőgazdaság előtt ál­ló feladatók szükségessé teszik, hogy a jelenleg alacsony jöve­delmű termelőszövetkezetek is nagyobb részt vállaljanak a termelés gazdaságos növelésé­ből. Enél'kül ugyanis a gabona- termesztés és a hústermelés tervezett növekedési üteme nem érhető él. A jövedelmező ter­melés feltételeinek megteremté­se tehát nemcsak e szövetke­zetek és az itt élő népesség jövője, hanem az ágazat ter­melési, ellátási és exportfel- adatainak teljesítése szempont­jából is rendkívül fontos. A komplex meliorációs programok gyorsítása, a termőföld jelenle­ginél teljesebb körű és éssze­rűbb hasznosítása, a gépellá­tottság javítása mellett, az érin­tett területeken a foglalkozta­tottságot az eltartó képesség­hez kell igazítani. A mezőgaz­dasági termelésben ésszerűen nem foglalkoztatható munka­erőt ipari és egyéb tevékenysé­gekben kéll lekötni. Ez utóbbit szolgálja például az a rendel­kezés, ami szerint a kedvezőt­len adottságú üzemek az alap- tevékenységen kívüli tevékeny­ségük bővítéséhez igénybe ve­hetik a termélési adóból vissza­fizethető fejlesztési hozzájáru­lást. Megszűnik emellett a me­zőgazdasági-ipari és az ipari- mezőgazdaság'i termelőszövet­kezeti kategória és az ezzel együttjáró termelési adó, vala­Az építőanyag-ipar legfonto­sabb feladata az idén, hogy a keresletnek megfelelően gon­doskodjon az építők anyagellá­tásáról. összességében a terme­lés 1 százalékos növelésével számolnak, ám ezen belül fő­ként a lakosság építkezéseihez és ci felújításokhoz szükséges anyagok, többségükben szak­ipari termékek kínálatát bőví­tik. Az alapvető építőanyagok­ból összességében a kínálat na­gyobb a keresletnél, ezért a vá­laszték bővítésére és a. termé­kek minőségének javítására tö­rekednek. A hazai termelésen túl 815 ezer tonna cementet szocialista partnerektől szerzünk be, s en­nek túlnyomó része a belkeres­kedelem közvetítésével ai lakos­sági építkezések ellátását szol­gálja. A beremendi új üzem be­lépésével bővítik a keresett mészhídrát hazai termelését, s a kiegyensúlyozott ellátás érdeké­ben még külföldről is behozunk 30 ezer tonnát. 'Falazóanyagból várhatóan ugyanannyira lesz szükség mint tavaly, de a vá­lasztékot bővítik kis téglagyártó üzemek jobb ki használ ásóval. Gazdagítják a kínálatot az energiatakarékos, a szokásosnál jobb hőszigetelő thermoton és uniform ikézi falazóblokkal, mint — a budapesti agglome­ráció kivételével — a megyei városokban gazdálkodó nagy­üzemek többlettermelési adója. — Végső soron a mezőgazda- sági termelés fejlesztéséről van szó, konkrétan mit tesznek en­nek érdekében? — A termélési szerkezet ész­szerű, hatékony átalakításának ösztönzése érdekében a kedve­zőtlen adottságúnak minősített, valamint az átlag 17 aranykoro­nát meg nem haladó szántóte­rületű mezőgazdasági nagy­üzemek több fontos termékre külön árkiegészítést kapnak. Ennek mértéke differenciált, né­hány terméknél elérheti az ár­bevételnek akár a 25 százalékát is. De például a leggyengébb földeken gazdálkodók 39 szá­zalékos árkiegészítést kapnak a kalászos gabona értékesítése után. Ez nemcsak a 15 millió tonnás gabonatermelési cél el­érését szolgálja, hanem azt is, hogy azokban a gazdaságok­ban is többet törődjenek az alaptevékenységgel, ezen belül a növénytermesztés most már gazdaságossá váló hozamnöve­lésével, ahol eddig erre pénz­ügyi okok — a melléktevékeny­ségből származó jövedelem — nem késztették a gazdaságokat, És ami nagyon fontos: az árki­egészítés akkor is jár, ha a nagyüzem például a saját ter­melésű takarmányt a kisterme­lőknek adja el. A vásárolt ta­karmány értékével azonban az árkiegészítés alapját csökken­teni kell. A 17 aranykoronánál kisebb értékű földdel gazdálko­dó tsz-ékben elsősorban a tö­megtakarmányra alapozott ál­lattenyésztési ágazatokat indo­kolt fejleszteni, ezért a juh- és szarvasmarha-állomány forgó- eszközigényét nem a fejlesztési, hanem az üzem számára gya­korlatilag zárolt, kötelező tor­ta lékaláp bál lehet majd finan­szírozni. Mindemellett, hogy az „erős segítse a gyengét" ne csak elvárás legyen, 1982 janu­árjától lehetőség nyílik arra is, hogy ha egy erős gazdaság bármilyen jellegű közös vállal­kozásba fog egy gyengével, ak­kor a közös vállalkozás teljes nyeresége, hangsúlyozom: a teljes nyeresége, a gyengébb téeszére érvényes — általában alacsonyabb — adó alá esik. Mindezek alapján úgy gondo­lom, 1982-től olyan feltételrend­szert teremtettünk, hogy ha az üzemek kihasználják lehetősé­geiket, akkor a gazdálkodás színvonalának emelésével a személyes jövedelmek növelésé­nek alapjait is megteremthetik. BONYHÁDI PÉTER amelyek mérete 5—6 kisméretű téglának felel meg. 'Növelik a színezett és mázas tetőcserép, a színes azbesztce­ment hullámlemez hazai terme­lését szocialista importtal egé­szítik ki, s így 2,6 millió négy­zetméter 'hullámlemezt vásáro­lunk a szovjet partnerektől. A porcelángyárak az idén 3,9 mil­lió négyzetméter falburkoló csempét szállítanak a belkeres­kedelemnek, további 700 ezer négyzetméter csempét pedig a választék bővítésére külföldről szerzünk be. Kerámia padlóbur­koló lapból az idei termelés mérsékeltebb lesz a tavalyinál, mert a hódmezővásárhelyi üzem a mettlaahilap gyártásáról át­tér az igényesebb és szebb má­zas padlólap előállítására. A termeléskiesés pótlásáról im­porttal gondoskodnak. Az építőanyag-ellátást és a választék szélesítését segítik az idén befejeződő beruházások. Egyebek között a,z energiataka­rékos proton-tégla gyártásának, a folyami kavicskotrás és szál­lítás fejlesztésének, a kazincbar­cikai gázbetongyár rekonstruk­ciójának és a, herendi porce­lángyár nyersanyaggyártásának korszerűsítését fejezik be ebben az évben. Bővül az építőanyagok választéka Több szakipari termék Nyolcán dolgoznak az Orion-részlegben, heten pedig hazavi­szik innen a munkát

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents