Tolna Megyei Népújság, 1982. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-17 / 14. szám

S^PÜJSÀG 1982. január 17. Ezt hozta a hét a külpolitikában Hétfő: A NATO rendkívüli tanácsülése beavatkozó jellegű, lengyel- és szovjetellenes határozatokat fogad el Brüsszelben. — Tüntetés Ghánában az új vezetés támogatására. — Az Olasz Kommunista Párt KB ülése. Kedd: Haig amerikai külügyminiszter Egyiptomot, majd Izraelt keresi fel a palesztin autonómia tárgyalások ügyében. — Washington és Peking nézeteltérései a tajvani fegyverszál­lítások ügyében. Szerda: Szovjet—lengyel külügyminiszteri tárgyalások Moszkvában. — Váratlan francia—nyugatnémet villámcsúcs — Pártértekezlet Hanoiban. Csütörtök: Külügyminiszterünk, Púja Frigyes Londonban folytat megbeszéléseket, majd az izlandi fővárosba utazik. — Tanácskozások Namíbiáról. — Zsivkov Bukarestben. — Reagan találkozik az új ENSZ-főtitkárral. Péntek: Khaddan Szíriái külügyminiszter Gromikóval tár­gyal a szovjet fővárosban. — A Biztonsági Tanács elhalasztja a szavazást a Golan-vitában. — összehívják a lengyel szejm ülését, a konszolidáció újabb jelei. — Folytatódtak a tárgyalá­sok Genfben az európai nukleáris fegyverzetről. Szombat: összeütközések Guatemalában és Salvadorban. — Előkészületek a finn elnökválasztásra. A hét 3 kérdése 1. Milyen visszhangot eredményeztek a NATO rendkívüli tanácsülésének beavatkozó jellegű határozatai? Varsóban ismét játszanak a színházak és a mozik, nyitás­hoz készülődnek az egyetemek, s a hónap végére összehívták a szejm ülésszakát. Az élet normalizálódásának fontos mutató­ja a napi szén-jelentés is, az idei esztendő első két hetében sikerült, viszonylagos eredményként, elérni az 1978-as szintet. Ha ezt tartani képesek — az egész évre kivetítve — csaknem húszmillió tonnás többletet, exportálva mintegy 1,6—1,8 millió dollárt jelentene. Természetesen a helyzet változatlanul nem könnyű és sok a gond. Növekszik a nyugati pénzintézetek nyomása a 28,5 milliárd dollárt kitevő lengyel adósságok ügyében; energia- és alkatrészhiány akadályozza a munkát; a szükségállapot sok mindenben korlátokat szab; vita folyik a hogyan továbbról; s meg kell küzdeni a haragvó elemekkel, a jeges árral is. Lengyelország barátai, az európai béke hívei, de széle­sebben véve a józan megfontolások és a reálpolitika követői elégedetten nyugtázhatják a kibontakozás sokasodó jeleit. Nem Így a NATO-körök: azok, akik reményeiket az anarchiá­ban és Lengyelország teljes állami szétesésébe vetették, dü- hödten és érzékenyen szisszennek fel. Akik em győztek a „kül­ső beavatkozástól" óvni, a lengyel megoldás láttán most ma­guk nyúlnak a beavatkozás eszközeihez. A brüsszeli rendkívüli atlanti tanácsülésen tizenhatpontos lengyel- és szovjetellenes intézkedéssorozatot fogadtak el. Nem egységesen: Görögor­szág hivatalosan is elhatárolta magát több ponttól, mások nem emeltek szót Washington szankciói ellen, de maguk nem kí­vánják követni azokat. Az ellentétekre vallott a hirtelen össze­hívott francia—NSZK villámcsúcs is, amelynek során Bonn keleti politikájának lényegbeli folytatását helyezte kilátásba. A NATO-határozatok mindenképpen fokozták a feszültsé­get és rontották a légkört. Ezért részesültek határozott vissza­utasításban a moszkvai szovjet—lengyel külügyminiszteri talál­kozón, de hasonló véleményt hangoztatott kontinensünk sok vezető politikusa, keleten és nyugaton egyaránt. Az atlanti beavatkozási törekvéseket el kell vetni a lengyel nép és egész európa érdekében — ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az ameri­kai sajtó által is „tűszúrásokként" jellemzett szankciók nehe­zíthetik a helyzetet bizonyos területeken, de valamiféle átütő sikerben Washington sem bizhat. (Ugyancsak az amerikai sajtó hajlik annak megállapítására, hogy az egyoldalúan tájéko­zódó amerikaiakat valóságos sokk-ként érte a lengyel meg­oldás: az elnök és köre a „határozottsággal" a bírálatokat is le akarja szerelni, s eleve kordában szeretné tartani szö­vetségeseit.) A szocialista közösség, a beavatkozás elutasításával egy- időben, változatlanul kész az ésszerű párbeszédre. A héten Genfben folytatódtak a szovjet—amerikai tárgyalások, s re­mélhetően sor kerül a tíz nap múlva esedékes szovjet—ame­rikai külügyminiszteri találkozóra is. A kelet—nyugati kapcso­latrendszer fenntartásában, a maga lehetőségeihez és eszkö­zeihez képest, hazánk is szerepet vállal: a magyar külügymi­niszter a héten két európai NATO-tagállam fővárosában, Lon­donban és Reykjavikban tett látogatást, az érthető viták mel­lett a közös érdekű, kölcsönösen előnyös érintkezési pontokat kutatva. Az olasz rendőrség megfeszített erővel nyomoz a Vörös Brigá­dok által elrabolt amerikai tábornok, Dozier után. Képünkön: közúti ellenőrzés Veronában. 2. Mi a jelentősége a finn elektor-választásoknak? Ahány ház, annyi szokás: ha a finn elektor-választások jelentőségével foglalkozunk, először is tisztázzuk, miről dönte­nek a sok ezer tó országában? A tét a köztársasági elnök személye és a soron kívüli választást Kekkonen betegsége, az aktív munkából való tartós kiesése követelte meg. Az államfői tisztség azért olyan jelentős Finnországban, mert az alkotmány szerint az elnök a külpolitika meghatározója, s éppen Kekko­nen adott rá példát, hogy ez kisugárzik a határokon túlra is, jótékony hatást gyakorolhat egész földrészünkre. Az elnököt azonban nem közvetlenül választják, hanem 301 elektort jelölnek ki. Ezek az elektorok valamelyik jelölt támogatásának programjával lépnek fel. de a későbbiek során nem kötelesek mindvégig erre a személyre szavazni. Gyakor­latilag ez úgy fest, hogy a január 26-i első fordulóban tucatnyi jelölt indul, ha senki nem szerez többséget, vagyis 151 elektori szavazatot, akkor a második fordulóban hasonló a felállás. A harmadik szavazási szakaszban azonban már csak a két vezető jelölt méri össze erejét, s ha ismét nincs döntés (előfordulhat tömeges tartózkodás is), esetleg új, addig kívülálló jelöltek is nevezhetők. A bonyolult folyamatot azért kellett röviden összegezni, mert így világos, hogy a számos jelöltből a szociáldemokrata Koivistvo, valamint a centrumpárti Virolainen látszik legesé­lyesebbnek, de nem zárják ki, patthelyzet esetén, a szintén centrumpárti Karjalainen bevonását sem. Valamennyi komo­lyabb jelölt az eddigi külpolitika fenntartása,' a szovjet—finn jószomszédi kapcsolatok megőrzése mellett száll síkra: e ke­reten belül különböző személyek jelenthetnek kisebb árnyalati különbségeket. Az első jelentésekkel ellentétben túlélte repülőgép-balesetét a malaysiai külügyminiszter. Képünkön: Ghazali Shafie, akiről kezdetben azt jelentették, hogy halálát lelte repülőgépe le­zuhanásakor. 3. Mi történt a héten a közel-keleti válsággal kapcso­latosan? Időnyerésre játszott a Közel-Keleten a héten az amerikai diplomácia. Ezzel némi haladékot nyert ugyan, de a valódi megoldásokhoz változatlanul nem került közelebb. Haig kül­A héten tovább folytatódott a vita a világszervezet Biztonsági Tanácsában Izraelnek a Golan-fennsik bekebelezéséről hozott döntéséről. Képünkön: Terzi, a Palesztinái Felszabaditási Szer­vezet ENSZ-képviselője szólal fel. ügyminiszter Izraelben és Egyiptomban járt a Palesztinái auto­nómia tárgyalások ügyében, de csupán azt érte el, hogy a megbeszélések nem szakadtak meg, s a hónap véggén újra a térségbe utazik majd. E tárgyalásokon eleve gazda nélküli számítás folyik, hiszen a palesztineket nem vonták be a pa­lesztin-vitába, csakhogy a különben illetéktelenek sem tudnak maguk között megegyezésre jutni. Kairó számára nagy fele­lősséget és tehertételt jelentene, ha a „palesztinok nevében" bármibe beleegyezne, s a jelek szerint ezt a mai vezetés job­ban érzi Szadatnál. A Biztonsági Tanács Golan-vitájában a most kezdődő hétre tevődött át a szavazás. Egy jordániai javaslat szerepel napirenden, de Washington ezt sem fogadná el, s a jelenlegi formájában megvétózná. Nyilván ezt elkerülendő törekedtek a halasztásra. Előbb-utóbb azonban mégis véleményt kell nyilvánítani, különösen annak fényében, hogy Damaszkusz je­lentős politikai támogatást kapott'Khaddam moszkvai útja so­rán. A Golan izraeli bekebelezése hozzájárulhat ahhoz is, hogy folytatódjék a felfüggesztett arab csúcsértekezlet, hiszen általában felélénkítette az arab politikát. Washington kényel­metlen dilemmával küzd: Izraellel szemben is, a középtől jobb­ra álló arab országokkal is, meg akarná őrizni kapcsolatait, dehát saját magát hozta lehetetlen helyzetbe... RÉTI ERVIN Kitüntetési ünnepségek (Folytatás az 1. oldalról.) gának üdvözletét, szólt a mun­kásőrség történelmi szerepéről, belpolitikai feladatainkról, és a nemzetközi reakció feszültség­keltő törekvéseiről. A mi erőfeszítéseink is hoz­zájárultak ahhoz, hogy a fe­szültebb nemzetközi helyzet el­lenére fennmaradt a szocia­lista és a tőkés országok közötti politikai érintkezés — mondot­ta végezetül a Központi Bizott­ság titkára, s felfűzte a magas kitüntetést az egység zászlajára. Kiskunhalas Kiskunhalason a járási-városi Brinkus Lajos Munkásőrzászló- alj a Fémmunkás Vállalat üzemcsarnokában tartotta az ünnepélyes egységgyűlését. Szabó Miklós, a kiskunhalasi járási-városi pártbizottság első titkára emlékezett meg a testü­let életrehívásának körülmé­nyeiről, majd Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára adta át az érdem­rendet. A Központi Bizottság titkára egyebek között hangsúlyozta: — Az elmúlt negyedszázad alatt sokat változott, fejlődött szocialista hazánk. Leraktuk a szocializmus alapjait, s ma már a fejlett szocialista társa­dalom építésén munkálkodunk. A Magyar Szocialista Munkás­párt politikája az eltelt kél és fél évtized alatt jól vizsgázott az élet gyakorlati próbáján. Politikánk a dolgozó milliók ér­dekeit kifejező nyílt, őszinte, marxista—leninista politika. Salgótarján A salgótarjáni József Attila Művelődési Központban meg­rendezett ünnepi egységgyűlé­sen Szalai László, a városi pártbizottság első titkára szólt a zászlóalj tevékenységéről, majd Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mon­dott beszédet. Elöljáróban át­adta a Központi Bizottság üd­vözleté): a Kun Béla Munkásőr- zászlóalj személyi állományá­nak és vezetőinek. Ezt köve­tően a Politikai Bizottság tag­ja hazánk gazdasági eredmé­nyeiről és néhány időszerű fel­adatáról szólt. Beszéde végeztével a Politikai Bizottság tagja a munkásőr- zászlóalj lobogójára feltűzte a Vörös Csillag Érdemrendet. PANORÁMA BUDAPEST Zbigniew Madej, a Lengyel Népköztársaság miniszterelnök­helyettese, az állami tervbizott­ság elnöke, január 15-én és 16-án Budapesten megbeszélé­seket folytatott Marjai Józseffel, a kormány elnökhelyettesével a két ország közötti gazdasági kapcsolatokról, az árucsere­forgalom időszerű kérdéseiről, a gazdasági együttműködés fejlesztésével összefüggő közös feladatokról. Zbigniew Madejt fogadta Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke. REYKJAVIK A festői környezetben fekvő Pessastathir elnöki rezidencián Púja Frigyes magyar külügymi­nisztert fogadta Vigdis Finnbo- gadottir izlandi államfő. Az elnökasszony meleg szavakkal köszöntötte az izlandi hivatalos látogatáson tartózkodó vendé­get és kíséretét. Az izlandi ál­lamfő üdvözletét küldte a ma­gyar népnek. Rajt a Mundialon Szombaton este a sportvilág Madridra figyelt, A több mint 300 selejtező utáVi a 24-be ju­tott csapatok sorsolását készí­tette el a szervező bizottság a kongresszusi palotában, amely napokkal ezelőtt még politikai tanácskozás színhelye volt, s ahol nem kisebb kérdésről ha­tároztak, mint a békéről és a biztonságról. A váltóbotot szom­baton a futballsport vezetői vet­ték át és meghatározták, hogy milyen legyen a továbbiakban a XII. világbajnokság menet­rendje. A nyugatnémet Hermann Neuberger bejelentette, hogy megállapodtak a végleges ki­emelésben, abban is, hogy a csoportok élére helyezendő együttesek (volt világbajnokok és a házigazda) melyik cso­portban és hol játszanak, s melyik sorsolási számot kap­ják. Eszerint: 1. csoport: Olaszország (sor­solási száma 1.), Vigóban ját­szik. 2. csoport: NSZK (5), Gijon. 3. csoport-: Argentína (9), Ali­cante. 4. csoport: Anglia (13), Bil­bao. 5. csoport: Spanyolország (17), Valencia. 6. csoport: Brazília (21), Se­villa. Nagy taps köszöntötte a zsú­folt teremben a trónörökös Fe­lipe 'herceget, a spanyol király képviselőjét. A spanyol himnusz elhangzása után Pablo Porta, a spanyol labdarúgó-szövetség el­nöke üdvözölte a vendégeket, majd Joao iHavelain-ge, a FIFA brazil elnöke megnyitotta a sor­solást, kiemelve a spanyolok jó előkészítő munkáját. Mielőtt még Hermcjnn Neu- berger, a FIFA vb-szervező bi­zottságának elnöke emelkedett volna szólásra, Joao Havekmge átvette az argentin labdarúgó­szövetség elnökétől a világbaj­noki trófeát és átadta Pablo Portának. J. S. Blatter, a FIFA főtitkára hivatalosan jelentette be a már korábban ismert 'hat válogatott kiemelését, majd közölte, hogy az úgynevezett A) kategóriába a Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Jugoszlávia és Ausztria került, a- B) kategóriába Skócia, Észak­írország, Belgium, Franciaor­szág, Chile és Peru, végül a C) kategóriába Algéria, Kamerun, Kuvait, Új-Zéland, Honduras és Salvador. (Kisorsolták, hogy először a B) kategória együtteseit helyezik el a különböző csoportokba-, majd a C) és végül az A) kategória következik. A sorsolás alapján a XII. vi­lágbajnokság csoportjai: 1. csoport (Vigó, Coruna): Olaszország (1), Lengyelor­szág (2), Peru (3), Kamerun (4). 2. csoport (Gijon, Ovideo) : NSZK (5), Algéria (6), Chile (7), Ausztria- (8). 3. csoport (Alicante, Elche): Argentína (9), Belgium (10), Magyarország (11), Salvador (12). 4. csoport (Bilbao, Vallado­lid): Anglia (13), Franciaország (14), Csehszlovákia (15), Kuvait (16). 5. csoport (Valencia, Zarago­za): Spanyolország (17), Hondura-s (18), Jugoszlávia (19), Észak- írország (20). 6. csoport (Sevilla, Malaga): Brazília (21), Szovjetunió (22), Skócia (23), Új-Zéland (24). Az már a korábbi „műsortáb­la" alapján azonnal ismert lett, hogy Magyarország június 15- én Elchében Salvador ellen játssza első -mérkőzését 21 órai kezdettel. A további két cso­portmérkőzésre is 21 órától ke­rül sor, június 18-án Alicante- ban a világbajnok Argentína, 22-én pedig újra Elchében Bel­gium ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents