Tolna Megyei Népújság, 1981. december (31. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-11 / 290. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI B LAPJA XXXI. évfolyam, 290. szám. ARA: 1,40 Ft 1981. december 11., péntek. NŐPOLITIKÁI AKTÍVA SZEKSZÁRDON (3. old.) A GYERMEK SZEREPLÉSI VÁGYA (4. old.) NEKÜNK OROM, MÁSUTT GOND — ÉS FORDÍTVA (6. old.) AMATŐROK, PROFI SZÍNVONALON (5. old.) Életerős mozgalom A tsz-ek, a szakszövetkezetek, a halászati szövetkezetek és társulásaik 930 ezer tagjának és mintegy 105 ezer alkalmazottjának képviseletében több mint félezer küldött nyíltan cserélheti ki véleményét. Ennek keretében sorra veszik a mezőgazdasági szövetkezeti közös gazdaságok eredményeit, gondjait és tennivalóit. E tanácskozásra nemcsak a közel 6 millió hektár földön gazdálkodó nagyüzemek tagjai, alkalmazottai figyelnek. Az elmúlt években elért kiegyensúlyozott fejlődésükkel szinte a társadalom kedvenceivé váltak a mezőgazdasági szövetkezetek. Éppen ezért bizonyára a szokásosnál is többen gondolnak majd a mező- gazdasági szövetkezetek IV. országos-szintű eszmecseréjére, az ott folyó munkára. Élelmiszeripari, feldolgozó üzemek, kereskedelmi szervezetek, szakigazgatási, oktatási, kutatási intézetek, érdekképviseleti szervek szakemberei, vezetői, mindazok, akik szinte nap mint nap valamilyen formában kapcsolatban állnak a mezőgazdasági szövetkezetekkel. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa gazdag mondandóval várja a szövetkezeti mozgalom küldötteit. A kongresszus előkészítésének időszakában lezajlott mintegy 12 ezer munkahelyi tanácskozáson, küldöttgyűlésen elhangzott csaknem 60 ezer hozzászólás sommás összegzését, valamint az ágazat gazdasági eredményeit kívánják e két napon küldött-társaik a szövetkezeti, mozgalom vezetői, a mező- gazdasági kormányzat, az ország közvéleménye elé tárni. Ezek közül néhányra mindenképpen emlékeztetni kell. Az V. ötéves terv időszakában a termelőszövetkezetek és háztáji gazdaságaik több mint 16 százalékkal növelték termelési értéküket, ez tavaly már meghaladta a 195 milliárd forintot. Európában, sőt világviszonylatban is — elsősorban a termelési rendszerek révén — tekintélyt szerzett magának a hazai búza- és kukoricatermesztés, de nem kevésbé fontos, hogy dinamikusan fejlődött az állattenyésztés is. Egy példa: az egy tehénre jutó tejtermelés meghaladja a 3500 litert. Büszkélkedhetünk azzal, hogy mindinkább bővül a tsz-ek tevékenységi köre: tavaly az ipari, építőipari és szolgáltató ágazataik összes termelése elérte a 49 milliárd forintot, és egyre inkább terjed, kibontakozik kereskedelmi munkájuk, amely hozzájárul a választékigényes ellátáshoz. A mezőgazdasági szövetkezetekhez szorosan kötődik a háztáji és a kisegítő gazdaságok termelése, ennek bruttó értéke 1980-ban mintegy 34 milliárd forint, az összes előállított mezőgazdasági termék egyharmada volt. A mai és a holnapi tanácskozáson bizonyára nemcsak a jó termelési eredményekről, a növekvő hozamokról, az új termelési technológiai eljárásokról, a vertikális és horizontális integrációrói, mint a korszerű termelés eszközéről esik szó. Remélhetően napirendre kerülnek azok a kérdések is, amelyekről önkritikusan kell beszélnie a mezőgazdasági szövetkezeteknek. így például arról, hogy nő az amortizálódott, de még működésben lévő gépek aránya, lassan bontakoznak ki az üzemi szolgáltatások szervezeti1’ módszerei, ugyancsak elmarad a kívánatostól a szervezés színvonala, nem csökkentek kellően —• éppen a hatékonyság javítása érdekében — a fajlagos költségek, összességében a nyereség növelése elmaradt a termelés növekedésétől. A mezőgazdasági szövetkezetek IV. kongresszusán az eredmények és a gondok elemzése mellett — összhangban a pórt XII. kongresszusának határozatával és a VI. ötéves terv feladataival — az országos és a helyi lehetőségeket, tartalékokat figyelembe véve jelölik ki a tsz-ek, a szak- szövetkezetek, a halászati szövetkezetek és társulásaik újabb tennivalóit. A továbblépés érdekében elsősorban a kedvezőtlen termőhelyi adottságú üzemekben fel kell tárni a tartalékokat, mert az állami támogatás arányainak, módszereinek és a szabályozórendszer további korszerűsítése, az érdekeltség fokozása önmagában kevés a termelésfejlesztéshez. Hangsúlyozni kell ezt, a mezőgazdasági szövetkezetek ugyanis mintegy 30 százaléka jelenleg ebbe a kategóriába tartozik. Figyelembe kell venni, hogy a mezőgazdasági termelés egyre inkább függ az ipari termékek, gépek mennyiségétől, minőségétől, éppen ezért indokolt erőteljesebben fejleszteni a versenyképes, hazai gépgyártást, korszerűbb technológiákra, módszereke, nagy hozamú növény- és állatfajtákra van szükség. Ugyancsak célszerű korszerűsíteni a mezőgazdasági szövetkezetek és a felvásárló, feldolgozó vállalatok közötti együttműködést. A tennivalók sorába tartozik például az üzem- és munkaszervezés, az érdekeltségi és munkadíjazási rendszer fejlesztése. Sok helyen meg kell tanulni, miként járhat együtt a hozamok növelésével az eszközök jövedelmezőbb hasznosítása. Meg kell találni a módját annak is, hogyan ötvözhető nagyobb sikerrel a köz- gazdasági szemléleti gondolkodás a szövetkezeti gazdálkodás demokratikus irányításával. Mindezek a termelés- szerkezet korszerűsítésével és a nyereségérdekeltség erősítésével hozzájárulhatnak a VI. ötéves tervből adódó mező- gazdasági szövetkezeti feladatok sikeres teljesítéséhez, életerős szövetkezeti mozgalmu nk fejlődéséhez. DÉKÁNY SÁNDOR Nyikolaj Tyihonov befejezte magyarországi látogatását Közös közlemény a tárgyalásokról Csütörtökön elutazott Budapestről Nyikolaj Tyihonov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, aki az MSZMP Központi Bizottságának és a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsának meghívására hivatalos, baráti látogatást tett hazánkban. A szovjet miniszterelnökkel együtt elutaztak a kíséretében lévő személyiségek. A Szovjetunió miniszterelnökét és kíséretét ünnepélyesen búcsúztatták a Ferihegyi repülőtéren. A búcsúztatáson megjelentek: Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Méhes Lajos ipari miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Borbándi János, Fáluvégi Lajos és Marjai József miniszterelnök- helyettesék, továbbá a kormány több más tagja, köztük Púja Frigyes külügyminiszter, s ott voltak politikai, társadalmi, állami életünk más vezető személyiségei. Jelen volt az ünnepélyes búcsúztatáson Szűrös Mátyás, hazánk moszkvai és Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A díszegység parancsnoka jelentést tett Nyikolaj Tyihonov- nak, majd felcsendült a magyar és a szovjet himnusz. Nyikolaj Tyihonov Lázár György társaságában ellépett a katonai díszegység előtt. Úttörők virágcsokrot nyújtottak át a Szovjetunió miniszterelnökének, aki búcsút vett a magyar közéleti vezetőktől, valamint a szovjet nagykövetség és kolónia, továbbá az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet Déli hadseregcsoport parancsnokságának képviselőitől. A vendégek repülőgépe ezután a magasba emelkedett. Nyikolaj Tyihonov a repülőgép fedélzetéről táviratban mondott köszönetét Kádár Jánosnak, Losonczi Pálnak és Lázár Györgynek a szívélyes és baráti magyarországi fogadtatásért. Magyarországon tett hivatalos, baráti látogatásáról csütörtökön visszaérkezett Moszkvába Nyikolaj Tyihonov és kísérete. Nyikolaj Tyihonov fogadására a repülőtéren megjelent Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovejtunió külügyminisztere, Nyikolaj Bajbakov miniszterelnök-helyettes, a Szovjetunió Állami Tervbizottságának elnöke, Nyikolaj Talizin miniszterelnök-helyettes, a szovjet—magyar gazdasági és műszakitudományos kormányközi együttműködési bizottság szovjet tagozatának elnöke. Ott volt a fogadásnál Váczi László, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. (A látogatásról kiadott közös közleményt a 2. oldalon közöljük.) Kádár János felszólalása a megyei munkásőr-parancsnokok értekezletén Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki ülésén Lázár György tájékoztatást adott Nyikolaj Tyihonov- nak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének hazánkban tett hivatalos, baráti látogatásáról. A kormány a tájékoztatót jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács határozatot hozott az 1982. évi népgazdasági tervről és a végrehajtással kapcsolatos feladatokról, valamint a terv céljait szolgáló hitelpolitikai irányelvekről. A kormány áttekintette az ötnapos munkahét bevezetésével kapcsolatos eddigi tapasztalatokat. Megállapította, hogy az áttérés időarányos feladatait zökkenőmentesen megoldották. November végéig 900 ezer dolgozónak biztosították a heti két pihenőnapot. 1982. január 1-től további 3 millióan térnek át az ötnapos munkahétre. A Minisztertanács úgy határozott, hogy a központi államigazgatási és igazságszolaálatási szervek 1982. február 1-től térjenek át az ötnapos munkahétre. A tanácsok, valamint a többi államigazgatási szerv és intézmény a rövidebb munkahetet felügyefeti hatóságaik irányelvei alapján vezeti be. A kormány áttekintette a főváros és az öt kiemelt nagyváros tömegközlekedésének javítására hozott határozatok vég- rehajtásá nak tapasztó latait. Megállapította, hogy a tervszerű fejlesztés és a forgalomszervezési intézkedések eredményeként általában javultak az utazási feltételek, csökkent a járművek zsúfoltsága és az utazással töltött idő. Határozatban hívta fel a fővárosi és megyei tanácsok figyelmét, hogy jelöljék ki azokat a munkahelyeket és intézményeket, amelyeket be kívánnák vonni a lépcsőzetes munkakezdésbe. E munkáltatók az érintett közlekedési -vállalatokkal kötött megállapodásban rögzíti a munkakezdés és -befejezés időpontját, amitől egyoldalúan nem térhetnek el. (MTI) Megyei parancsnoki értekezletet tartottak csütörtökön a munkásőrség országos központjában. A testületnek kedves vendége volt: a tanácskozáson részt vett Kádár János. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát — akit elkísért Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Borbándi János, a Központi Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese — Borbély Sándor, a Tegnap Pakson az atomerőmű-építkezésen egész napos tanácskozáson vett részt a Közép-dunántúli ‘Vízügyi .igazgatósághoz tartozó három megye — Fejér, Veszprém és Tolna — vízvédelmi ‘bizottsága1. A tanácskozáson a megjelent szakembereket Császár József, a Tolna megyei Tanács elnök- helyettese köszöntötte. Ezt követően Simon Péter, a Paksi Atomerőmű Vállaltat főosztályvezetője ismertette az erőmű Központi Bizottság tagja, a munkásőrség országos parancsnoka fogadta. Kádár János meghallgatta az országos parancsnok tájékoztatóját a testület életéről, tevékenységéről, arról, hogy a munkásőrök — már elmondható — sikerrel teljesítették 1981-es feladataikat. Az alegységgyűlések befejezéshez közeledő sorozata jó fórumnak bizonyult a számvetésre, az esztendő értékelésére. A munkásőröket, akik önként vállalt hivatásukat teljeüzemrendszerét és biztonsági berendezéseit, majd „Az atomerőmű üzemének vízminőségi elvárásai" címmel 6. Szabó László, az Országos Vízügyi Hivatal főelőadója tartott előadást. A tanácskozás második részében Kiss István, a Közép- dunántúli Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője számolt be a vízvédelmi bizottság 1980-ban tartott székesfehérvári tanácskozásának eredményeiről, az sítik — a párt politikája iránti elkötelezettség jellemzi, biztonsággal, nagy jártassággal kezelik a rendelkezésükre bocsátott korszerű technikai eszközöket. Helytállnak a kiképzésben éppúgy, mint munkájukban a gép mögött, vagy a katedrán, a földeken, vagy a tervezőasztalnál. Bebizonyosodott: a mumrás- őrség a politikai, közéleti nevelés számottevő iskolája. Figyelemre méltó — említette Borbély (Folytatás a 2. oldalon.) azóta végzett munkáról. Javaslatot tett orrai, hogy a következő évi tanácskozást Veszprém megyében rendezzék, hogy áttekintsék, mit tett a Niitrokémia és a. Péti Nitrogénművek a vízvédelem terén. A vízvédelmi 'tanácskozás résztvevői az előadás után megtekintették az építkezésről és az erőmű működéséről készült filmet, majd autóbusszal magát az építkezést is megnézték. Fejér, Veszprém, Tolna Vízvédelmi tanácskozás Pakson Három megyéből érkeztek a vízügyi szakemberek a tanácskozásra
